Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Budapesti részletek – Vaslédi

Budapest

 

Budapest – Vizes VB, óriás-toronyugrás 27 m.

Budapest

Az óriás toronyugrás során a sportolók elképesztő magasságból ugranak a vízbe. A versenyzők egy külön, erre a célra épített toronyból hajtják végre gyakorlataikat. A férfiak 27 méter magasból, a nők pedig 20 méterről ugranak. A férfiaknál ez 3 másodperces szabadesést jelent, és sziklaugráshoz hasonlóan a versenyzőknek itt is lábbal kell a vízbe érniük a nagyon komoly sérülésveszély miatt, a zuhanás során ugyanis közel 90 km/h-s sebességgel érik el a vízfelszínt. Éppen ezért a vízben legalább két mentőbúvár várja őket, arra az esetre, ha elrontanák a vízbeérkezést. A sziklaugrás világrekordját a brazil születésű svájci Laso Schaller tartja 58,8 méterrel, de a vb-címvédő brit Gary Hunt is megmutatta egyik ugrását „belülről” a kazanyi világbajnokságon.
A szakág első aranyérmese a férfiaknál a kolumbiai Orlando Duque, a nőknél pedig az amerikai Cesilie Carlton volt. Kazanyban Rachelle Simpson lett a női versenyszám győztese, aki ezt megelőzően profi akrobata volt, és a Red Bull sziklaugró sorozatban is részt vett. A férfi bajnok a sportág jelenlegi legnagyobb alakja, a barcelonai ezüstérmes Gary Hunt lett.

http://www.m4sport.hu/rovatok/fina-2017/fina-hv/fina-hvm027/

Kéthely Kristinus Borbirtok

Határon belül - 93.000 km2

A borászat a 37 déli parti települést magában foglaló Balatonboglári Borvidék része: a 3200 hektáron kiváló fehér és vörösborok kerülnek a hordókba. A terület fehér fajtái közé tartozik a chardonnay, az Irsai Olivér, a királyleányka, a sárgamuskotály, az olaszrizling, a rajnai rizling, a szürkebarát és a furmint. A vörösöket a merlot, a cabernet sauvignon, a pinot noir, a kékfrankos és a cabernet franc képviseli.

http://www.kristinus.hu/hu/borbirtok

Károlyi Alajos / Lajos gróf palotája

Budapest

A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja. Az épülethez több terv készül, a koraiak mind egybefogottabb tömegképzést mutatnak, felvetődhet, hogy az épület legjellegzetesebb elemei, a rizalitot koronázó franciás jellegű, meredek hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére születtek meg. A korai terveken a bejárat még nem a mai Pollack Mihály térről, hanem a Múzeum utcából nyílott volna, a nagyvonalú főhomlokzati árkádíves kocsialáhajtó ötlete is a későbbi terveken jelent meg. Mindvégig a kompozíció szerves része a kert kiképzése. Keletkezett olyan elképzelés is, amely a megvalósított fedett átrium helyett parkosított, nyitott belső udvar köré szervezte volna az épületszárnyakat. A kivitelező Ybl gyakori munkatársa, Wechseimann Ignác, az épületszobrász Schäffer Károly volt. Megvalósult formájában a szabadon álló épület homlokzata gazdag plasztikájú, a reneszánsz és hellenizáló elemek harmonikus együtteséből Budapest egyik legszebb palotája született. A belső legfontosabb tere a felülvilágított reneszánsz árkádíves átrium, amelynek középpontjában a metszet szerint szökőkút állt. Az előcsarnok és a bejáró stukkódíszes tereinek mennyezetét Lotz Károly freskói is ékesítették. A kert középtengelyébe a Szentkirályi utca sarkán álló Károlyi-bérház hátsó tűzfalához kis gloriettet állítottak, ezzel is kiemelve az intim belső tér harmóniáját. 1894-től Behr Lajos iparművész és belsőépítész átalakította a palotabelsőt. 1920-tól a második világháborúig az olasz nagykövetség bérelte a palotát. A háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, csak a homlokzatot állították helyre és lényegében máig nem alakult ki építészeti értékének megfelelő funkciója: volt a Bizományi Áruház Vállalat raktára, az utóbbi érvtizedekben a Magyar Rádió egyik alig használt épületeként funkcionált.

http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-alajos-karolyi-lajos-grof-palotaja

Szentes Petőfi szálló

Határon belül - 93.000 km2

A 19. század végén épült Petőfi Szálló mára teljesen leromlott állapotban van, a megújítását hosszú ideje tervezik. A Norvég Alapnak köszönhetően végre indulhat a rekonstrukció.

A Csongrád megyei város önkormányzata támogatást nyert el az EGT Norvég Alaptól az egykori Petőfi Szálló Szentesi Szecessziós Házként történő megújítására. Az eredményes pályázat révén az épület utcai homlokzata megújul, valamint a sarok épületrész és a Petőfi utcai szárny földszintjén közösségi és kulturális terek (galéria-kávézó, kiállítótér, előadó- és próbaterem) jönnek lérte. Az épületrész lehetőséget biztosít majd a szecesszióhoz kötődve többek között helyi és környékbeli iparművészek alkotásainak bemutatására, termékeik értékesítésére, teret adhat kisebb színházi és táncos rendezvényeknek is.
Ezekről a tervekről még júliusban számolt be Szirbik Imre polgármester, azóta a projekt megtalálta kivitelezőjét is: decemberben hirdették ki, hogy a rekonstrukciós munkákat a szarvasi Integrál Építő Zrt. végzi majd el, nettó 213 millió forintból. Feladata a Szecessziós Ház kialakítása 458 négyzetméteren, valamint az utcai homlokzatok szecessziós díszítésű rekonstrukciója 2100 négyzetméteren. A terek kialakítása, belső anyaghasználata, berendezése a szecesszió irányzata szerint valósul meg, jellemzően terrazzo és kő burkolatok, kerámia, kovácsoltvas, csiszolt üveg használatával, a XIX. és XX. század fordulójának hangulatát idézve. Az épületrész akadálymentesítésének megoldása a műemléki követelményekhez igazodva történik.

http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/12/szecesszios-hazkent-ujul-meg-szentes-egykori-fo-turistaattrakcioja

Arany János emlékmű

Budapest

Arany János ülő szobra 1893 óta néz le komolyan az arra járókra. Megteheti, hiszen 4 méter magas talapzaton ül. A költő bronzszobra is három és fél méteres. A mű alkotója Stróbl Alajos (1856-1926) korának egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze. Erre a köztéri szoborra is a kor szokásának megfelelően pályázatot írtak ki, amire tíz mű érkezet. A két legsikeresebb alkotás közül végül Stróbl munkája került felállításra. A másik sikeres pályázó Zala György volt. Stróbl Alajos Bécsben tanult, majd hazaérkezése után 1881-ben megmintázta a készülő Operaház több szobrát, köztük a két nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc alakját.

http://jozsefvaros.hu/hir/3928/arany-janos-szobra-a-nemzeti-muzeum-bejaratanal

Decs- Sárközi tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Népművészeti Tájház gyűjteményét a Sárközi Háziipari Szövetkezet hozta létre 1955-ben. Épülete egy 1863-ban emelt, vert falú, gazdag paraszti ház, szabadkéményes konyhával és szép, oszlopos tornáccal. Az első három helyiségében tisztaszoba, konyha- és lakószoba-berendezés látható a 19-20. századból. A népi enteriőr mellett vitrines kiállítás mutatja be a magyar népművészet legszebb alkotásai közé tartozó régi és új sárközi szőtteseket, hímzéseket és népi öltözeteket. A kiállítást a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet termékbemutatója zárja.

http://www.museum.hu/muzeum/627/Sarkozi_Tajhaz

Hódmezővásárhely – Csúcsi fazekas ház

Határon belül - 93.000 km2

A ház utolsó tulajdonosa Vékony Sándor (1913-2000) fazekas volt, aki 1956-ban Népművészet Mestere címet kapott.
A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra. Így vásárolták meg Vékony Sándor szülei 1914-ben. Apja azonban az első világháborút követően meghalt, anyja pedig férjhez ment Csikós István tálashoz, aki odaköltözve a kamrát rendezte be műhelynek. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. 1956-ban nyitották össze a kamrát a már beépített eresszel.

http://www.tornyaimuzeum.hu/cikk/2012/05/30/csucsi-fazekashaz

Fazekas műalkotások a városházáról

Bagyinszki Zoltán

Pozsonyi csata győzelmének emlékére 907

Határon belül - 93.000 km2

Bugaci Kurultaj fotóival emlékezünk a nagyon fontos és kiemelkedő történelmi győzelemre a honfoglalásunkat követően.A bajorok ellen vívott csata végleg biztosította helyünket és a tekintélyünket a Kárpát – medence területén.

képriport utalás a fotókkal és a régi viseletekkel a testvéri népekkel – az összefogás a a történelmi dicsőség kapcsán – 907 nyarán.
IV. Lajos keleti frank király Luitpold bajor őrgróf   valószínűleg Árpád voltak az egykori haderők vezetői.

Bagyinszki Zoltán

Tompa – Kapisztrán Szent János Rk. templom

Határon belül - 93.000 km2

Tompa egyetlen középülete sokáig az 1876-ban elkészült iskola volt. 900-ban fejeződött be a település keleti határán húzódó vasút építése. A vasút azért épült olyan távol a településtől, mert Redl Imre földesúr nem engedte meg, hogy birtokait kettészelje. Az 1909-1910 között eklektikus stílusban épült templom a település központjában áll. Az épületnek a felújítás után csak az egyik tornya maradt meg.
A jelenlegi plébániahivatal iratai két önálló egyházközség irataiból tevődik össze. A korábban alapított egyházközség idővel elnéptelenedett, és bár jogilag önálló plébánia maradt, gyakorlatilag a későbben alapított plébániával a második világháború után összeolvadt. A két irattárat ekkor egyesítették és közösen használták, így mára teljesen összekeveredtek, amit csak egy darabszintű rendezéssel lehetne újra szétválasztani.
A korábbi egyházközséget 1905-ben adminisztratúraként alapították, majd 1914-ben plébániai rangra emelték. 1905 előtt Szabadka-Szt. Teréz filiája volt. Anyakönyveit 1905-tól vezetik. A gótikus stílusú templom építése Szűz Mária és Szent Anna tiszteletére már 1863-ban elkezdődött, de 1892-ben kibővítették, 1905-ben megáldották, végül 1912-ben felszentelték. Az egyházközség kegyúra a Redl család volt. A lakosság nyelve magyar, vallása római katolikus. Az egyházközség korábban Kelebia-Szt. Anna néven volt ismert, de 1946-ban, a fenti okok miatt Tompa-Szt. Annára változtatták a nevét. A későbbi egyházközséget 1914-ben alapították. 1905 előtt Szabadka-Szt. Teréz filiája volt, majd 1905-tól Tompa-Szt. Annával alkotott egy plébániát. Anyakönyveit 1914-től vezetik. A templom Kapisztrán Szent János tiszteletére 1909-ben épült. További istentisztelet a filia
iskolakápolnájában folyt. Az egyházközség kegyúra Szabadka város volt. A lakosság nyelve magyar, vallása római katolikus.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=1398