Fotó: Bagyinszki János
Budapest, Normafa környéke, ma délelőtti gyalogtúra… mai frisss hóval, Hahó a hóból, erdőből… kis téli ajéndékba megy Mindenkinek a Budai – hegyek fehér havas hangulata.
Most küldte a képsort Jancsi tesóm, délelőtt arrafelé túráztak, egészségükre.
Kicsit irigyeltem őket, Gyulán talán 1 cm volt a reggeli hó, színezte a tetőket, zöld parkokat és már olvadt is!
Bagyinszki Zoltán
20
Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.
A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AZ MTA székháza. Az Akadémia megalapítása a 19. század első felében kibontakozó magyar nemzeti törekvések egyik jelentős, jelképértékű nyitómozzanata.
200 éve történt. 2025. a Bicentenárium éve. Képes előzetes a Magyar Tudományos Akadémia létrejötte – megalapítása témakörhöz.
Az Képgaléria a Magyar Tudományos Akadémia SzékházárólAkadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor Magyarország akkori fővárosában, Pozsonyban.
Az országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István (1791–1860) felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására.
Ezután indult meg a “szervezés”, több helyen – több épület is ideiglenes otthont adott anno a tudós társaságnak.
Maga a reneszánsz stílusú palota, az intézménynek otthont adó épület jóval később – amikor a politikai viszonyok, és az anyagiak is megengedték – épülhetett fel a Duna mentén, a Széchenyi lánchíd mellett.
Bagyinszki Zoltán
Másodjára is elkészült Fellner Sándor tervei szerint épült 1901-04. várbeli palota! Érdekes változó életű és visszaépült különleges szépséges neogótikus palota a Hilton hotel és a Mátyás templom szomszédságában.
Lehet hogy már sok is a díszítés,a motívum rajta…?!
Gondoltam szegény főtemplomunk meg is sértődött már, mivel lehet látványosabb figyelemre méltóbb az egykori épület mint Ő!!!!!!
Ottjártamkor is rengeteg turista inkább a palotát fotózta, készítette a selfieket.
A csipkés homlokzata, az ornamens gazdagsága lenyűgöző, több ciklusban fotózott épület, a dísztelen rekonstrukció a szocializmus műve.
Pár fotó a belső gazdagságot is reprezentálja.
Bagyinszki Zoltán
Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.
A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.
Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.
A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.
https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke
2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél – bazalt kockakővel.
Bagyinszki Zoltán
Fotó : junior Bagyinszki Zoltán
Ez az épület Róth Miksa (1865. december 26. Pest-1944. június 14. Budapest) lakóháza volt 1911 és 1944 között. Róth Miksát a magyar üvegfestészet és mozaik művészet legjelentősebb alkotójaként tartjuk számon. A Nefelejcs utcai épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Miután Róth Miksa 1911-ben megvásárolta, Petz Samu építész tervei alapján építtette át. Ekkor épült az udvar túloldalán a (felújítás előtt álló) három emeletes épület, ami az üvegfestő és mozaik készítő műhelynek adott helyet.
A Szecesszió Világnapja június 10. Budapest
Magar javslatra ünnepeljük meg a szecessziós stílus, ill a szec. művészeit – alkotásait. Lechner Ödön és Anatoni Gaudi (június 10-e) halálának a napja is egyben. A korszerű építészeti törekvések európai rangú, iskolateremtő képviselői voltak.
A legnagyobb elismerés jár számukra munkásságuk kapcsán. Lechner Ödön több épülete és munkássága megtekinthető a honlapon: www.bagyinszki.eu
Budapestről, Vakok Intézete-Nádorterem egy szép sikeres SZECESSZIÓS nap ill. konferencia program után vagyunk. (lásd Nádor terem plakát-meghívót) .
Nagyon köszönjük Bálint Imrének a szervezést, hogy az érdekes és hasznos előadások után sikeresen bemutatkozott az Erdély szecessziós építészete
c. projekt tervezetünk: a szakma és a közönség számára. Tartalmas képes szöveges információk, érdekességek, történetek a témáról B. Zoltán által.
A gyulai szecessziós programokat érthető okokból a Pfaff emléktábla avatással együtt Október elejére halasztottuk, az Építészet Világnapjára tervezzük.
Bagyinszki Zoltán
2011-ben a magyar Országgyűlés a 61/2011 (VII. 13.) számú határozatában döntést hozott az Országházat körülölelő Kossuth Lajos tér átalakításáról. A rekonstrukciós munkákat a Steindl Imre Program (SIP) foglalta magában. A 2012–2014 között lezajlott térrekonstrukció közel hét és fél hektárnyi terület megújítását és új funkciókkal történő ellátását eredményezte.
Sor került a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállítására is. Gróf Andrássy Gyula teljesen megsemmisült bronz lovas szobrát, illetve gróf Tisza István emlékművét korabeli fotók és dokumentumok alapján alkották újra. A Kossuth Lajos-szoborcsoport alakjait pontos másolatok készítését követően újrafaragták. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát elbontották és darabonként restaurálták, majd a korábbi helyétől kicsivel távolabb állították vissza. A program keretében a főbejáratot őrző bronzoroszlánok felújítása, illetve a Nagyatádi Szabó István-szobor elveszett bronzreliefjének rekonstruálása, visszahelyezése ugyancsak megtörtént. A II. világháború után a téren felállított szobrok felújítva más fontos közterületekre kerültek.
https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/a-kossuth-ter-rekonstrukcioja
Zwack József 1840-ben alapította a gyárat, amely 1892-ben költözött a Duna-partra, a Soroksári úti telekre, ahol ma is található. A gyár, leszámítva a kommunizmus több mint 40 évét, mindig is a család tulajdonában állt. Dr. Zwack ötödik generációs örököse, Zwack Péter 1988-ban tért vissza Magyarországra, és rövidesen visszavásárolta a gyárat partnerével, az Underberg családdal együtt.
Zwack Péter 2012-ben hunyt el, de már előtte átadta a részvénytársaság Igazgatóságának elnöki tisztjét – melyet 1992-től töltött be – legfiatalabb fiának, Sándornak, ezzel egyidejűleg lánya, Izabella is az Igazgatóság tagja lett. Zwack Péter első házasságából származó öt gyermeke az Amerikai Egyesült Államokban él, a legidősebb fia az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.
Sándor és Izabella aktív szerepet játszik a vállalat életében. Mindketten sokat utaznak, az Unicum globális márkanagyköveteként az export szempontjából fontos országokba, ahol az Unicum, Unicum Szilva és az Unicum Next vagy, ahogy az USA-ban hívják: a Zwack Liqueur forgalmazásán dolgoznak.
https://unicumhaz.hu/a-zwack-csalad/
A Zwack Unicum keserű likőr több mint negyven hazai, valamint a világ minden tájáról érkező fűszer és gyógynövény kivonatából, illetve párlatából készül. Az italt először a Zwack család egyik őse, Zwack doktor készítette gyógyszerként II. József Habsburg császárnak 1790-ben. A császár, megkóstolva azt, így szólt: „Das ist ein Unicum!”, ezzel rögtön nevet is adva a később összetéveszthetetlen gömbölyű üvegbe palackozott gyógynövényitalnak.
Az Unicum hungarikum, Magyarország nemzeti italaként ismerik. A receptje hétpecsétes családi titok, az eszerint elkészített Unicumot hat hónapon keresztül tölgyfahordóban érleljük a Soroksári úti gyár pincéjében. 2012-ben vezettük be a piacra az Unicum Szilvát, a világ első gyümölcságyon, tölgyfahordóban érlelt keserű likőrjét. Az Unicum Szilva ugyanazon recept alapján készül, mint az Unicum, míg az aszaltszilva-ágyon történő érlelésnek köszönheti egyedi ízét és bársonyosságát, s eközben megőrzi az Unicum erős karakterét is.
Zwack József 1840-ben alapította a gyárat, amely 1892-ben költözött a Duna-partra, a Soroksári úti telekre, ahol ma is található. A gyár, leszámítva a kommunizmus több mint 40 évét, mindig is a család tulajdonában állt. Dr. Zwack ötödik generációs örököse, Zwack Péter 1988-ban tért vissza Magyarországra, és rövidesen visszavásárolta a gyárat partnerével, az Underberg családdal együtt.
Zwack Péter 2012-ben hunyt el, de már előtte átadta a részvénytársaság Igazgatóságának elnöki tisztjét – melyet 1992-től töltött be – legfiatalabb fiának, Sándornak, ezzel egyidejűleg lánya, Izabella is az Igazgatóság tagja lett. Zwack Péter első házasságából származó öt gyermeke az Amerikai Egyesült Államokban él, a legidősebb fia az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.
Az Unicumot a világ minden részébe exportálják, különösen Olaszországba, Németországba és a környező országokba, de nemrég a kínai piacra is bevezetésre került.
A Zwack Unicum Nyrt. Magyarország vezető szeszesital és likőr gyártója, valamint forgalmazója. Legfontosabb termékén, az Unicumon túlmenően olyan jól ismert márkái vannak, mint a Fütyülős, a híres gyümölcslikőr, a Vilmoskörte specialitás, a St. Hubertus keserű narancs likőr és a Kalinka vodka.
