Kategória Archívum: Erdély – Partium

Zarándi-hegységi túra és traktorstop

Erdély - Partium

A Zarándi-hegység az Erdélyi-középhegység része, az Erdélyi-érchegység nyugatra kinyúló oldalága, mely Bihar és Arad megye területére terjed ki.

A Zarándi- vagy régi nevén Hegyes Dócsa hegységet először id. Lóczy Lajos geológus írta le és térképezte fel 1883 és 1887 között.
A hegység átlagos tengerszint feletti magassága 119 méter, hossza 66 kilométer. Nyugat-kelet irányú vízválasztó vonalának két legmagasabb kúpjai a 796 méter magas és a 836 méter magasságú Solymos, vagy régi nevén Dócsa.
Az itt található 300-350 méterre csökkenő nyergek két részre; Hegyes-re és Drócsa-ra osztják a hegységet. A két gerincet elválasztó nyereg egészen a Nádas-brezovai nyeregig megtartja a 350 méteres magasságot, innen azonban egyenletesen emelkedik a Drócsa, vagy régi nevén Solymos nevű főcsúcsig, melynek magassága 836 méter.
A hegység nyugati oldalán található 796 méter magasságú Hegyes fő gerince a Maros felé húzódik és egészen Debella-Gora-ig megtartja a 800 méter körüli magasságot.
A Zarándi hegység uralkodó kőzete a filteres agyagpala, mely tele van kvarcit-lencsékkel és kvarcit-padokkal. A Hegyes hegységrész déli lejtőinek kétharmadát diorit és gránit, a szlatinai völgy-et csillámpala és gránit keveréke borítja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bánffyhunyad Református templom

Erdély - Partium

Bánffyhunyad a 11. században és a 12. században királyi tulajdonban, majd 1330-tól a Bánffy család tulajdonában volt 1848-ig.

A templomot feltehetően a 13. században építették. A mai templom helyén 1200 körül épült kisebb templom állt, melyet 1307-ben kibővítettek. Az új templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Jelenlegi tornyát 1411-ben építették és a templomot akkor körülvevő védőfal egyik bástyájának. A hajónál magasabb, sokszögzáródású, támpillérekkel erősített, hatalmas ablakokkal megvilágított szentélyét 1483-ban emelték, késő gótikus stílusban. Az 1660-1661-es tatár betörések után 1689-ben, majd 1772-ben javították az épületet. A templomot 1882-ig bástyákkal erősített védőfal vette körül. A faberendezés is több szakaszban készült el. A hajóban és a diadalív szentély felőli részen lévő 116 kazetta Felvinci mester munkája 1705-ből. 1772-ben, a hajó déli falának újjáépítésekor a fal melletti kazettasort lebontották, egy részét visszaépítették, míg egy másik részét kiegészítésre használhatták. Ekkor készítettek ide 23 kazettát, melyek jóval gyengébb minőségűek, mint a korábbi festmények. Az 1765-ös földrengés során a szentély boltozata beomlott, helyébe ifjabb Umling Lőrinc és Umling János készített 112 táblából álló új, kazettás famennyezetet 1780-ban. A templom bútorzatát időközben barnára mázolták, de az áttetsző díszítmények alapján feltételezhető, hogy ezek egy részét is Umlingék festették. Az 1705-ben készült famennyezetet 1942-ben Vincze István, majd 1963-ban Ambrus D. Ferenc javította.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Körösbánya – Ferences templom

Erdély - Partium

Kőrösbánya aranybányáit már a rómaiak is művelték, a 15. században pénzverdéje volt. A ferencesek már a középkorban templomot építettek, és a török veszély idején kolostorukat erőddé alakították. A 16. századtól bányái jelentősége visszaesik. 1746-ban a megcsonkított Zaránd megye székhelyévé lesz. A hajdani, jelentősen átalakított vármegyeház a ferences kolostorral szemközt áll. A települést az 1784-es és 1848-as mócvidéki felkelések egyaránt feldúlták, lakosságát megtizedelték.
1634-től a középkori ferences templomot a reformátusok használták. A Dévára telepedő bolgár ferencesek 1728-ban szervezik újra a katolikus plébániát és 1763-68 között a középkori épület támpilléreinek és mérműves ablakainak felhasználásával újraépítik a ferences templomot és rendházat emelnek melléje.
A hatóságok 1950-ben ide internálták Scheffler János szatmár-nagyváradi püspököt és 1952-ben a ferences rendtartomány 37 testvérét (a 3 erdélyi kényszerlakhely egyike lesz így Kőrösbánya). Elöljáróikat 1961-ben bebörtönözték. A szerzetesek egy része 1964-ben hagyhatta el a kolostort, mint kényszerlakhelyet.

http://szentferencalapitvany.org/kapcsolat/vendeglatas/korosbanyai-ferences-kolostor/

Kristyor – “Köröske” Fehér-Körös

Erdély - Partium

Az Erdélyi – érchegység völgyei, települései között, Brád után ( az aranymúzeum kincseinek megtekintését követően) É-i irányban a 2. település a keskenyedő Fehér – Körös immár igazai kanyargós része következik.
A falu határában egy leharcolt híd mentén a vihar és a villámlások közepette Zdrápc előtt készültek az igazi fehér folyóvízről a felvételek. Érdekes a történelem a politika, a valóság meg szomorú a szomszéd falu neve pedig: Bucuresci – Bucuresd.
A faluban egy román ortodox templom és egy pusztuló – elpusztult magyar templom volt látható…….
A Fehér – Körös forrásvidékén fotóbarangoltunk, keresve a legfelső hegyi szakaszát a Gyulán közismert egyenes egyszerű – csatornafolyónak. Jó lett volna még egy kicsit tovább merészkedni, de jött a vihar és fogyott az időnk, Gyuláról már nagyon messzire voltunk.
Csak Zdrápcig jutottunk a forrás az eredet egy legközelebbi hosszú program része lehet majd. Tudom és sajnálom már nagyon közel volt az eredeti úti célunk.

Csak információ : teljes hossza döntően ma Romániához tartozik: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza Gyula környékén a Szanazugig számolva 9,8 km.

Bagyinszki Zoltán

Brád “Arany – múzeum”

Erdély - Partium

A több mint 100 évvel ezelőtt alapított múzeum több mint 2000 kiállítási tárgyat tartalmaz. Magától értetődően a természetes aranyérc gyűjtemény a múzeum legértékesebb része.
A kiállított darabok egytől egyig az itteni Érchegység aranybányáiból kerültek a múzeumba, és a világ legjelentősebb gyűjteményei között tartják számon. A múzeumban helyet kaptak azok a régészeti leletek, amelyek egyértelmüen igazolják az ember 5000 éves jelenlétét ezen a vidéken, és bemutatják az arnyérc bányászásának és feldolgozásának folyamatát is. Megismerhetjük az aranyérc előfordulási formáit: finom diszperziós, szabad, vagy más ritka ércekkel történő egybenővéses lehetőségeit, valamint olyan kémiai elemekkel történő keveredését, mint a tellúr. A kiállított ércek különböző növények, állatok alakjaira emlékeztetnek, de van ágyúra, sőt Románia térképére emlékeztető darab is. Az ásványérc-kollekció több mint 800, a világ minden tájáról érkezett ásványt tartalmaz, egy vitrinben pedig azon típusokat mutatják be, amelyeket először Románia bányáiból hoztak fel a napvilágra.

https://www.welcometoromania.eu/DN76/DN76_Brad_m.htm

Világos – Bohus kastély, 49-es múzeum

Erdély - Partium

A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
A teljesen összeépült és azelőtt gyönyörű szőlőktől környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedik a világosi vár omladozó falaival, ahol (a szöllősi mezőn) 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt.

1849. augusztus 13-án, hétfői napon itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt.
A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott. Görgei ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sebesvár- romjai

Erdély - Partium

Régen Hunyadvárnak és Kalotaszeg várának is nevezték, Bánffyhunyad, illetve Kalotaszeg neve után.
Római település helyén álló egykori földvára a népvándorlás korában elpusztult. A kőből épült királyi várat az 1241-42-es tatárjárás után, nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére.
A 80 méter hosszú és 20 méter széles erősség bejárata felvonóhíddal védelmezett kapu volt, mely egy hatalmas rondella udvarára nyílt. A kapun belül gazdasági épületek álltak. Az egykori hosszúkás várudvar két oldalán lehettek a lakóépületeket, ám ezeknek már a maradványai sem láthatók.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Menyháza, Béli – hegység, Czárán Gyula síremléke

Erdély - Partium

A Béli-hegység az Erdélyi-középhegység vagy más néven Erdélyi-szigethegység része. A Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott Zarándi- és Belényesi-medence fölé „Sasbércszerűen” kiemelkedő hegység.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Czárán Gyula, vagy Seprősi Czárán Gyula (Seprős, 1847. augusztus 23. – Menyháza, 1906. január 6.) az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek. Az Erdélyi Kárpát-egyesület tiszteletbeli tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyarhoni Földrajzi Társulat rendes tagja.
Főképp a Bihar-hegységben végzett úttörő feltáró és turistaút építő munkát, részben a mócok segítségével, akiknek bizalmát sikerült megnyernie.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mátyás király – emlékév 2018.

Erdély - Partium

A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, mesék, mondák, legendák hőse, a bölcs és igazságos Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya a 2018. évre Mátyás király-emlékévet hirdetett. A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatába is belefoglalt tényt hivatalosan december 11-én sajtótájékoztatón jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Mátyás király olyan alakja a magyar történelemnek, aki erőskezű uralkodása alatt megerősítette és európai középhatalommá tette Magyarországot. Felismerte, hogy csak egy erős Magyarország tudja megállítani az oszmán birodalom terjeszkedését, és ez úgy lehetséges, ha a közép-európai népek összefognak. Tisztában volt azzal is, hogy a terjeszkedés megállítása nemcsak Magyarország védelmét, hanem a keresztény civilizáció, a keresztény Európa megvédését is szolgálja – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

http://www.erdely.ma/matyas-kiraly-emlekevet-hirdetett-2018-ra-a-nemzetpolitikai-allamtitkarsag/

 

Arad – Református templom-Horthy Miklós esküvője

Erdély - Partium

Az aradi reformátusság 1829-ben szerveződött hivatalosan gyülekezetté Csernátoni Vajda Péter lelkipásztor irányítása alatt. Ekkor mintegy 350 lelket számlált a gyülekezet. Mivel templomuk nem volt, egy bérelt épületben tartották az istentiszteleteket. 1839-ben vásárolták meg azt a telket, ahol a mai templom áll, néhány évig az ott levő épületben működtették a református iskolát, majd ezt az épületet lebontották és 1847-ben Hoffer József építész tervei alapján felépítették a templomot, azonban a közben kitört 1848/49-es szabadságharc miatt a templom belső berendezése csak 1852-re lett kész. 1860-ban szerelték be az orgonát, melyet aztán 1892-ben egy új orgonával cseréltek fel. Először nagyjavítást 1898-ban végeztek a templomon, ekkor egy harmadik harangot is beszereltek a meglévő kettő mellé. Ma is ez a harang hívogatja a gyülekezet tagjait Isten igéjének hallgatására, az első kettőt elvitték az első világháború idején. Közben a gyülekezet lélekszáma megnövekedett, szükségessé vált a templom kibővítése. 1925-ben Szántay Lajos műépítész tervei alapján bővítették ki a templomot imateremmel és karzattal, közben a régi orgona elemeinek felhasználásával a torony alatti karzatról átépítették az orgonát is az imaterem feletti karzatra. Ezzel egyidőben a megnagyobbodott templom arányainak megtartása végett a tornyot is meg kellett magasítani. 1938-ban újabb bővítési munkálatokat végeztek a templomon, az 1842-ben épült lelkészi lakás és a templom közé lelkészi és gondnoki irodát építettek. Így nyerte el a templom mai formáját. Ma a gyülekezet mintegy 1500 lelket számlál.

Ebben a templomban volt az esküvője a Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak!

http://www.reformatus.arad.home.ro

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg, 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Megítélése napjainkban is komoly vita tárgya.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából