Fotó: Bagyinszki János
Budapest, Normafa környéke, ma délelőtti gyalogtúra… mai frisss hóval, Hahó a hóból, erdőből… kis téli ajéndékba megy Mindenkinek a Budai – hegyek fehér havas hangulata.
Most küldte a képsort Jancsi tesóm, délelőtt arrafelé túráztak, egészségükre.
Kicsit irigyeltem őket, Gyulán talán 1 cm volt a reggeli hó, színezte a tetőket, zöld parkokat és már olvadt is!
Bagyinszki Zoltán
20
Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.
A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AZ MTA székháza. Az Akadémia megalapítása a 19. század első felében kibontakozó magyar nemzeti törekvések egyik jelentős, jelképértékű nyitómozzanata.
200 éve történt. 2025. a Bicentenárium éve. Képes előzetes a Magyar Tudományos Akadémia létrejötte – megalapítása témakörhöz.
Az Képgaléria a Magyar Tudományos Akadémia SzékházárólAkadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor Magyarország akkori fővárosában, Pozsonyban.
Az országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István (1791–1860) felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására.
Ezután indult meg a “szervezés”, több helyen – több épület is ideiglenes otthont adott anno a tudós társaságnak.
Maga a reneszánsz stílusú palota, az intézménynek otthont adó épület jóval később – amikor a politikai viszonyok, és az anyagiak is megengedték – épülhetett fel a Duna mentén, a Széchenyi lánchíd mellett.
Bagyinszki Zoltán
Mád – Tálya – Szerencs – Sátoraljaújhely
Sokadszor kirándulunk Zemplénben. A természet, a történelmi városok, a borkülönlegességek mindig visszahívnak minket.
E mellett mindig akad újabb attrakció, látnivaló (most a világszám SUH.i függőhíd volt a fő vonzerő-hamarosan a honlapon is megtekinthető).
Újhely felé azért betértünk Tolcsvára egy körre: volt pincelátogatás és ráakadtunk még egy reprezentatív rekonstruált kis kastélyra a település végén.
A Rákócziak keze nyoma – építkezései szinte minden településen tetten érhető. Itt Tolcsván amit a kastélyok – udvarházak városaként is lehetne említeni egy igényes manzard tetős, emeletes késő barokk , alig díszes épületet emeltek. Sajnos bejutni nem volt módunk, de kívülről elképzeltük a szépséges belső tereket is hozzá.
Az érték a Grand Tokaj Borászatnak is köszönheti megszépülését. A tábla informál a bejutás kapcsán.
Bagyinszki Zoltán
Másodjára is elkészült Fellner Sándor tervei szerint épült 1901-04. várbeli palota! Érdekes változó életű és visszaépült különleges szépséges neogótikus palota a Hilton hotel és a Mátyás templom szomszédságában.
Lehet hogy már sok is a díszítés,a motívum rajta…?!
Gondoltam szegény főtemplomunk meg is sértődött már, mivel lehet látványosabb figyelemre méltóbb az egykori épület mint Ő!!!!!!
Ottjártamkor is rengeteg turista inkább a palotát fotózta, készítette a selfieket.
A csipkés homlokzata, az ornamens gazdagsága lenyűgöző, több ciklusban fotózott épület, a dísztelen rekonstrukció a szocializmus műve.
Pár fotó a belső gazdagságot is reprezentálja.
Bagyinszki Zoltán
Kedves és Tisztelt Hölgyem, Uram! – A Bagyi honlap látogatója.
Advent 4. vasárnapján Kedves Barátom, Bencz Laci örvendeztetett meg engem egy kis téli hangulatú Mátrával, fotóival. A Kékestetőn jártak, a képsor így most mindenki örömére -honlapomon hoz egy kis fehér karácsony előtti hangulatot. Sajnos Gyulán a szürke ködös tél, a havazás mentes december a jellemző időjárás.
Köszönjük Lacinak.
Bagyinszki Zoltán
Fotó: Bagyinszki János
Felcsút 1800 lelkes település a Váli völgyben, Budapesttől – Magyarország fővárosától – 40 km-re nyugatra. Itt alakult meg 2004-ben Magyarország első számú labdarúgó utánpótlás-nevelő intézménye, mely 2006-ban vette fel a világ egyik legnagyobb futball-legendájának a nevét.
Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és világbajnoki ezüstérmes, a magyar válogatott kapitányaként 1953-ban megnyerte “Az Évszázad Mérkőzését” Anglia ellen (6:3), majd emigránsként a Real Madriddal újabb évtizedig ejtette ámulatba a világot: 3-szor nyert BEK-et (a BL elődje), csapatával megnyerte az első Világkupát, 4-szer volt spanyol gólkirály. Dolgozott a világ minden kontinensén, és Ausztráliától Chilén, Egyiptomon, Kanadán és Szaúd-Arábián át Görögországig mindenütt rajongtak kedves, vidám és lenyűgözően nagyvonalú egyéniségéért.
Puskás “Pancho” – ahogy csapattársai a Real Madridban becézték – kivételes odafigyeléssel és nagylelkűséggel foglalkozott a fiatalokkal, és ugyanezt a nemes hagyományt kívánta folytatni a róla elnevezett Labdarúgó Akadémia, amikor 2008-ban belevágott nagyratörő építési terveinek megvalósításába.
Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.
A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.
Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.
A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.
https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke
A Nemzeti Művelődési Intézetet a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hozta létre. A Nemzeti Művelődési Intézet egy országos közművelődési szervezet, amely a hazai művelődési házak szakmai munkájához nyújt módszertani segítséget. Többek között képzésekkel, kutatásokkal, szakmai konferenciákkal és kiadványokkal segíti a művelődési házakban dolgozó szakembereket. Tevékenysége és szolgáltatásai a Kárpát-medencei szervezetek számára is elérhetőek.
A Nemzeti Művelődési Intézet központja 19 megyei igazgatósággal rendelkezik. Épülete 2020 tavaszán készült el a Magyar Kormány támogatásával és 2020. október 3-án került sor az ünnepélyes átadására. Közel négyezer négyzetméter hasznos alapterületű székház, mely harmonikusan illeszkedik az alföldi tájba és a Hungarikum Liget épületegyütteséhez. A székház stílusa, díszítése egyfajta tisztelgés elődeink előtt. Egy olyan kor előtt, amikor a kultúra és a mindennapi élet elválaszthatatlanul egybeforrott. A ház a szerves műveltség értékeit, szimbólumait hordozza. A magyar műveltségre utaló jelképek a házat kívülről és belülről is körbeveszik, megjelennek a homlokzaton, a ház külső falain, a padlón, a függönyökön, a belső burkolaton, sőt az ember és a természet harmóniáját jelképező teraszon is.
A homlokzatán látható díszítés a magyarság történetét és Krisztus életének legfontosabb eseményeit örökíti meg Makoldi Sándor festőművész műve alapján. Tetőteraszán található az Emlékezet Tornya a Magyarság Harangjával. A harangszentelésre és első megszólaltatására 2020. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján került sor.
2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél – bazalt kockakővel.
Bagyinszki Zoltán
