Kategória Archívum: Felvidék

Kassa – premontreiek temploma és rendháza

Felvidék

Az egykori jezsuita, ma premontrei Szentháromság-templomot Báthory Zsófia adományából I. Lipót császár építette 1671-1681- ben, Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyák Bethlen Gábor felkelése idején bekövetkezett, 1619. szeptember 6-i vértanúhalálának helyén.

A templom faragott kövekből megalkotott kéttornyos épülete reneszánsz stílusú. Homlokzatát két kagylós záródású fülke, valamint gyümölcsreliefes füzérdísz ékesíti. A kapu felett a Báthoryak és a Rákócziak egyesített fejedelmi címere látható.

A templom nagyszerű belső térhatása viszont már a nemes esztétikával létrehozott barokk architektúrának köszönhető. A szentély zárófala egyenes, de a neves festő, Schrött Erazmus olyan plasztikusan boltívesre festette ki, hogy szinte megtévesztő. Nagyon értékes a főoltár tabernákulumán álló, elefántcsontból faragott feszület.

A remekművek kategóriájába tartozik az epitáfium, mely a szentély északi falán I. Rákóczi Ferenc halálának állít emléket. A hársfából faragott emléktábla tetején fejedelem koronás alakja látható, belső mezején a Rákócziak címere. A tábla szélén hadi jelvények és felszerelések reliefjei. A címert övező keret latin körirata magyarul: „Rákóczi Ferenc úr Őfensége, Isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, a magyarországi Részek (Partium) ura, a székelyek ispánja, Sáros vármegye örökös főispánja és örökös grófja, jámbor halállal múlt ki az Úr 1676. esztendejében júlis 8-án, életének 31. évében.“
1681. március 16-án a fejedelem édesanyját, Báthory Zsófiát is ennek a templomnak a kriptájába temették, mint ahogy a Rákóczi-család harmadik tagját, Rákóczi Julianna kisfiát, Aspermont János grófot is.

A templommal összeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domusregia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye. Fejedelmi udvarával lakott Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem, melyet nyomdájával együtt a jezsuiták vezettek. Ez az oktatási intézmény 1776-tól Királyi Akadémia (AcademiaRegia) néven a budai egyetem fiókintézete lett, jogi és bölcsészettudományi karokkal. A Bach-korszakban jogakadémiává fokozták le, s az maradt 1921-ig, amikortól Csehszlovákia már nem tartott igényt erre az intézményre.

1787-ben, amikor az itt lakó Baróti Szabó Dávid költő, paptanárt meglátogatta Kazinczy Ferenc és Batsányi János, kipattant a fejükből az ötlet, hogy megalakítják a Kassai Magyar Társaságot. Az együttműködés gyümölcse az lett, hogy egy évvel később már el is indították az első magyar nyelvű irodalmi lapot, a Magyar Museumot (1788-1792).

A rendház homlokzati falán öt emléktábla van.
Az egyik az egyetemnek állít emléket, melyet I. Leopold aranybullája is megerősített. Alfonz Groma és P. Merjavýalkotását 1978-ban leplezték le.
A vallási villongások következtében 1619-ben vértanúhalált szenvedett, azóta szentté avatott három papnak állít emléket Szabó Ottó bronz domborműve, melyet 1995-ben, II. János Pál pápa kassai látogatása idején helyeztek ide.
Jonáš Záborskýszlovák író, tanár 1849-5O-ben tanított a Kassai Egyetemen. 1926-ban ennek állítottak emléket JozefPospíšil márványszobrával.
Baróti Szabó Dávid költő paptanárnak a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával, amelyet 1995-ben avattak fel.
2004-ben Bocskai István emléktáblája is felkerült az épület falára. A Győrfi Lajos szobrászművész alkotta domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezett kassai konferencia keretében leplezték le.

http://amikassa.sk/2014/06/18/a-premontreiek-temploma-es-rendhaza/

Somorja – Mátyás szobor avatása, 2016 november

Felvidék

fotó és photoshop : Németh Imre, Polgár Csilla  és Bagyinszki Zoltán
Németh Imre felvidéki reneszánsz és barokk, régi zene énekművész helyezi el Somorján kérésünkre a Bagyinszki család és Luca unokánk nevében a tisztelet virágait. Köszönjük Imrének az emlékezést.

550 éve látogatott a városba a magyar uralkodó.

A városháza előtt felállított szobor kulturális műsorral kísért ünnepélyes leleplezésén több százan vettek részt, köztük Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete, a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének vezetői, valamint a történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői is.
A Mathias rex feliratú kőtalapzaton elhelyezett bronz mellszobrot, amely fiatal korában ábrázolja a magyar uralkodót, Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette. A szobrot a helyi önkormányzat állíttatta és finanszírozta.

24.hu – 2016. 11. 13. 18:10

 

Párkány – Esztergom: Mária Valéria híd a Dunán

Felvidék

Egykori, még diapozitívról készült képsorozat!

A Mária Valéria híd az esztergomi Prímás-szigetet és a szlovákiai Párkányt köti össze a Dunán. Az itt élők sokáig Csonka hídnak nevezték. A Mária Valéria nevet I. József lányáról, a főhercegnőről kapta.

1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A II. világháborúban a németek felrobbantották a hidat. Az újjáépítése sokáig, fél évszázadig nem kezdődött meg, míg a 80-as években létrejött a Hídbizottság, akik kemény munkával Phare támogatásból végül elérték, hogy 99-ben megszülessen a kormányközi megállapodás a híd újjáépítéséről. A Párkányi, vagy Mária Valéria híd 2001 óta köti össze a Duna két oldalán elterülő két várost, Esztergomot és Párkányt.

Forrás: Wikipedia

Révkomárom – Szent Rozália Kálvária templom

Felvidék

A komáromi Szent Rozália-templom a belváros és a vasúti városnegyed határán, a Rozália téren (a Kossuth tér északi részén) található. Félgömb alakú kupolájával a város egyik jellegzetes épülete, műemlék. Klasszicista stílusban épült.

A templom a Szent Rozália fogadalmi templom helyettesítésére épült, melyet a nagy pestisjárvány (1710-1711) emlékére emeltetett Cserkó István jezsuita plébános a Vág-Duna partján. A Nádor-vonal építésekor ezt lebontották, kisajátításáért a katonai kincstár kárpótlást fizetett a városnak. Részben ebből a pénzből épült az új templomot, melyet 1844 szeptemberében szenteltek fel. A főkupola elé két kisebb toronyt építettek, ahol a két harangot helyezték el. A templomot fallal vették körül, ezen belül helyezték el a keresztutat 14 állomással. Az 1848-as tűzvész után (mivel a katolikus templomok mind leégtek) itt tartották a katolikus, majd a református templom lebombázása után a református istentiszteleteket is. 1860-1880 között diákmiséket tartottak itt, majd 1906-ig helyőrségi templomként szolgált.

A templom kertjében kis kálváriát alakítottak ki, melyet a templomot körbeölelő téglafalba építettek be. A mintegy 70 m hosszú keresztút állomásai 5-6 méterenként követik egymást. A stációk a falból magasan kiemelkedő timpanonos építmények, a mélyedésükben elhelyezett keresztúti képeket zárható fatáblákkal védték. Az eredeti, bádoglemezre festett jeleneteket később a templomban helyezték el, az üres fülkékbe Pleidell János (1915-2007) komáromi festőművész sgraffito díszítő eljárással készült képeit helyezték el 1965-ben. Ezek a képek jelenleg (2008) nagyon rossz állapotban vannak, és a megfeszített Megváltót közbefogó megfeszített latrok egyikének is ledőlt a keresztje.

http://revkomaromiplebania.hu/articles.php?article_id=1

Szklabonya- Palóc porta, elmúlóban a magyar múlt

Felvidék

A tót atyafiak és néhány palóc faluja, az a híres Szklabonya!

 

Alsósztregova – Madách kastély II.

Felvidék

Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől keletre található a terjedelmes angolparkkal övezett, 18. századi rokokó-klassziciszta stílusban épült kastélyáról híres község, Alsósztregova.
Az eredeti Madách-kastély 1717-ben leégett, a felújított épület azonban 1758-ben ismét a lángok martalékává vált. A 18. század végén Madách Sándor – Madách Imre nagyapja – új családi székhely építésébe fogott.

Az egykori kastély helyén ma egy rokokó-klasszicista épület áll. Itt élt és alkotott Madách Imre, magyar író és drámaíró, Az ember tragédiája szerzője. Madách dolgozószobája, ahol a híres mű született, ma rekonstrukció alatt áll. A kastély többi részében a látogatók az alábbi kiállításokat tekinthetik meg:

Madách Imre élete és munkássága – táblás kiállítás
Grafikasorozat hasonmás kiállítás: Az ember tragédiája Kass János grafikáiban
Grafikasorozat hasonmás kiállítás: Az ember tragédiája a neves festőművész, Zichy Mihály grafikáiban
Nagy Zoltán: Hommage a Madách (grafikasorozat Nagy Zoltán műveiből)

A kastély eredeti bútorokkal és az itt született, alkotott és elhunyt író életét és munkásságát dokumentáló személyes tárgyaival van berendezve. A kastélyban megtekinthető az Itt élt Madách Imre c. megújított, korabeli bútorokkal berendezett kiállítás.

A kastélyparkban található Madách Imre síremléke. Az író földi maradványait 1936-ban exhumálták és a kastélyparkban helyezték el, ahol örök nyugalma felett Ádám szobra, Rigele Alajos szobrászművész alkotása őrködik.

forrás: SNM – Múzeum

Szklabonya – Mikszáth szülőháza

Felvidék

Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig.
Itt laktunk ebben a házban…
Galandáné asszonyom, 1882

Ebben a házban, ahol az ablakban rezeda és muskátli virágzott, cseperedett fel az író. Itt volt kisdiák, innen futotta le örömmel a két kilométert a nagyanyja ebecki házáig, csak hogy meghallgasson egy mesét. Ide volt közel a temető, ahol nagyokat lehetett játszani és a kovácsműhely, ahol oly sok érdekeset lehetett hallani. Később a diákéveiben már csak a szünidőket és a nagy ünnepeket töltötte itthon. A legkésőbbi emlékei az 1873-as évből vannak abból az időből, amikor itt élt a feleségével. Utána Pestre költözött.

http://www.mire.hu – Magyar Irodalmi Emlékházak

Szádelői-kanyon

Felvidék

fotó:  Bagyinszki Zoltán és János

A Szádelő község határában kialakult hatalmas szurdokvölgy a vidék kiemelkedő természeti szépsége. A völgy alján kanyargó Szár-patak mosta ki mai formájára, a patak mentén folyamatosan emelkedő út vezet a hasadékban felfelé. A halkan csörgedező patak, és a környező sziklafalak csodálatos látványa jellemzi a Szádelői-völgyet.

A hasadék legérdekesebb képződménye a 105 méter magas különálló sziklacsúcs a Cukorsüveg, mely a hegymászók kedvelt célpontja. A völgyben ezen kívül számos barlang, vízmosás is található. A karszt-képződményeken kívül jelentős az állat és növényvilág is. A szurdok aljában a levegő hidegebb, nedvesebb, ezért itt inkább a magasabb vidékekről származó hidegkedvelő növények terjedtek el. A völgy végében egy kis turistaház áll, ahol megpihenünk.

A völgyből kiemelkedve a fennsíkon a hőmérséklet emelkedik, ezért itt a meleg-kedvelő fajok terjedtek el. E kivételes különlegességet az UNESCO is figyelembe vette, amikor az “Ember és bioszféra” programjába sorolta a Szádelői-völgyet is.

Érdemes megnézni egy rövid túra keretében a Tornai vár romjait. A várat a nemesi Tornai család építette a XIII.-XIV. század fordulóján. A vár falai között a monda szerint a mai napig kísért éjszakánként a várúrnő, aki féltékenységből megölt egy ifjú nemest és az elkövetett bűnt a nővérére hárította.

http://telennyaron.hu

Stomfa Pálffy – Károlyi kastély

Felvidék

Stomfa (Pozsony vármegye)

Gr. Pálffy- / gr. Károlyi-kastély 1880
Stomfa évszázadokon keresztül a Pálffyak tulajdona volt: Pálffy Miklós (1657-1732) nádor
egyik unokája, Lipót (1716-1773) tábornagy, főkamarás volt a család stomfai ágának
megalapítója. Az ő dédunokája, Ferdinánd (1807-1900) kieszközölte az uralkodónál, hogy
egyik felmenőjére, nagyanyjára tekintettel (mivel a Daun család kihalt) használhassa a Pálffy-
Daun nevet és címert, továbbá a theanói hercegi címet. Kedvezőtlen, gyenge gazdasági
helyzete miatt arra kényszerült, hogy megváljék a család ősi javaitól, és 1868-ban Stomfát
elcserélte a Károlyi grófi família egyik kis Vas megyei uradalmával. Ezután a Károlyiak
építkezni kezdtek, és az ősrégi szöglettornyos, vizesárokkal övezett várkastély helyére
terjedelmes rezidencia került, amit a századfordulón a megye legszebb kastélyai között
tartottak számon. A gyönyörűséges angol parkban elterülő, monumentális, tornyokkal,
erkélyekkel, oromzatokkal gazdagon tagolt építmény kialakítása – miként a Károlyiak
füzérradványi, parádasvári és tótmegyeri kastélyának tervezése – az ország leggyakrabban
foglalkoztatott építészének, Ybl Miklósnak (1814-1891) a munkája.
A nagyméretű rezidencia, ma sokkal szerényebb külsejű épület mint egykoron volt látható.

 

Betlér – Andrássy kastély

Felvidék

Idézet a Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon című könyvéből ( Mikes Kiadó )
fotó: Bagyinszki János

A XVIII. század elején épült kastély stílusa historizáló: reneszánsz és barokk elemeket tartalmaz.
Az épületet a XIX. század végén átalakították.
Téglány alaprajzú , kétemeletes , manzárdtetős- manzárd emelettel.
Öttornyú, nagy méretű lépcsőházas épület pazar eredeti berendezéssel, változatos bőséges látnivalókkal.
( Könyvtár, képtár, vadásztrófeák.)

Az angolparkban hegyi patak és különleges fafajták találhatóak. A H. Nebbien által tervezett park pompáját
szökőkutak, szobrok emelik.
A kastély századokon át híres vadászatok fényes fogadások helyszíne volt.
Falai között, ma ismert látogatott múzeum működik.”

Pár kiegészítő gondolat 2014 év végén:
A 2. kastélykönyvem létrejötte Csalai Kégl Miklós barátságának és támogatásának köszönhető, a könyvhöz több mint 10 évvel ezelőtt
az előszót Gróf Károlyi György írta, aki azóta alapítványi és privát támogatásokkal – továbbá állami segítséggel gyönyörűen rekonstruálta
az Ybl tervei szerint készült Fehérvárcsurgói családi rezidenciájukat,a Károlyi kastélyt. Köszönöm mindkettőjük segítségét.

A közben eltelt 10 év rendszeres felejthetetlen fotós kirándulásokat hozott számomra, sok szép könyv és remek kiállítások a magyar építészet témakörében.
Az idén tiszteleg az ország Ybl Miklós munkássága ( kastélyépítő tevékenysége) előtt amit én is egy szép békéscsabai kiállításal egészítettem ki.

A betléri kastély kitüntett úri lak, az egyik leg-legfontosabb kastélyépület a közel 1000 fotózott vár és kastély közül ahová eddig eljutottam.
A mai Magyarország területén sajnos nincs is párja, bár a közelmúltban sok épületet ébresztenek föl “csipkerózsika álmából”.
A nagyszerű és köztiszteletben álló Andrássy család kiválóan karbantartott, ma is épségben lévő kastélyát gyönyörű park övezi, sokan látogatják- ez mindenki számára kötelező úticél
A történelmi levegő még a mai Szlovákiában is érezteti hatását, szinte minden eredeti, és erdeti helyén található, a program lélekemelő valódi időutazás a magyarok számára.
Maximális elismerés a szlovákok és a helyi magyarok közös pozitív hozzáállásáért, értékmegóvó munkájukért. A teljesség igényéért!!!!!!

Ma már a fényképezés is lehetséges , anno erre nem volt mód – megtiltották számunkra. Én természetesen a készülő könyv kapcsán próbálkoztam.
A csoporttól lemaradva – titkon- exponáltam néhányat, nem számoltam azonban a könyvtár biztonsági rendszerável. Csendben odalopóztam, na gondoltam még egy kicsit előrébb és akkor megszólalt a RIASZTÓ CSENGŐ! Megijedtem, nagyon kellemetlen érzés volt – senkinek nem kívánom. Rögtön kaptam egy letolást- magyar kastélyban szlovákul……

Bagyinszki Zoltán