Fotó: Bagyinszki János
Budapest, Normafa környéke, ma délelőtti gyalogtúra… mai frisss hóval, Hahó a hóból, erdőből… kis téli ajéndékba megy Mindenkinek a Budai – hegyek fehér havas hangulata.
Most küldte a képsort Jancsi tesóm, délelőtt arrafelé túráztak, egészségükre.
Kicsit irigyeltem őket, Gyulán talán 1 cm volt a reggeli hó, színezte a tetőket, zöld parkokat és már olvadt is!
Bagyinszki Zoltán
20
Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.
A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AZ MTA székháza. Az Akadémia megalapítása a 19. század első felében kibontakozó magyar nemzeti törekvések egyik jelentős, jelképértékű nyitómozzanata.
200 éve történt. 2025. a Bicentenárium éve. Képes előzetes a Magyar Tudományos Akadémia létrejötte – megalapítása témakörhöz.
Az Képgaléria a Magyar Tudományos Akadémia SzékházárólAkadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor Magyarország akkori fővárosában, Pozsonyban.
Az országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István (1791–1860) felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására.
Ezután indult meg a “szervezés”, több helyen – több épület is ideiglenes otthont adott anno a tudós társaságnak.
Maga a reneszánsz stílusú palota, az intézménynek otthont adó épület jóval később – amikor a politikai viszonyok, és az anyagiak is megengedték – épülhetett fel a Duna mentén, a Széchenyi lánchíd mellett.
Bagyinszki Zoltán
A Santa Maria delle Grazie – templom Milánó egyik leghíresebb, az UNESCO világörökség listáján 1980 óta szereplő bazilikája.
A Milánói főegyházmegye területéhez tartozik. A templomban található az Utolsó vacsora című freskó, Leonardo da Vinci egyik legismertebb alkotása. A freskó a II. világháborúban megsérült, a templomot súlyos bombatalálat érte -láthatóan szépen restaurálták az alkotásokat. Érett reneszánsz freskó, készült 1495-1498-ig, magassága: 460 cm, Szélessége: 880 cm.
Fotó: Bányai György 2024.
Mád – Tálya – Szerencs – Sátoraljaújhely
Sokadszor kirándulunk Zemplénben. A természet, a történelmi városok, a borkülönlegességek mindig visszahívnak minket.
E mellett mindig akad újabb attrakció, látnivaló (most a világszám SUH.i függőhíd volt a fő vonzerő-hamarosan a honlapon is megtekinthető).
Újhely felé azért betértünk Tolcsvára egy körre: volt pincelátogatás és ráakadtunk még egy reprezentatív rekonstruált kis kastélyra a település végén.
A Rákócziak keze nyoma – építkezései szinte minden településen tetten érhető. Itt Tolcsván amit a kastélyok – udvarházak városaként is lehetne említeni egy igényes manzard tetős, emeletes késő barokk , alig díszes épületet emeltek. Sajnos bejutni nem volt módunk, de kívülről elképzeltük a szépséges belső tereket is hozzá.
Az érték a Grand Tokaj Borászatnak is köszönheti megszépülését. A tábla informál a bejutás kapcsán.
Bagyinszki Zoltán
Az utak mellőli szépséges hegyormok és a néha már félelmetes folyamatos föl-le szerpentinek hozzá, a hegyek között Cortina d’Ampezzo-tól az olasz-svájci határig, majd azon is túl.
Előtte a Misurina-tótól (itt jött a Citroen lerobbanásunk is…), de megoldottuk +1 nap várakozással – C. d’Ampezzoban -néhány fotó a városról is 1224m magasságban az alpesi DOLOMITOK koszorújában.
A svájci határig, azután St. Moritz (1822 m magasan) kis ékszerdobozáig, itt jött a ráadás már este sötétben a Bernina hágó 2328 m magasságáig.
Közben Ny-ról K-felé a SS 38-39 – SS 42-es utakon (SP 49 ?) NY-felé menet a hágókon át látva a hatalmas alma ültetvényeket és a párás ködöt a magasabb régiókban persze.
Passo Della Mendola 1363 m magasan, majd tovább Passo Del Tonale – az I. vil.háb. erődnél 1884 m szinte a fekhők között.
Valahogy ezen a napon sehogy nem akart vége lenni a nem tervezett hágóknak, kanyaroknak…
Bagyinszki Zoltán
Az utak mellőli szépséges hegyormok és a néha már félelmetes folyamatos föl-le szerpentinek hozzá, a hegyek között Cortina d’Ampezzo-tól az olasz-svájci határig, majd azon is túl.
Előtte a Misurina-tótól (itt jött a Citroen lerobbanásunk is…), de megoldottuk +1 nap várakozással – C. d’Ampezzoban -néhány fotó a városról is 1224m magasságban az alpesi DOLOMITOK koszorújában.
A svájci határig, azután St. Moritz (1822 m magasan) kis ékszerdobozáig, itt jött a ráadás már este sötétben a Bernina hágó 2328 m magasságáig.
Közben Ny-ról K-felé a SS 38-39 – SS 42-es utakon (SP 49 ?) NY-felé menet a hágókon át látva a hatalmas alma ültetvényeket és a párás ködöt a magasabb régiókban persze.
Passo Della Mendola 1363 m magasan, majd tovább Passo Del Tonale – az I. vil.háb. erődnél 1884 m szinte a fekhők között.
Valahogy ezen a napon sehogy nem akart vége lenni a nem tervezett hágóknak, kanyaroknak…
Bagyinszki Zoltán
Másodjára is elkészült Fellner Sándor tervei szerint épült 1901-04. várbeli palota! Érdekes változó életű és visszaépült különleges szépséges neogótikus palota a Hilton hotel és a Mátyás templom szomszédságában.
Lehet hogy már sok is a díszítés,a motívum rajta…?!
Gondoltam szegény főtemplomunk meg is sértődött már, mivel lehet látványosabb figyelemre méltóbb az egykori épület mint Ő!!!!!!
Ottjártamkor is rengeteg turista inkább a palotát fotózta, készítette a selfieket.
A csipkés homlokzata, az ornamens gazdagsága lenyűgöző, több ciklusban fotózott épület, a dísztelen rekonstrukció a szocializmus műve.
Pár fotó a belső gazdagságot is reprezentálja.
Bagyinszki Zoltán
Kedves és Tisztelt Hölgyem, Uram! – A Bagyi honlap látogatója.
Advent 4. vasárnapján Kedves Barátom, Bencz Laci örvendeztetett meg engem egy kis téli hangulatú Mátrával, fotóival. A Kékestetőn jártak, a képsor így most mindenki örömére -honlapomon hoz egy kis fehér karácsony előtti hangulatot. Sajnos Gyulán a szürke ködös tél, a havazás mentes december a jellemző időjárás.
Köszönjük Lacinak.
Bagyinszki Zoltán
Az épületegyüttes mai arculatát a neobarokk központi szárny határozza meg. A két régi épület Mária Terézia korabeli barokkos stílusban készült, mindkettő bolthajtásos és síkmennyezetes volt. Ezek közül két szoba mennyezetét nagyon szép mintás stukkóval díszítették.
A két épületszárnyat Teleki Samu manzárdemeletes épülettel és kocsiáthajtóval kötötte össze. Az új épület neobarokk kiképzésével harmonikusan illeszkedik a régi épületek homlokzataihoz. Az U alakban elhelyezkedő három épület egy díszelőudvart, parkot zárt be.
Az északi épületszárnyban voltak kialakítva a család reprezentatív és lakóterei: a négyablakos palota vagy díszterem, a nappali, az úr háza, az asszony háza, a Teleki-házaspár hálószobája, a legények és leányok házai, a kancellisták háza és a különböző raktárhelyiségek.
A déli épületszárny háztartási, gazdasági rendeltetésű helyiségeket foglalt magába. Itt volt a számtartói ház, a mosó- és sütőház, a konyha és a szakács háza, ezek alatt pedig a zöldséges, a cipótartó és a borospince. Miután elkészült az északi szárny mögött a főúttal párhuzamos mellékszárny, a személyzet és a háztartás funkciói is itt kaptak elhelyezést, a déli szárnyban pedig vendégszobákat alakítottak ki.
A déli épületszárny mögött húzódott a második világháború elejéig egy hatalmas, félhenger alakú zsindelyes tetővel fedett lovarda, homlokzatán az építést jelző 1825-ös évszámmal. A családi kriptát szintén Teleki (II.) Sámuel építtette, 1774-ben. 1916-ig oda temetkeztek a kancellárinak nevezett ág tagjai, összesen tizenöt felnőtt és öt gyermek, köztük az építtető könyvtáralapító és dédunokája, az Afrika-kutató (VI.) Sámuel is.
A két szakaszban épült kastély tervezőjének neve ismeretlen, a kivitelezési munkálatokat a marosvásárhelyi Schmidt Pál vezette. Az épületek nagyrészt marosvásárhelyi mesteremberek: Friedrich Poch kőművesmester, Györfi Mihály ácsmester, egy Thomas nevű német asztalos és Jacob Mizler lakatos keze munkája, azonban a kőfaragó munkáknál, illetve az épület belső díszítésénél kolozsvári mesterek neve is felbukkan: Josef Hoffmayer és Anton Schuchbauer, aki 1786-ban két szoba stukkódíszeit készítette.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
