Nagyszebenből a reneszánsz maradéka …

Erdély - Partium

Nagyszeben első írásos említései: 1192: Cipiniensis, 1199: Zebyn. Talán a hasonló nevű patakról kapta a nevét, de elképzelhető fordítva is, személynévi eredet, és átvonódás a patakra. A várost II. Géza királyunk alapította, Ő telepített először szászokat Erdélybe a XII. század közepén. Az első falusias jellegű települést a tatárok 1241 április 1-én elfoglalták, és elpusztították. A XII.-XIII. században épült háromhajós nagy templomuk is megrongálódott, bár kijavították, a XIV. század második felében elbontották, s helyén felépítették a ma is álló gótikus, a reformáció óta evangélikus, templomot. Nagyszeben szépen fejlődött, szabad királyi város volt. A harmadik, legkülső fal kiépítésével 40 bástyával erősített városfala jelentős védelmet biztosított szász lakóinak. A túlzott hatalommal és önállósággal rendelkező szászok gyakran szemben álltak királyainkkal is, Károly Róbert királyunk meg is szüntette a szebeni ispán hatáskörét, a tartományt szász székekre osztotta.

A XV. század elején a törökök háromszor is ostromolták, 1432, 1438, 1442, de elfoglalni nem tudták.  1442-ben Hunyadi János az ostromra készülő Mezid bég vezette török sereget a város mellett harcra kényszerítette, és megsemmisítette, a közben megérkező Újlaki Dénes csapatai segítségével. 1556-ban és 1571 tűzvész pusztította. 1610-ben Báthori Gábor csellel vette be. 1659-ben II. Rákóczi György fejedelem ostromolta a falak közé húzódott törökbarát Barcsai Ákos fejedelem miatt, de az érkező török csapatok elől elhúzódott, majd Szászfenes mellett ütközött meg a budai pasa csapataival. Vereséget szenvedett, és az itt szerzett sebesülésébe bele is halt. Ezt követte a súlyos lengyel, török és krími tatár megtorlás, pusztítás. Ekkor került Nagyvárad is török kézre. A Rákóczi szabadságharc alatt 1703-ban Rabutin császári generális Gyulafehérvárról Nagyszebenbe költöztette az erdélyi Guberniumot, kormányzóságot, 1790-ig innen kormányozták Erdélyt a habsburgok. Az 1848-49-es szabadságharcban a szebeni szászok a habsburgok mellé álltak, 1848-ban Bem Apó még hiába ostromolta, de 1849 márciusában rövid ostrommal elfoglalta.

1916 augusztus végén a Monarchiát aljas módon hátba támadó román csapatok súlyos harcban elfoglalták, de a magyar-osztrák-német csapatok rövid időn belül visszafoglalták, s december elején már Bukarestben, december végén pedig Konstancában voltak a győztes monarchiás csapatok.

Trianon előtt, 1910-ben 20.000 német, 10.000 román és 7.300 magyar lakosa volt. 2002-ben már 148.000 román, alig 2.500 német és 3.100 magyar lakott a városban. A nagyra nőtt, románná vált város eléggé lepukkant, de 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt, az ehhez kapcsolódó pályázatokból a városközpont jelentős részét sikerült felújítaniuk a szász polgármester vezetésével. Az óvárosban számos szép középkori épület található.

http://www.erdely-szep.hu/Nagyszeben/index.html

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!