Kategória Archívum: Fotóim

Felvidék – Oroszvári Zichy kastély

Felvidék

Kastélyát 1841 és 1844 között gróf Zichy Emánuel építtette. 1872-ben Hugo Henckel vásárolta meg. 1876-ban a település alsó része leégett. 1906-ban a kastélyt gróf Lónyay Elemér vásárolta meg. Neve arra utal, hogy Árpád-kori várát orosz határőrnépek védték, melyeket Taksony fejedelem telepített ide. A település területén a bronzkorban a wieselburgi kultúra települése állt. Területén a római korban egy Gerulata nevű település állt. E vidéket a honfoglalás után orosz határőrnépek védték, melyeket Taksony fejedelem telepített ide, valószínűleg egykori várát is ő építtette 947 és 970 között. A várnak már nyoma sincs, mivel 1271-ben Ottokár cseh király leromboltatta. A 14. században bukkan fel német neve először “Kerselburch” alakban. 1410-ban “Orozwar” néven említik. A 16. században a török elöl menekülő horvátok telepedtek le itt, majd németek és magyarok érkeztek. 1646-ban Zichy István birtoka lett.
1910-ben 1802, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Trianon után is Magyarország része maradt. A település 1947-ben a párizsi békeszerződés értelmében került az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott. A II. világháború után itt nyitották meg Csehszlovákia első magyar tanítási nyelvű alapiskoláját, amely a hatvanas években beolvadt a helyi szlovák iskolába. Ezt követően az oroszvári magyar gyerekek a pozsony-belvárosi Duna utcai iskolában tanultak, de a kilencvenes évek kezdetétől már nem jár oroszvári gyerek magyar iskolába.

Oroszvár 1947-ig Magyarországhoz tartozott. Az 1920-as trianoni határ az Oroszvár és Pozsonyligetfalu közötti Köpcsény kataszteri területén húzódott. Oroszvárt az 1947-es párizsi békeszerződésben Csehszlovákiához csatolták. 1947-ben a csehszlovák állam egy, a Bene?-dekrétumok alapján elfogadott törvényre hivatkozva kobozta el a ?magyar nemzetiségű belga királyi hercegnő? ingatlanjait. Valószínű, hogy a csehszlovák hatóságok az elkobozhatóság érdekében minősítették a belga királyi család tagját magyar (azaz ellenséges) nemzetiségűnek. De mivel Oroszvárnak 1947-es Csehszlovákiához csatolásakor az örökhagyó tulajdonosok, a hercegi pár már nem élt, ekkorra az ingatlanok tulajdonosa már a jogos örökös, a Pannonhalmi Főapátság volt. A Csehszlovákia által jogtalanul elkobzott magyar egyházi tulajdon visszaszerzésére (restitúciójára) a jogos örökös 2003-ban a jogutód államban, Szlovákiában pert indított.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2157

Bökényi Körös – jött az eső

Határon belül - 93.000 km2

Szentes városa mellett a Hármas-Körös 5,6 folyókm-ben található egy műtárgy, mely egyik nevezetessége is lehetne a haza építőmérnöki alkotásoknak.
A duzzasztó 1905-07. között épült fel, dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervei alapján. Ő volt a hazai vasbeton szerkezetek első nagy, mai napig tisztelt szakembere. Az első hazai vasbeton vízépítési műtárgy célja az volt, hogy segítségével hajózhatóvá tegyék a folyót. Így a duzzasztó mellett egy hajózsilip is létesült.
A duzzasztó ún. tűsgátas rendszerű. A mederbe 27 darab keretlábat helyeztek el, amit további 15 tűtartó cső egészített ki. Az így képzett szerkezetnek támasztottak 350 darab 4,64 méter hosszúságú vörösfenyő gerendát. Így 3,53 méter duzzasztási szintet tudtak elérni. A 6-700 tonnás hajók részére pedig egy 10 méter széles, 68 méter hosszú zsilip épült. A zsilipkaupk vasból készültek és kézi vezérlésűek voltak. Így egészen Békésszentandrásig hajózhatóvá vált a folyó. Itt 1942-ben épült egy másik szerkezet, amivel további 100 km-rel növelték a hajóval bejárható folyószakasz nagyságát.

http://epitos.blog.hu/2009/10/22/a_bokenyi_duzzaszto

A fotók jóval a Csongrádi Körös – torok felett  készültek, ahová autóval mentem el pár éve – földúton. A  Tű- sziget környéke szép zöld érintetlen természet benyomását kelti , a képeken az üzemcsatorna is látható, a klasszikus vasbeton duzzasztó – a zsilip viszont nem az üzemcsatorna  is szűken észrevehető.
aztán futás ( menekülés a földúton nehogy ottmaradjak, pár éve a Körösök vidékén fotóztam a jött az eső,  óriási  zápor és a z autóm a jó agyagos földön sajnos elakadt, teljesen betömődött a futómű.
– úgy kellett segítséget hívni , egy traktor mentette ki a járművemet , tényleg emlékezetes akció volt)  mert jött a haragos fekete felhő és a zuhé……

Bagyinszki Zoltán

Erdély – Ompoly sziklák

Erdély - Partium

Debrecen – Déri Múzeum

Határon belül - 93.000 km2

A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929), 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg.
Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll.

Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905-1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912-1929) és Sőregi János történésznek 1936-1950-ig.
A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[3] adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Öt” magyar” minaret

Határon belül - 93.000 km2

A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony. Formája és felülete lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű, esetleg bordás. A minaret lehet egy-, két-, és háromerkélyes. Az erkélyről (erkélyéből) a müezzin naponta ötször – meghatározott időpontokban – imára szólítja fel a hívőket. Manapság a muszlim országokban ezt több esetben már magnetofonról, hangszórókkal végzik.

Magyarországon a török hódoltság idejéből öt minaret maradt fenn, ezek Egerben, Pécsett, Érden, Szigetváron és Esztergomban láthatóak. Csupán az egri és a pécsi az épen megmaradt minaretek, az érdi minaretet azonban visszaépítették, a mihrab-fülkével együtt. A szigetvári és esztergomi minaretek csonka minaretek. Az egri és az érdi minaret látogatható, s habár az elmúlt időkig megtekinthető volt még a pécsi is, de állapota miatt ma már nem lehet felmenni.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Felvidéki kastélyok, paloták

Felvidék

TISZTELT LÁTOGATÓK !
FELVIDÉKI KASTÉLYOK, PALOTÁK

SOK SZÉP ÉS JÓ ÁLLAPOTÚ TÖRTÉNELMI ÉPÍTMÉNY LÁTHATÓ A LEGÚJABB FELVIDÉKI KÉPI KASTÉLYTÚRÁM KERETÉBEN.
A VÁRAK ÉS A A KASTÉLYOK SOROZATOK KÉPEIHEZ CSAK A TELEPÜLÉSEK NEVEIT JELÖLTEM, TUDATOSAN.
NINCS TÖBB INFORMÁCIÓ, KICSIT TÖBB KÉPI BARANGOLÁST – INFORMÁLÓDÁST JAVASLOK, KÉSZTETEK HA….
KÉREM- JAVASLOM AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL A KÉPEKHEZ RENDELT INFORMÁCIÓKAT KERESSÉK MEG, KINEK TÖBB- KINEK KEVESEBB SZÜKSÉGES.
A LEGTÖBBRŐL ITT A HONLAPON IS TOVÁBBI KÉPEK SZÖVEGEK OLVASHATÓAK, KÜLÖN KÜLÖN IS.
A FELVIDÉK TALÁN A LEGGAZDAGABB, VONZÓ TÖRTÉNELMI MAGYAR EMLÉKEKBEN, JÓ UTAT HOZZÁ.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Igali Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Az igali fürdő története a múlt század negyvenes éveire vezethető vissza, ekkor kezdődtek ugyanis az első fúrások a régi vásártér területén. A kezdeti feltételezésekkel ellentétben miszerint olaj van a térségben – 651 méter mélységből 81 fokos, azóta már kiemelkedő gyógyhatásáról híressé vált víz tört felszínre. Igal fejlődését egyértelműen ez a feltárás és a hatvanas években megszületett döntés – épüljön gyógyfürdő a településen – alapozta meg.
1962. augusztus 20-án elsőként két medencét adtak át, ezeket három évvel később téliesítettek is, így a fürdő szolgáltatásait már egész évben igénybe lehetett venni. 1967-ben úszómedencét és három gyermekmedencét építettek, majd nyolc esztendővel később újabb medencével bővült az intézmény, amelynek területe időközben nagyobb lett, hiszen a tanács egy jelentős földterületet vásárolt a fürdőt övező domboldalban. Erre szükség is volt, hiszen gyakran több ezer vendég kereste a fel a fürdőt egy-egy forró nyári hétvégén.

http://www.igal.hu/Gyogyfurdo/A-furdo-tortenete

Felvidéki Várak

Felvidék

Gyomaendrőd – Liget Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Békés megye egyik legszebb fürdője a Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és kemping, mely a strandkedvelők és a gyógyulni vágyók számára egyaránt igazi paradicsom.
Az Erzsébet liget árnyas fái között megbúvó, 2,4 hektáros fürdő története egészen 1959-ig nyúlik vissza, akkor kezdték építeni.
Több évtizedes működés után, az 1990-es években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre benne, többek között vízforgató berendezéssel is ellátták.
A Liget fürdő életében mérföldkőnek számít a 2002. év, ekkor kezdődött meg ugyanis az a 870 millió forintos beruházás, melyek keretében megújították és kibővítették az intézményt. Az átalakításhoz a város saját ereje (400 millió forint) mellet a “Széchenyi-terv”, valamint egy “PHARE-program” keretében is sikerült pluszforrásokat szerezni. Az ünnepélyes átadást 2004. május 8-án tartották, s azon jelen volt az ország akkori miniszterelnöke, Medgyessy Péter is.
Az épületkomplexum új, impozáns fedett fürdőépületben három medence közül választhatnak a vendégek. A 25 méter hosszú 11 méter széles úszómedence (tanmedence) vízmélysége változó, 90-től 150 centiméterig terjed. Ez a medence 27-29 fokos vizével az iskolai úszásoktatás céljait is szolgálja. A következő medence egy ovális alakú, lazítómedence , melyben öt élményelem közül választhatnak a vendégek: oldalfalmasszázs, nyakzuhany, talpmasszázs, buzgár és jacuzzi. Az itteni, 35-36 fokos víz már részben termálvizet is tartalmaz. A harmadik medence kitűnő szórakozás a kicsiknek ez pedig a pancsoló medence játék elemekkel bővítve.
A fürdő fedett részében a medencéken kívül, szauna és infraszauna valamint büfé is szolgálja a vendégek kényelmét.

http://www.ligetfurdo.hu/liget-gyogyfurdo-es-kemping

Tiszafüred – Nyúzó Gáspár fazekasház

Határon belül - 93.000 km2

A XVIII. század végétől az Alföldön több népi használatra termelő fazekasközpont működött: Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc, Eger stb. mellett Tiszafüreden is részben céhkereten belül, részben céhen kívüli „kontárként” dolgoztak a fazekasok. A tájház Tiszafüreden az utolsó, műemléki szempontból is értékes, azonosítható fazekasház. Lakói a Nyúzó-fazekasok voltak: Nyúzó Gáspár (1839-1910) és fia, Gáspár (1864-1922).

A tájházat 1980-ban nyitották meg. Az épület megvásárlásának és berendezésének az volt a célja, hogy eredeti környezetében mutassák be a félparaszti sorban élő fazekasmesterek élet- és munkakörülményeit, emléket állítva ezzel a híres tiszafüredi fazekasságnak. A lakóház építési idejét 1830 körülre tehetjük. A lakást a Nyúzó-család több generáción át gondosan megőrzött bútordarabjaival rendezték be. Legrégibb darabja egy 1830 körül készült későbarokk almárium, mely az idősebb Nyúzó Gáspár édesanyjának, Orosz Máriának hozományához tartozott.
A pitvar berendezése igen egyszerű. A bejárati ajtó bal oldalán az almárium, jobb oldalán a korsólóca áll, rajta mázas és mázolatlan korsók. A hátsó falon asztal, két oldalán szék, mellette házi készítésű polc, a stelázsi. Az asztal felett és a kemence nyílásainál a XIX.század végén készült füredi cseréptányérok, tálak.
A műhely berendezése rekonstrukció. Az egyik sarokban fazekaskorong, fazekasszerszámok, mellettük gyúrópad látható. A fölöttük lévő deszkasorokra kerültek a száradó edények. A műhely hátsó részében karoslóca, előtte asztal székekkel. Az asztalon díszítésre előkészített edények, fazekasírókák. A másik sarokban egyszerű ágy, előtte kislóca. Az ágy sarkában tulipános láda, mellette egyajtós kisszekrény.
Az ifjabb Nyúzó Gáspár 1910-ben zárta be műhelyét, kényszerből. De nem volt ezzel egyedül, mert a településen, és az egész Alföldön a 20. század elejére a fazekas mesterség fokozatosan elsorvadt.

http://www.karpatinfo.net/latnivalok/nyuzo-gaspar-fazekas-tajhaz-tiszafured