Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Szigetvár – hadvezérek

Határon belül - 93.000 km2

A Magyar-Török Barátság Park Szigetvár jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alapítottak 1994-ben.

Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, négy kilométernyi távolságban helyezkedik el. A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják. Mindkettő a hazájában elismert szobrászművésznek számító Metin Yurdanur alkotása. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, melynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból származik.

http://www.szigetvar-zrinyi1566.hu/magyar-torok-baratsag-park/

Kővágóőrs – tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Balaton felvidék páratlan szépségű Káli-medencéjének legnagyobb településének, Kővágóörsnek egyik látványossága az 1821-ben emelt kisnemesi lakóház, amely az egykori Vicispán (Petőfi) utca 18. szám alatt áll. A helybeliek által egykori tulajdonosairól, Kerkápoly-kúriaként, illetve Kermács-házként ismert népi jellegű műemlék épület hosszú éveken át üresen állt. Vásárlás útján állami tulajdonba került, majd 1987-ben Wirth Péter és Benkő Ágnes, a budapesti székhelyű Stúdió Kisszövetkezet építésze elkészítette az épület helyreállítási terveit, melynek kivitelezését 2006-ban fejezték be.

A falazott szerkezetű, barokkos ívelésű kis- és nagykapun át megközelíthető szalagtelken, fésűs, előkertes beépítéssel emelt épület mélyen benyúlik a telekre. Alaprajzi elrendezése kétlakásos házra utal: az épület utca felőli része kétmenetes, a tornácról nyíló nagyszobához kisebb hálófülke kapcsolódik. Mindkét helyiség csehsüvegboltozatos, a sarkokban, a boltvállaknál szokatlanul nagyméretű cseppdíszekkel. Az árkádos tornác az utcai szobától kezdve az épület teljes hosszán végigfut, a legutolsó sarokpillér a kapcsolódó harántboltkővel együtt érintetlenül megtalálható. Az eredetileg hatpilléres (mára négy pillérköz elfalazott), boltozott gádor mellvédjeinek építését a kutatás egy későbbi időpontra helyezi. A lakás legtöbb helyisége a gádorról nyílott, így a csehsüveg boltozatos keskeny pitvar is, amelyhez szabadkéményes konyha csatlakozik. A síkmennyezettel borított hátsó szoba a pitvarhoz egy ajtóval csatlakozik, ennek megvilágítása a gádor felöl egy ablakon át történik. A szoba mögött elhelyezett hombáros, illetve a kamara helyisége a gádorról nyílik, s mindkét helyiséget síkmennyezet fedi. Az épület hátsó traktusában – a lakóházzal egy fedél alá emelve – egy önálló, négy helyiségből: pitvarból-konyhából, innen nyíló kamarából, illetve a pitvarból nyíló nagy- és kisszobából álló lakrész következik, melynek bejárata a pincelejáró előtt van.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/kernacs_haz/

Székesfehérvár – Árpád fürdő

Határon belül - 93.000 km2

A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületet a 2010-ben újították fel, az Árpád fürdő leglátványosabb része a török fürdő.
Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesítették szecessziós épületet – mely évtizedekig tisztasági fürdőként funkcionált – 1905-ben adtak át Székesfehérvár közönségének. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből.
A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt.
A felújítást műemlékvédők felügyelete mellett végezték, mindazt helyreállítottak, ami a fürdő két évtizedes zárva tartása alatt nem ment tönkre.

https://www.termalfurdo.hu/furdo/arpad-furdo-208

Szekszárd – Kálvária kilátó – Szőlő szobor kompozíció

Határon belül - 93.000 km2

A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, amelyet 1983-ban állítottak fel. A szobor a város címerének jelképeiből tevődik össze. A szobor talpazata megmászható, így az maga is a kilátó része, a Szőlő-kilátó a felállítása idején igen vegyes érzelmeket váltott ki a polgárokból, abból kifolyólag, hogy a szépen megmunkált szőlőleveleken fel lettek tűntetve a város akkori tanácsi hivatalnokainak a neve. Ezeket a leveleket az erős nem tetszés miatt eltávolították, így az alkotás egyrészről emiatt a metszés miatt is hiányos, másrészről azért is, mert a jelenlegi falfirkákkal tarkított talpazatára eredetileg várostörténeti domborműveket képzeltek el, de ez sajnos, talán a vita miatt ez idáig nem készült el.

http://szekszard.varosom.hu/latnivalok/kirandulas/Kalvaria-kilato-1.html

Budapest – felirat a Hősök terén

Budapest

Kiskunhalas – tájház

Határon belül - 93.000 km2

Eredetileg 1750 körül, redemptus telekre épült ide ház. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel.

Belépve az épületbe, a bejárattal szemben, középen szabadkéményes konyha emlékeztet az elmúlt korokra. A háromosztatú épületben a konyhából nyílik a tisztaszoba, melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helységben egy új építésű kemence látható. A telken fa jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabona hombár. Ez utóbbi nem tartozik a Tájház eredeti épületei közé. A Tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.

http://www.museum.hu/muzeum/1584/Kiskunhalasi_Tajhaz?f

Mezőkövesd – Játékház

Határon belül - 93.000 km2


A 2004-ben korhűen felújított műemlékvédelem alatt álló tájház ugyanazon év augusztusában nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Nevét onnan kapta, hogy állandó kiállítás látható népi játszóházak, kézműves táborok alkalmával készített tárgyakból. A vállalkozó kedvűek “belekóstolhatnak” néhány régi kézműves mesterségbe, mint például: szövés, fonás, gyöngyfűzés, gyöngyszövés, hímzés, játékkészítés, gyékény-, szalma- csuhéfonás stb.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/jatekhaz_mezokovesd/

Táp – tájházak

Határon belül - 93.000 km2

A Hegysori utcakép a XVIII. században alakult ki. (a legrégebbi házban található gerenda datálása 1795) Itt nyomon lehet követni a zsellérek mindennapjait, élet körülményeit. Érdekessége az utcasornak az ágasos-szelemenes építkezési mód, ami a középkortól a reneszánsz kor végéig még Európában sok helyen gyakori volt, de már a XVIII. században csak hazánk É-Ny-i tájegységén maradt fenn.

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/tap/tapi-tajhazak-20683

Budapest – József Attila

Budapest


A szobor Varga Imre szobrászművész alkotása.

József Attila: A Dunánál

A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt – néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk – ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt –
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!…” – megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős –
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok – minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa –
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel – mai magyarok!

… Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

1936. június

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/adunanal.htm

Lukács Gyógyfürdő

Budapest

A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán.
A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben a Lukács Fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (komplex fürdőgyógyászati osztály). 1999-ben került sor az uszodai szabadtéri medencék korszerűsítésére. Ennek során az addig alig használt ún. iszaptó helyére élménymedence került, melyben megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár, whirlpool, buzgárok, pezsgőágy és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás. A fürdő másik udvarában levő két különböző hőmérsékletű úszómedence is szűrőforgató-berendezéssel épült újjá.

http://www.lukacsfurdo.hu/tortenet