Magyar értékek között a Hévízi-tó!

Határon belül - 93.000 km2

Hungarikummá nyilvánították a szegedi paprikát, a magyarok íját és a Vizsolyi Bibliát, a Magyar Értéktárba pedig bekerült többek között az Unicum, a kürtös kalács és a Hévízi-tó.  – 2015.01.30

 

A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.

Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.

Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja (Nymphaea rubra var. longiflora), amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A kis virágú fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L. var. minor) a hévízi és keszthelyi meleg vizekben a tündérrózsák egyetlen bizonyosan őshonos alakja. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok veszik körül, amelyek az egyediségét fokozzák.

A nem nagy átlagos mélység mellett, a természeti csoda legnagyobb mélysége 38.5 méter. Egy teremszerű barlang (amphora terem) ahonnan 30-40.000 m3 meleg víz tör a felszínre percenként.
A vízalatti barlang szájnyílása kb 3 x 0.8 m. Sajnos a kutatása már búvárok halálesetével is járt. A maketten látható a tó és a középen hirtelen leszakadó mélység. A bronz kereszt – emlékmű a tó közepén található, a teraszon.

Forrás: wikipédia

Vélemény, hozzászólás?