Kategória Archívum: Erdély – Partium

Sepsiszentgyörgy – Keresztes ház

Erdély - Partium

Egy hónapja jártam a szépséges Székelyföld-i magyar városban. Jó benyomásokkal autóztunk, sétáltunk, nézelődtünk a városközpontban.
Lenyűgözött a rekonstruált erődtemplom. Sajnos a Kós Károly- Székely Nemzeti Múzeumát éppen renoválták-szépül a város. Megállni parkolni már itt sem nagyon lehet.
Házi feladatom volt, lehetőleg Kós Károly alkotásokat fotografálni – itt aztán sikerült, 6 épülettel gazdagodtam, erre őszintén nem számoltam./ tudjuk ez nem Marosvásárhely…..
Attila barátom készült a kérésem alapján, több eddig számomra ismeretlen Kós Károly alkotással találkozhattam, benne egy remek iskolaépülettel is.
Két szecessziós épület a múlt század fordulójából. Többek között a napsütötte Keresztes házzal. Közvetlen mellette is szecessziós épület épült.
A Keresztes ház érdekessége még a szép arányos jellegzetes téralkotáson túl, hogy itt is járt Bartók Béla világhírű zeneszerző, zongorista- emlékét emléktábla őrzi.
A védett értékes ( 300 2m-es műemlék éppen “eladósorban van”-kb 1 millió Lei összeget kóstált) igen, hát erre is ráférne az építőipari segítség……

Bagyinszki Zoltán

Arad – Kaszinó

Erdély - Partium

Szeretem a közismert történelmi kincses városunkat Erdélyben, sok meglepetéssel és értékkel rendelkezik.
Igazán jó ott sétálni, nézelődni, kávézni, fotózni és végre megindult az épületek, a belváros szépítő rekonstrukciója.
A helyi barátaim is mindig felhívják a figyelmemet valami újdonságra értékre. Most megtekintettük a színház felújított látványos épületét, a napokban átadott csodálatos egykori Kaszinó historizáló épültét – remek munka kívül és belül . Rendezvényközpont lett a régi és az új, a modern összhangjával, igényes kivitelezésével a belvárosban közel a Maros parthoz. 150 év művészete 1872-2022. Érdemes felkeresni-remek fotótéma.
Kapcsolódik hozzá a park növényzete / föld alá varázsolt hatalmas felülvilágítós modern rendezvény terem.

Bagyinszki Zoltán

Erdély – Zernyesti–szoros a Királykő hegységben II.

Erdély - Partium

Erdély – Zernyesti–szoros a Királykő hegységben I.

Erdély - Partium

Brassó – régi városháza

Erdély - Partium

A régi brassói városháza vagy Tanácsház a város egyik legismertebb látványossága, egyben a történelmi Magyarország legrégebbi épségben fennmaradt városháza. A Főtér közepén áll, uralva annak arculatát. Ma a Brassó Megyei Történeti Múzeum fő kiállítóhelye.

A 14. században ezen a helyen őrtorony állt, amely szemmel tartotta a környéket és a tágas téren tartott vásárokat. A torony mellé a szűcsök céhe fedett kőgalériát épített, majd 1420-ban engedélyezte, hogy erre az épületre egy új szintet emeljenek a város tanácsa számára; ez később összeépült az őrtoronnyal, és városházaként (Tanácsház) kezdték használni. Mai formáját az 1776–1778 közötti átépítés során nyerte el. 1876-ban a városvezetés kiköltözött a régi városházából, az épületet egy ideig levéltárként és raktárként használták, majd 1949-ben itt rendezték be a Brassói Állami Múzeumot.

Négyzet alaprajzú épület pincével, földszinttel, emelettel, és kiépített manzárddal. A hétszintes torony a keleti oldalba, az épület legrégibb részébe van beépítve. Bejárata a nyugati homlokzatból nyílik, belső kialakítása szabálytalan, tükrözve a fokozatos bővítés esetlegességeit. Három szintjén, 17 teremben a megyei múzeum kiállítása tekinthető meg, mely gazdagon mutatja be Brassó és a Barcaság történetét.

Tornyában a harang ma is minden órában megszólal, hétvégenként 12 és 18 órakor a torony erkélyéről három trombitás román, magyar, és szász dallamokat ad elő.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Eresztevény – Gábor Áron emlékmű és kopjafaerdő

Erdély - Partium

Erdély – Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó Kollégium

Erdély - Partium

Egy sikertelen reformkori próbálkozás után az 1850-es évek második fele hozta meg a lehetőséget a Rikánbelőli Kommunitásnak, hogy Háromszéken középiskola létesítését szervezze. Elsősorban a Kommunitás tagjai – a sepsi-, kézdi- és orbaiszéki református és unitárius lelkészek –, de főurak, tanítók és hivatalnokok vettek részt a munkában, melynek helyi mozgatója Gödri Ferenc esperes volt. Már 1855-ben felkérték báró Kemény Ferencet és gróf Mikó Imrét, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokait és Bodola Sámuel püspökhelyettest az iskola ügyének pártolására az Egyházkerületi Közgyűlésben.

Gróf Mikó Imre hamar felismerte az iskola alapításának szükségességét és latba vetette befolyását, illetve jelentős pénzadományokkal támogatta az ügyet már kezdetektől fogva.

Több település versengett, hogy otthont adhasson az iskolának. A nemes versengésből a központi fekvésű Sepsiszentgyörgy került ki győztesen, mivel telket és jelentős pénzbeli hozzájárulást ígért. Az iskolaalapítók több pártra szakadtak abban a kérdésben, hogy ipariskola, reáliskola vagy gimnázium létesüljön-e, végül a gimnázium mellett döntöttek, mely értelmiségi pályára készít.

https://szekelymikokollegium.ro/index.php?vm=1

Sajnos a helyi magyaroknak – komoly harcok árán sem volt módja visszaharcolni a méltán híres iskola impozáns épületét.
A román kormány visszaállamosítja az abszolút jogosan őket- a székelyeket illető, egykori magyar Református  intézményt, az ügy ismereteim szerint az EU bíróságán folytatódik.

Bagyinszki Zoltán

Erdély – Sepsiszentgyörgy, a most megújult Református vártemplom

Erdély - Partium

Több alkalommal jártam a Sepsiszentgyörgyi egykori református vártemplom falain belül- de most ünnepként élhettem meg – barátom W. Attila segítségével a belső térbe való bejutást.
Közeledve, már sejthető volt a meglepetés számomra.
A csodásan rekonstruált középkori külső és belső, a barokk torony, a hatalmas falak, a bástya megtekintését már nagyon vártam. Az idő vasfoga, a földrengések nem kímélték e magyar település emlékeit sem.
A helyi mesterek kiváló munkája- a kormányunk támogatásának felfedezése, a szép részletek és az 500 éves történelem-az időutazás megtapasztalásának élménye visszasugárzott a falakról, az értékes belső terekről. Az emlékező kopjafákról és a temető síremlékeiről. Jó volt látni hogy impozáns és látványos-rekonstruált magyar erődtemplomok is vannak Erdélyben, Székelyföldön / a méltán híres Szász műemlékek mellett.
Kulcsot kaptunk, szemeinkkel simogatva jó 2 órát töltöttünk az építményben, mondhatjuk mindent megnéztünk- több szinten körbejártuk a Református erődtemplomot.
A toronyba való feljutás és a panoráma tovább fokozta az augusztusi látogatás élményét. A napsugaras idő is kedvezett a fotográfusnak, sűrűn váltogatva az objektíveket a fényképezőgépen 200 felvétel készült- amiből szeretettel mutatom be e válogatást: a megújult templomot a honlap látogatóinak.
Megtisztelő és öröm volt számomra, hogy a művészeti élmény után pár nappal ismét személyesen is találkozhattam-a régi ismerős Incze Zsolt sepsiszentgyörgyi református esperes úrral.

A Gyulaiak üdvözletét is átadó fotográfus: Bagyinszki Zoltán

Erdély – Székelyföld, Sepsiszentgyörgy: 100 éves, Gyulai szecessziós fotószolgáltató.

Erdély - Partium

Erdély – Magos Déva vára II.

Erdély - Partium

A Dévát uraló várhegy vulkanikus oromzatán látható a legendával átitatott emblematikus Déva várának romja. A már messziről látható szabályos kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült erődítmény falai közül káprázatos kilátás nyílik.
Déva Erdély történetének fontos tanúja és tükörképe. Ókori erődítmények helyén épült Erdély egyik első királyi vára, a tatárjáráskor megrongálódott várat IV. Béla építtette újjá.
A kezdetektől kettős funkciót látott el, védelmi szerepe mellett főúri rezidencia, 1302-től az erdélyi alvajdák székhelye. A Maros völgye fölé 180 méterre emelkedő sziklára épült, legkorábbi része a hegytetőn állt, az idők folyamán óriási területet olvaszt magába spirálisan kiépített védrendszerével a hegy lábáig leereszkedve. A későbbi királyi birtokot Hunyadi János V. Lászlótól kapta adományként, a környező 56 faluval együtt. A következő évszázadban Szapolyai János és Bocskai István is birtokolja.
Fontos megemlíteni még Dávid Ferencet, az egyetlen kifejezetten magyar vallás, az unitárius egyház alapítóját; itt raboskodva fejezte be életét 1579-ben. Emléktábla jelzi a cellát az udvar közepén, amelybe bezárva volt. A vár hadászati szerepe megmaradt az Erdélyi Fejedelemség idején is. Az 1848-as szabadságharc idején a magyar honvédek kezébe került vár, egy 1849-es ostrom alatt a lőporraktár felrobbanása következtében elpusztul, maga alá temetve a 150 fős magyar honvéd helyőrséget is.
A felújítási munkálatok már évek óta szinte folyamatosak, a falak erősítése lassan a végéhez közeledik. A belső várat a tervek szerint 2018-ban nyitják meg a látogatók előtt.

https://kirandulastippek.hu/del-erdely/deva-vara