Kategória Archívum: Fotóim

Gernyeszeg – Teleki-kastély

Erdély - Partium


Az elmúlt évtizedekben 3x jártam itt fotózni, először Diára… El sem akarom hinni, hogy ez valóság Erdélyben?! Ismét most 2 hónapja. Zajlik végre a kastély rekonstrukciója – haladnak
Erre jártunk, gondoltam benézünk, vasárnap volt, délelőtti csend nyugalom.
Mondtam is a barátomnak ezek biztosan minket vártak. Megint segítette a Teremtő számunkra a bejutást. Teljesen körbejártuk, megörökítettem sok fotóval a felújítást, optimisták vagyunk biztosan elkészül hamarosan. ( EU. általi segítség)
Csoda, hogy felvételek készülhettek-a díszterem közepén kupi volt, a totál képe elmaradt.
NAGY- nagy értéke Erdélynek a magyar építőművészetnek, a barokk Teleki család ikonikus épülete Marosvásárhely közelében. Bizonyságul néhány kép a díszterem állapotáról.
Hamarosan érdemes meglátogatni a barokk U-alaprajzú 2 szintes Teleki rezidenciát, a közeli családi kriptával együtt.

Bagyinszki Zoltán

 

Tarajka – völgyi turisztikai attrakció 2025. II.

Felvidék


Fotó: Bagyinszki János és Bagyinszki Zoltán

Tarajka – völgyi turisztikai attrakció 2025. I.

Felvidék


Fotó: Bagyinszki János és Bagyinszki Zoltán

XXIV. Nemzetközti Magyar Fotószalon Alföldi Régójának Kiállítása 2024-2025.

Határon belül - 93.000 km2
 
Alkotók, képek, képcímek. Magyar Fotóművészek Világszövetsége. A 4. fotó BZ. felvétele Zöldön vízen címmel.
A kép pár éve készült Szarvason, a Körös-holtág Mocsári ciprus együttesének egy nyári hangulatáról.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Normafa környéke

Budapest

Fotó: Bagyinszki János

Budapest, Normafa környéke, ma délelőtti gyalogtúra… mai frisss hóval, Hahó a hóból, erdőből… kis téli ajéndékba megy Mindenkinek a Budai – hegyek fehér havas hangulata.
Most küldte a képsort Jancsi tesóm, délelőtt arrafelé túráztak, egészségükre.

Kicsit irigyeltem őket, Gyulán talán 1 cm volt a reggeli hó, színezte a tetőket, zöld parkokat és már olvadt is!

Bagyinszki Zoltán

Budapest – 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia

Budapest

20

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.

A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

AZ MTA székháza. Az Akadémia megalapítása a 19. század első felében kibontakozó magyar nemzeti törekvések egyik jelentős, jelképértékű nyitómozzanata.

200 éve történt. 2025. a Bicentenárium éve. Képes előzetes a Magyar Tudományos Akadémia létrejötte – megalapítása témakörhöz.

Az Képgaléria a Magyar Tudományos Akadémia SzékházárólAkadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor Magyarország akkori fővárosában, Pozsonyban.
Az országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István (1791–1860) felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására.
Ezután indult meg a “szervezés”, több helyen – több épület is ideiglenes otthont adott anno a tudós társaságnak.
Maga a reneszánsz stílusú palota, az intézménynek otthont adó épület jóval később – amikor a politikai viszonyok, és az anyagiak is megengedték – épülhetett fel a Duna mentén, a Széchenyi lánchíd mellett.

Bagyinszki Zoltán

Itália – Milánó, az Utolsó vacsora c. freskó – Leonardo da Vinci alkotása

A nagyvilágról

A Santa Maria delle Grazie – templom Milánó egyik leghíresebb, az UNESCO világörökség listáján 1980 óta szereplő bazilikája.
A Milánói főegyházmegye területéhez tartozik. A templomban található az Utolsó vacsora című freskó, Leonardo da Vinci egyik legismertebb alkotása. A freskó a II. világháborúban megsérült, a templomot súlyos bombatalálat érte -láthatóan szépen restaurálták az alkotásokat. Érett reneszánsz freskó, készült 1495-1498-ig, magassága: 460 cm, Szélessége: 880 cm.

Fotó: Bányai György 2024.

Zemplénben jártunk, Rákóczi – kastély

Határon belül - 93.000 km2

Mád – Tálya – Szerencs – Sátoraljaújhely

Sokadszor kirándulunk Zemplénben. A természet, a történelmi városok, a borkülönlegességek mindig visszahívnak minket.
E mellett mindig akad újabb attrakció, látnivaló (most a világszám SUH.i függőhíd volt a fő vonzerő-hamarosan a honlapon is megtekinthető).
Újhely felé azért betértünk Tolcsvára egy körre: volt pincelátogatás és ráakadtunk még egy reprezentatív rekonstruált kis kastélyra a település végén.
A Rákócziak keze nyoma – építkezései szinte minden településen tetten érhető. Itt Tolcsván amit a kastélyok – udvarházak városaként is lehetne említeni egy igényes manzard tetős, emeletes késő barokk , alig díszes épületet emeltek. Sajnos bejutni nem volt módunk, de kívülről elképzeltük a szépséges belső tereket is hozzá.
Az érték a Grand Tokaj Borászatnak is köszönheti megszépülését. A tábla informál a bejutás kapcsán.

Bagyinszki Zoltán

Itália – Dolomitok csodái autóval II.

A nagyvilágról

Az utak mellőli szépséges hegyormok és a néha már félelmetes folyamatos föl-le szerpentinek hozzá, a hegyek között Cortina d’Ampezzo-tól az olasz-svájci határig, majd azon is túl.
Előtte a Misurina-tótól (itt jött a Citroen lerobbanásunk is…), de megoldottuk +1 nap várakozással – C. d’Ampezzoban -néhány fotó a városról is 1224m magasságban az alpesi DOLOMITOK koszorújában.
A svájci határig, azután St. Moritz (1822 m magasan) kis ékszerdobozáig, itt jött a ráadás már este sötétben a Bernina hágó 2328 m magasságáig.
Közben Ny-ról K-felé a SS 38-39 – SS 42-es utakon (SP 49 ?) NY-felé menet a hágókon át látva a hatalmas alma ültetvényeket és a párás ködöt a magasabb régiókban persze.
Passo Della Mendola 1363 m magasan, majd tovább Passo Del Tonale – az I. vil.háb. erődnél 1884 m szinte a fekhők között.
Valahogy ezen a napon sehogy nem akart vége lenni a nem tervezett hágóknak, kanyaroknak…

Bagyinszki Zoltán

Itália – Dolomitok csodái autóval I.

A nagyvilágról

Az utak mellőli szépséges hegyormok és a néha már félelmetes folyamatos föl-le szerpentinek hozzá, a hegyek között Cortina d’Ampezzo-tól az olasz-svájci határig, majd azon is túl.
Előtte a Misurina-tótól (itt jött a Citroen lerobbanásunk is…), de megoldottuk +1 nap várakozással – C. d’Ampezzoban -néhány fotó a városról is 1224m magasságban az alpesi DOLOMITOK koszorújában.
A svájci határig, azután St. Moritz (1822 m magasan) kis ékszerdobozáig, itt jött a ráadás már este sötétben a Bernina hágó 2328 m magasságáig.
Közben Ny-ról K-felé a SS 38-39 – SS 42-es utakon (SP 49 ?) NY-felé menet a hágókon át látva a hatalmas alma ültetvényeket és a párás ködöt a magasabb régiókban persze.
Passo Della Mendola 1363 m magasan, majd tovább Passo Del Tonale – az I. vil.háb. erődnél 1884 m szinte a fekhők között.
Valahogy ezen a napon sehogy nem akart vége lenni a nem tervezett hágóknak, kanyaroknak…

Bagyinszki Zoltán