Budapest – Rudas Fürdő

Budapest

A Rudas fürdő török-fürdő része a török uralom idején, a XV. század közepén épült Szokoli Musztafa budai pasa uralkodásának idején. A 10 méter átmérőjű kupolát 8 oszlop tartja, amely alatt egy nyolcszögletű medence foglal helyet. E medencét úgy hívják, hogy kötényes fürdő, ugyanis az 1936-os évtől az elmúlt évekig a fürdőt csupán férfiak látogathatták – a belépőjegy mellé kapott kis ágyékkötővel.

A Rudas fürdőt (Jesil direkli ilidzse) 1571-72-ben Szokollu Musztafa budai pasa építette, középkori előzményekre. A területen működő ispotályhoz tartozhatott az a kút és az a forrásfoglalás, amelyek az ásatás során kerültek felszínre. A török fürdők 3 alapvető egységből (előtér, átmeneti helyiség, fürdőtér) álltak, a mai fürdő kettőt foglal magába: két átmeneti helyiséget (vizes masszázs és a hideg medence tér) és a kupolacsarnokot. E terekben a falak mentén alacsony padka futott végig, amelyen ülve a fürdőzők a falikutakból a kis kőmedencékbe csorgó vízzel locsolgatták magukat.

A kupolatérben egyetlen, oszlopokkal körülvett medence volt, amelyet – mint a falak nagy részét – facölöpökre építették. A csorgókat és a medencét a falban húzódó kerámia vízvezetékcsöveken keresztül táplálták. A vízelvezetést kőből rakott csatornarendszerrel oldották meg. A fürdő színvilágát a vörösmárvány és annak sötétebb és világosabb árnyalataira színezett vakolat határozta meg. Csak az oszlopokon nyugvó árkádívek vöröses és fehér színű kövei maradtak fedetlenek.

A török idők után az eltérő fürdőkultúra igényei miatt a fürdő képe fokozatosan megváltozott. Sok kismedencét, kádfürdőket alakítanak ki, egyrészt a török termekben, másrészt az elpusztult előcsarnok területét is magába foglaló, három évszázadon keresztül fokozatosan bővített épületrészekben. Az uszoda 1896-ban nyílt meg. 1929-től nyilvánították gyógyfürdővé a Rudas fürdőt. 2004-2005-ben a gőzosztályt felújították, az ezt megelőző feltárások sok új ismerettel gazdagították a fürdőről alkotott képet.

http://budapestcity.org/09-furdok/Rudas-furdo/index-hu.htm – részlet

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!