Kategória Archívum: Erdély – Partium

Csíkszereda – Sírkert-régi sírkövek

Erdély - Partium

Olt-völgye, Vöröstoronyi – szoros

Erdély - Partium


A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában. Az Olt folyó fut benne Erdélyből dél felé, Havasalföld irányába.
A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Szebeni-havasok és a Lotru-hegység között.  A Déli-Kárpátokon áthaladó folyón a völgy alsóbb részein gátak és vízerőművek találhatók.
A szoros Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik. Tengerszint feletti magassága 352–360 méter. A forgalmas E81-es út vezet rajta keresztül.

Már Traianus római császár erre vezette hadserege egy részét Decebal ellen 105-ben (innen régi neve: Porta Traiana). Mint 150–200 kilométeres szakaszon az egyetlen átjáró egyrészt Erdély és Magyarország, másrészt Havasalföld, később Románia között, nagy kereskedelmi és hadászati jelentősége volt. A 18. század kezdetéig azonban csak gyalogosan vagy lóháton, seregek számára pedig hosszú menetoszlopba fejlődve volt járható.

A szoros és erődjei 1453-ig az erdélyi vajdához tartoztak, attól kezdve pedig a Szász Universitas volt felelős értük. 1395-ben Zsigmond király erre indult a nikápolyi csatába, 1437-ben és 1442-ben itt törtek be Erdélybe a törökök, Hecht (Csukás) György nagyszebeni főbíró 1493-ban itt verte meg Ali bég hazafelé tartó seregét. Az Izabella segítségére érkező havasalföldi és török csapatokat Fráter György híve, Kendeffi János 1550-ben a szorosban verte vissza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zarándi – hegység traktorstoppal

Erdély - Partium

A Bihar- hegység csodáit követően 2018. nyarán végre összejött a kirándulásunk a Fehér – Körös és a Maros között elterülő Zarándi hegység belsejébe is. A Mátra szerű középhegység kb – 80 km hosszan húzódik közel a Magyar határhoz 6-7-800 m gerinc magassággal.
A csapat tagjai voltak: korelnök Feri bácsi Aradról, Gyuri barátom és Én. A kocsiban jókat beszélgettünk régi érdekes helyi történeteket hallgattuk, vidám társaságként töltöttük a közlekedési időnket.
Bevezetésképpen a hegység Nyugati peremén kocsival “megmásztuk” és lefotóztuk a Világos feletti citadellát, a várból pazar kilátás volt a világosi síkra, történelmünk egyik legszomorúbb földrajzi koordinátáira
a fegyverletétel-a megadásunk helyszínének hatalmas síkjára, elmélázva odaképzeltem a a magyar honvédeket és az oroszok hatalmas túlerejét. Közvetlenül alattunk a Bohus kastély épülete, ahol a dokumentumot aláírta a 2 kiváló hadvezér.
A déli irányban végigtekintettem az Arad- Hegyaljai borvidék szőlőtermő lankáin. Régen a királyi Magyarország leghíresebb, nagyon kedvelt kadarkás borvidéke volt- Van folytatás, ma Balla Géza talán a leghíresebb borásza ennek a vidéknek.
Pár hónapja a hegység legszebb és Erdély egyik legszebb várromját tekintetük meg Solymos egykori várát a Maros feletti dombon.
Programunk keretében megcéloztuk- sikertelenül a hegység 2. legmagasabb csúcsát HEGYES-t ez most több okból: legfőképpen a szűk időkeret és a sötétedés veszélye miatt faladásra került. Pedig szép erdei pihenős fotósétát tervezetem.

Túránk során láttuk a román erdőirtás szörnyű körülményeit és az erdő impozáns faóriásainak tarolását- nem először. Hatalmas kamionokkal erőgépekkel ma már gépesítve, hatékonyan folyik a munka , egy két évtizede még a lovakkal
történt mindez, nagy nehézségek közepette. Rossz volt nézni ahogy e rabszolga munka zajlott a román kiabálós vezényszavak közepette. Nem veszélytelenül irtva az erdőt.
Rendhagyó stoppos kalandunk is ehhez kapcsolódott, fáradtunk az idős barátunk is nehezen bírta az óvatos iramot. Elhangzott a javaslatunk. “Feri bácsi stoppold le a traktort, mire Ő határozottan integetni kezdett. Sikeresen lestoppoltuk hát a piros masinát
és felkapaszkodtunk az elejére – így időt és távolságot nyerve tudtunk közelebb kerülni a remélt úti célunkhoz. Izgalmas adrenalin fokozó érzés volt ott elöl állni, haladni fölfelé a szűk és meredek erdei úton zakatoló gép orrán- közben fotózni videózni is kellett az eseményeket.
Érezve fogytán az erő, a kapaszkodás egyre bizonytalanabbá vált – jeleztük köszi a segítséget és leugorva gyalog folytattuk tovább erdei utunkat a v alakú földúton. Néhány órára belekóstolhattunk a Zaránd belsejébe is – Nehéz szívvel a lassan függőlegesnek tetsző csúcs előtt visszafordultunk, de a fanyűvő traktorstoppolást bevéstük emlékezetünkbe. A lefelé út kényelmesebb volt, érthető módon megkönnyebbülve tervezgettük az esti programot a remélt helyi gasztronómiai különlegességgel.
Este értünk vissza kocsival a szálláshelyükre Világos mellé ( Igazán borzasztó érzés volt látni itt is az emeletes cigánypalotákat-a tájidegen, legtöbbször lakatlan főút menti “ túl-díszes építményeket” végig a vonalon).
Házigazdánk és felesége mosolyogva kedves szavakkal, igényes vendégfogadással kompenzálta a túra végcéljának sikertelen elérést. Remek házi pálinka, finom vörösbor – kellemes diskurálás is dukált a szabadtéri vacsorához. Nem kellett ringatni a társaságot, szép napot töltöttünk a Zarándi hegységben. Köszönjük szépen román vendéglátóinknak és külön is túravezetőnknek Feri bácsinak. Zárásként megtekintettük egy szál virággal tisztelegve Aradon a Magyar szabadság, az aradi mártírok emlékművét.

Bagyinszki Zoltán

https://www.youtube.com/watch?v=vVeHKMXoQQI&feature=youtu.be

Kézdiszentlélek vártemploma télen – nyáron

Erdély - Partium

A kézdiszentléleki római katolikus templom a falu határán emelkedő Perkő-hegység aljában, enyhén kiemelkedő dombon áll.
Kézdiszentlélek templomát 1332-ben, a pápai tizedjegyzékben említették először. A korabeli dokumentumok szerint a 14. század elején a falunak már volt plébániatemploma.
Az egykori román stílusú templom helyére a 15. század végén egy nagyméretű gótikus templomot építettek.
A reneszánsz stílusú faragott bejárati kapu a 17. századból származik.
A 18. század végén a templomot és a templombelsőt barokk stílusban átalakították. A gótikus boltozatot lebontották, a kapubástyát felújították, a déli oldal portikusza is akkor épülhetett. 1713-ban a középkori templomtornyot magasították és a hangablakos felső rész is akkor készült. Az orgonakarzat építési ideje 1736.
A műemléktemplomot 1701-ben, 1773-ban, 1834-ben, 1892-ben, 1913-ban és 1969-ben javították.
Az 1996-os felújítás során a szentély délkeleti oldalán a tetőpárkány alatt egy 16. századi freskó fríz került elő. Ugyanakkor semmisült meg a hajó külső falát díszítő középkori falképes felület.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Erdély -Székelyföld – Csatószeg : Öreg székely porta

Erdély - Partium


Erdély – Székelyföld még sok ilyen, de még több már elbontott hasonló autentikus épülettel rendelkezik.
jellegzetes sajnos már lakatlan, 100 évtől idősebb székely parasztház Csíkszentsimon közelében. A jellegzetes faragott díszes székelykapus bejáróval.
A belső sajnos lerobbant állapotban volt – nem fotogén. Két kis szoba konyha előtér takaros beosztással. Alul pince is található.
Igazán elgondolkoztató a változás: a nép a tömeg ebben – ehhez hasonló épületben élte mindennapi életét, feltehetően boldogan….Holt tartunk ma már ettől?!
Látható a tetőt már rendbe hozták – talán folytatódik a rekonstrukció és ismét élet költözik a házba.

Bagyinszki Zoltán fotográfus 2018.

Apatelek – Solymossy-kastély

Erdély - Partium

A település látványossága az 1834-ben klasszicista stílusban épült kastély, amely egykori tulajdonosa, báró Solymossy László után Solymossy-kastélyként él a köztudatban. Az épületet egy hat hektáros park, arborétum veszi körül. Sajnos az épület nem látogatható, ugyanis abban pszichiátria működik, Arad egész területéről érkeznek ide mentális betegségekben szenvedők.

http://www.kastelyerdelyben.ro/solymosy-kastely-apatelek-.html

Nagyvárad – Deutsch porcelánüzlet

Erdély - Partium

A palotát Deutsch K. Ignác kereskedő építtette üzlete, egy üveg és porcelánbolt (áruház) számára.
A forrásom szerint az eredeti tervek nem kerültek elő, így az építészre, és az időpontra is közvetett bizonyítékok vannak. Egy 1910 januárjában, Nagyváradon megjelenő újság hirdetésében szerepel először az üzlet.
Az épületet az 1970-es években lebontották, csak a homlokzatot hagyták meg. Mögéje új, korszerű építéstechnológiával emeltek házat. Abban az időben elég gyakran jártunk Nagyváradon a családdal, és emlékszem az építkezésre. Akkor láttam először ezt a felújítási módot.
A magyaros motívumokkal díszített homlokzatot még mindig megnézheti az, aki a Fekete Sas-palota Zöldfa utcai kijáratán megy ki az épületből. Az épület funkciója folyamatosan változott ezalatt a több mint negyven év alatt.

https://www.kozterkep.hu/~/27295/A_Deutsch_haz_epuletdiszei_Nagyvarad_1909.html

Nagyvárad – Rimanóczy-Hotel II. ( külcsín és belbecs…..)

Erdély - Partium

Építészet – Eklektikus Stílus
Korszak – 1892-1900
Építészmérnök – id. Rimánoczy Kálmán

A RIMANÓCZY SZÁLLÓ a Libertăţii (Szabadság ) 8. szám alatt áll, és két szakaszban épült 1892– amikor a Körös-parti szárny épült – és 1900 között, amikor megépült a Iosif Vulcan  utcai épülettömb. Idősebb Rimanóczy Kálmán építette és az ő tulajdona volt. Az épület eklektikus stílusú. Egyes helyeken klasszicista vagy neoreneszánsz elemek is felfedezhetők. A jelenlegi vendéglő, az egykori, neves Royal kávéház belseje ma is őrzi az eredeti szecessziós díszítést. Halálakor az építész végrendeletében a városra hagyta az épületet, kifejezve kívánságát, hogy az a nevét megőrizve közfürdői rendeltetését is megtartsa.

http://oradea.travel/hu/?p=1883

Nagyvárad – Rimanóczy Hotel-Royal kávéház I.

Erdély - Partium

Az 1900-ban lebontott régi Magyar Királyhoz kávéház helyére építették, a Rimanóczy szálloda és gőzfürdő derékszögű hajlatában. A Royal felépítésével az emeleti részen a szálloda 25 szobával bővült. 1902-ig az egyedüli fontosabb szórakozóhely volt a Bémer téren. Ma Oradea vendéglő.

http://www.transindex.ro/nagyvarad/helyszinek/oradea-vendeglo.htm

Bánffyhunyad Református templom

Erdély - Partium

Bánffyhunyad a 11. században és a 12. században királyi tulajdonban, majd 1330-tól a Bánffy család tulajdonában volt 1848-ig.

A templomot feltehetően a 13. században építették. A mai templom helyén 1200 körül épült kisebb templom állt, melyet 1307-ben kibővítettek. Az új templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Jelenlegi tornyát 1411-ben építették és a templomot akkor körülvevő védőfal egyik bástyájának. A hajónál magasabb, sokszögzáródású, támpillérekkel erősített, hatalmas ablakokkal megvilágított szentélyét 1483-ban emelték, késő gótikus stílusban. Az 1660-1661-es tatár betörések után 1689-ben, majd 1772-ben javították az épületet. A templomot 1882-ig bástyákkal erősített védőfal vette körül. A faberendezés is több szakaszban készült el. A hajóban és a diadalív szentély felőli részen lévő 116 kazetta Felvinci mester munkája 1705-ből. 1772-ben, a hajó déli falának újjáépítésekor a fal melletti kazettasort lebontották, egy részét visszaépítették, míg egy másik részét kiegészítésre használhatták. Ekkor készítettek ide 23 kazettát, melyek jóval gyengébb minőségűek, mint a korábbi festmények. Az 1765-ös földrengés során a szentély boltozata beomlott, helyébe ifjabb Umling Lőrinc és Umling János készített 112 táblából álló új, kazettás famennyezetet 1780-ban. A templom bútorzatát időközben barnára mázolták, de az áttetsző díszítmények alapján feltételezhető, hogy ezek egy részét is Umlingék festették. Az 1705-ben készült famennyezetet 1942-ben Vincze István, majd 1963-ban Ambrus D. Ferenc javította.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából