Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Egyetemi Könyvtár

Budapest

Az Egyetemi Könyvtár Budapest könyvtárainak egyike a Ferenciek tere 6. szám alatt; az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak és oktatóinak munkáját segítő tudományos intézmény és nyilvános szakkönyvtár. Latin neve Bibliotheca Universitatis.
A nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként alapította Oláh Miklós esztergomi érsek 1561- ben. Az Országos Széchényi Könyvtár megalapításáig gyakorlatilag országos könyvtárként működött. Történeti törzsgyűjteménye a nemzeti kulturális örökség része. Állománya több mint 400 éve folyamatosan bővül, nagysága meghaladja a 2 millió könyvtári egységet. 1949-ig volt gyűjtőköre enciklopédikus, ez után főleg a vallástörténet, vallástudomány, filozófia, közép- és újkori történelem szakkönyvtára lett. Gyűjteményéből rendszeresen szervez kiállításokat. Könyvállománya kb. 1 600 000 kötet, folyóirat állománya kb. 220 000 kötet, csaknem 200 kódex, 300 középkori oklevél, 1200 ősnyomtatvány és 77 000 XVI-XVIII. századi könyv.
A könyvtár épülete 1876-ban épült eklektikus stílusban Szkalnitzky Antalnál tervei alapján.
Dísztermének falait Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Károlyi Palota

Budapest

A 17–18. században sűrű tulajdonosváltás jellemezte a területet. A 17. század végén, Buda töröktől való visszafoglalása után – mivel a városok, Buda és Pest lakossága jórészt meghalt vagy elmenekült – ingyen vagy nagyon olcsón telkeket osztogattak. Csak Pesten 350 telket osztottak így szét. Ekkoriban báró Werlein János István mint kamarai inspektor volt a város ura. Ebben a minőségében választhatott magának lakhelyet, és ő ezt a telket szemelte ki magának, tekintve, hogy a város legforgalmasabb részén, egyaránt közel feküdt a Hatvani- és a Kecskeméti-kapuhoz. Egy ház is állhatott már akkor a telken, amit talán át is alakított. Fia, Werlein Edmund József már egy kerítéssel körülvett és tatarozott házat örökölt, amit 1694. augusztus 30-án eladott Wilfersheim József (más forrás szerint Wilfershaimb) császári és királyi élelmezési biztosnak 150 forintért. Két évvel később Wilfersheim lebontatta a házat, és Kalcher Márton tervei szerint – aki a budai kőfaragó és kőműves céh alapító tagja volt – palotát építtetett.Örökösei azonban nem akartak Pesten élni, ezért 1744. április 9-én 11 000 forintért eladták a telket a palotával és a hozzá tartozó két rákosi réttel együtt Patachich Gábor kalocsai érseknek, aki a maga, valamint fivérei, Sándor és Lajos számára vette meg. A telek rajza ekkor vált szabályos négyszögből szabálytalan alakúvá. Az érsek már a következő év végén meghalt, fivérei pedig az egész ingatlant eladták Barkóczy Ferenc egri püspöknek, 18 000 forintért. A püspök nagy pompával rendezkedett be új palotájában, ami így a város egyik legelőkelőbb épülete lett, ahol még Mária Terézia is megfordult 1751. augusztus 4-én, amikor a palota erkélyéről fogadta a nép hódolatát. A palota mögötti telken ekkor már minden bizonnyal létezett egy díszkert.
Nyolc évvel később, 1759-ben, Mayerhoffer Andrást bízta meg Barkóczy a palota átalakításával,ami 1761-re készül el. Barkóczy ekkor ideje nagy részét már Pozsonyban töltötte, 1765-ben pedig meg is halt, így az akkor már alig használt palota az öccsére, gróf Barkóczy János szabolcsi főispánra szállt. Barkóczy János a palota és a kert használati jogát átadta nővérének, Szirmay Tamásné grófnénak, aki azt egy évre bérbe adta Beleznay Miklós tábornoknak 600 forint bérleti díjért. 1768. november 5-én pedig ismét eladták az ingatlant, ezúttal már végleges tulajdonosaiknak, a Károlyi családnak, akik kezelésében Pest egyik legszebb palotájává és kertjévé vált.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest- Kúria épülete

Budapest

A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.
A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatja be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül.
A múzeumban könyvtár is működik.

A múzeum 1973-ban költözött mai helyére, az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban elkészült igazságügyi palotába. Ugyanezen épület Alkotmány utcai szárnyában található a Politikatörténeti Intézet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az épületet tervezte Hauszmann Alajos eklektikus historizáló stílusban. (1949-ig volt, majd azt követően múzeumi célokat szolgált)
A hatalmas Justitia diadala c. mennyezeti freskót festette: Lotz Károly festőművész.

Bagyinszki Zoltán

Budapesti lécfelirat – a Hősök terei őrültség képei Húsvét vasárnapján

Budapest

A fiatalok hamar megszerették- belakták a betűket……

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Puskás öcsi, a labdarúgó legenda- 90 éve született.

Budapest

Puskás Ferenc szerette és szolgálta az embereket, futballistaként és emberileg egyaránt a legnagyobbak közé tartozott – mondta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szombaton a budapesti Szent István-bazilika altemplomában, ahol megkoszorúzták a 90 éve született legendás labdarúgó sírját. A sportvezető beszédében többek között azt emelte ki, hogy Puskás minden gyermek példaképe lehet, hiszen hős volt Spanyolországban, Európában és igazi hős Magyarországon. “Kispestről, a poros grundról indult, bal lábával a magyar futballt a világ élére emelte, és miközben őszintén hitt abban, hogy az emberi kapcsolatok adják egy csapat nagyságát, meghódította az egész világot” – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy Puskás ugyan már 10 éve – az Aranycsapat tagjaként – “az égi pályákon játszik”, emlékét örökre szívünkbe zártuk, és mindig felidézzük azt az érzést, amikor Magyarországon közösen lelkesedtünk, közösen voltunk büszkék. Szabó Tünde kiemelte, hogy jövőre lesz a 65 éves évfordulója a londoni 6-3-as magyar sikernek, s emellett az akkor magyar válogatott több tagja esetében is jubileumi évnek számít majd 2018, melyet így az “Aranycsapat emlékévének” is lehet majd tekinteni.

http://parameter.sk/koszorut-helyeztek-el-90-eve-szuletett-puskas-ferenc-sirjanal

Budapest – Szent Lukács gyógyfürdő

Budapest

A Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A mai Császár és Lukács fürdő területén a honfoglalás idején Felhévíz település állt. Történelmi források szerint itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrendek (1178-ban a Szent János lovagok, később máltai és rodoszi lovagrend) telepedtek le, akik a kolostoraik mellé fürdőt, kórházat is építettek. Korabeli peres okiratok tanúsága szerint már a középkorban létezett a területen egy Malom-tó. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők (a mai Császár fürdő elődje, a Veli-bej fürdő, valamint Barutháne/Barut degirmeni ilidzsaszi elnevezésű azaz a lőpormalom melletti fürdő), de a feltörő forrás energiáját elsősorban a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben hasznosították. Ezek kiépítése Szokullu Musztafa pasa, budai beglerbég nevéhez köthető. A mai Lukács fürdő épülete helyén működő fürdő feltehetően egy kisebb méretű meleg vizű tó lehetett. Buda felszabadítása után az összes fürdőt kincstári kezelésbe vették, a József-hegy lábánál található, a Császár és a Lukács fürdő területén fakadó forrásokkal együtt. Brown Eduard angol orvos 1697-ben megjelent munkájában megemlékezik a lőpormalom melletti fürdőről. A fürdő jelentősége a XVIII. század végétől csökkent, egy 1852-ből származó leírás szerint a „Császárfürdő tőszomszéd közelében lévő malom udvarában van az úgynevezett Lukáts fürdő, amelynek felette csekély számú kádjai leginkább a vidékről érkező földmívelők által szokott gyógyul használtatni”.
1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt, az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették egy gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. Ekkor alakult ki az a szokás, hogy a gyógyult betegek márvány „hálatáblákat” helyeztek el az épületen, melyeknek nagy része a második világháború során megsemmisült. A megmaradt táblákat a felújítás során az épület falába építették.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – szobrok

Budapest

Alkotók,  szobrászok:

Ligeti Miklós
Stróbl Alajos
Györfi Sándor
Veres Kálmán
Ungleich Fülöp
Hörger Antal
Veres Gábor
Kallós Ede
Marton László
Zala György
Stremeny Géza
Kutas László
Schulek Frigyes
Pásztor János
Horvay János
Zsemlye Ildikó
Vilt Tibor
Telcs Ede
Varga Tamás
Hauszmann Alajos
Zala György
Senyei Károly
Fadrusz János
Varga Imre
Juha Richárd Attila
Pauer Gyula
Tóth Dávid
Róna József
Mészáros Andor
Schulek Frigyes
Tóth István
Párkányi Raab Péter

Gyűjtötte:
Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budafok-Törley pezsgő “múzeum” és kóstoló 2.

Budapest

A Törley pezsgők története majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. Nyitottan az újdonságokra a Törley gyár a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett, a millenniumi kiállításon pedig már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. A rákövetkező évtizedekben a Törley híre és zamata eljutott Párizstól Amerikán át egészen Ausztráliáig, a gyár pedig 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. A sikert végül a második világháború törte meg, amelyet egy nehézségekkel, majd újjászületéssel teli időszak követett. Mindezek ellenére a Törley a mai napig tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
Ezt a sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 134 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont. Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe. Bemutatásra kerül a Chevaliers Törley Pezsgőrend, 1886-tól a François család relikviái, továbbá az 1955-ben létesült Hungaria Pezsgőpincészet is. A gyűjtemény célja, hogy átfogó színtere legyen mindennek, ami a pezsgőzéssel kapcsolatos, egy helyen összegyűjtve az összes érdekességet, egyedi információt.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában, de külsejében is valódi különlegességnek számít. A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat, amelyből egy pezsgős palackba, majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át. Ez a páratlan, újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.

http://www.torley.hu/torleymuzeum

Budapest – Budafok-Törley pezsgő “múzeum” – kóstolóval 1.

Budapest

A Törley pezsgők története majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. Nyitottan az újdonságokra a Törley gyár a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett, a millenniumi kiállításon pedig már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. A rákövetkező évtizedekben a Törley híre és zamata eljutott Párizstól Amerikán át egészen Ausztráliáig, a gyár pedig 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. A sikert végül a második világháború törte meg, amelyet egy nehézségekkel, majd újjászületéssel teli időszak követett. Mindezek ellenére a Törley a mai napig tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
Ezt a sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 134 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont. Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe. Bemutatásra kerül a Chevaliers Törley Pezsgőrend, 1886-tól a François család relikviái, továbbá az 1955-ben létesült Hungaria Pezsgőpincészet is. A gyűjtemény célja, hogy átfogó színtere legyen mindennek, ami a pezsgőzéssel kapcsolatos, egy helyen összegyűjtve az összes érdekességet, egyedi információt.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában, de külsejében is valódi különlegességnek számít. A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat, amelyből egy pezsgős palackba, majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át. Ez a páratlan, újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.

http://www.torley.hu/torleymuzeum

Budapest – Budafok-Promontor pezsgő és a borospincék

Budapest

Budafok területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött. Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy- Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Néhány fontosabb helyszín pince:  bor és pezsgő fogyasztásra, vagy / és megtekintésre érdemes kötelező úti célBudafokon- de érdemes az “ismeretlen”  pincészetekbe is spontán betekinteni- a csodákat hangulatokat felfedezni. Budapestről  nincs egy óra járásra,  tömegközlekedéssel kicsit több, de legalább lehet kóstolgatni.
Tehát: Törley, Záborszky, Lics, István, Kőnig, Borkatakomba, Promontor  vagy a Borköltők Társasága.
Továbbá itt található hazánk talán egyetlen több mint 100 éves bor-szőlő- pezsgő témakörben középiskolai képzést biztosító iskolája, a Soós István Borászati Szakképző Iskola.

Bagyinszki Zoltán