Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – felirat a Hősök terén

Budapest

Budapest – József Attila

Budapest


A szobor Varga Imre szobrászművész alkotása.

József Attila: A Dunánál

A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt – néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk – ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt –
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!…” – megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős –
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok – minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa –
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel – mai magyarok!

… Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

1936. június

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/adunanal.htm

Lukács Gyógyfürdő

Budapest

A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán.
A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben a Lukács Fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (komplex fürdőgyógyászati osztály). 1999-ben került sor az uszodai szabadtéri medencék korszerűsítésére. Ennek során az addig alig használt ún. iszaptó helyére élménymedence került, melyben megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár, whirlpool, buzgárok, pezsgőágy és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás. A fürdő másik udvarában levő két különböző hőmérsékletű úszómedence is szűrőforgató-berendezéssel épült újjá.

http://www.lukacsfurdo.hu/tortenet

Budapest – Magyar Tudományos Akadémia , Díszterem

Budapest

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.

A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Arany síremlék – Fiumei úti temető

Budapest

Arany János (1817-1882) impozáns síremlékét Stróbl Alajos szobrász és Kallina Mór építész készítette. A sír Arany János családjának is emléket állít, mert itt nyugszik felesége Ercsey Julianna (1818-1885), fia Arany László (1844-1898) és unokája Piroska (1865-1886).
Egy hatalmas kő alapon bronz koprsó áll, rajta pálmaág és babérkoszorú. A koporsón van feltüntetve Arany János neve. A koporsó alatt egy papírlap imitáción olvasható a többi családtag neve és adataik. 100 éves kocsányos tölgyek között áll a síremlék, melyeket a költő kedvenc Margit – szigetéről telepítették ide.

‘A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!’

(Margit – sziget 1877. augusztus 5.)

– írta az alig hatvanöt évesen, 1882-ben elhunyt költő.

https://www.kozterkep.hu/~/14048/Arany_Janos_sirja_Budapest_1885.html

Budapesti részletek – Vaslédi

Budapest

 

Budapest – Vizes VB, óriás-toronyugrás 27 m.

Budapest

Az óriás toronyugrás során a sportolók elképesztő magasságból ugranak a vízbe. A versenyzők egy külön, erre a célra épített toronyból hajtják végre gyakorlataikat. A férfiak 27 méter magasból, a nők pedig 20 méterről ugranak. A férfiaknál ez 3 másodperces szabadesést jelent, és sziklaugráshoz hasonlóan a versenyzőknek itt is lábbal kell a vízbe érniük a nagyon komoly sérülésveszély miatt, a zuhanás során ugyanis közel 90 km/h-s sebességgel érik el a vízfelszínt. Éppen ezért a vízben legalább két mentőbúvár várja őket, arra az esetre, ha elrontanák a vízbeérkezést. A sziklaugrás világrekordját a brazil születésű svájci Laso Schaller tartja 58,8 méterrel, de a vb-címvédő brit Gary Hunt is megmutatta egyik ugrását „belülről” a kazanyi világbajnokságon.
A szakág első aranyérmese a férfiaknál a kolumbiai Orlando Duque, a nőknél pedig az amerikai Cesilie Carlton volt. Kazanyban Rachelle Simpson lett a női versenyszám győztese, aki ezt megelőzően profi akrobata volt, és a Red Bull sziklaugró sorozatban is részt vett. A férfi bajnok a sportág jelenlegi legnagyobb alakja, a barcelonai ezüstérmes Gary Hunt lett.

http://www.m4sport.hu/rovatok/fina-2017/fina-hv/fina-hvm027/

Károlyi Alajos / Lajos gróf palotája

Budapest

A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja. Az épülethez több terv készül, a koraiak mind egybefogottabb tömegképzést mutatnak, felvetődhet, hogy az épület legjellegzetesebb elemei, a rizalitot koronázó franciás jellegű, meredek hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére születtek meg. A korai terveken a bejárat még nem a mai Pollack Mihály térről, hanem a Múzeum utcából nyílott volna, a nagyvonalú főhomlokzati árkádíves kocsialáhajtó ötlete is a későbbi terveken jelent meg. Mindvégig a kompozíció szerves része a kert kiképzése. Keletkezett olyan elképzelés is, amely a megvalósított fedett átrium helyett parkosított, nyitott belső udvar köré szervezte volna az épületszárnyakat. A kivitelező Ybl gyakori munkatársa, Wechseimann Ignác, az épületszobrász Schäffer Károly volt. Megvalósult formájában a szabadon álló épület homlokzata gazdag plasztikájú, a reneszánsz és hellenizáló elemek harmonikus együtteséből Budapest egyik legszebb palotája született. A belső legfontosabb tere a felülvilágított reneszánsz árkádíves átrium, amelynek középpontjában a metszet szerint szökőkút állt. Az előcsarnok és a bejáró stukkódíszes tereinek mennyezetét Lotz Károly freskói is ékesítették. A kert középtengelyébe a Szentkirályi utca sarkán álló Károlyi-bérház hátsó tűzfalához kis gloriettet állítottak, ezzel is kiemelve az intim belső tér harmóniáját. 1894-től Behr Lajos iparművész és belsőépítész átalakította a palotabelsőt. 1920-tól a második világháborúig az olasz nagykövetség bérelte a palotát. A háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, csak a homlokzatot állították helyre és lényegében máig nem alakult ki építészeti értékének megfelelő funkciója: volt a Bizományi Áruház Vállalat raktára, az utóbbi érvtizedekben a Magyar Rádió egyik alig használt épületeként funkcionált.

http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-alajos-karolyi-lajos-grof-palotaja

Budapest – Arany János emlékmű

Budapest

Arany János ülő szobra 1893 óta néz le komolyan az arra járókra. Megteheti, hiszen 4 méter magas talapzaton ül. A költő bronzszobra is három és fél méteres. A mű alkotója Stróbl Alajos (1856-1926) korának egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze. Erre a köztéri szoborra is a kor szokásának megfelelően pályázatot írtak ki, amire tíz mű érkezet. A két legsikeresebb alkotás közül végül Stróbl munkája került felállításra. A másik sikeres pályázó Zala György volt. Stróbl Alajos Bécsben tanult, majd hazaérkezése után 1881-ben megmintázta a készülő Operaház több szobrát, köztük a két nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc alakját.

http://jozsefvaros.hu/hir/3928/arany-janos-szobra-a-nemzeti-muzeum-bejaratanal

Budapest – Egyetemi Könyvtár

Budapest

Az Egyetemi Könyvtár Budapest könyvtárainak egyike a Ferenciek tere 6. szám alatt; az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak és oktatóinak munkáját segítő tudományos intézmény és nyilvános szakkönyvtár. Latin neve Bibliotheca Universitatis.
A nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként alapította Oláh Miklós esztergomi érsek 1561- ben. Az Országos Széchényi Könyvtár megalapításáig gyakorlatilag országos könyvtárként működött. Történeti törzsgyűjteménye a nemzeti kulturális örökség része. Állománya több mint 400 éve folyamatosan bővül, nagysága meghaladja a 2 millió könyvtári egységet. 1949-ig volt gyűjtőköre enciklopédikus, ez után főleg a vallástörténet, vallástudomány, filozófia, közép- és újkori történelem szakkönyvtára lett. Gyűjteményéből rendszeresen szervez kiállításokat. Könyvállománya kb. 1 600 000 kötet, folyóirat állománya kb. 220 000 kötet, csaknem 200 kódex, 300 középkori oklevél, 1200 ősnyomtatvány és 77 000 XVI-XVIII. századi könyv.
A könyvtár épülete 1876-ban épült eklektikus stílusban Szkalnitzky Antalnál tervei alapján.
Dísztermének falait Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából