Mezőtúr – a református város

Határon belül - 93.000 km2

Az országban a mezőtúriak az elsők között csatlakoztak a reformációhoz. Az áttérés pontos ideje nem állapítható meg, de bizonyos az, hogy a lakosság nagy többsége már 1551-ben kálvinista hitet vallott, mert az egyháznak ez időben iskolája volt.

A mezőtúri református egyház még a XVI. század közepe előtt alakult a Túri Szabó Lukács, Túri Sánta Jakab és Kálmáncsehi Sánta Márton buzgólkodása folytán az azelőtt már meglévő lutheránus irányúból. Szegedi Kis István mint prédikátor és a gimnázium első ismert rektora; majd Thúri Farkas Pál, később Félegyházi Tamás és Tolnai Katona Miklós  nevei fémjelezték az egyház korai éveit. Hogy Túron az egyház milyen tekintélyes volt, mutatja, hogy a körülötte elterülő egyházmegyének igen sok esperese az itteni lelkészek közül került ki, s ennélfogva róla is neveztetett mezőtúri református egyházmegyének. A város református hitre való áttérése a debreceni zsinat idején, 1567-ben fejeződött be. A katolikus egyház tagjainak száma olyannyira leapadt, hogy 1584-ben a plébánia megszűnt.
A középkorban épült templom köveit, amelyet a reformátusok birtokukba vettek, a törökök a vízimalom-gát építéséhez 1630-ban a Berettyó folyóhoz elhordták. Azonban mégis elmondható, hogy egészen a század végéig az egyház életében viszonylag nyugodtabb időszak volt, s végleg meg tudott erősödni.

A reformáció – mint mindenütt – hazánkban is célul tűzte ki a nevelés felvirágoztatását, iskoláit e célból szervezte meg oly nagy gonddal. Túron évszázadokon át virágzó iskolát alapított, amely a debreceni kollégium partikulájaként működött. A város református lakossága a saját erejéből tartotta fenn a török uralom alatt is virágzó fiúiskoláját és a reformátusok iskolái közül az egyetlen, amelynek fejedelmi vagy gazdag patrónusai sohasem voltak.

http://mezotur.reformatus.hu/index.php/egyhazunk/egyhaztortenelem – részlet

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!