Kategória Archívum: Fotóim

Zarándi-hegységi túra és traktorstop

Erdély - Partium

A Zarándi-hegység az Erdélyi-középhegység része, az Erdélyi-érchegység nyugatra kinyúló oldalága, mely Bihar és Arad megye területére terjed ki.

A Zarándi- vagy régi nevén Hegyes Dócsa hegységet először id. Lóczy Lajos geológus írta le és térképezte fel 1883 és 1887 között.
A hegység átlagos tengerszint feletti magassága 119 méter, hossza 66 kilométer. Nyugat-kelet irányú vízválasztó vonalának két legmagasabb kúpjai a 796 méter magas és a 836 méter magasságú Solymos, vagy régi nevén Dócsa.
Az itt található 300-350 méterre csökkenő nyergek két részre; Hegyes-re és Drócsa-ra osztják a hegységet. A két gerincet elválasztó nyereg egészen a Nádas-brezovai nyeregig megtartja a 350 méteres magasságot, innen azonban egyenletesen emelkedik a Drócsa, vagy régi nevén Solymos nevű főcsúcsig, melynek magassága 836 méter.
A hegység nyugati oldalán található 796 méter magasságú Hegyes fő gerince a Maros felé húzódik és egészen Debella-Gora-ig megtartja a 800 méter körüli magasságot.
A Zarándi hegység uralkodó kőzete a filteres agyagpala, mely tele van kvarcit-lencsékkel és kvarcit-padokkal. A Hegyes hegységrész déli lejtőinek kétharmadát diorit és gránit, a szlatinai völgy-et csillámpala és gránit keveréke borítja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mályvádi erdő és a Fekete-Körös

Határon belül - 93.000 km2


A piros turistajelzést követve……a TV- elől, a computer mellől menekülve. A két őrült Bagyinszki bringás Gyuláról Sarkad felé majd a szántóföldekről indulva 35 fokban, dél körül tekerte le tegnap és barangolt kerékpárral a csodálatos Mályvádi erdőben, majd a Fekete- Körös gátjain. Vizet alig vittünk magunkkal – gondoltuk hamarosan a finom sör
következik- mert megérdemeljük. alig vittünk folyadékot pedig tudjuk hogy kötelező……a végén már nagyon hiányzotttttt.
A természet ismét bizonyította csodálatos voltát csendes tiszta környezettel, jó levegővel, telis tele állatokkal / rengeteg őzet szarvast láttunk szólóban párosával és csordában. Egyszer egyszer teljesen váratlanul szinte belebotlottunk őzekbe szarvasokba.
Különleges változatos fákat , erdőrészeket növényeket fotózhattam és a végén a 2 gát közé szorított Fekete – Körös folyó kanyarulatait rögzítettem. Felfedeztünk egy korábbi már békalencsével borított egykori folyó medret is bent az erdőben. Jó képeket sejtve felmásztam egy valószínű már használaton kívüli magaslesre, ahogy felértem hangos zümmögésre lettem figyelmes, tőlem 1 méterre hatalmas darázsfészek – tele a lakótulajdonos rovarokkal. Gondoltam ennek a fele sem tréfa, azonnali menekülés – gyorsan visszafordultam, lemásztam, majd futottam vagy 50 m távolságot a hűvösebb erdő felé. Remélve a biztos menekülést- szerencsére nem jöttek utánam a fullánkos ragadozók, bajba kerülhettem volna.
Kiérve az erdőből a gátak tetején tényleg hihetetlen meleg volt, a hűsítő víz, a fürdés helyett a biztonságosabb sört választottuk. Így a legvégén a programunknak Dénesmajor legfontosabb közösségi népi intézménye a kocsma következett üdítő sörökkel amely igazán életmentő volt. , ja előtte még a különleges műtárgy a biztonságunkat garantáló új zsilip – egy érdekes és monumentális műszaki létesítményt csodáltunk meg. Hazatekertünk a nagy melegben, késő délután értük el a várost Gyulát ami már a végén igazán nem esett jól számunkra. Köszönjük a 2 bringának, hogy bírták a strapát és a gyorsasági szakaszokat is
defekt nélkül, láncszakadást elkerülve.

B. Zoli a bringás fotográfus

Igló – Vigadó

Felvidék

1899-1902 között szecessziós stílusban épült. Felépítése majd fél millió koronába került és hihetetlenül nagy csodálatnak örvendett. A „szépség, jóság és igazság szentélyének” tartották. A mai felvidék területén nyolc ilyen történelmi szempontból is értékes színházépület maradt fenn.
Az utolsó ilyen stílusban épült színházak egyike felvidéken.
Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és kávéháznak is helyt adott. A történelmi leírás szerint a termeket fehér és arany díszek ékesítik, ill. 235 férőhelyről is szó esik.
A Vigadó háromszintes épülete hosszanti alaprajzú, négy sátortetős, hasáb alakú saroktornyát pedig díszkupolák- és lámpák ékesítik. A kupolán hagyma alakú tetők, szélein pedig lángokra emlékeztető vázák találhatók. Az északi és déli homlokzatot rizalit (az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész) díszíti. A Vigadó főbejárata előtt két ión oszlopfővel díszített előcsarnok található, melynek tetejét balusztrádos erkélyre építették át. Az előcsarnok alatt egy út maradt fenn, ahol régen a kocsikkal közlekedtek. A gyalogosoknak lépcsőket alakítottak ki. A koncertterem pontosan az épület közepén található. Az épület fő díszítőeleme Igló város hattyút ábrazoló címere, mely az ének és költészet jelképe. Az ősi mondák szerint a hattyú szereti a zenét és halálakor gyönyörűen énekel. A Vigadó épületének földszinti és emeleti részén éttermek, kávézók és a szálloda található.

https://navstevnik.spisskanovaves.eu/hu/latnivalok/muemlekek/vigado/

Szepesváralja romvára

Felvidék

Szepes vára Európa legnagyobb kiterjedésű várai közé tartozik, egyben a legterjedelmesebb vár felvidék területén. Méretei impozánsak, több mint 41 ezer m2 területen fekszik. Építése a XII. sz.-ban kezdődött és mintegy 600 évig tartott.
A várat először 1120-ban említik, az ásatások azonban bizonyították, hogy a várdomb már az i.e. IV. sz.-ban lakott volt. A széleskörű kutatások, az állagmegőrzés (konzerválás) és a tárlatok kialakítása lehetővé tették, hogy a vár egész területe látogathatóvá váljon a nagyközönség számára. Az UNESCO 1993-ban bejegyezte a várat és a közeli műemlékeket (Szepesváralja, Szepeskáptalan, Zsigra település gótikus Szentléleki templomával) a Világörökség listájára. Ennek köszönhetően a világ legjelentősebb műemlékei között tartják számon.
A látogatók számára a legnagyobb attrakciót a korabeli fegyveres harcok és a solymászok bemutatói jelentik. A vár több film forgatásának helyszíne volt (pl. a Sárkányszív címűé).

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/spissky-hrad_22_1.html

Bánffyhunyad Református templom

Erdély - Partium

Bánffyhunyad a 11. században és a 12. században királyi tulajdonban, majd 1330-tól a Bánffy család tulajdonában volt 1848-ig.

A templomot feltehetően a 13. században építették. A mai templom helyén 1200 körül épült kisebb templom állt, melyet 1307-ben kibővítettek. Az új templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Jelenlegi tornyát 1411-ben építették és a templomot akkor körülvevő védőfal egyik bástyájának. A hajónál magasabb, sokszögzáródású, támpillérekkel erősített, hatalmas ablakokkal megvilágított szentélyét 1483-ban emelték, késő gótikus stílusban. Az 1660-1661-es tatár betörések után 1689-ben, majd 1772-ben javították az épületet. A templomot 1882-ig bástyákkal erősített védőfal vette körül. A faberendezés is több szakaszban készült el. A hajóban és a diadalív szentély felőli részen lévő 116 kazetta Felvinci mester munkája 1705-ből. 1772-ben, a hajó déli falának újjáépítésekor a fal melletti kazettasort lebontották, egy részét visszaépítették, míg egy másik részét kiegészítésre használhatták. Ekkor készítettek ide 23 kazettát, melyek jóval gyengébb minőségűek, mint a korábbi festmények. Az 1765-ös földrengés során a szentély boltozata beomlott, helyébe ifjabb Umling Lőrinc és Umling János készített 112 táblából álló új, kazettás famennyezetet 1780-ban. A templom bútorzatát időközben barnára mázolták, de az áttetsző díszítmények alapján feltételezhető, hogy ezek egy részét is Umlingék festették. Az 1705-ben készült famennyezetet 1942-ben Vincze István, majd 1963-ban Ambrus D. Ferenc javította.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyomaendrőd – Lombkorona tanösvény

Határon belül - 93.000 km2

A 2015-ös gyomaendrődi turisztikai fejlesztés része az Erzsébet liget interaktív tanösvénye sok-sok játékkal, játékos tanösvénytáblával és csónakázási lehetőséggel. Az interaktív tanösvény háromféle útvonalat foglal magában: a ligetben sétálva a madárvilágot ismerhetjük meg többféle interaktív és beszélő tábla segítségével, a lombkorona interaktív tanösvényen fákról és sok más élőlényről olvashatunk érdekességeket, és kipróbálhatjuk az itt található játékos feladatokat, míg a vízi tanösvényen a holtágat tanulmányozhatjuk a vízben elhelyezett táblákon.
A lombkorona tanösvény különlegessége, hogy többszintes, és a legfelső, kilátó szinten azt is kipróbálhatjuk, milyen érzés egy átlátszó felületen, 5 méteres magasságban állni. A vízi tanösvény egy részét csónak nélkül is bejárhatjuk, a képen látható pallósoron több játékot és interaktív elemet kipróbálhatunk, és a lyukakon megleshetjük, milyen állatok pihennek a szintén újonnan telepített úszószigeten.

http://patkosstudio.hu/tanosvenyek/168/erzsebet-ligeti-tanosveny-gyomaendrod

Körösbánya – Ferences templom

Erdély - Partium

Kőrösbánya aranybányáit már a rómaiak is művelték, a 15. században pénzverdéje volt. A ferencesek már a középkorban templomot építettek, és a török veszély idején kolostorukat erőddé alakították. A 16. századtól bányái jelentősége visszaesik. 1746-ban a megcsonkított Zaránd megye székhelyévé lesz. A hajdani, jelentősen átalakított vármegyeház a ferences kolostorral szemközt áll. A települést az 1784-es és 1848-as mócvidéki felkelések egyaránt feldúlták, lakosságát megtizedelték.
1634-től a középkori ferences templomot a reformátusok használták. A Dévára telepedő bolgár ferencesek 1728-ban szervezik újra a katolikus plébániát és 1763-68 között a középkori épület támpilléreinek és mérműves ablakainak felhasználásával újraépítik a ferences templomot és rendházat emelnek melléje.
A hatóságok 1950-ben ide internálták Scheffler János szatmár-nagyváradi püspököt és 1952-ben a ferences rendtartomány 37 testvérét (a 3 erdélyi kényszerlakhely egyike lesz így Kőrösbánya). Elöljáróikat 1961-ben bebörtönözték. A szerzetesek egy része 1964-ben hagyhatta el a kolostort, mint kényszerlakhelyet.

http://szentferencalapitvany.org/kapcsolat/vendeglatas/korosbanyai-ferences-kolostor/

Késmárk – Evangélikus Gimnázium

Felvidék

Kristyor – “Köröske” Fehér-Körös

Erdély - Partium

Az Erdélyi – érchegység völgyei, települései között, Brád után ( az aranymúzeum kincseinek megtekintését követően) É-i irányban a 2. település a keskenyedő Fehér – Körös immár igazai kanyargós része következik.
A falu határában egy leharcolt híd mentén a vihar és a villámlások közepette Zdrápc előtt készültek az igazi fehér folyóvízről a felvételek. Érdekes a történelem a politika, a valóság meg szomorú a szomszéd falu neve pedig: Bucuresci – Bucuresd.
A faluban egy román ortodox templom és egy pusztuló – elpusztult magyar templom volt látható…….
A Fehér – Körös forrásvidékén fotóbarangoltunk, keresve a legfelső hegyi szakaszát a Gyulán közismert egyenes egyszerű – csatornafolyónak. Jó lett volna még egy kicsit tovább merészkedni, de jött a vihar és fogyott az időnk, Gyuláról már nagyon messzire voltunk.
Csak Zdrápcig jutottunk a forrás az eredet egy legközelebbi hosszú program része lehet majd. Tudom és sajnálom már nagyon közel volt az eredeti úti célunk.

Csak információ : teljes hossza döntően ma Romániához tartozik: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza Gyula környékén a Szanazugig számolva 9,8 km.

Bagyinszki Zoltán

Brád “Arany – múzeum”

Erdély - Partium

A több mint 100 évvel ezelőtt alapított múzeum több mint 2000 kiállítási tárgyat tartalmaz. Magától értetődően a természetes aranyérc gyűjtemény a múzeum legértékesebb része.
A kiállított darabok egytől egyig az itteni Érchegység aranybányáiból kerültek a múzeumba, és a világ legjelentősebb gyűjteményei között tartják számon. A múzeumban helyet kaptak azok a régészeti leletek, amelyek egyértelmüen igazolják az ember 5000 éves jelenlétét ezen a vidéken, és bemutatják az arnyérc bányászásának és feldolgozásának folyamatát is. Megismerhetjük az aranyérc előfordulási formáit: finom diszperziós, szabad, vagy más ritka ércekkel történő egybenővéses lehetőségeit, valamint olyan kémiai elemekkel történő keveredését, mint a tellúr. A kiállított ércek különböző növények, állatok alakjaira emlékeztetnek, de van ágyúra, sőt Románia térképére emlékeztető darab is. Az ásványérc-kollekció több mint 800, a világ minden tájáról érkezett ásványt tartalmaz, egy vitrinben pedig azon típusokat mutatják be, amelyeket először Románia bányáiból hoztak fel a napvilágra.

https://www.welcometoromania.eu/DN76/DN76_Brad_m.htm