Kategória Archívum: Erdély – Partium

Erdély – Ompoly sziklák

Erdély - Partium

Erdély – Hétlétrás vízesés

Erdély - Partium

Négyfalu kedvelt kirándulóhelye a Nagykőhavas hegységben található Hétlétrás vízesés. A Nagykőhavas a Kárpát-kanyarban fekszik, Brassótól délre. Fő látványossága a Hétlétra szakadék, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdok, Brassótól 16 km-es távolságban. A szurdok hosszanti lejtőjén hét nagyobb vízlépcső alakult ki, amelyeken a Sipoly patak vize impozáns vízesésként zuhan alá. A Hétlétra szakadéka 160 méter hosszú, szintkülönbsége 58 méter. A vízlépcsők magassága 2,5 és 15 méter között váltakozik. A Hétlétra nevet onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. A leghosszabb létra 12, a legrövidebb alig 2 méter hosszú. Igen kedvelt turisztikai látványosság, látogatók ezrei túráznak végig a szoroson minden évben.

http://www.kjnt.ro/ertektar/ertek/a-hetletras-szoros-es-vizeses

Prépostfalva – vártemplom

Erdély - Partium

Egykor virágzó szász település, ma többségében román ajkú község Szentágotától tíz kilométerre, északkeletre, a Hortobágy-patak mentén. Az ismeretlen titulusú prépostfalvi templom hajójának építését a 14. századra valószínűsítik. Négyzetes alapú, gúlasisakos tornyát az 1500-as évek elején emelték nyugati homlokzata elé. Valószínűleg ekkor készült a hajó felső részén körbefutó védőfolyosó is. A templomot a 16. században kettős falgyűrűvel vették körül, melynek belső falát egy toronnyal erősítették meg. Az utolsó jelentős átalakítás során, 1860-ban, az eredetileg nyolcszögű szentélyt lebontották, és egyenes záródásúvá módosították. A nagyszabású rekonstrukció nem kímélte az oldalhomlokzat gótikus ablakait sem, melyeket az eredeti csúcsíves helyett, félköríves záródású ablakokra cseréltek.
A kommunista diktatúra idején a szászok többsége elhagyta szülőföldjét és Németországban telepedett le. Így történhetett, hogy az 1970-es években már az egymilliót is meghaladó erdélyi szász népesség mára mindössze nyolcvan-kilencvenezerre zsugorodott. Az elnéptelenedett szász falvakba Erdély szegényebb tájairól, illetve a Kárpátokon túlról származó románok és cigányok telepedtek be, akik a népességi összetétel mellett a települések és a táj arculatát is jelentősen megváltoztatták. Megfelelő karbantartás és gondoskodás híján a lakó- és műemléképületek állapota folyamatosan romlik, félő, hogy néhány évtized múlva már nyoma sem marad a hajdan virágzó szász építészeti kultúrából.
Prépostfalva a szerencsésebb települések közé tartozik. A faluban maradt szászok saját portáik mellett az impozáns evangélikus erődtemplomnak is lelkiismeretesen gondját viselik.

http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/prepostfalva.html

Erdély – Szelindek vára

Erdély - Partium

Szelindek Nagyszebentől északra található. A vár a falu feletti hegyen, a falutól délkeletre fekszik. A vár építésére vonatkozóan nincsenek írásos források, kialakulásáról keveset tudunk. A várra közvetlen adatunk nincsen a 16. század előtti időszakból, építése feltehetőleg összefüggött az 1438-as nagy török betöréssel. Amint az oklevél tudósít “propter desolationem villarum et paupertatem hominum,” (a falu elpusztítása és az emberek szegénysége miatt) mérsékelik Szelindek Vízaknának adandó gabonaszolgáltatását. Első írásos említése 1529-ből való, amikor Szapolyai János seregei elfoglalták a várat. 1531-ben egy újabb ostromnak volt kitéve a vár. 1602-ben Székely Mózes seregei foglalták el. 1611-12 ben javították ki a vár falait. 1658-ban a törökök sikertelenül ostromolják. 1706-ban Rákóczi kurucai foglalják el.

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/szelindek_index.html

Bögözi református templom

Erdély - Partium

A bögözi templom Udvarhelyszék egyik legszebb középkori emléke, a Nagyküküllő bal oldalán, a falu hajdani központjában áll. 13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó (6 jelből álló rovásírásos freskófelirat található.
A bögözi falképek ikonográfiai elrendezése, a szuggesztív erővel megjelenített legenda nemcsak a festő észak-itáliai igazodású stílusáról, hanem valósághű ábrázolásmódjáról is vall; különösen a mozgalmas csatajeleneteken érzik az élményszerűség, így a hadi szolgálatban élő bögözi megrendelők saját haditetteiket szemlélhették az életszerű jelenetekben. A szakirodalom a bögözi és gelencei László legendát, mint a téma legkorábbi megörökítését tartja számon, keletkezésüket a XIII. század legvégétől a XIV. század közepéig terjedő időszakra teszi. A templom késő gótikus boltozása érdekében az egyház e falképciklust feláldozta, éppúgy, mint Homoródszentmárton és Derzs templomaiban.

http://udvarhelyszek.eloerdely.ro/epitett-orokseg/templom/bogozi-reformatus-templom

Énlaka Unitárius templom a kazettákkal

Erdély - Partium

A székely rovásírás egyik legismertebb emléke az énlakai unitárius templom kazettáján található felirat.

A templom római kori Jupiter-szentély helyére és anyagaiból épült a 15. században. Virágdíszes, kazettás mennyezetét Muzsnai György festette 1668-ban , ennek külön értéke, hogy a nevezetes énlakai rovásírást is tartalmazza, az unitáriusok jelmondatával: “Egy az Isten”. Teljes olvasat Csallány Dezső szerint: Egy az isten, Georgyius Musnai diakon(us). A feliratot tartalmazó mennyezetkazetta szegélyének sarkaiban egy rovásbetűkből összeállított “Egy usten” ligatúra is található található. Ez három ismert székely rovásjelből van összeállítva. A virág alakban összerakott három jel nem betűként, hanem szójelként olvasható. Érdekes a „Bűnbeesés” kazetta is. A fa lombozata minden irányba fénymagokat vet ki magából. Egy ilyen fénymagot kínál a fára feltekeredett kígyó ősanyánknak is, aki meglepetésünkre lándzsát szorongat jobb kezében, míg baljával a fény-”alma” felé nyúl. A kazetták egységes, aranysárga alapon fekete vonalrajzzal dolgozó mintázatainak fő formaeleme a korsóból vagy vázából kiinduló, különböző alakzatokba kibomló virágcsokor.Kerítésfala 1745-ben, tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. A templom melletti temetőkertben egy 500 éves hársfa is található.

https://www.utazzerdelybe.hu/latnivalo/enlaka/unitarius-templom-Enlaka

Erdély / Bécs – Bocskai István koronája

Erdély - Partium

Az aranyból készült korona két fő részből áll. Alsó része diadém, amit fent liliomok és levelek, lent gyöngyök szegélyeznek. A középső liliom hegyén egyenes szárú kereszt, a többi liliomokén egy-egy rubin található. A liliomok felületén smaragdok, rubintok és türkizek helyezkednek el. A levelek hegyét is rubin ékesíti. Maga a diadém is sűrűn ki van rakva drágakövekkel. A korona felső része kupola alakú, ezt is drágakövek borítják és gyöngysorok osztják nyolc részre. A kupola csúcsán nyolc aranylevélből alkotott kis korona látszik, középen smaragddal, a levelek hegyén pedig egy-egy gyönggyel. A korona felülete nagyobb része niello-technikával készült, gránátalmaszerű díszítéssel. A korona magassága: 23,5 centiméter, súlya 1,88 kilogramm. Egy indiai selyemmel és ezüst brokáttal borított tok tartozik hozzá.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Erdély- Róth Ármin kereskedő háza

Erdély - Partium

Nagyszalonta, a városközponti egykori emeletes zsidó kereskedőház épülete is sok sok év lepusztult állapotából éledt ujjá- lehet hogy ezt is ARANY JÁNOSNAK A KÖLTŐÓRIÁSNAK, SZÜLETÉSÉNEK 200 ÉVES ÉVFORDULÓJÁNAK köszönhetjük! Irodalom és építészet kapcsolata. Alkotója egyenlőre – számomra ismeretlen……
Igazi ékszerdoboz-szép munka, a város dicsőségére. A magyaros szecesszió egyik gyöngyszeme itt az Alföld szélén. Aki a témát szereti annak igaz fotós kuriózum.

Bagyinszki Zoltán

Több mint száz éves az a nagyszalontai szecessziós épület, amely egykoron a hajdúváros főterének keleti részét díszítette. Ez már múlt idő, hisz a kilencvenes évek elején magánkézbe került létesítmény állaga egyre csak romlott. A valamikori Róth Ármin-kereskedőház évről évre rosszabb állapotba került, és már jó ideje semmilyen tevékenység nem zajlott benne. A hézagos jogalkotás, a hiányos törvények miatt az önkormányzat kezében csak a sorozatos felszólítás lehetősége maradt, mely a cégtulajdonos igazgatót egyáltalán nem hatotta meg. A helyhatóság hiába kérte a Kulturális Minisztérium segítségét mondván, hogy a Róth-ház B kategóriás műemlék besorolással rendelkezik, az illetékesek kénytelenek voltak elismerni, hogy a romániai jogszabályok olyan csapnivalóak, hogy lehetetlenség érvényt szerezni a józan észnek.

http://www.erdon.ro/nagyszalonta-megvasarolta-a-roth-hazat/2906980

 

Nagyszalonta- Arany János eperfája – az unoka

Erdély - Partium

CSALÁDI KÖR

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel –
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb… a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,… s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, –
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjtszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb –
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak –
Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes útját amíg hazaére.
(2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldús megáll a beszédben:
„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek,” – így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja:
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van… a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, – egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát…
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

(1851. ápr. 10.)

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/csalkor.htm

Erdély – Nagyvárad, Szent László emlékév / szobor és székesegyház

Erdély - Partium

A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30–40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben idekerült. Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000- ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. A püspöki palota, a Kanonok-sor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét.

A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva. 1752-ben kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.

A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából