Nagyszalonta, a városközponti egykori emeletes zsidó kereskedőház épülete is sok sok év lepusztult állapotából éledt ujjá- lehet hogy ezt is ARANY JÁNOSNAK A KÖLTŐÓRIÁSNAK, SZÜLETÉSÉNEK 200 ÉVES ÉVFORDULÓJÁNAK köszönhetjük! Irodalom és építészet kapcsolata. Alkotója egyenlőre – számomra ismeretlen……
Igazi ékszerdoboz-szép munka, a város dicsőségére. A magyaros szecesszió egyik gyöngyszeme itt az Alföld szélén. Aki a témát szereti annak igaz fotós kuriózum.
Bagyinszki Zoltán
Galánta városa Szlovákia dél-nyugati részén, a Dunamenti-alföld közepén helyezkedik el. Pozsonytól, a Szlovák Köztársaság fővárosától 50 km-es távolságban keletre fekszik. A város közigazgatási területének keleti szélén folyik a Vág. A legrégebbi írásos emlék a városról az 1237-1240-es évekből származik. Galánta vásárjoggal rendelkező földesúri kisvárosként fejlődött. A város történelmében jelentős szerepet játszott az Esterházy-család, amely hosszú évekig hatott Galánta életére. Az Esterházyak több épületet építettek fel a városban. A legjelentősebbek közé tartozik a neogótikus kastély, amely eredetileg 1633-ból származó, megerősített reneszánsz objektum volt. 1736-ban barokk-stílusban került átépítésre. A mai neogótikus alakját 1861-ben kapta.
A mai neogótikus kastélyt 1633-ban Esterházy Dániel és Pál építtették fel a család első erőteljes hatalmi fellendülése és gazdasági virágzása idején. A család következő tagja, Imre, aki nyitrai püspök volt, 1736-ban barokk-stílusban átépíttette az épületet. Ebből az átépítésből fennmaradtak a márványkandallók az emeleten. A kastély jelenlegi formája az 1861-es radikális átépítés eredménye, ami a romantikus angol gótika szellemében történt. A kastélyt egy természetes tájjellegű park veszi körül, melynek kimértségével az épület homlokzatainak gazdag díszítése áll kontrasztban. A kastély egy U alaprajzon felépített monumentális építmény. Oldalszárnyak zárják körbe az udvarteret. A középső rész kétszintes, az oldalsó gazdasági épületek egyszintesek, ezek az eredeti reneszánsz megerősítés helyén találhatók. A főépület középső részében van a reprezentációs lépcsőház, amely az első emelet ünnepi termeibe vezet. A lábazatok gazdagon tagoltak az angol gótika stílusában. A beltérben a művakolatos boltozatok szintén a gótikát másolják.
Bagyinszki Zoltán
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Az óriás toronyugrás során a sportolók elképesztő magasságból ugranak a vízbe. A versenyzők egy külön, erre a célra épített toronyból hajtják végre gyakorlataikat. A férfiak 27 méter magasból, a nők pedig 20 méterről ugranak. A férfiaknál ez 3 másodperces szabadesést jelent, és sziklaugráshoz hasonlóan a versenyzőknek itt is lábbal kell a vízbe érniük a nagyon komoly sérülésveszély miatt, a zuhanás során ugyanis közel 90 km/h-s sebességgel érik el a vízfelszínt. Éppen ezért a vízben legalább két mentőbúvár várja őket, arra az esetre, ha elrontanák a vízbeérkezést. A sziklaugrás világrekordját a brazil születésű svájci Laso Schaller tartja 58,8 méterrel, de a vb-címvédő brit Gary Hunt is megmutatta egyik ugrását „belülről” a kazanyi világbajnokságon.
A szakág első aranyérmese a férfiaknál a kolumbiai Orlando Duque, a nőknél pedig az amerikai Cesilie Carlton volt. Kazanyban Rachelle Simpson lett a női versenyszám győztese, aki ezt megelőzően profi akrobata volt, és a Red Bull sziklaugró sorozatban is részt vett. A férfi bajnok a sportág jelenlegi legnagyobb alakja, a barcelonai ezüstérmes Gary Hunt lett.
http://www.m4sport.hu/rovatok/fina-2017/fina-hv/fina-hvm027/
A borászat a 37 déli parti települést magában foglaló Balatonboglári Borvidék része: a 3200 hektáron kiváló fehér és vörösborok kerülnek a hordókba. A terület fehér fajtái közé tartozik a chardonnay, az Irsai Olivér, a királyleányka, a sárgamuskotály, az olaszrizling, a rajnai rizling, a szürkebarát és a furmint. A vörösöket a merlot, a cabernet sauvignon, a pinot noir, a kékfrankos és a cabernet franc képviseli.
A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja. Az épülethez több terv készül, a koraiak mind egybefogottabb tömegképzést mutatnak, felvetődhet, hogy az épület legjellegzetesebb elemei, a rizalitot koronázó franciás jellegű, meredek hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére születtek meg. A korai terveken a bejárat még nem a mai Pollack Mihály térről, hanem a Múzeum utcából nyílott volna, a nagyvonalú főhomlokzati árkádíves kocsialáhajtó ötlete is a későbbi terveken jelent meg. Mindvégig a kompozíció szerves része a kert kiképzése. Keletkezett olyan elképzelés is, amely a megvalósított fedett átrium helyett parkosított, nyitott belső udvar köré szervezte volna az épületszárnyakat. A kivitelező Ybl gyakori munkatársa, Wechseimann Ignác, az épületszobrász Schäffer Károly volt. Megvalósult formájában a szabadon álló épület homlokzata gazdag plasztikájú, a reneszánsz és hellenizáló elemek harmonikus együtteséből Budapest egyik legszebb palotája született. A belső legfontosabb tere a felülvilágított reneszánsz árkádíves átrium, amelynek középpontjában a metszet szerint szökőkút állt. Az előcsarnok és a bejáró stukkódíszes tereinek mennyezetét Lotz Károly freskói is ékesítették. A kert középtengelyébe a Szentkirályi utca sarkán álló Károlyi-bérház hátsó tűzfalához kis gloriettet állítottak, ezzel is kiemelve az intim belső tér harmóniáját. 1894-től Behr Lajos iparművész és belsőépítész átalakította a palotabelsőt. 1920-tól a második világháborúig az olasz nagykövetség bérelte a palotát. A háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, csak a homlokzatot állították helyre és lényegében máig nem alakult ki építészeti értékének megfelelő funkciója: volt a Bizományi Áruház Vállalat raktára, az utóbbi érvtizedekben a Magyar Rádió egyik alig használt épületeként funkcionált.
http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-alajos-karolyi-lajos-grof-palotaja
A 19. század végén épült Petőfi Szálló mára teljesen leromlott állapotban van, a megújítását hosszú ideje tervezik. A Norvég Alapnak köszönhetően végre indulhat a rekonstrukció.
A Csongrád megyei város önkormányzata támogatást nyert el az EGT Norvég Alaptól az egykori Petőfi Szálló Szentesi Szecessziós Házként történő megújítására. Az eredményes pályázat révén az épület utcai homlokzata megújul, valamint a sarok épületrész és a Petőfi utcai szárny földszintjén közösségi és kulturális terek (galéria-kávézó, kiállítótér, előadó- és próbaterem) jönnek lérte. Az épületrész lehetőséget biztosít majd a szecesszióhoz kötődve többek között helyi és környékbeli iparművészek alkotásainak bemutatására, termékeik értékesítésére, teret adhat kisebb színházi és táncos rendezvényeknek is.
Ezekről a tervekről még júliusban számolt be Szirbik Imre polgármester, azóta a projekt megtalálta kivitelezőjét is: decemberben hirdették ki, hogy a rekonstrukciós munkákat a szarvasi Integrál Építő Zrt. végzi majd el, nettó 213 millió forintból. Feladata a Szecessziós Ház kialakítása 458 négyzetméteren, valamint az utcai homlokzatok szecessziós díszítésű rekonstrukciója 2100 négyzetméteren. A terek kialakítása, belső anyaghasználata, berendezése a szecesszió irányzata szerint valósul meg, jellemzően terrazzo és kő burkolatok, kerámia, kovácsoltvas, csiszolt üveg használatával, a XIX. és XX. század fordulójának hangulatát idézve. Az épületrész akadálymentesítésének megoldása a műemléki követelményekhez igazodva történik.
