Kategória Archívum: Felvidék

Ótátrafüred – favázas templom

Felvidék

Ótátrafüred központjában, egykori hazánk é-i határán áll egy különleges országosan is ritkaságnak számító építmény. A Fachwerk stílusban készült templom-szinte egyedinek mondható nálunk . Szép egyszerű arányos épület,amely egy toronnyal-zsindelyes fedéssel készült az 1800-as évek végén. Mérműves gótikus ablakai igazán belülről csodálatosak.
A gerendavázas római katolikus templomot 1995- ben látogatásával megtisztelte II. János Pál Pápa is.

Bagyinszki Zoltán

Csorbató télen – öreg szállodával

Felvidék

A Csorba tó (1346 m) a legismertebb és a leglátogatottabb Tátrai tengerszem. A történelmi Csorba község határában található, innen neve. Először 1644-ben Frölich Dávid említi a Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. Az id. Buchholtz György 1719-ben említést tesz az erdő széli cirbolyafenyő és törpefenyő olajának desztillálásáról. A Csorba tót és környékét a szénégetők, vadászok, favágók és a gyógynövénygyűjtők a már a turizmus fellendülése előtt is ismerték. A Csorba község lakosai fenyegetőztek és 1860-ban meg próbálták leereszteni a Csorba tót, hogy az “értéktelen pocsolya” helyén értékes legelőt nyerhessenek. 1901-ig a Szentiványi család tulajdona volt, akkor a kincstár felvásárolta tőlük. A tóba a XIX. szádad végéig mesterségesen halakat telepítettek és télen a jegét kitermelték (a jege különösen tiszta volt, ezért nagy volt iránta az igény – Budapestre, Berlinbe és Bécsbe hordták). A legrégebbi képet a tóról 1825 körül festette Müller Jakab János lőcsei tájképfestő. Az első komoly felszíni és mélység méréseket Dezső Dénes végezte 1875-ben.

http://www.vysoketatry.com/ciele/jspleso/hu.html

Magas Tátra – Tártralomnic-Grand Hotel

Felvidék


A több mint 100 éves múltra visszatekintő Grandhotel Praha Tátralomnic központjától kb. 700 méterre, míg a síliftektől 1 km-re található – ide a szálloda ingyenes mikrobusz transzferjével is el lehet jutni! A recepción egyeztetve az utasok kéréséhez igazítják a síbusz indulásokat.
A hotel első benyomásra olyan, akár egy mesebeli kastély, azonban a bejáraton túl a korhű bútorok ötvöződnek a modern kor kényelmével és eleganciájával. Télen a társalgóban, a kandalló melegénél, halk zene kíséretében, nyáron pedig a teraszon ülve, gyönyörű kilátás mellett élvezhetjük a hotel saját gyógynövényeiből készült teakülönlegességeket. Figyelem! A szálloda a vacsorához dresszkódot vezetett be, az étterembe belépéskor a “smart casual”, azaz lazán elegáns öltözet javasolt.
A hotelben 125 szoba foglalható, köztük 2 fős és 2-4 fős két légterű szobák is. A hotel kétszintes, felújított, minden egyedi igényt kielégítő wellness részleggel várja a vendégeket. Az étteremben is visszaköszön az a kifinomult elegancia, mely jellemzi a Grandhotel Prahát. A gyönyörű kristálycsillárok és a természetes fehér, illetve bézs színvilág magával ragadó, akár egy romantikus esküvő helyszínét is adhatja.
http://sielok.hu/szallas/grandhotel-praha/

Ótátrafüred – Palota szálló, történelmi szecessziós épület.

Felvidék

Szinye – Rk. templom

Felvidék

1249-ben említik először „Zynna, Scynna” alakban. 1262-ben „Scinefolua, Sywnyefalwa”, 1307-ben „Swyna, Suyne”, 1389-ben „Swynne” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1262-ben a birtokot Benedek fia Merse kapta meg. A 13. századtól a szinyei uradalom központja, melyhez 22 falu tartozott. 1427-ben 50 portát számláltak a faluban a Merse család birtokában. 1493-ban vásártartási jogot kapott. A 17. és 19. század között a Szinyei család birtoka. Már a 17. század végén működött az iskola, a 18. században pedig már postája is volt. 1787-ben 63 házában 544 lakos élt. 1828-ban 82 háza és 645 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Később főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
Római katolikus temploma 1274-ben épült, 1514-ben megújították, 1628-ban reneszánsz toronnyal bővítették, később többször restaurálták.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magas – Tátra, Lomnici-csúcs

Felvidék

A talpunk és a medve alatt kb. 2 m magas a hóréteg március 27 –én, 1751 m magasságban.

A Lomnici-csúcs a Magas-Tátra legismertebb és legnépszerűbb orma, amihez nagyban hozzájárult az 1940-ben épített drótkötélpálya. A Szepesi-felföldről nézve uralkodó helyzetet foglal el az összes csúcs között. Nem csoda, hogy igen hosszú ideig a Tátra legmagasabb ormának tartották, és csak a 19. század közepe felé állapították meg véglegesen, hogy az elsőség a Gerlachfalvi-csúcsot illeti. ÉNy-ról a Fecske-torony a legközelebbi jelentős szomszédja. ÉK felől méltó társa a Késmárki-csúcs. A két hegy széles sziklateste között az éles Villa-gerinc húzódik. A Lomnici csúcsból d. irányban egy oldalgerincet indul ki. Ennek hosszú nyúlványa a Kis-Tarpataki-völgyet a Kő-pataki-tó katlanától elválasztó Lomnici-gerinc, amely végül síksághoz ereszkedő lejtőkben vész el.

A csúcsról való kilátás pazar. Kedvező időben a Felvidék számos hegyén kívül látható a Tokaji-hegység, a Mátra, a Bükk-vidék (150 km) stb.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lőcse, Állami felsőbb leányiskola épülete

Felvidék

Alkotója, tervezője: Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond

A szepességi városra a gótika és a reneszánsz stílus a jellemző – a középkori hangulatú nagy méterű városfalakkal és bástyákkal övezett város 1-2 szecessziós épülettel is büszkélkedhet. A volt Erzsébet tér nevét ahol a fotósorozat készült- Sziszi királynénkról kapta, itt áll a látogatók részéről méltatlanul mellőzött felsőbb leányiskola épülete.
Az arányos, igazán egyedi a magyaros szecesszió értékes jó állapotú épülete az utolsó békeévben, 1913-ban épült, a városfalon kívül található.
A téglaszalagos izgalmas íveket formáló 2 szintes épület mellett, óvoda és szép kovácsoltvas kerítés is található. A pártázatos homlokzat alatt végig díszes keretű ablaksor található. Sajnos a Húsvét előtti fotós kirándulásunk egyik szépsége zárva volt, így belső képeket nem tudok megmutatni.

Bagyinszki Zoltán

Márkusfalva – Máriássy kastély

Felvidék

Az egész Észak-Magyarországon komoly birtokokkal rendelkező, a szászok közül egyedül bárói rangig emelkedő, Márkusfalvát már évszázadok óta birtokló Másiássy család jeles tagja, Máriássy Ferenc a 17. században építette a négy kerek sarokbástyával rendelkező, szabályos téglalap alaprajzú reneszánsz kastélyt. A 18. században felújították, illetve rokokó stílusban átépítették. Ekkor kapta homlokzata a gazdag stukkódíszítést. Műemléki felújítása 1984-1994 között zajlott. A kastélyban megtekinthetjük az igen gazdag történelmi bútorgyűjteményt, amely Kelet-Szlovákia több kastélyának bútorait is tartalmazza.

http://www.muemlekem.hu/hatareset/Mariassy-kastely-Markusfalva-359

Révkomárom Jókai emlékmű – A magyar széppróza napja 2018. 02.18.

Felvidék

A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén ezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A február 12. és 23. között zajló több mint száz program szervezésében több mint ötven magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vesz részt, köztük a Fiatal Író Szövetsége (FISZ), a József Attila Kör (JAK), a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája.
cultura.hu/aktualis/a-magyar-szepproza-napja-2018/

 

Harangok 2. a határon túli templomokból

Felvidék


Bim- bam, bim – bammmmm, B. Zoli fotográfus harangélményeiről.
Az utóbbi 10 évben három alkalommal szólalt meg a harang tőlem kb. 2-3 méterre- pedig figyelmeztettek ennek lehetőségére.
Harangfotózás  ill. toronyból panorámafotózáson voltam Diósgyőrben,  Nagybányán és Munkácson éppen. A tornyokból csodálatos a kilátás, fantasztikus panoráma tárul a képalkotó elé időjárástól, napszaktól, felekezettől függetlenül.
Igazi fotós élmény madárlátta képeket készíteni, erre kevesen vállalkoznak – macerás dolog ennek a megvalósítása.
Mindhárom helyre nehéz a bejutás, feljutás- lift sehol: vállalkozni, próbálkozni, kérni, bejutni majd a bizonytalan foknélküli vastag és friss galambsz…. s létrán, lépcsőn felmenni az ismeretlenbe egy kézzel, másikban a gép– többször teljes sötétségben, egyedül.
Wágner Attila barátom Sepsiszentgyörgyről, a hegymászó-kalandpark vállalkozó is büszke lehetne rám a magasság és nehézség leküzdését  vállalva.
Nem volt gyerekjáték, veszélyes és saját felelősségre történik, ezt mindig hozzátették a helyiek.Voltak ritka kivételek: Debrecen, Nagyszeben, Nagyszalonta, Kassa, Szeged biztonságos tiszta  közlekedés lehetőségére.
Miután kellően fényeztem magam – és feljutottam a harangok emelkedett világába nekem is sok minden eszembe jutott akkor a magányomban –  a harang sokkal több mint a déli harangszó! Igazi élmény látni, megörökíteni – megmutatni őket. Csoda hogyan került a helyére ? és hogy tud ott megmaradni az állandó soktonnás mozgó tömegével. A budapesti nagyharang súlya majdnem 10 tonna a Szent István Bazilika tornyában. Komoly technikai feladat lehet odavarázsolni a torony szűk ablakán keresztül, főleg ezelőtt 4-500  évvel, amely igazán bravúros teljesítmény – technika lehetett / talán csak kreatív egyszerűség.
Szóval a dolog elintézve, a Debreceni  Nagytemplomi toronyról “másolt”nagybányai Ref. torony 40 – méteres magasságában, a harangtérben megcsodálom a bronz részleteket, olvasom a szövegeit. Részlet: Budapesten öntötte Walser Ferenc 1892-ben, 2229 kg súlyú – míves népművészeti motívumos, virágdíszes, olvasmányos műalkotás. Belefeledkezve keresem a jó beállítást ami legtöbbször ugye nem is lehetséges a doboznyi térben.  A nagy látószögű objektív természetesen lent maradt az autóban, de már nem megyek vissza érte.
A megvilágítás esetleges – közben repülnek a galambok  és hullik a nyakamba a toll, a por és az ürülék….. emlegetem a Jézus Krisztust is. Lassan teljessé válik a csend- szűk a tér, itt ott szürkeség, de inkább mindenütt, ránézek az órámra……
Koncentrálok, emelem a gépet, megvan a képkivágás-levegővételem leáll, exponálok. Abban a pillanatban mozgást, zajt észlelek, mozdul valami, halkan megszólal a harang (néha éppen akrobata módon betámasztva  tartom magam a létra és az ablakpárkány között- a Munkácsi várat   vagy a Diósgyőri várat fotózva)majd egyre inkább őrült hangerővel  ismétlődik.
Talán soha nem lesz vége, de nincs hová menekülni a mély hang úgy tűnik  még inkább erősödik és folyamatosan zúg. Erre éppen lehetne , lehetett volna számítani , de igazából nem lehetett rá felkészülni.
Őszintén mondom, félelmetes különleges élmény volt – emlékszem  Nagybányán a környező festői hegyek és a fő tér épületei a Zazar partja miatt elszámolt az időérzékem- tudtam késő, nem érek le, gondoltam mindegy……. jön a harangszó és jött.
Rendkívül erős hanghatás volt  nagyon hosszan – kicsit pánikba is estem. Adrenalin, félelem, menekülési kényszer……Alig készült pár felvétel a Református templom tornyában “lakó” harangról. lásd a képek között.
Látom magam, szerencsétlenkedve eredménytelenül próbáltam a befogni a fülem, rejtekhelyet keresve forgolódtam – csoda hogy a dobhártyám bírta a kiképzést. Pedig tudom, megtanultam a kéz nem ér semmit nem szigetel, ilyenkor nyitva kell tartani a szánkat és majd befejeződik az égi koncert. Amikor vége volt, a harangzúgást – fülcsengést még hosszú percekig hallottam belülről, majd nagy örömmel elindultam lefelé a csendes templomhajó padsorába. A szép fotók így utólag megérték: Nagybánya a lehangoló Festőtelep, Véső Ágoston festőmű- vész barátsága mellett a templom óriás harangjával, hanghatásával is örökre belém vésődött.
Valószínű a jövőben inkább a  földről hallgatom Gyulán a Németváros Szent József, a Petőfi téri Református és a Belvárosi  Rk. templomaink hosszú déli harangszavát-ismert dallamukat. Amikor is mindig eszembe jut majd a rendkívüli hadvezérünk Hunyadi János Nándorfehérvári diadala ( az 1456-os győzelemre nagyon büszke vagyok – most olvasom Bán Mór műveként a hőstetteit, életét bemutató kiváló könyvsorozatot).
Bagyinszki Zoltán