bzadmin archívuma

Egy másik Barcika – Kolor City

Határon belül - 93.000 km2

Nyírbátor – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A Nyírség szelíd dombjai, erdőkkel, ligetekkel tagolt szép tájai közt bújik meg a festői Nyírbátor. A közeli Ecsedi lápon tanyázó sárkányt legyőző Báthory Vid legendája az egész várost átszövi, a hagyományt az itt élők évszázadok óta lelkesen ápolják. Ennek köszönheti nevét a 2010-ben épült Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, mely a rendkívül hatásos és gyógyászati célokra is alkalmas Báthory gyógyvíznek köszönhetően igazi termál paradicsom a pihenni és gyógyulni vágyók számára. A wellness és a gyógyászati részleg különleges élményeket nyújt az egészséges életmód kedvelőinek, a nyári szezonban a Sárkány Strandon pedig a vendégek a szabad ég alatt élvezhetik a napsütést, az úszást és a csúszdázást. A fürdő szomszédságában jól felszerelt, kényelmes apartman házak, a város történelmi belvárosában pedig csodálatosan felújított műemlékek várják a kultúra iránt érdeklődőket. Szeretettel várjuk Nyírbátorban – a Sárkányok földjén.

http://www.sarkanyfurdo.hu/hu/

Nagyszombat – Egyetemi templom 2017 július

Felvidék

Nagyszombat legértékesebb történelmi műemlékei közé az első nagyobb jelentőségű korabarokk Keresztelő Szent János székesegyház épülete tartozik.
Az olasz származású P. Spazzo az egyetemi épületek egységének részeként építette. A még befejezetlen templomot 1637-ben szentelték fel. Az egyhajós, két toronnyal rendelkező székesegyház nyugati fekvésű, 61 m hosszú és 28 m széles. A főkapu fölött az üldögélő angyalkákat ábrázoló csúcs és az Esterházyak kőpajzsa található.
A székesegyház belsejében található egyedi festmények szépségükkel és színességükkel minden látogatót képesek elvarázsolni. Az egész belső rész legnagyobb ékessége a kolosszális egész fa főoltár, melyet 1637 és 1640 között fejeztek be, s melynek megvalósításán a bécsi B. Knilling és V. Knothov mestereken kívül a nagyszombati V. Stadler és a cíferi Ferdinand mester is közreműködött. A 20,3 m hosszú és 14,8 m széles oltár a maga nemében az egyik legnagyobbnak számít Európában.
A látogatók figyelmét a festészeti és stukkói díszítés kelti fel. A gazdag díszítésfőleg olasz mesterek műve.
Az egyetemi templom 1977 óta a pozsonyi-nagyszombati hercegprímárság érseki székesegyháza. Létezésének fontos határkövét II. János Pál pápa 2003-as látogatása jelentette.

http://slovakia.travel/hu/keresztelo-szent-janos-szekesegyhaz-nagyszombat

Debreceni Arany János

Határon belül - 93.000 km2

A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944. december 21-én tartott Ideiglenes Nemzetgyűlés színhelye.
A kollégium 1538-as alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. Ezek szolgáltattak alapot a későbbiekben a Magyar Királyi Tudományegyetem létrehozásához. Ugyanakkor a nagy hagyománnyal bíró Debreceni Református Kollégium egyike volt azoknak az egyházi fenntartású iskoláknak, amelyek a szocializmus évei alatt is működhettek.
A kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai közül ki lehet emelni Hatvani István, Budai Ézsaiás és Maróthi György professzorokat, akik törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjaiknak. Az évszázadok során az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Debreceni Kollégiumban Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint Ady Endre, Arany János, Balog Zoltán, Bay Zoltán, Csokonai Vitéz Mihály, Bölcskei Gusztáv, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Magda, a Tisza családból Tisza István, Tisza Kálmán és Tisza Lajos vagy az Irinyi családból Irinyi József és Irinyi János.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceni Református Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánította, és április 12-én emlékoszlopot állított a Nagytemplom és a Református Kollégium között elterülő Emlékkertben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bögözi református templom

Erdély - Partium

A bögözi templom Udvarhelyszék egyik legszebb középkori emléke, a Nagyküküllő bal oldalán, a falu hajdani központjában áll. 13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó (6 jelből álló rovásírásos freskófelirat található.
A bögözi falképek ikonográfiai elrendezése, a szuggesztív erővel megjelenített legenda nemcsak a festő észak-itáliai igazodású stílusáról, hanem valósághű ábrázolásmódjáról is vall; különösen a mozgalmas csatajeleneteken érzik az élményszerűség, így a hadi szolgálatban élő bögözi megrendelők saját haditetteiket szemlélhették az életszerű jelenetekben. A szakirodalom a bögözi és gelencei László legendát, mint a téma legkorábbi megörökítését tartja számon, keletkezésüket a XIII. század legvégétől a XIV. század közepéig terjedő időszakra teszi. A templom késő gótikus boltozása érdekében az egyház e falképciklust feláldozta, éppúgy, mint Homoródszentmárton és Derzs templomaiban.

http://udvarhelyszek.eloerdely.ro/epitett-orokseg/templom/bogozi-reformatus-templom

Énlaka Unitárius templom a kazettákkal

Erdély - Partium

A székely rovásírás egyik legismertebb emléke az énlakai unitárius templom kazettáján található felirat.

A templom római kori Jupiter-szentély helyére és anyagaiból épült a 15. században. Virágdíszes, kazettás mennyezetét Muzsnai György festette 1668-ban , ennek külön értéke, hogy a nevezetes énlakai rovásírást is tartalmazza, az unitáriusok jelmondatával: “Egy az Isten”. Teljes olvasat Csallány Dezső szerint: Egy az isten, Georgyius Musnai diakon(us). A feliratot tartalmazó mennyezetkazetta szegélyének sarkaiban egy rovásbetűkből összeállított “Egy usten” ligatúra is található található. Ez három ismert székely rovásjelből van összeállítva. A virág alakban összerakott három jel nem betűként, hanem szójelként olvasható. Érdekes a „Bűnbeesés” kazetta is. A fa lombozata minden irányba fénymagokat vet ki magából. Egy ilyen fénymagot kínál a fára feltekeredett kígyó ősanyánknak is, aki meglepetésünkre lándzsát szorongat jobb kezében, míg baljával a fény-”alma” felé nyúl. A kazetták egységes, aranysárga alapon fekete vonalrajzzal dolgozó mintázatainak fő formaeleme a korsóból vagy vázából kiinduló, különböző alakzatokba kibomló virágcsokor.Kerítésfala 1745-ben, tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. A templom melletti temetőkertben egy 500 éves hársfa is található.

https://www.utazzerdelybe.hu/latnivalo/enlaka/unitarius-templom-Enlaka

Szomolya barlanglakások

Határon belül - 93.000 km2

A szomolyai Tájháznak otthont adó barlangot az 1800-as években vájták ki a riolittufából, és egészen az 1980-as évek elejéig laktak benne. A 2000-es évek közepén, az alaposan felújított barlanglakásban alakították ki az egyedülálló tájházat. Konkrét nyitvatartási ideje nincsen, de a gondnok a barlanglakás melletti házban él, és egy csengő segítségével kihívva, ha otthon van, szívesen bemutatja a tájházat és a hajdani lakók szikár életét.
A Tájház gyönyörűen rendben van tartva, fehéren ragyognak frissen meszelt falai, pirosan virítanak a muskátlik a tornácon. A meglehetősen nagy barlanglakásos tájház tulajdonképpen két pincelakás egymás mellett, oldalukon egy istállónak használt helyiséggel. A barlanglakások beosztása, tagolása lényegében a falusi házak beosztását követte, és bútorzatuk is megegyezett többé-kevésbé azokéival.
A barlanglakásokat régebben nemcsak a szegények lakták, tehetősebbek is költöztek a biztonságosabbnak vélt tufába vájt otthonokba. A XX. században azonban már inkább a faluban építettek maguknak házat az emberek, a barlanglakásokba egyre inkább romák költöztek, ill. az idősebb falusiak maradtak csak ott. Az utóbbi évtizedekben már a romákat is kiköltöztették az egészségtelen barlangokból, a barlanglakások többsége szép csendben pusztul a Bükkalján.
A Tájház csinos kis udvarán egy fedeles, fúrt kutat láthatunk, mindkét lakás bútorzata a környékbeli barlanglakásokból származik, hűen mutatja be az itt élők dolgos, meglehetősen sivár mindennapjait. A lakásokban újjáépítették a kemencéket, az egyiket csak helyre kellett állítani, a másikba viszont egy jóval kisebbet raktak. A kemence szabadkéményes, egy ún. masinát szereltek bele, melynek a csövét a falba vágott járatba tették, így a szabadkéményen áramlott ki a füst. A sütés-főzés mellett a füstölés is megoldódott.
A bútorok mellett különböző használati tárgyakat is bőséggel láthatunk, melyek nemcsak a barlanglakások, hanem az egész Bükkalja lakóira jellemzőek voltak. A Tájháztól kissé feljebb egy egyedülálló, de már erősen pusztulásnak indult emeletes barlanglakást is felfedezhetünk.

http://kirandulastippek.hu/bukk/szomolya-barlanglakas-tajhaz

Csopak – Vízimalom

Határon belül - 93.000 km2

A veszprémi Káptalannak 1082-re datált és később hamisnak bizonyult oklevelében is három csopaki malmot említenek. A Séd vízfolyása évezredek óta változatlan. Még a rómaiak is a Séd mellé építették a téglaégető kemencéjüket. Így tehát évszázadok óta egy helyen vannak malmaink,még ha újjáépítették is,ahogy ezzel a malommal történt. Molnár Kálmán, kinek a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt a malma,1910-be elbontatta az itt lévő öreg malmot és épített a helyére egy újat. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül,így a malom a Plul Családé lett. A XVIII. században Csopakra települt családról még lesz szó a többi malomnál. Az 1950-években elveszik Plul Jenő és Kálmán malmát,államosítják és bérlőnek adják ki. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék,helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva.

https://csopak.hu/hu/content/plul-malom

Nyitrai vár

Felvidék

A régi városközpontban található látványos 200 m feletti magasságú MÉSZKŐ várdomb, az egyik legszebb a Felvidéken. Lassú emelkedőn, a régi műemlék épületek között kellemes séta keretében történik az 1000 éves műemlék megközelítése. A fekvése, e hadászati építménynek igazi fotótéma: hátulról a meredek zöldövezet a sziluettel, elölről a hatalmas vörös tégla bástyák látványa ragadja meg az embert. A várbelsőt uralja a gótikus székesegyház és a püspöki palota. A bejutás a várba nem lehetett könnyű a régi történelmi időkben sem, hatalmas többlépcsős biztonsági rendszer- óriási kapuk védték a vár lakóit a külső támadókkal szemben..  A török időkben is fontos szerepet játszott a nyitrai vár , amit sajnos sikerült is mégis sikerült az 1660 as években elfoglalniuk. / de csak rövid időre.
Az olasz bástyákról remek panoráma kilátásban gyönyörködhetünk, a várárok kiállításoknak és filmvetítéseknek biztosít helyet. A vár kútja elengedhetetlen látnivaló a Vazul torony előtt. A kút fölé emelt kovácsoltvas munka is csodálatra méltó.Egyébként az egész épületegyüttes nagyon igényes kivitelében került ismét a turisták birtokába.
A sok 100 éven át formálódott védelmi rendszer belsejében kazamaták is találhatóak. Az egyikben érdekes történelmi- egyházi i témájú kiállítás látható – amely a várudvarról közelíthető meg. Azért a legszebb és legrészletesebb nézőpont a madarak számára adatott meg, repüljünk velük legalább a képzelet szárnyán.

Bagyinszki Zoltán

A 11. században építették. Néhány építészeti egységből áll. Magva a székesegyház a szomszédos püspöki rezidenciával.
A katedrális legrégibb megmaradt része a román Szt. Emerám templom, melynek keletkezését a 11. és a 12. századba teszik. A 13. század második felében keletkezett tűzvész után átépítették és Trencséni Csák Máté katonasága általi lerombolása után 1317-ben hozzácsatolták a gótikus templom új épületéhez. Azóta mint káptalan ún. megbízható helyéül és később mint a székesegyház kincsének kincseskamrája szolgált. Ma a Felső és az Alsó templommal a vár legértékesebb objektumát – a püspöki székesegyházat – képezi.
Az eredetileg gótikus Felső templomot az 1333. – 1335-ös években építették. Három évszázaddal később hozzákapcsolták az Alsó templomot, amellyel széles lépcsőzet köti össze. Mai külsejét a székesegyház az 1710. – 1736-os években szerezte, ebből az időből származik a belső terek berendezése is. Egyik legértékesebb műemléke a D. Volter festménye alapján J. Pernegger osztrák szobrász által készített Jézust leveszik a keresztről c. motívummal ellátott főoltár az Alsó templomban.
A püspöki székesegyház mellett álló, eredetileg gótikus püspöki palota szintén a 18. század első felében szerzett későbarokk külsőt.

http://slovakia.travel/hu/nyitra-vara

Brogyán – Brogyáni kastély

Felvidék

A védőbástyákkal és tornyokkal díszített reneszánsz kastély eredetileg a Forgách család tulajdona volt, majd más családok birtokolták. A kastély 1844-ben Gustav Vogel von Friesenhof tulajdonába került, akinek első felesége Puskin feleségének unokahúga volt, második felesége pedig Puskin húga.
A kastélyt a településen tábla jelöli, így könnyen megtalálható. Parkolni a szemközti templom előtt ingyenesen tudunk. A parkba besétálhatunk. A kastélyban Puskin Múzeum működik.

http://varakutjan.gportal.hu/gindex.php?pg=35055743