Kisbacon – Benedek Elek szülőháza

Erdély - Partium

Kisbacon Sepsiszentgyörgytől 28 km-re észak-északnyugatra a Barót-patak két partján fekszik Kovászna megyében. Itt öntötte ágyúit Gábor Áron.

Benedek Elek emlékét, életművének népszerűsítését, számos kiváló író igyekezett újra és újra megóvni a feledésbemerüléstől. Életével, munkásságával többen foglalkoztak, hiszen Elek Apó halála után is a legnagyobb magyar mesemondó, a székelyek jelképe és Erdély szimbóluma maradt. Élettörténetét ő maga írta meg az Édes Anyaföldem című regényében. A halála után nem sokkal első életrajzírója fia, Benedek Marczell volt.

Az életrajzi írások mellett, Benedek Elek emlékének legidőállóbb megőrzője és hirdetője a kisbaconi házban berendezett múzeum. Elek apó halála után a kúria egy ideig üresen állott, a család csak a nyári hónapokban látogatta Kisbacont. A család távollétében a falubeliek vigyáztak az értékekre és egy-két kisebb betörést leszámítva a második világháború végére minden szerencsésen megmaradt eredeti formájában. A változás 1944 tavaszán történt. Benedek Elek lánya, Flóra, hazaköltözött a családi kúriába, hogy a továbbiakban egész életével Elek apó életművét népszerűsítse.

Rendszeresen szorgalmazta és szervezte az Elek apó emlékünnepségeket, és kiemelkedő szerepe volt abban is, hogy a kisbaconi házon 1959-ben emléktáblát helyezzenek el. Sok esztendőn át Flóra néni, akit a helybeliek is csak Loli néninek szólítottak, fogadta a kisbaconi látogatókat. Nem volt saját gyermeke, ezért is érezte magáénak mindazon gyermekeket, akik elzarándokoltak Elek apó házába.

A Benedek Elek Emlékház létrehozásának gondolatát Balogh Edgár író vetette fel először, majd hozzá csatlakozott Sylvester Lajos a megyei kulturális bizottság elnöke, Király Károly a megyei párttitkár és a kisbaconi leszármazottak, Flóra néni, Bardócz Júlia és Bardócz Dezső.

1969-ben, Benedek Elek születésének 110 éves, és halálának 40 éves évfordulójára, nagy ünnepség keretében Kisbaconban felavatták a Benedek Elek Emlékházat.

Az emlékkiállítást a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársai, a Flóra néni által gyűjtött anyagból, nyolc szobából kettőben, a nagy ebédlőben és a belőle jobbra nyíló oldalszobában rendezték be; a Múzeum vállalta az emlékház fenntartását is, a házban lakó Flóra néni pedig a kiállítás felügyeletét. Az ebédlőteremben vannak kiállítva a régi családi fényképek, levelek és kéziratok. Itt találjuk az évszázados kiadású régi mesekönyveket, a Cimbora, Az Én Újságom, a Jó Pajtás gyermekújságok bekötött gyűjteményeit. A nagyterem menyezetét a vargyasi fafaragó népművész, Máthé Ferenc által faragott impozáns csillár díszíti, itt láthatjuk a régi használati tárgyakat és bútorokat, gyönyörű varrottasokat, sok emlékkoszorút és emlékkönyvet, Imets László és Kósa Bálint fametszeteit, festményeket és az utóbbi években megjelent mesekönyvek példányait. Ugyanebben a teremben vannak kiállítva a különböző idegen nyelvekre lefordított kötetek és Benedek Elek életéről, munkásságáról szóló egyetemi szakdolgozatok és disszertációk. Átlépve a jobbra nyíló kisebbik szobába, ott találjuk Benedek Elek dolgozószobáját, benne az eredeti íróasztalt, mindazokkal a tárgyakkal, melyek annak idején is ott voltak: írótoll, pecsét, ezüst cukortartó és az utolsó be nem fejezett utolsó levél. Az íróasztal mögötti falon az 1901-ben készült Benedek Eleket ábrázoló Karvaly Mór festmény, attól jobbra pedig a 2009-ben adományozott Magyar Örökség Díj oklevele látható.

1999-ben a Székely Nemzeti Múzeum és az emlékház kapcsolata megszűnt, a házból magánmúzeum lett.

Forrás: www.bardoczorsolya.hu

Vélemény, hozzászólás?