Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Egy másik Barcika – Kolor City

Határon belül - 93.000 km2

Nyírbátor – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A Nyírség szelíd dombjai, erdőkkel, ligetekkel tagolt szép tájai közt bújik meg a festői Nyírbátor. A közeli Ecsedi lápon tanyázó sárkányt legyőző Báthory Vid legendája az egész várost átszövi, a hagyományt az itt élők évszázadok óta lelkesen ápolják. Ennek köszönheti nevét a 2010-ben épült Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, mely a rendkívül hatásos és gyógyászati célokra is alkalmas Báthory gyógyvíznek köszönhetően igazi termál paradicsom a pihenni és gyógyulni vágyók számára. A wellness és a gyógyászati részleg különleges élményeket nyújt az egészséges életmód kedvelőinek, a nyári szezonban a Sárkány Strandon pedig a vendégek a szabad ég alatt élvezhetik a napsütést, az úszást és a csúszdázást. A fürdő szomszédságában jól felszerelt, kényelmes apartman házak, a város történelmi belvárosában pedig csodálatosan felújított műemlékek várják a kultúra iránt érdeklődőket. Szeretettel várjuk Nyírbátorban – a Sárkányok földjén.

http://www.sarkanyfurdo.hu/hu/

Debreceni Arany János

Határon belül - 93.000 km2

A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944. december 21-én tartott Ideiglenes Nemzetgyűlés színhelye.
A kollégium 1538-as alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. Ezek szolgáltattak alapot a későbbiekben a Magyar Királyi Tudományegyetem létrehozásához. Ugyanakkor a nagy hagyománnyal bíró Debreceni Református Kollégium egyike volt azoknak az egyházi fenntartású iskoláknak, amelyek a szocializmus évei alatt is működhettek.
A kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai közül ki lehet emelni Hatvani István, Budai Ézsaiás és Maróthi György professzorokat, akik törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjaiknak. Az évszázadok során az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Debreceni Kollégiumban Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint Ady Endre, Arany János, Balog Zoltán, Bay Zoltán, Csokonai Vitéz Mihály, Bölcskei Gusztáv, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Magda, a Tisza családból Tisza István, Tisza Kálmán és Tisza Lajos vagy az Irinyi családból Irinyi József és Irinyi János.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceni Református Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánította, és április 12-én emlékoszlopot állított a Nagytemplom és a Református Kollégium között elterülő Emlékkertben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szomolya barlanglakások

Határon belül - 93.000 km2

A szomolyai Tájháznak otthont adó barlangot az 1800-as években vájták ki a riolittufából, és egészen az 1980-as évek elejéig laktak benne. A 2000-es évek közepén, az alaposan felújított barlanglakásban alakították ki az egyedülálló tájházat. Konkrét nyitvatartási ideje nincsen, de a gondnok a barlanglakás melletti házban él, és egy csengő segítségével kihívva, ha otthon van, szívesen bemutatja a tájházat és a hajdani lakók szikár életét.
A Tájház gyönyörűen rendben van tartva, fehéren ragyognak frissen meszelt falai, pirosan virítanak a muskátlik a tornácon. A meglehetősen nagy barlanglakásos tájház tulajdonképpen két pincelakás egymás mellett, oldalukon egy istállónak használt helyiséggel. A barlanglakások beosztása, tagolása lényegében a falusi házak beosztását követte, és bútorzatuk is megegyezett többé-kevésbé azokéival.
A barlanglakásokat régebben nemcsak a szegények lakták, tehetősebbek is költöztek a biztonságosabbnak vélt tufába vájt otthonokba. A XX. században azonban már inkább a faluban építettek maguknak házat az emberek, a barlanglakásokba egyre inkább romák költöztek, ill. az idősebb falusiak maradtak csak ott. Az utóbbi évtizedekben már a romákat is kiköltöztették az egészségtelen barlangokból, a barlanglakások többsége szép csendben pusztul a Bükkalján.
A Tájház csinos kis udvarán egy fedeles, fúrt kutat láthatunk, mindkét lakás bútorzata a környékbeli barlanglakásokból származik, hűen mutatja be az itt élők dolgos, meglehetősen sivár mindennapjait. A lakásokban újjáépítették a kemencéket, az egyiket csak helyre kellett állítani, a másikba viszont egy jóval kisebbet raktak. A kemence szabadkéményes, egy ún. masinát szereltek bele, melynek a csövét a falba vágott járatba tették, így a szabadkéményen áramlott ki a füst. A sütés-főzés mellett a füstölés is megoldódott.
A bútorok mellett különböző használati tárgyakat is bőséggel láthatunk, melyek nemcsak a barlanglakások, hanem az egész Bükkalja lakóira jellemzőek voltak. A Tájháztól kissé feljebb egy egyedülálló, de már erősen pusztulásnak indult emeletes barlanglakást is felfedezhetünk.

http://kirandulastippek.hu/bukk/szomolya-barlanglakas-tajhaz

Csopak – Vízimalom

Határon belül - 93.000 km2

A veszprémi Káptalannak 1082-re datált és később hamisnak bizonyult oklevelében is három csopaki malmot említenek. A Séd vízfolyása évezredek óta változatlan. Még a rómaiak is a Séd mellé építették a téglaégető kemencéjüket. Így tehát évszázadok óta egy helyen vannak malmaink,még ha újjáépítették is,ahogy ezzel a malommal történt. Molnár Kálmán, kinek a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt a malma,1910-be elbontatta az itt lévő öreg malmot és épített a helyére egy újat. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül,így a malom a Plul Családé lett. A XVIII. században Csopakra települt családról még lesz szó a többi malomnál. Az 1950-években elveszik Plul Jenő és Kálmán malmát,államosítják és bérlőnek adják ki. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék,helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva.

https://csopak.hu/hu/content/plul-malom

Füle népi építészet- tájház

Határon belül - 93.000 km2

Ba­la­ton­aka­raty­tya szom­széd­sá­gá­ban, Fü­le köz­ség­ben a Szé­che­nyi ut­ca 107. szám alat­ti né­pi mű­em­lék há­zat 1985-ben ál­lí­tot­ta hely­re az or­szá­gos Mű­em­lé­ki Fe­lü­gye­lő­ség. A 19. szá­zad el­ső fe­lé­ben ko­sár­íves ár­kád­so­rú tor­nác­cal épült la­kó­ház for­ma­i­lag a Ba­kony-­Ba­la­ton-­fel­vi­dék ha­son­ló épü­le­te­i­re em­lé­kez­tet, el­ter­je­dé­sü­ket te­kint­ve azok­nak leg­ke­le­tibb elő­for­du­lá­sa. A hosz­szú ház mai for­má­ját a ré­geb­bi el­ső rész ki­bő­ví­té­sé­vel nyer­te. Az ut­ca fe­lő­li, ko­ráb­bi épü­let­rész szo­ba, kony­ha, kam­ra, is­tál­ló­ból áll. A hát­só, ké­sőb­bi, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ből va­ló épü­let­rész he­lyi­sé­gei: kony­ha, szo­ba, kam­ra és is­tál­ló. Az épü­let ese­té­ben a Du­nán­tú­lon, a Kis­al­föld­ön és az Észa­ki-­Kö­zép­hegy­ség­ben gya­ko­ri, több csa­lád ál­tal la­kott hosszú ház­zal, kö­zös ud­var­ral van dol­gunk. A fü­lei ház­ban az 1970-es évek ele­jé­ig két csa­lád élt.
A két épü­let­rész tü­ze­lő­be­ren­de­zé­se, füst­el­ve­ze­té­se is kü­lön­bö­ző volt. Az el­ső rész ké­mény nél­kü­li füs­tös­kony­hás ház­ként épült, ahol a szo­ba aj­ta­ja egé­szen az 1920-as éve­kig nem a füs­tös­kony­há­ból, ha­nem a tor­nác­ról nyílt. A má­so­dik ház­rész kony­há­ja már tég­la­bol­to­za­tú nyi­tott ké­mény­nyel épült. A nyi­tott ké­mény alatt a koc­ka ala­kú ke­nyér­sü­tő nagy­ke­men­ce és a ka­lács-, ré­tes-, hús­sü­tés­re hasz­nált kis­ke­men­ce ma is lát­ha­tó.

Az ár­kád­so­ros tor­nác mi­att épü­let­szer­ke­ze­ti, a kö­zös ud­var­ból ere­dő­en tár­sa­da­lom­nép­raj­zi szem­pont­ból fi­gye­lem­re mél­tó há­zat a Fej­ér Me­gyei Ta­nács sza­bad­té­ri nép­raj­zi mú­ze­um szá­má­ra ál­lít­tat­ta hely­re. Az épü­let el­ső fe­lé­ben 1986-ban sár­ré­ti táj­há­zat ren­dez­tünk be.
A be­ren­de­zé­si tár­gyak je­len­tős ré­sze a ház utol­só tu­laj­do­no­sá­tól ke­rült a mú­ze­um­ba. Ezt egé­szí­tet­tük ki a Fü­lén és a Fej­ér me­gyei Sár­rét köz­sé­ge­i­ben gyűj­tött tár­gyak­kal, el­ső­sor­ban bú­to­rok­kal és tex­ti­lek­kel. A táj­ház be­ren­de­zé­sé­ből fő­ként a Pol­gár­di­ból va­ló, ke­mény­fá­ból fa­ra­gott, “Ko­vács Já­nos 1832” fel­ira­tú sa­rok­pad és a So­po­nyá­ról ide­ke­rült, 19. szá­za­di bög­re­sze­mes, zöld­má­zas, csák­vá­ri cse­rép­kály­ha ér­de­mel fi­gyel­met.

Az épü­let má­so­dik ré­szé­bena szabadkéményes konyhát, valamint a kendermegmunkálás eszközeit, fotóit mutatjuk be. A Fejér megyei takácsmesterséget egy nagyméretű szövőszék, céhkorsók, szőttesek segítségével idézzük fel. A kiállítótér középső részét elfoglaló részét lapozható tárlóban időszaki, archív néprajzi felvételekből összeállított kiállítások láthatók.

http://szikm.hu/kiallitasok/megyei-kiallitohelyek/sarreti-tajhaz-fule/?lang=hu

Budapest – Magyar Tudományos Akadémia , Díszterem

Budapest

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.

A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csikósok és a slambuc – Guzsalyas E.

Határon belül - 93.000 km2

Megyenap a békéscsabai főtéren . kellemes hangulat – sok érdekesség, különlegesség, jó műsorok hangulatos programok- egyedi kiállítások, amelynek egyik elemeként mutatkoztak be a csikósok . Itt volt az igényes Gyulai értéktári kiállítás is.
A Guzsalyas Egyesület csapata igazi színfolt volt a rendezvényen. A “ markáns tökös magyar alföldi legényeket” elevenítették meg sikerrel a főtéren, hagyományos módon készült a jellegzetes csikós rónasági ételük a slambuc. Magyar szürke marha szárított trágya volt a tüzelő, az energia segítségével közel 4 órán keresztül egyenletes hőmérséklettel és szaktudással. Megkóstoltam, finom volt a bográcsos étel, a képek segítségével tolmácsolom a gasztronómiai különlegességet, legalább a látványt…….
A Gyulai és a Csabai Kolbász mellett még 2 kulináris dolog a főtérről: egy régi egyszerű falusi desszert a csöröge amely a tótkomlósi asszonyok munkáját, konyhai szaktudását dicsérte, finom friss illatos kiváló étek volt, többször is fordultunk repetázni. Ezt követte a program végén az óriási torta szétosztása a megyében közismert kiváló séfek segítségével,a látványos és méretes édességért hosszú sorok kígyóztak – remélve, hogy még az ő számukra is jut a finomságból.

Bagyinszki Zoltán

Jelen esetben kb 350g füstölt szalonnát lesütöttünk zsírjára, ebbe beletettünk kb 1650 g karikára vágott krumplit amit egy kicsit hagytunk a zsírban majd felöntöttük vízzel úgy, hogy a krumplit ellepje. Ekkor kell megsózni is ízlés szerint. Mikor elkezdett a víz bugyogni, rátettünk kb 750 g összetört lebbencstésztát ( kb fele kell mint a krumpli) és annyi víz, hogy a tésztát éppen ellepje. Ezután nem szabad megkavarni, csak a tésztát finoman toszigálni, hogy ne főjjön össze egy masszává. Ha már megfőtt a tészta és a levét is elfőtte, össze lehet keverni a krumplival. innentől folyamatosan ellenőrizni kell, hogy le ne égjen. Ha már megfordul a rázástól, onnan már csak pirítani kell.A pirult részeket a kanállal bele kell nyomni a közepébe és így szép lassan átpirul az egész.Ami lesül a bogrács aljára, azt a vaskanállal fel kell kaparni, nehogy szén legyen belőle! A pásztorok szerint 32-szer kell megforgatni.Ha kevésnek találja az ember a szalonnából kisült zsírt, lehet hozzá tenni. Mi is tettünk vagy 2-3 kanálnyit.
Hát ennyi!

Szőke Péter

Budapest – Arany síremlék – Fiumei úti temető

Budapest

Arany János (1817-1882) impozáns síremlékét Stróbl Alajos szobrász és Kallina Mór építész készítette. A sír Arany János családjának is emléket állít, mert itt nyugszik felesége Ercsey Julianna (1818-1885), fia Arany László (1844-1898) és unokája Piroska (1865-1886).
Egy hatalmas kő alapon bronz koprsó áll, rajta pálmaág és babérkoszorú. A koporsón van feltüntetve Arany János neve. A koporsó alatt egy papírlap imitáción olvasható a többi családtag neve és adataik. 100 éves kocsányos tölgyek között áll a síremlék, melyeket a költő kedvenc Margit – szigetéről telepítették ide.

‘A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!’

(Margit – sziget 1877. augusztus 5.)

– írta az alig hatvanöt évesen, 1882-ben elhunyt költő.

https://www.kozterkep.hu/~/14048/Arany_Janos_sirja_Budapest_1885.html

Medgyaszay István építész – jubileuma, 140 éve született a betonépítészet mestere.

Határon belül - 93.000 km2

Egy Otto Wagner tanítvány, aki bejárta Egyiptomot és Indiát, előadásokat tartott Bécsben, Rómában és Bombayben, dolgozott Párizsban Hennebique irodájában, felépítette az első magyar vasbeton színházat, de az 50-es években már csak a tervteljesítéshez jól használható szakmai tudása és alkalmazkodó magatartása miatt megtűrt segédtervező – 140 évvel ezelőtt, 1877. augusztus 23-án született Medgyaszay
István
 építész.

http://epiteszforum.hu/kolteszet-vasbetonbol-medgyaszay-istvan-epiteszete

1. Ógyallai Rk. templom
2. Rárósmulyadi Rk. Szt. Erzsébet templom
3. Veszprém Laczkó Dezső Múzeum
4. Veszprém színház
5. Sopron színház
6. Mosonmagyaróvár egykori népiskola
7. Nagykanizsa színház
8. Dél- Budai Református templom
9. Mátraháza Szálloda- turista pagoda

Medgyaszay (szül. Benkó) István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.): építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is.

Édesapja Benkó Károly (1837-1893) kőműves, építész. Édesanyja Kolbenheyer Kornélia volt. Ödön testvére fiatalon meghalt, bátyja Medgyaszay Gyula is építész lett. 1893-1896 között a budapesti Állami Ipariskola építészeti szakosztályán tanult, majd egy évet Francsek Imre tervezőirodájában dolgozott. 1898-ban befejezte az Állami Főreáliskolát és leérettségizett. A következő évben Bécsben dolgozik, majd ugyanott beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára, valamint egyidejűleg a bécsi Műszaki Főiskolára.

1902-ben két év után átiratkozik a budapesti Műegyetemre. 1903-ban Nemzeti Panteonjának első tervével elnyeri az Akadémia Gundel-díját. A következő évben megszerzi mérnöki oklevelét. 1904-1906 között az egész országban és Székelyföldön, majd Németországban, Svájcban, Franciaországban jár tanulmányutakra. Benkó vezetéknevét 1906-ban anyai nagyanyja, Medgyaszay Kornélia után változtatta Medgyaszayra.

1908-ban több szabadalma van: foglalat nélküli izzólámpa, színházi ajtózár (1909), vasbeton mennyezet (1910). Ettől kezdve ötvözte a népi formaelemeket a vasbeton technológiájú építészettel. 1911-ben Egyiptomban és Szudánban tanulmányozza a Nílus-menti ókori kulturális emlékeket. 1915-ben önként frontszolgálatra jelentkezik, és még ugyanebben az évben feleségül veszi Martinovich Gabriellát. Három leányuk születik: Margit (1909), Ilona (1920) és Gabriella (1925). 1927-től műegyetemi magántanár. 1930-tól Zajti Ferenc mellett a Magyar-Indiai Társaság társelnöke.

1932-ben megy indiai tanulmányútjára, ahol sokat merített az ősi keleti építészetből. 1939-től egyetemi nyilvános rendkívüli tanár. 1947-től életjáradékot kap a Magyar Köztársaságtól. 1949-től, a szocialista kultúrpolitika kezdetétől meghurcolják pártonkívülisége miatt. 1956-ban nyugdíjrendezési kérelmet nyújt be, amit csak egy év múlva fogadnak el. 1959 áprilisában megszüntetik munkaviszonyát, rá három hétre meghal.

Forrás: wikipédia