Kategória Archívum: Felvidék

Márkusfalva 3. Máriássy kastély – belsők

Felvidék

Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.
Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.

http://slovakia.travel/hu/markusfalvi-kastely

Márkusfalva 2. Máriássy kastély – külsők

Felvidék

Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.
Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.

http://slovakia.travel/hu/markusfalvi-kastely

Magas-Tátra – Fehér patak mentén

Felvidék

Lőcse – reneszánsz városháza

Felvidék

A templom mellett a város másik jellegzetes épülete a tér közepén álló régi városháza, melyben egészen 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. 1550 körül épült, leégett elődjének helyére, annak egyes részeit felhasználva. Mai árkádsoros, erkélyes külsejét 1615-ben alakították ki, a tetőből kiemelkedő, díszes emeletrész pedig Schulek Frigyes tervei alapján a XIX. század végén épült.

A külső falon látható XVII. századi óriási allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot, persze mindezt latin felirattal. Az épület eredetileg reneszánsz tornyát a XVIII. században barokkosították.

Az épületben jelenleg a Szepesi Múzeum várostörténeti kiállítását láthatjuk. Az első emeleti gótikus nagyterem ajtaján a Jókai regényéből ismert lőcsei fehér asszonyt, Korponayné Géczy Juliannát ismerhetjük fel, amint titkon a labancokat hívja. A városháza legszebb része az innen nyíló reneszánsz díszítésű, keresztgerendás mennyezetű tanácsterem, melynek falain Habsburg uralkodók és hajdani lőcsei polgármesterek arcképei lógnak.

http://kirandulastippek.hu/szlovak-paradicsom-szepesseg/locse

Igló – Szűz Mária Mennybemenetele templom

Felvidék

A szepesváradi tér jellegzetessége a rómaikatolikus Szűz Mária mennybemenetele templom.
Egy 13. századi templom helyére építették a 14. század második felében. Az új templomhoz 1395-ben a máig is fennmaradt gótikus Szent Mihály kápolnát építettek. Barokk változtatásokon 1742 és 1772 között esett át.
A nagyszabású háromhajós bazilika kiemelkedő része atorony, amely 87 m magas és Szlovákia legmagasabb tornya. A gótikus díszkapu a templom déli részén helyezkedik el és Szepes legszebb kapui közé tartozik. A templom belsejét értékes művek díszítik. A legértékesebb a lőcsei Pál mester műhelyéből származó Kalvária csoport 1520-ból és Martin mester táblafestményei 1490 környékéről.

http://slovakia.travel/hu/szuz-maria-mennybemenetele-templom-szepesvarad

Késmárk – Városháza

Felvidék

Késmárk belvárosának egésze műemléki védelem alatt áll. A városháza 1461-ben gótikus stílusban épült, majd 1515-ben egy tűzvész során egy része megsemmisült. 1553-ig tartott, még reneszánsz stílusban újjáépítették.
A ma látható épületet a XVIII.században emelték. A tornya barokk stílusú. Elsőre könnyen összetéveszthető egy templommal az épület, merthogy tornya van. De ez itt errefelé így volt szokás.
A városról szóló wikipédiás oldalon van egy kép 2005-ből. Ott még nem állt a toronyban a tüzeket vizsgálgató szoboralak, a város bronz éjjeliőre.

https://www.kozterkep.hu/~/7555/Kesmarki_varoshaza_toronydiszito_szobra_Kesmark_2006.html

Igló – Vigadó

Felvidék

1899-1902 között szecessziós stílusban épült. Felépítése majd fél millió koronába került és hihetetlenül nagy csodálatnak örvendett. A „szépség, jóság és igazság szentélyének” tartották. A mai felvidék területén nyolc ilyen történelmi szempontból is értékes színházépület maradt fenn.
Az utolsó ilyen stílusban épült színházak egyike felvidéken.
Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és kávéháznak is helyt adott. A történelmi leírás szerint a termeket fehér és arany díszek ékesítik, ill. 235 férőhelyről is szó esik.
A Vigadó háromszintes épülete hosszanti alaprajzú, négy sátortetős, hasáb alakú saroktornyát pedig díszkupolák- és lámpák ékesítik. A kupolán hagyma alakú tetők, szélein pedig lángokra emlékeztető vázák találhatók. Az északi és déli homlokzatot rizalit (az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész) díszíti. A Vigadó főbejárata előtt két ión oszlopfővel díszített előcsarnok található, melynek tetejét balusztrádos erkélyre építették át. Az előcsarnok alatt egy út maradt fenn, ahol régen a kocsikkal közlekedtek. A gyalogosoknak lépcsőket alakítottak ki. A koncertterem pontosan az épület közepén található. Az épület fő díszítőeleme Igló város hattyút ábrazoló címere, mely az ének és költészet jelképe. Az ősi mondák szerint a hattyú szereti a zenét és halálakor gyönyörűen énekel. A Vigadó épületének földszinti és emeleti részén éttermek, kávézók és a szálloda található.

https://navstevnik.spisskanovaves.eu/hu/latnivalok/muemlekek/vigado/

Szepesváralja romvára

Felvidék

Szepes vára Európa legnagyobb kiterjedésű várai közé tartozik, egyben a legterjedelmesebb vár felvidék területén. Méretei impozánsak, több mint 41 ezer m2 területen fekszik. Építése a XII. sz.-ban kezdődött és mintegy 600 évig tartott.
A várat először 1120-ban említik, az ásatások azonban bizonyították, hogy a várdomb már az i.e. IV. sz.-ban lakott volt. A széleskörű kutatások, az állagmegőrzés (konzerválás) és a tárlatok kialakítása lehetővé tették, hogy a vár egész területe látogathatóvá váljon a nagyközönség számára. Az UNESCO 1993-ban bejegyezte a várat és a közeli műemlékeket (Szepesváralja, Szepeskáptalan, Zsigra település gótikus Szentléleki templomával) a Világörökség listájára. Ennek köszönhetően a világ legjelentősebb műemlékei között tartják számon.
A látogatók számára a legnagyobb attrakciót a korabeli fegyveres harcok és a solymászok bemutatói jelentik. A vár több film forgatásának helyszíne volt (pl. a Sárkányszív címűé).

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/spissky-hrad_22_1.html

Késmárk – Evangélikus Gimnázium

Felvidék

Magas- Tátra, Csorba- tó

Felvidék

A Csorba tó (1346 m) a legismertebb és a leglátogatottabb Tátrai tengerszem. A történelmi Csorba község határában található, innen neve. Először 1644-ben Frölich Dávid említi a Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. Az id. Buchholtz György 1719-ben említést tesz az erdő széli cirbolyafenyő és törpefenyő olajának desztillálásáról. A Csorba tót és környékét a szénégetők, vadászok, favágók és a gyógynövénygyűjtők a már a turizmus fellendülése előtt is ismerték. A Csorba község lakosai fenyegetőztek és 1860-ban meg próbálták leereszteni a Csorba tót, hogy az “értéktelen pocsolya” helyén értékes legelőt nyerhessenek. 1901-ig a Szentiványi család tulajdona volt, akkor a kincstár felvásárolta tőlük.
A tóba a XIX. szádad végéig mesterségesen halakat telepítettek és télen a jegét kitermelték (a jege különösen tiszta volt, ezért nagy volt iránta az igény – Budapestre, Berlinbe és Bécsbe hordták).

http://www.vysoketatry.com/ciele/jspleso/hu.html