Kategória Archívum: Délvidék

Zombor is átváltozik…

Délvidék

Hódsághy Béla: Zombor

Ó, dermedt utcák, régi, lusta házak,
Paloták, kunyhók, terek, templomok,
Homlokotokra sebet vert a század,
Mint az enyémre, bélyeges nyomot,
S most álltok itt, míg mállaszt az alázat,
Rokonaim, ti hallgató romok.
Magányosak, kiket a celtiszeknek
Sűrült hálói óvnak, rejtegetnek.

 

Zombor város első írásos említése 1391-re tehető, amikor a települést Coborszentmihály néven említik a templomának védőszentje, illetve a Bodrog vármegyei ispánokat adó Cobor család után. A Cobor család 1479-ben domonkos kolostort építtetett, majd az oszmán fenyegetés okán várat is emeltetett. A rákövetkező évtizedekben a parasztháború, a török hadjáratok és a szerb zavargások következtében a magyar őslakosság eltűnt a városból és a környező falvakból. Elpusztult, menekülni kényszerült vagy rabsorsra került.
Az 1451-es török hadjáratot követően Coborszentmihány közel 150 évre a török birodalom részévé vált. Ezidőtájt jelenik meg a forrásokban a szerb ajkakon eltorzult Szombor névalak, melyből később a Zombor név alakult ki. A török időkben a város fontos kereskedelmi csomópont volt, illetve katonai kerület (náhije) kapott itt helyet.

A közel másfél évszázados török uralom idejéből az adókönyvek és útirajzok feljegyzéseit leszámítva szinte semmilyen tárgyi emlék nem maradt fenn, pedig a városban sok ház épült ebben az időben, boltok és fogadók sorakoztak, iskola létezett, szeráj és 14 muzulmán imahely volt megtalálható a városban. Zombor 1687. szeptember 12-én szabadult fel a török uralom alól, amelyet követően azonnal bosnyák ferencesek irányítása alatt 5000 katolikus bunyevác települt le itt. Három évvel később görögkeleti szerbek érkeztek nagy számban, akik az új határőrvidék őrei lettek.

A karlócai békét (1699) követő békés időszakban Zombor városa virágkorát élte. A fejlődést csupán II. Rákóczi Ferenc egyik serege vetette vissza, mikor a Kecskemétet pusztító szerbek elleni büntetőhadjárat során felégette a várost. A törökökkel szembeni érdemeinek köszönhetően Zombor katonai város rangot kapott, a 18. század elején görögkeleti, majd katolikus iskolát is alapítottak. A határőrvidék felszámolása (1745) után mezővárosként Bács vármegyéhez csatolták. Erre az időszakra telető a város polgárosodásának kezdete, amelynek köszönhetően gyors fejlődés következett mind kereskedelmi, társadalmi és kulturális téren. 1749-ben Mária Terézia szabad királyi városi címet ajándékozott Zombornak.

1786-tól a második legnagyobb megyének, az egyesült Bács-Bodrog vármegyének a központjává vált. Ez új lendületet adott a város fejlődésének, ezidőtájt készült a Ferenc-csatorna is. A Szeged-Zombor-Eszék vasútvonal további lehetőségeket biztosított a gazdasági fejlődés számára. A 19. század végén folyt a város fásítása, aminek köszönhetően ma is hatalmas ostorfák uralják az utcákat.

Zombor óvárosában egymást érintik a régi korok építészeti remekei, a barokk, a rokokó, a klasszicista, a biedermeier és a szecesszió jegyei köszönnek vissza a falakról és a házak ormairól. A gyűrűbe szorult városmag a mai napig megőrizte a kulturális és építészeti sokszínűségét.

http://delvidekiutazas.com/zombor/

Szabadka – Zsinagóga, üvegmozaikok 2015.

Délvidék

Európában ez az egyetlen zsinagóga, amely külső és belső megjelenésében a szecesszió magyar stílusát képviseli.

A zsinagóga a zsidó hitközség vallási épülete volt 1979-ig. Ekkor ajándékozási szerződéssel átadták a városnak, hogy újítsa fel és viselje gondját a továbbiakban. A zsinagóga azóta építési terület, ahol az anyagi eszközök meglététől függően végeznek felújításokat. A szabadkai Népszínház használta rövid ideig, 1985–1988 között számos színi előadást, koncertet tartottak falai között. 1988 óta kihasználatlanul, üresen áll. 2012-ben turisztikai célokkal megnyitotta kapuit a látogatók előtt, új szerepkört adva az épületnek. A tervek szerint a jövőben többcélú épületként működne: koncert-, kiállító terem, illetve színi előadások helyszíneként.

Az ólomüvegek terveit Róth Miksa (1865–1944) készítette.
Az ólomüvegek Róth Miksa műhelyében készültek, élénk színeikkel, művészi hatásukkal különleges varázst jelentenek ebben a szentélyben. Sajátságos fényhatásokkal élményt keltő látványt nyújtanak a rozetták indázó fürtjei: a leveleik, szíveik, szegfűik, liliomaik és tulipánjaik a zöld gyöngéd árnyalataiban, a világos lilában, a pirosban, a sárga és kék színeiben pompáznak.

http://www.szepmagyarorszag.hu

Apatin – Városháza

Délvidék

Apatin nevének eredete a bátai apátságra vezethető vissza. A mohácsi vészt megelőző időben még Apáti névvel illették a települést, ami idővel Apatinra módosult. A 15-16. században a kalocsai érsek fennhatósága alá tartozott, ekkoriban érseki vár állott itt és mezővárosi rangot kapott a település.
Apatin azon szerencsés városok közé tartozott, melyek átvészelték a törökdúlást, ám a 17. század végén a felszabadító háborúk során mégis elpusztult és elnéptelenedett.

A település életében újabb lendületet hozott Grassalkovich Antal gróf 1748-as intézkedése, mikor többségében württembergi német iparosokkal telepítette be Apatint, aminek köszönhetően már 1755-ben újra mezővárosi ranggal rendelkezhetett.
A városban 1756-ban megalapították a történelmi Délvidék legrégibb, ma is működő sörgyárát, melynek terméke ma is sokak kedvenc söre.

A német lakosságot az 1944-es események során elüldözték, noha híresen szorgalmas és derék népként tartották számon őket. Mintegy 12 ezer német hagyta el Apatint.

A városházát különleges formájú tornyáról ismerhetjük fel. Az épület Raichle Ferenc alkotása, akinek nevéhez sok más kivételes épület tervezése is fűződik a Délvidéken. A pisztáciafagylalt-színű századfordulós épület magyaros motívumokkal is büszkélkedhet. A városházát a sétálóutca keleti végén találjuk.

http://delvidekiutazas.com

Nagybecskerek – városháza

Délvidék

A ma is álló épület építése 1816-ban kezdődött az 1807. évi nagy tűzvész után, amelyben Nagybecskerek szinte teljes központja leégett. A terveket Fischer József építészmérnök készítette. A barokk stílusú épület 1820-ban készült el.
Az 1779-től Torontál vármegye székhelyeként szolgáló nagybecskereki Megyeháza bővítésre szorult a megnövekedett közigazgatási teher következtében. Pártos Gyula és Lechner Ödön budapesti építészmérnökök tervei alapján átépítették és két oldalszárnnyal kibővítették az épületet. Az 1885-ben megkezdett átépítés alkalmával előkerültek az 1711-ben lebontott vár alapfalai, továbbá emberi maradványok és egyéb tárgyi leletek.* Az 1887-ben befejezett épület az akadémizmus jegyeit viseli neobarokk elemekkel. A tetőzet Zsolnay cserepeket kapott, a főlépcsőt a cseh származású Eduard Kracman üvegesmester vitrázsai (Bölcsesség, Igazság, Erő) díszítik.

Az épületben 135 irodahelyiséget labirintusszerű folyosók kötnek össze. Az első emeleten eredetileg az ispán és alispán hivatali és magánhelyiségei voltak. Kiemelkedő szépségű a Barokk terem (Nagyterem), illetve a Kék Szalon. Ezeket a helyiségeket ma hivatalos és kulturális eseményekkor használják. Az épület a nagybecskereki körzet adminisztrációs központjaként szolgál.
A hintósfogatok egykori főkapuja az udvarban lévő ligetbe vezet, ahol a nagybecskereikek kikapcsolódhatnak.

http://www.muemlekem.hu

Bács vára romjai

Ezeréves Magyarország, Délvidék

Bács város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.
Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév.
Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13.–14. században a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Várát 1192-ben említették először; egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősítette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Később török közigazgatási székhely.
A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom.
A várat Szent Pál templom közelében, a Mosztonga nevű folyón keresztül közelíthetjük meg. A vár a mohácsi ütközet után, 1526. októberében török kézre került, de 1687-ben visszafoglalták. 1704. július 8-án II. Rákóczi Ferenc hadai ostrommal bevették s felgyújtották, azóta romokban hever.
A településnek 1910-ben 3908 lakosából 1888 német és 719 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.
1941-1944. újra Magyarország része lett, 1945-ben pedig visszakerült Jugoszláviához. Ekkor német lakosságát kitelepítették, s helyükre szerbeket költöztettek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Bács, Szerbia{}castle-2.png{}Bács vára- romja” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Csantavér – Páduai Szent Antal Bazilika

Ezeréves Magyarország, Délvidék

Csantavér település a Vajdaság északi részén, az Észak-Bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban fekszik.

A név eredete:
1462-ben említik Chontafeyer néven. Később Csontafejér, majd Csantavér. Valószínűleg személynévi eredetű (Csantafehére) vagy ,,csontfehér” a jelentése.

A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. Február 16.-án az akkor Csongrád megyei Chontafeyer falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. A mohácsi vészt megelőzően Csantavér rendszeresen szerepel a Csongrád megyei dézsmajegyzékben Chontafeyer néven.

A falu a XVI. században virágzó település lehetett, mert lakói a kalocsai érseknek 1521-ben 21 pénzt fizettek.

A törökök 1543-ban átszervezik a magyar közigazgatást, és Csantavér a Szegedi járáshoz kerül. A török idők alatt a falu és környéke folyamatosan elnéptelenedik, illetve csak gyér délszláv népesség lakott a környéken, melyek a Balkánról húzódtak fel az elmenekült magyar lakosság helyére. Utolsó adatunk a török időkből a XVII. század közepéről származik. Ekkor már minden jel arra mutat, hogy megkezdődött a falu gazdasági hanyatlása, és elérkeztek a végpusztulás első jelei is. A zentai csata után Csantavért már csak puszta néven említik, annyira elnéptelenedett.

Csantavér jelképe a templom:

A neoromán stílusú építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték az 1815-ben épült régi templom helyén.

A három kupolával ékesített templom 42 méter magas központi kupolája már több kilométer távolságból látható. Kereszt alakú, 47,5 méter hosszú és 34,5 méter széles hajója, valamint mennyezetének belső kiképzése monumentális és harmonikus építészeti egységet alkot.
(Forrás: tormamarti.blog.xfree.hu)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csatanvér, Szerbia{}synagogue-2.png{}Csantavér – Páduai Szent Antal Bazilika” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Nagykikinda – villaépület

Ezeréves Magyarország, Délvidék

A Délvidéki kisváros, Nagykikinda egyik legszebb lakóháza a századforduló környékéről való.
A  nagyméretű sarokház sarokrizalitját háromszög alakú hangsúlyos vonalvezetésű oromzatok, magas sátortető emeli ki.
A feltehetően helyi építőmester fantáziáját dícsérő épületet az ablakokat virágsziromszerűen keretező, osztott vakolatmezők és a népművészeti
virágmotívumokból kialakított stukkódíszek közelítik a magyaros szecesszióhoz.

A településen további szép szecessziós épületek találhatóak. Sajnos a Jugoszláv kor építészete is hangsúlyos a város területén.

forrás: Alföldi szecesszió.  Bagyinszki  Zoltán és Gerle János
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Nagykikinda, Szerbia{}bigcity.png{}Nagykikinda – villaépület” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Zimony – 1896-os millenniumi Hunyadi emlékmű

Délvidék

Az emlékművet 1896. szeptember 20-án avatták Zimonyban, azon a helyen ahol Hunyadiak egykori vára állt. A monumentális emlékmű reneszánsz stílusban épült, három toronnyal, mely közül a legmagasabb a 37 méteres középső torony. Ennek csúcsán egy bronzból készült, kitárt szárnyú turulmadár volt látható, csőrében karddal. A 4,5 méter szárnytávolságú madár alkotója Bezerédi Gyula szobrász volt. A két kisebb torony közötti párkányon az ülő Hungária kőszobra volt látható, két oldalán egy-egy kőoroszlánnal. Ennek alkotója Róna József volt.

Az épület falfelületét zománcozott tégla borította, rajta színdús majolika címerpajzsokkal, kovácsoltvas díszítéssel.

1924 pünkösdjére virradó éjszakán a Srnao-szervezet eltávolíttatta a csúcsáról a turulmadarat, ledöntötték Hungária alakját. Ma már csak a kilátótorony van meg

Forrás: kozterkep.hu

Szabadka várost is felvették a szecessziós városok nemzetközi hálózatába

Délvidék

Egyöntetű döntéssel felvették Szabadkát a szecessziós városok hálózatába, másik 22 város társaságába – értesítette a nyilvánosságot a Save Subotica egyesület.

A Réseau Art Nouveau Network szervezet január 25-én tartott évi közgyűlést Aveirben, Portugáliában, ahol egyöntetűen megszavazták, hogy Szabadka is kerüljön be a szecessziós városok hálózatába, amelynek olyan városok a tagjai, mint például Nagyvárad, Bécs, Brüsszel, Barcelona, Budapest, Helsinki, Ljubljana, Palermo, Havanna, Riga, Glasgow. Mindez azzal járhat, hogy több turista keresi fel a várost, konferenciákat szerveznek e témakörben, tapasztalatot cserélhetnek e városok szakemberei.

Szerdán nyílik meg a Városi Múzeumban Peter Schubert osztrák fotóművész A szecesszió csodás világa – építészeti részletek a Duna menti országokból című kiállítása. A szervező a belgrádi Osztrák Kulturális Fórum és a szabadkai Városi Múzeum, a megjelenteket Hulló István, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója köszönti, a kiállítást Nicolaus Keller, a belgrádi Osztrák Kulturális Fórum igazgatója nyitja meg.

Forrás: Vajdasági Magyar Szó  (tovább…)

Szabadka – Vidéki és Kereskedelmi Bank

Délvidék

Szabadka központjának több, máig meghatározó erejű épületét, így pl.
a monumentális Városházát, ill. a zsinagógát is tervező, hírneves,
fővárosi építész páros, Komor Marcell és Jakab Dezső 1907-ben
készítette el a kereskedelmi bank tervrajzait. Az ék alakú saroktelken
álló, “L” alaprajzú, három szintes, szecessziós stílusú épület nagy
belmagasságú földszintjére bankfiókot és éttermet helyeztek, míg az
emeleteken bérlakások kaptak helyet. A mozgalmas, aszimmetrikus
homlokzat síkját több, az első emeleten konzolosan kiugró felület töri
meg. A homlokzatokon gazdagon jelennek meg a Zsolnay-gyárból származó,
színes kerámiadíszek, különösen az emeleti ablakokat keretező sávban,
ill. a főpárkányon. Bankról lévén szó, a homlokzaton megjelenik a
funkcióra utaló, elmaradhatatlan méhkas-ábrázolás is. A Korzó felőli
főkapu, ill. a 2. emeleti ablakok növényi ornamentikája kalotaszegi
motívumokat alkalmaz.

A leírás Bede Béla: Magyar szecessziós építészet című munkája felhasználásával készült. Kiadó: Corvina, fotó Bagyinszki Zoltán
Forrás: http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=1768