Kategória Archívum: Erdély – Partium

Erdély- Nagyszalonta zsidó kereskedőház

Erdély - Partium

Nagyszalonta, a városközponti egykori emeletes zsidó kereskedőház épülete is sok sok év lepusztult állapotából éledt ujjá- lehet hogy ezt is ARANY JÁNOSNAK A KÖLTŐÓRIÁSNAK, SZÜLETÉSÉNEK 200 ÉVES ÉVFORDULÓJÁNAK köszönhetjük! Irodalom és építészet kapcsolata. Alkotója egyenlőre – számomra ismeretlen……
Igazi ékszerdoboz-szép munka, a város dicsőségére. A magyaros szecesszió egyik gyöngyszeme itt az Alföld szélén. Aki a témát szereti annak igaz fotós kuriózum.

Bagyinszki Zoltán

 

Nagyszalonta- Arany János eperfája – az unoka

Erdély - Partium

CSALÁDI KÖR

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel –
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb… a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,… s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, –
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjtszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb –
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak –
Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes útját amíg hazaére.
(2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldús megáll a beszédben:
„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek,” – így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja:
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van… a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, – egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát…
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

(1851. ápr. 10.)

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/csalkor.htm

Erdély – Nagyvárad, Szent László emlékév / szobor és székesegyház

Erdély - Partium

A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30–40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben idekerült. Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000- ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. A püspöki palota, a Kanonok-sor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét.

A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva. 1752-ben kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.

A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Aradi vár és Ferences temploma

Erdély - Partium

III. Károly 1732-ben ígéretet tett egy új vár építésére, de ezt csak Mária Terézia váltotta be. Az új vár a Maros kanyarulatában elhelyezkedő szigeten épült Philipp Ferdinand Harsch tábornok tervei alapján. Az építkezés 1783-ban fejeződött be.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során az aradi polgárok hosszú ostromot követően 1848. június 28-án elfoglalták a várat. A szabadságharc bukása után itt tartották fogva és ítélték halálra az aradi vértanúkat. A továbbiakban is börtönként működött; egyik híres foglya a szarajevói merénylet elkövetője, Gavrilo Princip volt.
A két világháború közötti időszakban kaszárnyaként üzemelt. 1942. november 20-án a szovjet hadsereg sikertelenül támadta, de a Románia és Szovjetunió közötti békekötés (1944. szeptember 12.) után a várost elfoglalták a szovjetek, és a várban egy tankos harci egységet helyeztek el. 1958-tól, amikor a szovjet csapatok elhagyták az országot, a román hadsereg használta ugyanolyan célra. Jelenleg (2015-ös állapot szerint) az 1998-ban létrehozott Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj román egysége, az az Aradi 191. Gépesített Lövészzászlóalj állomásozik benne. Az aradi polgármesteri hivatal tárgyalásokat folytat a honvédelmi minisztériummal a zászlóalj áthelyezése és a vár polgári célokra való átadása érdekében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiábó

A ferencesek Szent Józsefről elnevezett aradi vártemploma valamelyest „öregebb” az építményt övező erődítménynél. A hadsereg megbízásából és költségeiből 1775–1781 között épült. Az elkészülés évében, május 2-án szentelte fel Chrestovics Imre püspök.
Számos hasonlóság alapján jogos a feltételezés, hogy ugyanazok a kőművesek és ácsok építették, mint a máriaradnai kegytemplomot. Egy 1782-ben készült térkép csupán az erődítmény templomát („Kirche aus der Festung”) ábrázolja, még a vár nélkül, hiszen ennek az építése csak 1783-ban fejeződött be.
A templom külső méretei: 36x16x22 m. Az ikertornyokkal 35 m magas. (Pont ilyen magas volt az 1751-ben épített és 1902-ben lebontott főutcai minorita templom tornya!) Az 1782-ben festett és J. Cimbalinti névvel jegyzett főoltár mérete 11×8 m, de négy mellékoltár is díszítette a templomot.
A ferences vártemplom és a vele egybeépült monostor lakóiról, életmódjukról nagyon kevés adatunk van. Tudjuk azt, hogy a monostor melletti veteményes gondozója 1807-ben Baron de Vauguey volt.
A kert részben a ferencesek, részben a várban állandó jelleggel állomásozó katonák ellátására szolgált. A forrásmunkákból kiderül az is, hogyan változott az évek során a kert (veteményes és 315 gyümölcsfa, illetve 4000 szőlőtőke!) gondozóinak névsora. Az viszont egyelőre rejtély, hogy a kertészek a bent lakó szerzetesek sorából kerültek-e ki, vagy külsősként végezték el a munkát. Pontos kimutatás készült egy korabeli térkép szélére írva arról, hogy a jogosultak milyen értékben részesültek a termésből.

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/az_aradi_vartemplom_kalvariaja.php

 

Homoród – Vártemplom

Erdély - Partium

Homoród csodaszép erődtemplomáról híres. Az építkezés a XIII. század végén kezdődik, amikor felépül egy famennyezetes és freskókkal teli kicsiny templom és egy harangtorony. 1500-ban kezdik el a templom bővítését. A falakon lévő freskók a XIII, XIV és XV.században készültek. A Krisztus dicsőségben a szivárványon ma is látható, akárcsak a 12 apostolról készült freskó. A kazettás mennyezet középső kazettáján az 1800-as szám szerepel.

Az oltár felett látható az orgona. A templomtorony közel 28 m. 1623-ban egy hatalmas tűz kiégette az építmény farészeit. Renoválását követően egy feliratot is kifüggesztettek: “Anno 1623 dic 13 Aprilis incendio per incuram Andreas Henrich orto conflagrata haec turris restauratur 1626 jun. 19, pastore existente Georgio Vustio”, vagyis: 1623 április hó 13-án Andreas Henrich gondatlansága miatt lángba borult ez a torony – resturálták 1626 iúnius 19-én, az akkori lelkipásztor Georg Wust. Ebbe a toronyba költöztették 1932-ben az addig haranglábon állt három harangot.

http://www.welcometoromania.ro/E60_Sighisoara_Sinaia/E60_Sighisoara_Sinaia_Homorod_Biserica_Fortificata_m.htm

Gyimesbükk – Rákóczi vár

Erdély - Partium


Egyes vélemények szerint Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt – védelmi szempontból nem volt jelentős, bár az időnként Moldva felől betörő fosztogató tatároktól
védeni kellett az országot. Első neve Ghemes vára volt, amit feltételezések szerint a területen akkoriban élő gímszarvasokról kapott. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A mádéfalvi veszedelem után az osztrák
csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. Helyszűke miatt csak néhány kisebb helyiség volt benne. Nagyrészt helyi sziklákból, kisebbrészt téglából épült. 1773. júniusában II. József is meglátogatta a várat.A vár a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű hegygerinc-nyúlványára épült, mely a Tatros völgyébe érve meredeken ér véget. A vár és az út közötti szintkülönbség kb. 30 méter volt, ezért várépítéskor feljárót építettek ide, amelyet később fatetővel fedtek le.A vár a 19. század közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák.
1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a gyímesek völgyében lépi át a határt. A Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal megépítése szükségessé tette két bevágás elkészítését: az egyik a falu fölötti dombot és a rajta álló temetőt érintette, míg a másik a várhegyet. A vasút a Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett (mely a MÁV legkeletibb őrháza lett) és utána néhány méterrel átlépi a határt. Ezután újabb hídon kel át a Tatros fölött – de már a román oldalon. A várhegy alatt 15 méternyi bevágást kellett végezni a vonal
elvezetéséhez, amelynek során a régi feljárót elbontották, és új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősort építettek. A vasútvonal a magyar oldalon 1897. október 18-án nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, 1899. április 5-én készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom.
A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés (1940 ősze) után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig. A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztulnak. Turisták által szabadon, ingyenesen látogatható.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pécskai tragédia 1956-1958 Szoboszlay per

Erdély - Partium

Összesen 57 személyt tartóztattak le, románokat és magyarokat egyaránt. Olyan személyek is fogságba kerültek, akik csak szimpatizáltak a felkeléssel, vagy csak tudtak róla, de nem támogatták. Az utóbbiaknak az volt a bűne, hogy nem jelentették a Securitatenak, hogy mi van készülőben.
A pert Kolozsváron tartották, a III. Hadtest hadbírósága ítélkezett, elnöke a szabóból hadbíró őrnaggyá előléptetett Macskássi Pál volt. Az elítéltekkel kegyetlenül bántak az őrök, ütötték és megalázták őket. A bíróság az ítéleteket már előre megkapta Bukarestből, ennek ellenére fenntartották a helyben ítélkezés látszatát. A foglyokat „államrend elleni összeesküvéssel” és a „Román Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedéssel” vádolták, ítéletet 1958. május 30-án hoztak felettük. Az összes vádlottat teljes vagyonelkobzással sújtották, ezenkívül tíz személyt halálra, öt személyt pedig életfogytiglanra ítéltek. A többiek ítélete 8–25 év között volt. A ítélkezés kegyetlenségét mutatja, hogy a tárgyalás „közönsége” minden egyes halál- és életfogytiglani börtönbüntetést megtapsolt.

A halálraítélteket 1958. szeptember 1-jén golyó által kivégezték Temesváron. Sírjaik máig ismeretlen helyen vannak.

A kivégzettek név szerint:
-Szoboszlay Aladár
-báró Huszár József
-Alexandru Fîntînaru
-Lukács István
-Orbán István
-Tamás Imre
-Tamás Dezső
-Kónya István
-Ábrahám Árpád
-Orbán Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jámbor Ilona helytörténész,( bátor kutatója a tragédiának- ez még Romániában, ma sem könnyű feladat – köszönjük neki !!!!!!)
Remek előadást hallottunk tőle egy aradi középiskolában, majd közös program keretében Aradon és Pécskán koszorút helyeztünk el rövid történelmi irodalmi műsor keretében az emlékműnél. A diák- programon részt vett M. Szabó András 56-os gyulai polgármester is. ( 93 éves )
RÁKÓCZI SZÖVETSÉG TÁMOGATÁSÁVAL, GYULAI POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS AZ OKTÓBER 23 ALAPÍTVÁNY SZERVEZÉSÉBEN.

Bagyinszki Zoltán

Erdély – Boga-völgy, tavaszi hóember

Erdély - Partium

Erdély, Boga-völgy, ezt a túra- programot terveztük a hétvégére / április 8.
A vízben bővelkedő vízesések (Három királyok) , a köves – Körös, a medvehagyma, a 10 km gyaloglás, a nézelődés,az oxigénfelvétel megvalósult és a krókusz fotózása helyett a bihari fennsíkon hóember építéssel feleztük be a programot. A magunkkal vitt finom szendvicseket friss és zsenge medvehagyma levelekkel fogyasztottuk el.
A hirtelen téli időjárásba átcsapott ( a várt tavaszi napsütés helyett) meteorológia jelentősen megváltoztatta a napi terveinket. Alkalmazkodtunk. Gyuri, Lajos, Marci és Zoli hirtelen, de jó ötlettől vezérelve- talán rekordot is javítva 4-5 perc alatt elkészítette a képeken látható hóembert. Szerintem mindene rendben, jól tapadt a hó amit találtunk azt felhasználtuk. Kreatívan megoldottuk Gyulát. Segítségünkre volt a Sportszelet is, ami nem reklám…… Én őszintén bevallom gondolkoztam lemondom a programot, hiszen a jó fények helyett teljesen megváltozó kellemetlen időjárás, szemerkélő esővel várta a kis csapatunkat – jó, hogy nem tettem, ide érdemes volt elmenni, örök élmény mindenki számára az április hóember elkészítése. A végén még a nap is kisütött, így remek felvételek elkészítése után búcsúzhattunk az impozáns bihari hegyóriásoktól. Istenek – havasa 1654 m. tisztelettel köszöntünk ……

Bagyinszki Zoltán

Gyulafehérvár – Batthyaneum / a “ csodakönyvtárunk “

Erdély - Partium

A Batthyáneum (ejtsd /battyáneum/, latin nevén Biblioteca Batthyaniana) római katolikus alapítású, vitatott tulajdonú könyvtár és tudományos gyűjtemény Gyulafehérváron. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-A-00098 sorszámon szerepel. A gyűjtemény legjelentősebb részlege a könyvtár, amelynek hatvanezer kötete között 927 kötetnyi kézirat és kódex és 565 ősnyomtatvány található. Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexek 80%-át. Értékes bibliagyűjteménye hatszáz kötetes. A kódexgyűjtemény legértékesebb darabja a Codex aureus, a lorschi bencés apátságban 812-ben, arany betűkkel írt Máté- és Márk-evangélium. A Gyulafehérvári-kódexben glosszaként maradt fenn a Gyulafehérvári sorok nevű magyar nyelvemlék (1310–20). Itt őrzik a Döbrentei-kódex eredetijét és a Batthyány-kódexet, a legrégebbi ismert magyarországi kéziratos protestáns énekeskönyvet.

Az intézményt gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította 1798-ban. Ihletőjéül Eszterházy Károly egri művelődést fejlesztő munkássága szolgált. Batthyány maga is és megbízottján keresztül is tudatosan gyűjtötte a könyveket, többek között megvásárolta Migazzi bécsi érsek nyolcezer kötetes könyvtárát. A püspökség 1792-ben megkapta az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend 1730-ban, barokk stílusban épült templomát és kolostorát, és Batthyány ezt alakította át az intézmény céljaira. Előbb csillagászati obszervatóriumot rendezett be a korábbi templomban, majd 1795-ben Nagyszebenből idehozatta könyvtárát, Kolozsvárról pedig a püspöki nyomda nagy részét. A későbbi Batthyáneum 1798. július 31-én alakult meg hivatalosan. Batthyány az intézménynek adományozta a könyveken kívül kéziratokból, érmékből, kagylókból és ásványokból álló magángyűjteményét és még ugyanazon év novemberében meghalt. A könyvtár kezdetben kb. húszezer kötetből állt.
Alapítója az intézményt fejlődő, pezsgő tudományos műhelynek szánta, de a további források hiánya miatt múzeummá vált, illetve főként egyházi személyek hagyatékával, többek között Beke Antal, Buczy Emil, Fogarasy Mihály, Kovács Miklós, Lönhart Ferenc, Majláth Gusztáv Károly és Temesvári János adományaival gyarapodott. 1840-től Erdélyben itt végeztek először rendszeres meteorológiai megfigyeléseket. A könyvtár 1893-ig negyvenezer kötetesre bővült. 1912-ben közgyűjteménnyé nyilvánították, és így évente jelentős állami támogatást kapott könyvek vásárlására. Ugyanezen évben felavatták a legértékesebb könyvek őrzésére létrehozott páncéltermet.

1914-ben értékesebb könyveinek egy részét, 1940-ben egyes kéziratait Magyarországra szállították. Az 1930-as években alapállományának egy részét eladták.
1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta és 1950-ben államosította. Azóta a romániai nemzeti könyvtárhoz tartozik és csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad. Egy kormányrendelet ugyan 1998-ban elrendelte, hogy vissza kell szolgáltatni a püspökség jogutódjának, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, de a rendeletet nem hajtották végre, mert a Szociáldemokrata Párt városi szervezete keresetet nyújtott be ellene. Azzal érveltek, hogy Batthyány Ignác az intézményt a püspökségre és Erdélyre hagyta. Az érvelést ugyan több bíróság is elutasította, de legfelsőbb fokon, 2003-ban helyt adtak neki. Az érsekség a döntés ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Erdély – Szászkézdi vár

Erdély - Partium

A településtől nyugatra, egy 536 m magas magaslaton állnak -mintegy megkoronázva a tájat- a késő középkorban épült szászkézdi Parasztvár tekintélyes romjai. Nyugati irányba egy közepesen emelkedő szerpentinút vezet a várba, melyen kb. 30 perc alatt kényelmesen felérhetünk. A várból először az iskola torony külső falát és a külső fallal egy vonalban. A vár szabálytalan alaprajza követi a magaslat észak – déli irányba húzódó formáját. Itt a történetét csemegézve mindjárt Bozók jut eszembe, hiszen a vár a 20. század közepéig egészen kiváló állapotban volt, lakták is, számos archív fénykép és adat segít az erősség egykori képének rekonstruálásában. Az 1999-es és 2000-es ásatások tisztázták a vár építéstörténetét. A várat a 15. század első éveiben kezdték építeni. (Itt jegyezném meg, hogy a várban található egy 1347-es felirat az egyik alapfalon, de kérdésemre Sófalvi András cáfolta, hogy korabeli feliratról lenne szó, mintegy kiigazítva az interneten
keringő adatot, mint a vár építésének kezdetét.)

Kezdetben három toronyból (Kaputorony, Iskola torony és Fejedelem torony) és védőfalból állt, a 17. századig viszont újabb tornyokat emeltek (Paptorony, Lőportorony). A kaputornyot külső Őrtoronnyal és zwingerrel erősítették meg. (zwinger: várak két kőfallal határolt területe. Ez a kifejezés használatos a fal szorosban emelt épületekre is) Az őrtorony egy 8*5,5m-es alapterületű építmény, másodlagosan kapcsolódik a keleti várfal külső oldalához. A boltozott földszintet kívülről fakapu zárta le, az emeleti szinten négyszögletes lőrések. helyezkedtek el. A tornyot nyitott konzolokra fektetett tornácos tetőszerkezet zárta le. Az Őrtonyot a Kaputoronnyal összekötő falszoros párhuzamosan haladt a keleti fallal, külső oldalát támpillérek erősítették meg.Felső szintjén gyilokjárók és lőrések. A falszorost egy szűk járat kötötte össze északon az elővárral. A Kaputorony a leírás szerint a vár egyik legerősebb védműve lehetett. A torony aljában árkádíves átjáró vezetett a vár belsejébe, ezt függőlegesen felvonható fakapu védte. A kapu fölött szuroköntővel és lőrésekkel. (A szuroköntővel, mint védekezési formával számos esetben találkozunk az erdélyi középkori műemlékek kapcsán. Feld István elmondása szerint a szuroköntő kifejezés nem találó, mert szurkot nem nagyon önthettek a védekezés során, hiszen nagyon drága volt. Jobb kifejezés egyelőre azonban nincs erre a védekezési formára.)

A Kaputorony vár belsejében elhelyezkedő északi oldalán egy fal fut a Pap toronyig. A fal melletti a kiindulási pontnál egy lépcső visz fel a kaputorony felső szintjére, illetve a várfal belső oldalán futó gyilokjáróra is fel lehetett jutni. A vár keleti fala mentén, déli irányba kezdem el a vár bejárását. A keleti fal lőrések maradványai találhatóak, néhol eklatánsan elkülöníthető a másodlagos kiegészítés rajzolta a falban. A vár közepén a téglalap alakú északkelet-délnyugat tájolású épület maradványai találhatóak. A kutatás az épületet a 17. századinak keltezte, így nyitottá téve annak funkcióját. A hagyomány szerint a kápolna maradványai ezek,bár nem kizárható hogy valamelyik toronyban, (pl. a Pap toronyban) lehetett alternatívaként még a kápolna. Az iskolatoronyhoz érek. Érdekes, univerzális védművel állok szemben. Eredetileg egy félkör alakú faltorony volt, az udvar felöl nyitott földszinti résszel. A második szinten a várfal síkjával egybesimuló árkádív támasztotta alá a torony belső falazatát. Harmadik szintről lehetett átjárni a gyilokjárókra. A torony külső oldalán szuroköntők, keskeny lőrések. A következő állomás a Lőportorony és környezete. A torony téglalap alakú, nagy falvastagsággal rendelkező négyszintes védőmű volt. A toronyba az első és harmadik szintről lehetett bejutni. Harmadik szintjéről lehetett árjárni a gyilokjárókra. A torony közelében a Fejedelme torony felé haladva bukkanunk a vár kútjára. A magas kb. 10-es a Lőszertornyot és a Fejedelemtornyot összekötő várfalak lőrésfülkéiben kulcslyuk alakú vagy téglalap alakú lőrésnyílások garmadája.

 

http://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/szaszkezd_parasztvar/