Kategória Archívum: Erdély – Partium

Székelyudvarhely – Jézus szíve kápolna

Erdély - Partium

A Jézus szíve kápolna a 16. században épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült.

Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus szíve kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként” említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pécska – Szoboszlay- per, 56-os emlékmű. Koszorúk a hősök tiszteletére.

Erdély - Partium


Koszorút helyezett el és versekkel emlékezett Pécskán a gyulai-aradi delegáció a 10 mártír tiszteletére ( és az 57 elítélt -börtönbe zárt, zömével magyar szervezkedő emlékére )
A nagyon túlzó és embertelen bírói ítéletekkel Romániában is példát kívántak statuálni a forradalmárokkal és a szimpatizánsokkal szemben. Részletesen olvasható az 58-as tragikus per , Szoboszlay perként elhíresült szervezkedés anyaga az interneten is. Érdemes rákeresni.
Képriport : Nov. 4. az 1956-os Forradalom és Szabadságharc leverésének gyásznapja!!!!!!! Emlékezzünk és emlékeztessünk a Kárpát- medencei 56-os hősökre és áldozatokra.

fotó fekete fehérben: Bagyinszki Zoltán

Prázsmár erődtemplom, világörökség

Erdély - Partium

A keresztes hadjáratból visszatérő teuton lovagok 1218-tól kezdték el építeni a korai gótikus stílusú templomot a kerci apátság mintájára. A német lovagrendi alapítás elsődleges bizonyítékául az egyenlő szárú kereszt alaprajz szolgál. Ezen alapokon 1240-től a kerci apátság folytatja az építkezést jellegzetes ciszterci stílusban. A templom fölé emelt nyolcszögletű torony, és az északi-déli oldalakon húzott gótikus kápolnák nevükhöz köthetőek. A kevés fennmaradt írásos emlék közül a Gerébek kutyabőre tanúskodik az apáról-fiúra szálló birtoklásról.

A XV. századi török támadások ellenében 12 méter magas hármas védfalrendszerrel erősítik, a belső várfalba 275 kamrát alakítanak ki, ez ostrom idején lakókabin, békeidőben terménytároló funkciót töltött be. A várfal külső felén lőrések és szuroköntő nyílások, belül 2 méter széles őrjárat fut körbe. Szapolyai további falerősítési szorgalmának tudható be a moldvai fejedelmek ostromának visszaverése (1552).

Közel ötvenszer ostromolták tatár, török, kozák és moldvai seregek, de csak Báthori Gábor erdélyi fejedelemnek sikerült bevennie 1611-ben. A kuruc-labanc csatározások színtere, majd az 1848-as háromszéki honvédek bázisa. Még ebben a században a felvonóhíd helyére oszlopos bejárati szárny került, a barbakánban városháza létesült. Bár többé-kevésbé épségben maradt az évszázadok során, 1964-1970 között teljeskörű renováción esik át.

http://kirandulastippek.hu/szaszfold/prazsmar-erodtemplom

Ompoly sziklák

Erdély - Partium

Hétlétrás vízesés

Erdély - Partium

Négyfalu kedvelt kirándulóhelye a Nagykőhavas hegységben található Hétlétrás vízesés. A Nagykőhavas a Kárpát-kanyarban fekszik, Brassótól délre. Fő látványossága a Hétlétra szakadék, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdok, Brassótól 16 km-es távolságban. A szurdok hosszanti lejtőjén hét nagyobb vízlépcső alakult ki, amelyeken a Sipoly patak vize impozáns vízesésként zuhan alá. A Hétlétra szakadéka 160 méter hosszú, szintkülönbsége 58 méter. A vízlépcsők magassága 2,5 és 15 méter között váltakozik. A Hétlétra nevet onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. A leghosszabb létra 12, a legrövidebb alig 2 méter hosszú. Igen kedvelt turisztikai látványosság, látogatók ezrei túráznak végig a szoroson minden évben.

http://www.kjnt.ro/ertektar/ertek/a-hetletras-szoros-es-vizeses

Prépostfalva – vártemplom

Erdély - Partium

Egykor virágzó szász település, ma többségében román ajkú község Szentágotától tíz kilométerre, északkeletre, a Hortobágy-patak mentén. Az ismeretlen titulusú prépostfalvi templom hajójának építését a 14. századra valószínűsítik. Négyzetes alapú, gúlasisakos tornyát az 1500-as évek elején emelték nyugati homlokzata elé. Valószínűleg ekkor készült a hajó felső részén körbefutó védőfolyosó is. A templomot a 16. században kettős falgyűrűvel vették körül, melynek belső falát egy toronnyal erősítették meg. Az utolsó jelentős átalakítás során, 1860-ban, az eredetileg nyolcszögű szentélyt lebontották, és egyenes záródásúvá módosították. A nagyszabású rekonstrukció nem kímélte az oldalhomlokzat gótikus ablakait sem, melyeket az eredeti csúcsíves helyett, félköríves záródású ablakokra cseréltek.
A kommunista diktatúra idején a szászok többsége elhagyta szülőföldjét és Németországban telepedett le. Így történhetett, hogy az 1970-es években már az egymilliót is meghaladó erdélyi szász népesség mára mindössze nyolcvan-kilencvenezerre zsugorodott. Az elnéptelenedett szász falvakba Erdély szegényebb tájairól, illetve a Kárpátokon túlról származó románok és cigányok telepedtek be, akik a népességi összetétel mellett a települések és a táj arculatát is jelentősen megváltoztatták. Megfelelő karbantartás és gondoskodás híján a lakó- és műemléképületek állapota folyamatosan romlik, félő, hogy néhány évtized múlva már nyoma sem marad a hajdan virágzó szász építészeti kultúrából.
Prépostfalva a szerencsésebb települések közé tartozik. A faluban maradt szászok saját portáik mellett az impozáns evangélikus erődtemplomnak is lelkiismeretesen gondját viselik.

http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/prepostfalva.html

Szelindek vára

Erdély - Partium

Szelindek Nagyszebentől északra található. A vár a falu feletti hegyen, a falutól délkeletre fekszik. A vár építésére vonatkozóan nincsenek írásos források, kialakulásáról keveset tudunk. A várra közvetlen adatunk nincsen a 16. század előtti időszakból, építése feltehetőleg összefüggött az 1438-as nagy török betöréssel. Amint az oklevél tudósít “propter desolationem villarum et paupertatem hominum,” (a falu elpusztítása és az emberek szegénysége miatt) mérsékelik Szelindek Vízaknának adandó gabonaszolgáltatását. Első írásos említése 1529-ből való, amikor Szapolyai János seregei elfoglalták a várat. 1531-ben egy újabb ostromnak volt kitéve a vár. 1602-ben Székely Mózes seregei foglalták el. 1611-12 ben javították ki a vár falait. 1658-ban a törökök sikertelenül ostromolják. 1706-ban Rákóczi kurucai foglalják el.

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/szelindek_index.html

Bögözi református templom

Erdély - Partium

A bögözi templom Udvarhelyszék egyik legszebb középkori emléke, a Nagyküküllő bal oldalán, a falu hajdani központjában áll. 13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó (6 jelből álló rovásírásos freskófelirat található.
A bögözi falképek ikonográfiai elrendezése, a szuggesztív erővel megjelenített legenda nemcsak a festő észak-itáliai igazodású stílusáról, hanem valósághű ábrázolásmódjáról is vall; különösen a mozgalmas csatajeleneteken érzik az élményszerűség, így a hadi szolgálatban élő bögözi megrendelők saját haditetteiket szemlélhették az életszerű jelenetekben. A szakirodalom a bögözi és gelencei László legendát, mint a téma legkorábbi megörökítését tartja számon, keletkezésüket a XIII. század legvégétől a XIV. század közepéig terjedő időszakra teszi. A templom késő gótikus boltozása érdekében az egyház e falképciklust feláldozta, éppúgy, mint Homoródszentmárton és Derzs templomaiban.

http://udvarhelyszek.eloerdely.ro/epitett-orokseg/templom/bogozi-reformatus-templom

Énlaka Unitárius templom a kazettákkal

Erdély - Partium

A székely rovásírás egyik legismertebb emléke az énlakai unitárius templom kazettáján található felirat.

A templom római kori Jupiter-szentély helyére és anyagaiból épült a 15. században. Virágdíszes, kazettás mennyezetét Muzsnai György festette 1668-ban , ennek külön értéke, hogy a nevezetes énlakai rovásírást is tartalmazza, az unitáriusok jelmondatával: “Egy az Isten”. Teljes olvasat Csallány Dezső szerint: Egy az isten, Georgyius Musnai diakon(us). A feliratot tartalmazó mennyezetkazetta szegélyének sarkaiban egy rovásbetűkből összeállított “Egy usten” ligatúra is található található. Ez három ismert székely rovásjelből van összeállítva. A virág alakban összerakott három jel nem betűként, hanem szójelként olvasható. Érdekes a „Bűnbeesés” kazetta is. A fa lombozata minden irányba fénymagokat vet ki magából. Egy ilyen fénymagot kínál a fára feltekeredett kígyó ősanyánknak is, aki meglepetésünkre lándzsát szorongat jobb kezében, míg baljával a fény-”alma” felé nyúl. A kazetták egységes, aranysárga alapon fekete vonalrajzzal dolgozó mintázatainak fő formaeleme a korsóból vagy vázából kiinduló, különböző alakzatokba kibomló virágcsokor.Kerítésfala 1745-ben, tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. A templom melletti temetőkertben egy 500 éves hársfa is található.

https://www.utazzerdelybe.hu/latnivalo/enlaka/unitarius-templom-Enlaka

Erdély / Bécs – Bocskai István koronája

Erdély - Partium

Az aranyból készült korona két fő részből áll. Alsó része diadém, amit fent liliomok és levelek, lent gyöngyök szegélyeznek. A középső liliom hegyén egyenes szárú kereszt, a többi liliomokén egy-egy rubin található. A liliomok felületén smaragdok, rubintok és türkizek helyezkednek el. A levelek hegyét is rubin ékesíti. Maga a diadém is sűrűn ki van rakva drágakövekkel. A korona felső része kupola alakú, ezt is drágakövek borítják és gyöngysorok osztják nyolc részre. A kupola csúcsán nyolc aranylevélből alkotott kis korona látszik, középen smaragddal, a levelek hegyén pedig egy-egy gyönggyel. A korona felülete nagyobb része niello-technikával készült, gránátalmaszerű díszítéssel. A korona magassága: 23,5 centiméter, súlya 1,88 kilogramm. Egy indiai selyemmel és ezüst brokáttal borított tok tartozik hozzá.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából