Kétszintes, U alaprajzú kastély a Felvidéken, közel Beckó várához.
Az úrilak főhomlokzata egyedi megoldású: hangsúlyos ion oszlopsor díszíti, két szélén kupolával. Anno reneszánsz stílusban épült, később klasszicista stílusban alakították át.
A jó állapotú, nem látogatható műemléket szép angolpark övezi.
Kutatásaim során először Legeza–Szacsvay szerzőpáros Felvidéki utakon című, többkötetes, kiváló albumában találkoztam a kastély képeivel.
Bagyinszki Zoltán
A Sankt Gallen-i könyvtárat a világ egyik leggazdagabb középkori gyűjteményének tartják. 2005-ben a könyvtár állományában több mint 160 000 könyv volt, amelyből 2200 kéziratos és 500 elmúlt 1000 éves. Nemrég a könyvtár indított egy projektet a felbecsülhetetlen értékű kéziratos anyag digitalizálására.
A könyvtárban őrzik azt az Ekkehard szerzetes által írt, Casus monasterii Sankti Galli című krónikát, amely beszámol a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról is. Különleges értéke a könyvtárnak egy egyedülálló 9. századi dokumentum, amely Sankt Gallen-i alaprajz néven ismert. Ez az egyetlen jelentős építészeti rajz, amely fennmaradt a Római Birodalom bukása és a 13. század között eltelt hétszáz évből. A tervből soha nem készült épület, a nevét a megőrzés helyéről kapta. A tervrajz egy jól kialakított és jól felszerelt kolostor ideálját ábrázolja, ahogy azt valamelyik Aachenben tartott zsinaton elképzelték (kb. 814 és 817 között).
Itt őrzik a legrégibb német nyelvemlékeket tartalmazó Abroganst, mely egy latin-ófelnémet glosszárium.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Sankt Gallen-i könyvtárat a világ egyik leggazdagabb középkori gyűjteményének tartják. 2005-ben a könyvtár állományában több mint 160 000 könyv volt, amelyből 2200 kéziratos és 500 elmúlt 1000 éves. Nemrég a könyvtár indított egy projektet a felbecsülhetetlen értékű kéziratos anyag digitalizálására.
A könyvtárban őrzik azt az Ekkehard szerzetes által írt, Casus monasterii Sankti Galli című krónikát, amely beszámol a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról is. Különleges értéke a könyvtárnak egy egyedülálló 9. századi dokumentum, amely Sankt Gallen-i alaprajz néven ismert. Ez az egyetlen jelentős építészeti rajz, amely fennmaradt a Római Birodalom bukása és a 13. század között eltelt hétszáz évből. A tervből soha nem készült épület, a nevét a megőrzés helyéről kapta. A tervrajz egy jól kialakított és jól felszerelt kolostor ideálját ábrázolja, ahogy azt valamelyik Aachenben tartott zsinaton elképzelték (kb. 814 és 817 között).
Itt őrzik a legrégibb német nyelvemlékeket tartalmazó Abroganst, mely egy latin-ófelnémet glosszárium.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a remekmívű neogótikus templom több mint 100 éve kapta meg a Zsolnay-gyár majolikából készült, értékes templomi berendezéseit.
A templomról készült fotókat közel húsz éve készítettem, a belső Zsolnay-csodákat pedig a közelmúltban testközelből is megörökítettem a pécsi Zsolnay Múzeum kiállításán.
Ott ugrott be, hogy ezt már láttam valahol – messzebbről…
Most a két téma találkozott: a templom és a Zsolnay mestermű együtt látható a közös képsor segítségével.
Bagyinszki Zoltán
Az előzőekben részletesen bemutatásra került Thurzó György nádori várkastélya (nem Juraj – nem!), valamint a reneszánsz Nászpalota külső része.
Az épületet 1601-ben építtette hét leánya számára – méltó családi ünnepekre és a folyamatos, nagyszabású főúri lakodalmi eseményekre. Leányainak nevei a 11. fotón olvashatók!
A Teremtő azonban egy fiúgyermekkel is megajándékozta őt.
A felújított belső terek két szinten láthatók – ma időszaki kiállítótérként és házasságkötő teremként működnek.
Bagyinszki Zoltán
Barátaimmal koszorúzni mentünk Komáromba, a híresebb, északi városrészbe.
A Jókai-jubileum, a bicentenárium minket is tisztelgésre késztetett. Jókai Mór, az írófejedelem volt a kiemelt célunk, de a másik óriás – a kiváló katona, Klapka György – is megérdemelte figyelmünket.
Egy nagyobb felvidéki fotósprogram végén érkeztünk meg a két ikonikus magyar személyiség emlékművéhez – természetesen koszorúkkal.
Jó érzés volt megállni és emlékezni az író és a tábornok bronzszobra előtt. Köszönet illeti a szobrok felállítását kezdeményező, szervező és adakozó egykori polgárokat.
Mindkét alkotás remekmű – méltó az ő nagyságukhoz és életművükhöz egyaránt. A szobrokat Berecz Gyula és Róna József szobrászművészek készítették.
Tisztelettel:
Zoli, Feri, Gyuri és Gyurika
Szerintem ez egy a világon is egyedülálló magyar művészeti érték! A külső homlokzat a rengeteg stukkó és sgrafittó hatására olyan, mintha „tetoválva” lennének a középkori mulatóhely falai.
Különösen díszes a bejárati kapu. A magyar Felvidék reneszánsz építészetének egyik gyöngyszeme, amelyet a közelmúltban felújítottak. Csodaszép lett! Harminc év után tértem vissza fotózni – és most be is jutottam.
A hatalmas, kétszintes nagybiccsei nászpalotát Thurzó György főispán építtette, mivel hét leányát kellett férjhez adnia – a lakodalmi ünnepségek céljára. Volt olyan lakodalom, amely egy évig tartott, bőséges dőzsöléssel.
Volt miből… A dúsgazdag gróf Thurzó György, aki nádor és főispán is volt, 1601-ben alkotta meg ezt a reneszánsz műemléket.
Az épület a négysarokbástyás, emeletes, impozáns tornyokkal rendelkező reneszánsz várkastély közvetlen közelében található, mintegy 50–60 méterre tőle.
Bagyinszki Zoltán
Nagybiccsén fotózva a teljes Thurzó-kollekció.
Thurzó György négy sarokbástyás, tornyos reneszánsz várkastélya 1571–1605-ből.
A mai fotók mellett az archív képek bemutatják az alaprajzot és a belső, zárt udvar (amely nem látogatható!) emeletes, szépséges, oszlopos hangulatát. A külső sgraffitó díszítés anno különleges értéket képviselt.
Fotók: Gerevich Tibor Magyarország művészeti emlékei című, szépséges könyvéből repróztam – köszönettel.
Magyar kastélyok rész, 1939-ből – érdemes elolvasni a rövid leírást is hozzá.
A ma is fennmaradt, értékes, 400 éves műemléket itáliai mesterek munkájának köszönhetjük.
Bagyinszki Zoltán
Péntek-szombat egy baráti program keretében jártam egykori városomban. (50 éve költöztem el innen, azóta Gyulán élek.)
Tegnap fotóztam Barcikán, jártamomban egy különleges újdonságra lettem figyelmes a körforgalomban, a város kapujánál.
Ahogyan a focicsapatuk is remek teljesítménnyel NB I-es szintre lépett, úgy a város is több új épülettel és intézménnyel gazdagodott.
A fenséges tartású oroszlán igazi remekmű lett, egyedülálló, vonzó alkotás a művésztől. Számomra azonban kissé idegen a jelenléte a körforgalomban – valahogy nem illik a környezetéhez, sem építészetileg, sem történelmi szempontból.
De lépjünk ezen túl: a színes, modern oroszlánszobor (fémből készült) Szőke Gábor Miklós 2021-es alkotása.
Biztos vagyok benne, hogy a jövőben a város szimbólumává válhat ez a színes oroszlán – a sok „coloros” városi gigagrafika mellett.
Bagyinszki Zoltán
