Havi Archívum: 2013 november 30, szombat

Szent Anna – tó télen

Erdély - Partium

A Szent Anna-tó

Mottó: „Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több,
mint a Szent Anna tava. A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött,
ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak agangeszi szent völgy, az
északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az
Erdélynek a Szent Anna tava.” Jókai Mór

A Szent Anna-tó Székelyföld egyik legvonzóbb természeti látványossága. A tó Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt
vulkáni kráterének alján képződött, a Hargita-hegység vulkanikus vonulata utolsó, legdélibb tömbjének, a
Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében. (A másik krátert a Mohos tőzegláp tölti ki.) Vízfelszíne 949-950 méter
tengerszint feletti magasságban található. A Mohos Természetvédelmi Terület része.

Leírása:

A Keleti Kárpátok vulkáni íve – amelyhez a Csomád-hegység is tartozik – az Erdélyi-medence északi és keleti peremén
a földtörténeti harmadkorban erős vulkáni tevékenység nyomán alakult ki. A Csomád két kráterrel rendelkező egyetlen
nagy vulkáni építményből áll. A Csomád vulkán utolsó kitörésének időpontját a legutolsó nemzetközi kutatások egyike
tízezer hétszáz évvel ezelőttre teszi. Más kutatók harminötezer évvel ezelőttre becsülik a vulkáni tevékenység
utolsó időpontját. Pilbáth Attila és Pál Zoltán adatai szerint a legfrissebb kutatások még nem publikált
részeredményei azt mutatják, hogy 30000 éves iszapmintát is találtak, tehát a tó ennél idősebb.

A tó legnagyobb mélysége:
Az első feljegyzés a tó mélységéről Orbán Balázs nevéhez fűződik, aki 1867-ben egy 12,5 méteres farönköt nyomott le a
jégről, – mert a legjobb méréseket jégről lehet végezni –, és mintegy 12,5 métert mért, de a tó esetleg annál is
mélyebb lehetett. Az első szakszerű felmérés e tekintetben is Gelei József nevéhez fűződik, aki szerint 1909-ben 8,3
méter volt a legnagyobb mélység. A csíkszeredai Jánosi Csaba 1971-ben végzett felmérést, és 7,2 métert mért
legnagyobb mélységnek. A következő mérést a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem földrajz szakos hallgatói végezték
1999-ben és 2000-ben, amikor már 6,3 illetve 5,5 méter mélységet határoztak meg. (A 2000-es mérés 5,5 métere többek
között abból adódik, hogy nagyon aszályos volt az a nyár.) Így a szakértők szerint ma a legnagyobb mélység 6-6,3 m
körül ingadozik. Azért ingadozik, mert hatalmas jégolvadás, illetve hóolvadás után akár 60-70 cm-t is változhat a tó
vízszintje.
Ultrahangos műszerek segítségével 2000-ben a tó első iszapvastagság-térképe is elkészült Pál Zoltánnak és társainak
köszönhetően. Ebből kimutatható, hogy a legmélyebb részek alatt a négy métert is meghaladja az iszapréteg.
Forrás: http://szentanna-to.ro/
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szent Anna-tó, Kovászna, Románia{}forest2.png{}Szent Anna – tó télen” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 30, szombat - bzadmin Szólj hozzá

Parajdi Sókanyon

Erdély - Partium

Egyedi látvány fogad Székelyudvarhely felől jövet: a só kanyon, melyet a Korond vize vájt az évszázadok során.
Nyáron is úgy néz ki, mintha frissen hullott hó borítaná a kimart részeket. A történelem is vonzóerő ezen a vidéken.
A falutól 6 kilométerre van a székelyek egyik legrégebbi vára: Rabsonné vára. A legenda szerint a három
testvértündér (Rabsonné, Tartód, Firtos) egyike építtette, aki az ördögtől kért egy olyan alagutat, amelyen ő
Gyulafehérvárra (150 km) ment volna a misére. Egy olyan rövid alagutat, hogy harangoztak már, mikor õ még
fésülködött a várában, és mégis elért a misére. A fizetség két hegy ezüst és egy hegy arany lett volna, de amikor a
fizetés napja eljött, Rabsonné két ujjára egy-egy ezüst érmét, a kettõ közé pedig egy aranyat tett. Látva az ördög,
hogy rászedték, mérgében elrontotta az alagutat. A pikánsabb változatot helyben hallhatják. Mai napig is keresik
ennek a tündérnek az elrejtett kincseit.

A bánya főbejáratától a különleges természeti csoda 15 perces sétával megközelíthető.

Forrás: http://www.erdelyorszag.ro/

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Parajd, Románia{}glacier-2.png{}Parajdi Sókanyon” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 30, szombat - bzadmin Szólj hozzá

Parajd a Sóvidék központja

Erdély - Partium

A Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye.
A település Székelyudvarhelytől 38 km-re északnyugatra a Kis-Küküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik.

Nevének eredete:

Neve a magyar paraj főnévből származik. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen
legeltették “páréztatták”, miközben szekereiket megrakták sóval.

Sóbánya információk:

A parajdi Sóbánya programja 2013 január 2-tól.

Hétfő – Vasárnap 8.00 – 15.50
BEMENETEL: 8.00, 8.30, 9.00, 9.30,10.00,10.30, 11.00, 11.20, 11.50, 12.20, 12.50, 13.20, 13.50, 14.20, 14.50,15.20, 15.50

Kijövetel: 11.10, 11.30, 12.00, 12.30, 13.00, 13.30, 14.00, 14.30, 15.00, 15.30, 16.00, 16.30, 17.00

Belépő árak látogatás egyszeri 20 lej/felnőttek, 12 lej/gyerek,diák, 3 év alatt ingyenes
Ingyenes 3 év alatti gyerekeknek.

• Min. 21 személyből álló felnőtt csoport esetén, a 21 ik személynek ingyenes
• Min. 11 személyes gyerekcsoport esetén pedig minden 11 ik személynek ingyenes.

BÉRLETI ÁRAK(kezelés) : (min. 5 napos bérletre )
Felnőttek: 10 lej/személy/nap,
Gyerekek: 6 lej/személy/nap
(3 alatt ingyenes a kezelés gyerekeknek)

Vasárnap csak látogatási program: 8:00 – 15:50
A kitermelt só helyén keletkezett hatalmas csarnokok közül egyet megnyitottak a látogatók és a gyógyulni vágyók számára.
A sóbánya a légúti megbetegedésben szenvedők kiváló gyógyászati helye.
A földalatti gyógykezelés 120 méter mélyen található.
A bejárattól autóbusz szállítja a gyógyulni vágyókat egy 1250 méter hosszú tárón keresztül.
A világítással és szellőztető rendszerrel ellátott kamrákban ökumenikus kápolna, büfé,játszótér, ülőalkalmatosságok stb.
találhatók. Az erdélyi sóbányák közül egyedül Parajdon történik földalatti gyógykezelés a sóbánya egyik felhagyott szintjén.
Itt a szpeleoterápia az 1960-as években kezdődött a régi Dózsa György-bánya egyik bővített kamrarendszerében.
Akkoriban a kitermelés is azon a szinten folyt és számos rendezvény bizonyítja, hogy a sóbánya tárnái ugyancsak vonzották a
látogatókat, betegeket és nyaralókat egyaránt.
Helyet találtak itt repülőmodellező versenyek, szobrász és festőtáborok vetélkedői (melyek alkotásai ma is láthatók a sókamra
falain, domborművek és szénrajzok formájában) és természetesen a légúti betegségekben szenvedők sokasága.
A lejárás a Dózsa György-aknán történt, felvonó segítségével és a látványos kamraméretek nem maradtak visszhang nélkül.
A felszínen két külön épületben, 40 férőhelyes kórház működik, amely a szegényes feltételek ellenére is nagy népszerűségnek
örvend.
A térség erős vidéki jelleggel bír.
A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

A bánya főbejárata a település közepén található, ahol mindig sok turista látható.

Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető.
Látnivalója parajdi sóbányában:
Templom
Múzeum
Játszótér

Forrás: http://www.sohaztur.ro, a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából és http://www.szekelyfoldiinfo.ro
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Parajd, Románia{}tools.png{}Parajd a Sóvidék központja” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 30, szombat - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – dedikálás – 100 éves a gyulai labdarugás

Gyula városa

DEDIKÁLÁS – 100 ÉVES A GYULAI LABDARÚGÁS.
EMLÉKÜLÉST SZEVEZTEK A VÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN.

2013. 11. 29 -ÉN KB. 140 LABDARÚGÁST KEDVELŐ POLGÁR, EGYKORI ÉS MAI LABDARÚGÓ, SZERVEZŐ ÉS EDZŐ, FOCIS SZAKEMBER ÉS SZURKOLÓ VOLT JELEN A VÁROSHÁZA DÍSZTEREMÉBEN.

A 90 PERCES ( 2 ÓRÁSRA SIKEREDETT ) SZÍNES PROGRAM FELIDÉZTE A VÁROS SPORTÉLETÉT, A FOCIS MÚLT 100 ÉVÉT , A MEGALAKULÁSTÓL AZ UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSÉIG. BEMUTATKOZOTT A GROSICS AKADÉMIA IS.

EMLÉKEZETES,  ÉRDEKES VIDÁM SZTORIKAT MESÉLTEK A KÖZELMÚLTBÓL, ARATÓ LAJOS PÉLDÁUL  ELMONDTA, A FEKETE PÁRDUC HÁLÓJÁT IS MEGREZGETTE GÓLJÁVAL !

ELJÖTTEK A NAGY ÖREGEK, AZ EZÜST CSAPAT TAGJAI IS. ITT VOLT A VÁROS VEZETÉSE, A POLGÁRMESTER ÚR KÖSZÖNTÖTTE A JELENLÉVŐKET .

SOKAN KAPTAK ELISMERÉST,  EMLÉKLAPOT – A GYULAI  SIKERES NŐI LABDARÚGÓKAT VIRÁGOKKAL KÖSZÖNTÖTTÉK.

MEGYEBÍRÓ JÁNOS EGYKORI FIFA JÁTÉKVEZETŐ SÍPSZÓJÁRA EGY 5 ÉVES LABDARÚGÓ PALÁNTA  INDÍTOTT  STÍLSZERŰEN KEZDŐRÚGÁSSAL.

A HANGULATOS SPORTTALÁLKOZÓN ARCHÍV KÉPEK SORA SEGÍTETTE A MÚLTIDÉZÉST, A PROGRAM DEDIKÁLÁSSAL  ÉS FOGADÁSSAL ZÁRULT. LÁSD A KÉPEKET……

A NAGY ÖREGEK MEGKÖSZÖNTÉK A KEZDEMÉNYEZÉST,  A SZERVEZÉST , A VÁRSVEZETŐK SEGÍTŐ HOZZÁÁLLÁSÁT.

HAJRÁ GYULA !!!!!

Bagyinszki Zoltán
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Petőfi tér 3.{}soccer.png{}GYULA- DEDIKÁLÁS” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 30, szombat - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhely

Gyula városa

Gyula műemlék

Az emlékhely Gyulán felépített, és a vár melletti terület helyszínének kiválasztása hiteles történelmi eseményeken alapszik. Az 1848. augusztus 13-i, Görgey tábornok oroszok előtti, világosi fegyverletétel során a tisztek a személyes fegyvereiket megtarthatták és az „aradi tábornokok” közül 10-en, (az emléktábla 9 főt említ, de a későbbi kutatások 10 fő tábornokról szól!), valamint a tisztek jelentős része itt Gyulán várták be az osztrák félnek való átadást. Az orosz cár katonái 1849. augusztus 23-án adják át a tiszteket a szövetséges osztrák félnek, mely során a tisztek „fegyverletétele” a vár és a kastély közötti, az emlékhely jelenlegi környezetében történik meg.
Az emlékhely helyi kezdeményezésre, igen széleskörű adakozásból, meglepő gyorsasággal épült fel. Avatásának első üteme 1989. augusztus 22-én történt a fővédnök, Pozsgay Imre, államminiszter jelenlétében, majd a végleges, már a szobor alakok teljes mennyiségét tartalmazó második ütem pedig 1989. október 6-án az aradi vértanúk emléknapján történt. Ettől az avatástól kezdve az vált rendszeressé és lett ez a helyszín az országos október 6-i megemlékezéseknek.
Az emlékhely kialakítására beérkezett számos pályázatból a hódmezővásárhelyi Máté István szobrászművész terve került ki győztesen.
A kompozíció területe, alapja kör alakú, az építőanyagok és a fű piros-fehér-zöld színe, a forradalom és szabadságharc indulásának jelképét a kokárdát mintázza. Ezekből emelkednek ki azok az oszlopok, melyeken váltakozva szerepelnek az 1848-49-es események szimbólumai (Kossuth-címer, zászló, dob, nyereg, huszársüveg, stb.) és a nőalakokkal megjelenített legfőbb erények allegóriája (bátorság, igazságosság, bölcsesség, mértékletesség). A kialakított kör, ill. az oszlopok fókuszában ott az események tragikus végnapja a fegyverletétel szomorú emléke, a halomba rakott fegyverek.

Forrás: http://wikimapia.org

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”5700 Gyula, Várkert 1{}modernmonument.png{}1848-49-es Honvédtiszti Emlékhely Gyula” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 30, szombat - bzadmin Szólj hozzá

Hévízi piramisok – Szent András kórház

Határon belül - 93.000 km2

Fedett fürdő – Terápia centrum (Reumakórház) – A Hévízi piramisok

A Szent András Reumakórház, a Festetics család által a XVII. század végétől építtetett fürdőtelepen 1964-ben alapított Állami Gyógyfürdőkórház utódja.
1964 és 1968 között Hévízen felépítették az ország akkor legmodernebb fedett fürdőjét, hogy ezzel biztosítsák a téli fürdőzés és gyógykezelés lehetőségeit. Az itteni gyógyítási tevékenység fokozatosan fejlődött és szélesedett ki, a későbbi technológiai fejlődés pedig megteremtette a komplex balneoterápia alapjait. A kórház olyan természeti kincs – a Hévízi Gyógytó, a gyógyiszap és a gyógyvíz kezelője – amely többféle betegség hatékony gyógyításának egyik legfontosabb eszköze.
Az intézmény megalakulása óta szanatóriumi majd szakkórházi jelleggel országosan mozgásszervi, ezen belül elsősorban reumatológiai megbetegedések orvosi rehabilitációját, illetve aktív reumatológiai szakellátását végzi.  Egész évben nyitva tart, így a vendégek az év bármely részében élvezhetik az egyedülálló gyógyvíz különleges hatásait.
A szakorvosi vizsgálat után, egyénre szabott terápiatervet alakítanak ki, amely alapján komplex kúrát kínálnak. Általában a három hetes kúra javasolt.

Forrás: http://www.termalfurdo.net
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”hu” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.{}waterwellpump.png{}Hévíz” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 26, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Budapest – Műegyetem rakpart, 1956-os emlékmű

Budapest

Ötvenhét évvel ezelőtt Budapesten a Műegyetem aulájában volt – diákok és tanáraik részvételével – az az izzó hangulatú megbeszélés, amely minden történelemkönyvben az 56-os forradalom kiindulópontjaként szerepel. Ugyanott hétfőn felavatták a Műegyetem 56-os emlékművet. Ünnepi beszédet Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott, a szobor leleplezését követően mintegy tíz 56-os szervezet képviselője koszorúzta meg az emlékhelyet. Az alkotás félkör alakú, a közepén látható embercsoportból kiemelkedik egy több mint négy méter magas női alak. Az emlékmű jobb és bal szárnyán egy-egy felirat olvasható: „Az 1956-os forradalom bölcsője”, valamint „Üdv néked, ifjúság! Üdvöz légy, magyar nép!”. Az alkotókat, Csíkszentmihályi Róbert szobrászt, valamint Schilling Róbert építészt az 56-os szervezetek által összeállított zsűri választotta ki.

Forrás: http://wikimapia.org
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.{}modernmonument.png{}1956 -os emlékmű” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 25, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Szentantal Koháry – Coburg kastély

Felvidék

fotó: Bagyinszki Zoltán és János

A Szent Antal falu, melynek nevezetessége a késő gótikus kastély, csak 6 kilométer távolságban van Selmecbányától.

Koháry-kastély – 1744-1750 években Gróf Koháry András építette a barokk kastélyt és Coburg család birtokát képezte, amelyet Hont vármegye legszebb kastélyának tartottak. 1861-ben született Ferdinánd Miksa Károly 26 évesen átvette a hatalmat Bulgáriában. 1908-ban független cársággá kiáltották ki Bulgáriát. Az első világháborút követően lemondásra kényszerűlt, önkéntes számüzetésbe vonult, szívesen tartózkodott a Szentantali kastélyban, 1944-ben hagyta el Szlovákiát.

A 19. században klasszicista stílusban átépítették, ám homlokzata és díszkutja megmaradt. Lépcsőháza a Schönbrunn mintájára készült, barokk szobrokkal. XIV. Lajos korabeli bútorzata nagyrészt megmaradt.

Érdekessége a naptári szimbolumnak megfelelően építették: 4 bejárata (évszakok), 12 kéménye (hónapok), 7 árkádja (hét napjai), 52 szobája (hetek egy évben) és 365 ablaka (év napjainak száma) van.
Nagyon szép a kastély mellet az 5 hektáros park is kis tavakkal, vízesésekkel és mesterséges barlangal, ahol a nehéz napok után jól esik a séta és a pihenés és egy kis felmelegedés a hideg szobák után.

A kastélyban múzeum van, Enteriör és Vadászati kiállításokkal.
A kastély a hagyományos kiállított tárgyakon kívül ismert a szezonális rendezvényei révén is – Hubert napok, a kastély éjjeli megtekintése – csábítja a turistákat. A vadászkiállítással, a gyönyörű parkterülettel és a legendákkal övezett Szitnya hegycsúcsra nyílt kilátással ez a kastély környékének egyik gyöngyszeme.

Szent Hubertusz legendája.
A vadászok védelmezője Szent Hubertusz legendája, az akvitániai hercegről szól, aki előszeretettel hódolt az alkoholnak, vendégségeket tartott vadászattal egybekötve, ahol nem kímélte az állatokat sem.
Egy vadászaton a sűrű bozótban egy szarvas jelent meg előtte, agancsai közt fénylő kereszttel. A keresztre feszített Jézus kérte őt, hogy véglegesen fejezze be a felesleges öldöklést. Hubertre olyan nagy hatással volt a jelenés, hogy az állatok védelmezőjévé vált és felvette a papi szentséget.

Szentantali Múzeum
Tel: +421 (0) 915/821 973,+421 (0) 45/691 39 32
Fax: +421 (0) 45/692 19 55
Email: info@msa.sk
Web: www.msa.sk

Forrás: http://www.kastelyok-utazas.hu
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”hu” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Svätý Anton 969 72, Szlovákia ‎{}castle-2.png{}Szent Antal Koháry – Coburg kastély” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 25, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Tallinn városa 1. sorozat – A Tallinni bástyák (Észtország)

A nagyvilágról

Tallinn építészeti történetéről

Tallinn mai óvárosának épületei nagyrészt a dán és a német korszakból származnak. A középkori Tallinn (Alsóváros) az
építkezésben is eltért Toompeától. Ez valamennyire a városok fekvése, illetve a természeti adottságok miatt is
alakult így. Tallinnban mindenhol az utolsó ház udvara és a városfal között utcák mentek. Ezeket pomeriumnak hívták.
Toompeában (a Felsővárosban) az udvarok közvetlen a védőfalak tövében végződtek. Ez részben azért is volt így, mert
a Felsőváros jóval kisebb volt, – a helyet maximálisan ki akarták használni – valamint Toompea egy kimagasló,
helyenként rendkívül meredek oldalú dombtetőn állt, így a Felsőváros falait különösen nehéz volt ostromolni, és így
a felsővárosi épületek sem voltak annyira közvetlen veszélynek kitéve, ezért az udvarok egészen a várfalig
elnyúlhattak. A börtönöket és a fogdákat nagyrészt a várfalak tornyaiban, valamint a bástyákban és ezek alagsoraiban
alakították ki.
Mikor Tallinnból Hanza-város lett, a város faépületeit lassacskán felváltották a masszívabb és a tűzvész
szempontjából biztonságosabb kőházak. Viszont a Tallinnt körbevevő, külvárosnak számító, apróbb falvacskák kizárólag
csak faházakból állhattak. A “külvárosi” részben tiltották a kőházak építését, ugyanis ezeket a fakunyhókból álló,
kisebb településeket támadás vagy hasonló vészhelyzet esetén felgyújtották. Így ez az ellenség esetleges támadását
késleltette, lelassította. Az első kőházak építését a város falain túl csak az 1800-as évek elején engedélyezték.
A 13. század közepétől, mikor Tallinn lakossága lényegesen gyarapodni kezdett, a városfalakon belül a helyet egyre
jobban ki kellett használni. Ekkor születtek meg a több – két, három, négy – emeletes épületek, valamint ugyanekkor
az utcák jelentősen összeszűkültek. Ebből az időkből származnak úgyszintén az óvárosban mind a mai napig gyakran
látható, középkori padlásfelvonók. Mivel Tallinn kereskedelmi város volt, viszont az épületei magasabbak lettek, a
földszinti helyek összeszűkültek, ezért a raktározásra többnyire a padlás volt a legalkalmasabb. Ezekhez viszont
felvonókat kellett építeni.
Az 1380-as években a tallinni Városi Tanács elrendelte, hogy a várfalon belül mindegyik épületnek kőből kell lennie.
Ha ennek a határozatnak valaki nem tett eleget, annak a házát lefoglalták.
A 14. század elején megerősített városfalakon noha még csak 10 őrtorony állt, 1530-ra már 30 toronyból kémlelték az
őrök a messzi tájakat. Addigra a várfalakat is tovább erősítették, valamint magasították. A tornyokat és bástyákat
más célokra is használták. Mint már előbb említettük, többek között a rabokat is ott őrizték, de ugyanezek megfelelő
helyet nyújtottak a közjót szolgáló helyiségeknek, mint például közös (többnyire hadi felszerelést tároló)
raktáraknak, ahol lándzsákat, kardokat, íjakat, ágyúkat, lőport és takarmányt raktároztak a város esetleges
védelmezésére, de akadt például szaunatorony is. Ez utóbbi torony a város nyugati részén mind a mai napig
megtalálható. A Sauna Torn az északi éghajlat miatt a köznép számára épített torony volt, hova bárki járhatott
melegedni, mosakodni, felüdülni, szülni vagy valamilyen betegségből magát kikúrálni.
Az alsóvárosi középkori házak ajtajai, kapui előtt még napjainkban is megtalálhatók az ún. “beszélgető kövek”. Ezek
vagy faragott, díszített, gyakran kocka alakú kövek vagy pedig lépcsőfokok voltak. A középkorban a házak lakói ide
ültek ki esténként, beszélgetni szomszédaikkal, mígnem az 1700-as években egy olasz származású helytartó katonai
fenyítéssel betiltotta az esti lépcsőn üldögélést, mert úgy tartotta, hogy az a késő középkorból megmaradt, sötét,
barbár szokás volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Tallinn{}castle-2.png{}A Tallinni bástyák” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2013 november 19, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – Gyulai kastélypark- őszi- téli hangulatok a Várfürdőben

Gyula városa

A Várfürdő – amely Magyarország talán legszebb gyógyfürdője – az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki, s ma természetvédelmi terület. Az épületek és a medencék elhelyezésekor elsőrendű szempont volt, hogy a kastélykert fáit a lehető legkevésbé érintse az építkezés, s a fürdővendégeket tágas zöldfelület várja.

Forrás: wikipédia

- 2013 november 15, péntek - bzadmin Szólj hozzá