bzadmin archívuma

Véglesi várrom – 2014 előtt

Felvidék

A magyar várak c. album lapjait megidézve emlékezzünk a közelmúltra és a  hihetetlen átváltozásra.

Végles vára

Felvidék

Végles vára kevéssel 1368 előtt épült Nagy Lajos király vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést 1393-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. 1424-től 1490-ig és 1527-től 1546-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az 1440-es években Giskra birtokolta, de Mátyás visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A 16. században megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd 1582 és 1668 között a töröknek adózzon. 1605-ben Rhédey Ferenc ostrommal foglalta el, az 1670-80-as években Thököly kétszer is elfoglalta. 1690-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt kuruc őrség állomásozott itt. 1870-ben Nemeskéri Kiss Miklós teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén 1945 februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, de 2009 és 2014 között újjáépítették.[2] A településnek 1828-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat kiegyezés után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. 1890-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jelenleg a rekonstruált vár kiváló minősítésű várszállóként ( étteremmel sörözővel ) üzemel a szlovák lakosság és a nemzetközi turizmus örömére. Egyik előző könyvem fotóanyagának készítésekor kb. 15 éve jártam itt először amikor csak lepusztult romokat, kőfalakat és alapfalakat fotózhattam diapozitív formájában. 2004. Tóth Kiadó: Magyar várak: Végles 108-109 oldal. A történelmi Magyarországot körbejárva a fotókat Bagyinszki Zoltán készítette. Akkor álmomban sem gondoltam a visszaállítás sikerére, megvalósítására. Csodálatos munka, vonzó történelmi építmény, remek a kiállított trófeagyűjtemény. Gratulálok a közreműködő szakemberek, munkások, tervezők, bankárok teljesítményéhez. Kár , hogy a történelmi család néhány éve még élő leszármazottai már nem (akikkel én még találkozhattam…..) élhették meg a megtekintés élményét, a kommunizmust követő megújulás eredményét. Ők valóban megérdemelték volna!

B. Zoltán fotográfus

 

Nagyszombat – városfalak a középkorból

Felvidék

XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta. A néhai várost (mai központ), egy 800 x 700 m-es területet, 56 ha-t öleli körbe. Ezzel Nagyszombat a 13. sz.-i középkori Európa legnagyobb városai közé tartozott. Néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic és Molzsenyic kapuk (2 kapu az északi, 2 a déli falon). Ezen kívül volt 2 kisebb kapu gyalogosok részére, 1-1 a keleti és nyugati oldalon.

A városfal egyike a legrégibb és legjobb állapotában fennmaradt téglából épült védfalak egyike a Felvidéken.

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/mestske-opevnenie_618_1.html

Nyitra – Szent László piarista templom

Felvidék

A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépíteték az első templomot. Amikor Nemcsényi Adolf rektor részére elegendő pénz állt rendelkezésre, a templomot elbonttatta és 1742-ben elkezdte a ma is látható kéttornyú templom építését. 1759-ben az egész épületegyüttes leégett. Mivel elegendő anyagi forrás állt rendelkezésre, kijavítása és kibővítése azonnal el is kezdődött. A templomot Fuchs Ferenc nyitrai püspök szentelte fel 1789-ben.
Az épületegyüttes uralja az Alsóváros látképét. 1701-1702-ben épült meg az épületegyüttes piarista kolostorként szolgáló, a szerzetesek számára kialakított része. A kolostor kétszintes, részben alagsorral ellátott. Az épület a főtér felől két fő és a két oldalsó bejáraton keresztül közelíthető meg. Szárnyai egy belső udvart fognak közre. A kora barokk Szt. László templom a kolostor közepén helyezkedik el. A templom homlokzatát 2 monumentális, égbetörő rézsisakkal ellátott oldaltorony szegélyezi. A déli torony három új haranggal van ellátva az 1928-as évből, viszont a legrégebbi harang az 1429-es évből származik.

Érdekkeség: a piarista templomban valósult meg egy találkozó Teréz Anyával (2003-ban boldoggá avatott)

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/klastorny-komplex-piaristov-kostol-sv-ladislava_631_1.html

Nagyszalonta- Arany János eperfája – az unoka

Erdély - Partium

CSALÁDI KÖR

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel –
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb… a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,… s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, –
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjtszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb –
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak –
Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes útját amíg hazaére.
(2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldús megáll a beszédben:
„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek,” – így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja:
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van… a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, – egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát…
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

(1851. ápr. 10.)

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/csalkor.htm

Jubilál a Bagyinszki-galéria

Gyula városa
A gyulai fotográfus virtuális kiállítóterében már 40 ezer kép látható
Öt év kezdte szerkeszteni honlapját baráti unszolásra Bagyinszki Zoltán. Mára a www.bagyinszki.eu webcímen megtalálható galériájában napi több száz látogató böngészi a igényes és gazdag fotógyűjteményt.

A teljes cikk elolvasható a Gyulaihirlap honlapján:

https://www.gyulaihirlap.hu/114734–jubilal-a-bagyinszki-galeria

Decs- Sárközi tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Népművészeti Tájház gyűjteményét a Sárközi Háziipari Szövetkezet hozta létre 1955-ben. Épülete egy 1863-ban emelt, vert falú, gazdag paraszti ház, szabadkéményes konyhával és szép, oszlopos tornáccal. Az első három helyiségében tisztaszoba, konyha- és lakószoba-berendezés látható a 19-20. századból. A népi enteriőr mellett vitrines kiállítás mutatja be a magyar népművészet legszebb alkotásai közé tartozó régi és új sárközi szőtteseket, hímzéseket és népi öltözeteket. A kiállítást a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet termékbemutatója zárja.

http://www.museum.hu/muzeum/627/Sarkozi_Tajhaz

Hódmezővásárhely – Csúcsi fazekas ház

Határon belül - 93.000 km2

A ház utolsó tulajdonosa Vékony Sándor (1913-2000) fazekas volt, aki 1956-ban Népművészet Mestere címet kapott.
A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra. Így vásárolták meg Vékony Sándor szülei 1914-ben. Apja azonban az első világháborút követően meghalt, anyja pedig férjhez ment Csikós István tálashoz, aki odaköltözve a kamrát rendezte be műhelynek. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. 1956-ban nyitották össze a kamrát a már beépített eresszel.

http://www.tornyaimuzeum.hu/cikk/2012/05/30/csucsi-fazekashaz

Fazekas műalkotások a városházáról

Bagyinszki Zoltán

Pozsonyi csata győzelmének emlékére 907

Határon belül - 93.000 km2

Bugaci Kurultaj fotóival emlékezünk a nagyon fontos és kiemelkedő történelmi győzelemre a honfoglalásunkat követően.A bajorok ellen vívott csata végleg biztosította helyünket és a tekintélyünket a Kárpát – medence területén.

képriport utalás a fotókkal és a régi viseletekkel a testvéri népekkel – az összefogás a a történelmi dicsőség kapcsán – 907 nyarán.
IV. Lajos keleti frank király Luitpold bajor őrgróf   valószínűleg Árpád voltak az egykori haderők vezetői.

Bagyinszki Zoltán

Meghívó

Gyula városa


A Gyulai Művésztelep Egyesület
szeretettel meghívja Önt és kedves családját a
Gyulai Nyári Művésztelep záró kiállításának megnyitójára
2016. július 12-én, szerdán 17 órára a
Mogyoróssy János
Városi Könyvtár Kamaratermébe
Gyula, Városház utca 13.
A tárlatot megnyitja: Bagyinszki Zoltán
a Gyulai Polgármesteri Hivatal vezető főtanácsosa
Furulyán játszik: Pribojszki Ferenc
Verset mond: Lakatos József Péter
A kiállítás megtekinthető:
augusztus 20-ig a könyvtár nyilvántartás idejében

Bagyinszki Zoltán