Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Decs- Sárközi tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Népművészeti Tájház gyűjteményét a Sárközi Háziipari Szövetkezet hozta létre 1955-ben. Épülete egy 1863-ban emelt, vert falú, gazdag paraszti ház, szabadkéményes konyhával és szép, oszlopos tornáccal. Az első három helyiségében tisztaszoba, konyha- és lakószoba-berendezés látható a 19-20. századból. A népi enteriőr mellett vitrines kiállítás mutatja be a magyar népművészet legszebb alkotásai közé tartozó régi és új sárközi szőtteseket, hímzéseket és népi öltözeteket. A kiállítást a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet termékbemutatója zárja.

http://www.museum.hu/muzeum/627/Sarkozi_Tajhaz

Hódmezővásárhely – Csúcsi fazekas ház

Határon belül - 93.000 km2

A ház utolsó tulajdonosa Vékony Sándor (1913-2000) fazekas volt, aki 1956-ban Népművészet Mestere címet kapott.
A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra. Így vásárolták meg Vékony Sándor szülei 1914-ben. Apja azonban az első világháborút követően meghalt, anyja pedig férjhez ment Csikós István tálashoz, aki odaköltözve a kamrát rendezte be műhelynek. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. 1956-ban nyitották össze a kamrát a már beépített eresszel.

http://www.tornyaimuzeum.hu/cikk/2012/05/30/csucsi-fazekashaz

Fazekas műalkotások a városházáról

Bagyinszki Zoltán

Pozsonyi csata győzelmének emlékére 907

Határon belül - 93.000 km2

Bugaci Kurultaj fotóival emlékezünk a nagyon fontos és kiemelkedő történelmi győzelemre a honfoglalásunkat követően.A bajorok ellen vívott csata végleg biztosította helyünket és a tekintélyünket a Kárpát – medence területén.

képriport utalás a fotókkal és a régi viseletekkel a testvéri népekkel – az összefogás a a történelmi dicsőség kapcsán – 907 nyarán.
IV. Lajos keleti frank király Luitpold bajor őrgróf   valószínűleg Árpád voltak az egykori haderők vezetői.

Bagyinszki Zoltán

Tompa – Kapisztrán Szent János Rk. templom

Határon belül - 93.000 km2

Tompa egyetlen középülete sokáig az 1876-ban elkészült iskola volt. 900-ban fejeződött be a település keleti határán húzódó vasút építése. A vasút azért épült olyan távol a településtől, mert Redl Imre földesúr nem engedte meg, hogy birtokait kettészelje. Az 1909-1910 között eklektikus stílusban épült templom a település központjában áll. Az épületnek a felújítás után csak az egyik tornya maradt meg.
A jelenlegi plébániahivatal iratai két önálló egyházközség irataiból tevődik össze. A korábban alapított egyházközség idővel elnéptelenedett, és bár jogilag önálló plébánia maradt, gyakorlatilag a későbben alapított plébániával a második világháború után összeolvadt. A két irattárat ekkor egyesítették és közösen használták, így mára teljesen összekeveredtek, amit csak egy darabszintű rendezéssel lehetne újra szétválasztani.
A korábbi egyházközséget 1905-ben adminisztratúraként alapították, majd 1914-ben plébániai rangra emelték. 1905 előtt Szabadka-Szt. Teréz filiája volt. Anyakönyveit 1905-tól vezetik. A gótikus stílusú templom építése Szűz Mária és Szent Anna tiszteletére már 1863-ban elkezdődött, de 1892-ben kibővítették, 1905-ben megáldották, végül 1912-ben felszentelték. Az egyházközség kegyúra a Redl család volt. A lakosság nyelve magyar, vallása római katolikus. Az egyházközség korábban Kelebia-Szt. Anna néven volt ismert, de 1946-ban, a fenti okok miatt Tompa-Szt. Annára változtatták a nevét. A későbbi egyházközséget 1914-ben alapították. 1905 előtt Szabadka-Szt. Teréz filiája volt, majd 1905-tól Tompa-Szt. Annával alkotott egy plébániát. Anyakönyveit 1914-től vezetik. A templom Kapisztrán Szent János tiszteletére 1909-ben épült. További istentisztelet a filia
iskolakápolnájában folyt. Az egyházközség kegyúra Szabadka város volt. A lakosság nyelve magyar, vallása római katolikus.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=1398

Zalacsány – Batthyány kastély

Határon belül - 93.000 km2

Zalacsányt első ízben 1019-ben említik. Az 1800-as évek közepéig – a török megszállást kivéve – a Csányi család birtoka volt a település.Itt született Csány László 1790-ben, a második független magyar kormány (Szemere) közlekedési és postaügyi minisztere, később Kossuth Lajos teljhatalmú erdélyi kormánybiztosa.
A kastély alapjait 1490-ben rakták le, a késői gótika stílusában. Az épület az 1800-as évek közepén került a Batthyány–család tulajdonába. Az épületeket a család kibővítette, és barokk stílusban felújította. A mai épület 1913-ban nyerte el mai formáját, amikor Batthyány Pál, Zala megye főispánja és felesége Inkei Karolina grófnő újjáépíttette.
Számos kastélyhoz hasonlóan, a Batthyány kastély is 1945 után nevelőotthonként üzemelt, mely rányomta bélyegét a belső falakra és a berendezésekre. Az épület teljes lepusztulását az 1997-ben megkezdett felújítási munkálatok akadályozták meg, melyek 2000-ben fejeződtek be. Ma a kastély az eredeti stílust követő új ruhában várja Vendégeit.

http://wellnesskastely.hu/hu-hotel-batthyany-kastely-tortenete

Zamárdi – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

1960-as évek elején vetődött fel először annak a gondolata, hogy a Fő utca 83. számú házat a községi tanács megveszi, tájház formájában megőrzi, és berendezi a régmúlt tárgyi emlékeivel. A berendezéshez szükséges helytörténeti anyagot Piller Dezső tanár úr és tanítványai 1949-től folyamatosan gyűjtötték össze. Tájházunk 1847-ben épült, az építés idejét az első szobában lévő mestergerendába vésték be. A ház a Friesz család tulajdona volt, mely egyike a Lécs Ágoston tihanyi apát által betelepített jobbágycsaládoknak. A tájház építője Friesz Benedek, aki 1819-ben született Zamárdiban. A házhoz közvetlen 2 holdnyi terület tartozott. A telken volt még egy 25 méter mély kút, baromfi- és disznóólak, valamint egy pince. A főépület 6 helyiségből állt; 2 szoba, konyha, kamra, istálló és pajta tartozott egybe. Az udvar mögött volt a szérűskert, a gyümölcsös és a házikert. Zamárdi község 1847-ben készített földkönyve tartalmazza a jobbágytelkek nagyságát. A ház és a rét hat és fél holdat tett ki, a szántóterület 11 holdat. A lakosság fő foglalkozása ekkor a gabonatermelés, az állattenyésztés volt.

http://zamardi.hu/tajhaz/

Jászberény – Termálfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A létesítményben található termálfürdő egész évben várja a regenerálódásra, gyógyulásra vágyókat. Jászberény központjában 1964-ben nyílt meg a fedett, török kupolás gőzfürdő. A fürdőben 2 db melegvizes körmedence található. A fürdő gyógyszolgáltatásai keretében víz alatti gyógytorna, orvosi gyógymasszázs, víz alatti sugármasszázs (tangentor), valamint iszapkezelés vehető igénybe. Mindezen túl azonban még az alapszolgáltatások közé tartozik a szauna, a kamillás gőzkamra, a pedikűr és a manikűr is. A fürdőben egyéb szolgáltatások is igénybe vehetők: konditerem, szolárium, női- és férfifodrászat, kozmetika, büfé.

A fürdő 800 méter mélyről érkező termálvize főként reumatikus megbetegedésekre ajánlott. A fürdő TB által támogatott gyógyszolgáltatásokat is nyújt, illetve egészségpénztári elfogadóhely.

http://www.gyogyvizek.hu/termalfurdok/jaszberenyi-strand-es-termalfurdo.html

A termálfürdő egyedi ” törökös” kupolás részlete igen látványos, amely a termálfürdő ( a város egyik ) jelképe is lehetne ……
Alkotója, TERVEZŐJE: ZALAVÁRY LAJOS Ybl, Kossuth és Príma Primissima
díjas építész.
A fürdőzőket 1964 óta fogadja ez a dupla formavilág – az épület
1960-1964 között épült.

Bagyinszki Zoltán

Poroszló – tájház

Határon belül - 93.000 km2

A tájház 1884-ben épült, 1989-ben avatták múzeummá az egykori Sárándi-féle házat.
Állandó kiállítás:Halászati népi használati eszközök.
Évente kétszer nyitott porták a tájházban kézműves bemutatóval, főzéssel.

http://www.fesztivalnaptar.hu/tajhaz-muzeum/I311651/

Hajdúböszörmény – Református templom

Határon belül - 93.000 km2

A templomot Gerster Kálmán tervei alapján építették 1897-98-ban. Téglalap alaprajzú, hossza 44,5 m, szélessége 24,5 m. Boltíves Rabitz mennyezet festett, a körbe futó karzatokat vas oszlopok tartják. A torony a templom falának magasságáig négyszögletes, azon felül nyolcszögletes, magassága 47,7 m , jelenleg három harangja van. A templomban 1788 ülőhely van. A három manuálos orgonát Angster József építette 1898-ban 35 változattal. 1913-ban Angster mester újította fel, 1943-ban villany fújtatóval szerelték fel, majd 1980-ban Bordás István modernizálta.

http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,337,0,0,1,0

Balatonkeresztúr – Római katolikus templom

Határon belül - 93.000 km2

A templomot Festetics Kristóf építtette egy korábbi, pusztulóban levő templom helyén, a legenda szerint azért, mert egy nagy vihar alkalmával a Balaton vizében hánykolódó csónakját itt vetették partra szerencsésen a hullámok. Festetics az építkezéshez
1753-ban kért engedélyt Padányi Biró Márton veszprémi püspöktől, egyben arról is értesítette, hogy a templomhoz Szent Péter és Szent Pál tiszteletére oldalkápolnákat is tervez hozzáépíteni. Az építkezés 1753 és 1758 között zajlott Hofstadter Kristóf
uradalmi építész tervei alapján. Freskóinak készítője ismeretlen: sokáig úgy vélték, hogy Dorfmeisert István művei, ám újabban azt is sejtik, hogy inkább Maulbertsch Antal vagy valaki az ő köreiből festhette őket.

A templom orgonáját 1934-ben készítette az Angster orgona- és harmóniumgyár. 2003-ban négy új mellékoltáron kívül elkészült az Isteni Irgalmasság Oltár is, amelynek képe Amerikából érkezett. 2005-ben új szőnyegeket és üléshuzatokat kapott a templom, és az orgonát is felújították, a következő évben pedig teljes külső felújításon esett át az épület. Ugyanekkor kicserélték a hangosító berendezést is, és Fátimából beszereztek egy új Mária-szobrot is. 2007-ben és 2008-ban folytatódtak a belső fejújítások.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából