Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Festői környezetben nyitott meg Galambóc felújított vára.
8 bástya díszíti, erősítette a a festői várat.
2019. márc. 29. –másfél éve belülről is látogatható – csak dínár ellenében a Duna szerbiai szakaszának legjelentősebb várromját, a galambóci várat, ugyanis felújították!
Valóban kiváló úti cél, igazi esztétikai élmény a vízen látható kiugró sziklazátonyt díszítő leg-leg műemlék. A gyönyörű környezet és a magyar történelemhez kapcsolódva – a török ellenes harcok alapján magyar várnak is “tekinthető.” (1200 körül a szerbek építették) Ma már vonzó világörökség jelölt. 9 millió Eurót költöttek rá-megérte.
Tovább haladva még szebb Al – Dunai tájak következnek hatalmas sziklák társaságában. Szemben a román gazd.politika a hegyeket telerakta szélmalmokkal – gratulálok.
Bagyinszki Zoltán