Békéscsaba Evangélikus Nagytemplom

Határon belül - 93.000 km2

Építészet, téralakítás, ikonográfia

A Nagytemplom tervezésének idején a barokk és a copf stílus is elmúlt, de a klasszicizmus még nem alakult ki. Ebben az átmeneti időben Európában a kubizmusra és monotóniára hajlamos empire építészet virágzott. A konzervatív Bécsben posztpalladiánus elő eklektikának definiálható építészeti eszköztárral dolgoztak. Pallaido hatása, a sokszor kiadott építészeti tankönyve nyomán, az általa, az 1500-as évek második felében megteremtett korai klasszicizmusban keresendő. Czigler Antalra hatással volt az 1565-ben épült vicenzai Palazzo Valmorana monoton héttengelyes, két szintet átfogó pilaszteres homlokzata.

1802 körül a gyulai Százéves cukrászdaháznál már szerepel ez az elő klasszicizmus. A Nagytemplomnál a motívumsor nem változik a széleken, mint Gyulán, itt már a feszességet, rendületlenséget és tiszteletet parancsoló empire monotónia győzedelmeskedett. A hosszoldal homlokzata a diadalívek szélső tengelymotívumát a nyílás az a fölötti domborműmező folthatását viszi végig. Az alsó hosszú ablakok vertikális szívó lendületét a fölöttük lévő kis ablakok szelídítik meg. Ez az ablakkiosztás nem felel meg a belső szinteknek.

A kettős karzat kiadta homlokzati ablakosztás, az elnyomatás idejének kényszerű magtárhasználatát idézte volna fel, de a függőleges sávablakok egyértelműen templomképzetet adnak. A jelképi eredetű szerkezeti ellentmondás a belsőben csodálatos fényhatást, könnyedséget és térösszefogást eredményezett. A szinteket átfogó fényszalagok a függőlegesen tagolt gyülekezetet is eggyé forrasztják. A keleti rövid homlokzat oromzatát a lendületes szegmens timpanon koronázza.

A megépült állapot a tervhez képest kiérleltebb, kicsi eltérést mutat. A templom elegánsabb lett volna, ha mindkét vége oromzatos lenne és a torony nem épült volna hozzá, hasonlóan a pesti Deák téri templomhoz.

A torony itt a vallásszabadságot hirdető templom szerves tartozéka lett. A tornyos nyugati homlokzat a hazai barokk katolikus templomok jellegzetes megformálását jeleníti itt meg, hirdeti egyenrangúságát. A tervtől két helyen tér el a mai állapot: a toronysisak kisebb és ez főleg oldalról borítja fel a torony és a hajó egyensúlyát. A másik eltérés az, hogy a bejárat fölé épített négypilaszteres “római templom” motívum timpanonja nem háromszög, hanem körszeletív. Az ok a felirat jobb elhelyezhetőségében és a keleti oromzattal való motívumkapcsolatban kereshető. A timpanon felirata magyarul: “Dicsőség legyen az ég urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek.”
A klasszikus oszloprendek hierarchiájának sorrendje a dór, ajtó és a korinthoszi. A dór itt nem szerepel. Az evangélikus templom külső jelképi szerepével szemben a belső tér tartalmi szerepe az előreválóbb, ezért a külső pilaszterek jón oszlopfőt , a belsők korinthoszit kaptak. A belső tér kétszintes körbefutó karzatával ,de nem átforduló felső oldalkarzat boltozatával , ugyanazt a feszültséget idézi elő , mint a homlokzat és a karzatok harmonikus szerkezeti ellentmondásával már egyszer megteremtett. Ez lehet a titka a templom használóira és látogatóira tett lenyűgöző hatásnak is.

A belső tér eszköztára is az átmeneti kort jellemzi: a karzatok ívei barokk kosárgörbék, de a záróboltozat már a klasszikus félkörívet közelíti meg. A templombelső legattraktívabb az ablakok előtt lebegő csigalépcsők spirális pofafalakkal, hengertörzseikkel. A spirálfalak és a karzatok ívbe ültetett ferde padsorai forrásai lehetnek a mai építészeti absztrakcióknak is.
A körbefutó kétszintes karzat a hazai evangélikus templomok közül két előképre vezethető vissza: az 1783-1784 között épült soproni és az 1786-1788 között emelt szarvasi templomokra. Az eltérés az előbbiek karzatainak faanyagában és ebből adódó, könnyedebb oszlopos szerkezetében van. A kettős karzatos evangélikus templom két archetípusa, Luther 1544-ben felszentelt torgaui várkápolnája és az 1590-ben épült schmalkaldeni várkápolna. Körbefutó és az oltárt is átölelő kétszintes karzattal épült 1623-ban a hugenották charetoni temploma, amelyet sajnos 1685-ben leromboltak.
Fruchtenbach József 1649-ben Ágostában kiadott “Kirchengeäude” c. munkájában elvileg a schmalkaldeni megoldást tartja helyesnek. “A templom keleti oldalán legyenek a fő dolgok, a keresztelőmedence, az oltár és a szószék meg az orgona is.” A szószék és az oltár közelsége, nagy tengelyben való egyesülése az Ige és a szentségek azonos értékűségét szolgálja. A keresztelést is a gyülekezet színe előtt végezték. Az orgonának a kultuszcentrumba való helyezésével az evangélikus istentisztelet hálaáldozat jellegét is hangsúlyozni kívánták. Békéscsabán az orgona, a barokk illuzionisztikus térszervezés nyugati karzati elhelyezését követi, ami összefügghet a nyugati homlokzat „templomszerű” törekvéseivel. Az oltár és a szószék nem minden evangélikus templomban kerül olyan közel egymáshoz, hogy eggyé váljék. A református templomokban az úrasztal igazodik a szószék helyéhez, az evangélikus templomokban a szószék igazodik az oltárasztalhoz. az oltár-szószék a hitbeli evidencián kívül kialakult  a többkarzatos templomok optikai követelményei miatt is. az oltár -szószéken a hívő az embert nem láthatja, hanem  Istenkinyilatkozatásának eszközét. Az ige az oltárra emeltetett. Az evangélikus templom téregységre törekszik, a karzatot a gyülekezet egy test voltát kifejezve átölelik a kultuszcentrumot.

Az első karzat hullámmotívuma sodorja mindenki tekintetét a kultuszcentumra, ellentétben a katolikus templomok vertikális tekintetre való komponáltságával. Az evangélikus templom karzatossága építészetileg is szolgálja azt, hogy a templomi istentisztelet jelképe annak a mennyei istentiszteletnek, amelyben az üdvözültek szerepe dicséri az Istent. A mennyei seregek képzeletbeli helyzete Isten körül fogalmazódik meg a háromdimenziós elhelyezkedésben.
A nagytemplomi oltár-szószéket szigorú ikonográfiai mondanivalóval díszítették fel. A képzőművészet az evangélikus templomban a képpel írt Ige. Közvetlenül az úrasztala fölött találjuk az oltárpredellán Dunaiszky Lőrinc Úrvacsora, más néven Utolsó vacsora domborművét, egyértelmű utalásul a menza rendeltetésére. Az aranyozott figurák klasszikus görög előképeket idéznek. Az apostolok két körben ülnek; a belső kör az asztalnál ül Krisztussal, Júdás is ott ül, de elfordul, János álmos, Péter fogadkozik. A második kör tagoltabb, így lehetősége volt a művésznek a legkülönbözőbb testhelyzetekben való ábrázolásra. Az oltárkép az úrvacsorát követő megváltás, Krisztus kereszthalálát jeleníti meg. A szószék ikonográfiai díszítését az alábbi idézet magyarázza “az apostolok fundamentumán épüljön meg az Isten igéje által, az a lelki hajlék, amelyben Isten Szentlelke lakozást vesz…”
A szószék kosarának előlapján Dunaiszky az “apostolok szétbocsátását” ábrázolja (Máté 10/7) “Menjetek és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa…”. A szószék-kosár oldalain úrvacsora-szimbólumok láthatók; jobbra: kalácsok, paténa, kereszt és fáklya: a kenyér által megvilágosodott hit, balra szőlőlombos fürtök, leveles és terméses babérág, két kereszt: a bor által elnyert üdvösség. A hangvetőn sugarakat kibocsátó galamb képében megjelenő Szentlélek az Ige kinyilatkoztatója, a lelkész szavának irányítója. A hangvető tetején az Ige közvetítőeszközei, a frigyláda, a tízparancsolat és a Szentírás “Isten igéje” felirattal. A pálmaág a vértanúság, a babér a megdicsőülés szimbóluma.
Az oltárépítmény nyitott timpanonja fölött az égi szférákban, a felhők között térdel a Hit és a remény a lángoló szívű szeretett előtt. A Hit kezében táblát tart: “Wer w Krista Jezise”, azaz “Higgy Jézus Krisztusban”, A Remény horgonyt tart, amely az állhatatosságot jelképezi. Figyelemre méltó, hogy itt a Szeretet került a főhelyre. A csúcson nád, káka és sás között felragyogó nap magát Istent szimbolizálja, aki nem ölt testet, a háromszög az ő jele, benne a héber Jehova felirat látható.
Az oltár előtt balra áll Dunaiszky tordas-piszkei tömött mészkőből készült, stilizált kehely formájú keresztelőmedencéje. A keresztvíz, Krisztus oldalsebének vize hasonlóan kelyhet kíván, mint vére, ezért kedvelt a kehely formájú keresztelőmedence. Az oltártól jobbra látjuk az eredeti öntött üvegekkel zárt papi széket.

http://bekescsaba.lutheran.hu

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!