Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Magyar Tudományos Akadémia , Díszterem

Budapest

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.

A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Arany síremlék – Fiumei úti temető

Budapest

Arany János (1817-1882) impozáns síremlékét Stróbl Alajos szobrász és Kallina Mór építész készítette. A sír Arany János családjának is emléket állít, mert itt nyugszik felesége Ercsey Julianna (1818-1885), fia Arany László (1844-1898) és unokája Piroska (1865-1886).
Egy hatalmas kő alapon bronz koprsó áll, rajta pálmaág és babérkoszorú. A koporsón van feltüntetve Arany János neve. A koporsó alatt egy papírlap imitáción olvasható a többi családtag neve és adataik. 100 éves kocsányos tölgyek között áll a síremlék, melyeket a költő kedvenc Margit – szigetéről telepítették ide.

‘A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!’

(Margit – sziget 1877. augusztus 5.)

– írta az alig hatvanöt évesen, 1882-ben elhunyt költő.

https://www.kozterkep.hu/~/14048/Arany_Janos_sirja_Budapest_1885.html

Budapesti részletek – Vaslédi

Budapest

 

Budapest – Vizes VB, óriás-toronyugrás 27 m.

Budapest

Az óriás toronyugrás során a sportolók elképesztő magasságból ugranak a vízbe. A versenyzők egy külön, erre a célra épített toronyból hajtják végre gyakorlataikat. A férfiak 27 méter magasból, a nők pedig 20 méterről ugranak. A férfiaknál ez 3 másodperces szabadesést jelent, és sziklaugráshoz hasonlóan a versenyzőknek itt is lábbal kell a vízbe érniük a nagyon komoly sérülésveszély miatt, a zuhanás során ugyanis közel 90 km/h-s sebességgel érik el a vízfelszínt. Éppen ezért a vízben legalább két mentőbúvár várja őket, arra az esetre, ha elrontanák a vízbeérkezést. A sziklaugrás világrekordját a brazil születésű svájci Laso Schaller tartja 58,8 méterrel, de a vb-címvédő brit Gary Hunt is megmutatta egyik ugrását „belülről” a kazanyi világbajnokságon.
A szakág első aranyérmese a férfiaknál a kolumbiai Orlando Duque, a nőknél pedig az amerikai Cesilie Carlton volt. Kazanyban Rachelle Simpson lett a női versenyszám győztese, aki ezt megelőzően profi akrobata volt, és a Red Bull sziklaugró sorozatban is részt vett. A férfi bajnok a sportág jelenlegi legnagyobb alakja, a barcelonai ezüstérmes Gary Hunt lett.

http://www.m4sport.hu/rovatok/fina-2017/fina-hv/fina-hvm027/

Károlyi Alajos / Lajos gróf palotája

Budapest

A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja. Az épülethez több terv készül, a koraiak mind egybefogottabb tömegképzést mutatnak, felvetődhet, hogy az épület legjellegzetesebb elemei, a rizalitot koronázó franciás jellegű, meredek hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére születtek meg. A korai terveken a bejárat még nem a mai Pollack Mihály térről, hanem a Múzeum utcából nyílott volna, a nagyvonalú főhomlokzati árkádíves kocsialáhajtó ötlete is a későbbi terveken jelent meg. Mindvégig a kompozíció szerves része a kert kiképzése. Keletkezett olyan elképzelés is, amely a megvalósított fedett átrium helyett parkosított, nyitott belső udvar köré szervezte volna az épületszárnyakat. A kivitelező Ybl gyakori munkatársa, Wechseimann Ignác, az épületszobrász Schäffer Károly volt. Megvalósult formájában a szabadon álló épület homlokzata gazdag plasztikájú, a reneszánsz és hellenizáló elemek harmonikus együtteséből Budapest egyik legszebb palotája született. A belső legfontosabb tere a felülvilágított reneszánsz árkádíves átrium, amelynek középpontjában a metszet szerint szökőkút állt. Az előcsarnok és a bejáró stukkódíszes tereinek mennyezetét Lotz Károly freskói is ékesítették. A kert középtengelyébe a Szentkirályi utca sarkán álló Károlyi-bérház hátsó tűzfalához kis gloriettet állítottak, ezzel is kiemelve az intim belső tér harmóniáját. 1894-től Behr Lajos iparművész és belsőépítész átalakította a palotabelsőt. 1920-tól a második világháborúig az olasz nagykövetség bérelte a palotát. A háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, csak a homlokzatot állították helyre és lényegében máig nem alakult ki építészeti értékének megfelelő funkciója: volt a Bizományi Áruház Vállalat raktára, az utóbbi érvtizedekben a Magyar Rádió egyik alig használt épületeként funkcionált.

http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-alajos-karolyi-lajos-grof-palotaja

Budapest – Arany János emlékmű

Budapest

Arany János ülő szobra 1893 óta néz le komolyan az arra járókra. Megteheti, hiszen 4 méter magas talapzaton ül. A költő bronzszobra is három és fél méteres. A mű alkotója Stróbl Alajos (1856-1926) korának egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze. Erre a köztéri szoborra is a kor szokásának megfelelően pályázatot írtak ki, amire tíz mű érkezet. A két legsikeresebb alkotás közül végül Stróbl munkája került felállításra. A másik sikeres pályázó Zala György volt. Stróbl Alajos Bécsben tanult, majd hazaérkezése után 1881-ben megmintázta a készülő Operaház több szobrát, köztük a két nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc alakját.

http://jozsefvaros.hu/hir/3928/arany-janos-szobra-a-nemzeti-muzeum-bejaratanal

Budapest – Egyetemi Könyvtár

Budapest

Az Egyetemi Könyvtár Budapest könyvtárainak egyike a Ferenciek tere 6. szám alatt; az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak és oktatóinak munkáját segítő tudományos intézmény és nyilvános szakkönyvtár. Latin neve Bibliotheca Universitatis.
A nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként alapította Oláh Miklós esztergomi érsek 1561- ben. Az Országos Széchényi Könyvtár megalapításáig gyakorlatilag országos könyvtárként működött. Történeti törzsgyűjteménye a nemzeti kulturális örökség része. Állománya több mint 400 éve folyamatosan bővül, nagysága meghaladja a 2 millió könyvtári egységet. 1949-ig volt gyűjtőköre enciklopédikus, ez után főleg a vallástörténet, vallástudomány, filozófia, közép- és újkori történelem szakkönyvtára lett. Gyűjteményéből rendszeresen szervez kiállításokat. Könyvállománya kb. 1 600 000 kötet, folyóirat állománya kb. 220 000 kötet, csaknem 200 kódex, 300 középkori oklevél, 1200 ősnyomtatvány és 77 000 XVI-XVIII. századi könyv.
A könyvtár épülete 1876-ban épült eklektikus stílusban Szkalnitzky Antalnál tervei alapján.
Dísztermének falait Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Károlyi Palota

Budapest

A 17–18. században sűrű tulajdonosváltás jellemezte a területet. A 17. század végén, Buda töröktől való visszafoglalása után – mivel a városok, Buda és Pest lakossága jórészt meghalt vagy elmenekült – ingyen vagy nagyon olcsón telkeket osztogattak. Csak Pesten 350 telket osztottak így szét. Ekkoriban báró Werlein János István mint kamarai inspektor volt a város ura. Ebben a minőségében választhatott magának lakhelyet, és ő ezt a telket szemelte ki magának, tekintve, hogy a város legforgalmasabb részén, egyaránt közel feküdt a Hatvani- és a Kecskeméti-kapuhoz. Egy ház is állhatott már akkor a telken, amit talán át is alakított. Fia, Werlein Edmund József már egy kerítéssel körülvett és tatarozott házat örökölt, amit 1694. augusztus 30-án eladott Wilfersheim József (más forrás szerint Wilfershaimb) császári és királyi élelmezési biztosnak 150 forintért. Két évvel később Wilfersheim lebontatta a házat, és Kalcher Márton tervei szerint – aki a budai kőfaragó és kőműves céh alapító tagja volt – palotát építtetett.Örökösei azonban nem akartak Pesten élni, ezért 1744. április 9-én 11 000 forintért eladták a telket a palotával és a hozzá tartozó két rákosi réttel együtt Patachich Gábor kalocsai érseknek, aki a maga, valamint fivérei, Sándor és Lajos számára vette meg. A telek rajza ekkor vált szabályos négyszögből szabálytalan alakúvá. Az érsek már a következő év végén meghalt, fivérei pedig az egész ingatlant eladták Barkóczy Ferenc egri püspöknek, 18 000 forintért. A püspök nagy pompával rendezkedett be új palotájában, ami így a város egyik legelőkelőbb épülete lett, ahol még Mária Terézia is megfordult 1751. augusztus 4-én, amikor a palota erkélyéről fogadta a nép hódolatát. A palota mögötti telken ekkor már minden bizonnyal létezett egy díszkert.
Nyolc évvel később, 1759-ben, Mayerhoffer Andrást bízta meg Barkóczy a palota átalakításával,ami 1761-re készül el. Barkóczy ekkor ideje nagy részét már Pozsonyban töltötte, 1765-ben pedig meg is halt, így az akkor már alig használt palota az öccsére, gróf Barkóczy János szabolcsi főispánra szállt. Barkóczy János a palota és a kert használati jogát átadta nővérének, Szirmay Tamásné grófnénak, aki azt egy évre bérbe adta Beleznay Miklós tábornoknak 600 forint bérleti díjért. 1768. november 5-én pedig ismét eladták az ingatlant, ezúttal már végleges tulajdonosaiknak, a Károlyi családnak, akik kezelésében Pest egyik legszebb palotájává és kertjévé vált.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest- Kúria épülete

Budapest

A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.
A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatja be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül.
A múzeumban könyvtár is működik.

A múzeum 1973-ban költözött mai helyére, az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban elkészült igazságügyi palotába. Ugyanezen épület Alkotmány utcai szárnyában található a Politikatörténeti Intézet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az épületet tervezte Hauszmann Alajos eklektikus historizáló stílusban. (1949-ig volt, majd azt követően múzeumi célokat szolgált)
A hatalmas Justitia diadala c. mennyezeti freskót festette: Lotz Károly festőművész.

Bagyinszki Zoltán

Budapesti lécfelirat – a Hősök terei őrültség képei Húsvét vasárnapján

Budapest

A fiatalok hamar megszerették- belakták a betűket……

Bagyinszki Zoltán