Fotó: Bagyinszki János
Nemzeti Hauszmann Program: közelmúltbeli restaurálás és visszaépítés folyamatában. Buda, főleg a Budavári palotanegyed újraépítve, képek a romoktól az átadás utánig. Mindezt egy fotóséta keretében…
Az elmúlt 15-20 évben készült felvételekből válogattam, amikor a Budai-várban sétálgattam, nézelődtem és csodáltam – rögzítettem a változás valóságát. A Hitleri német csapatok és a szovjetek – a történelmi értékeinket, csodás kultúránkat, értékes sokszáz éves épületegyüttesünket dúlták szét, lőtték rommá Budán. (Amire egyébként katonai szempontból semmi szükség nem volt.) Majd jött a kommunisták rombolása, pusztító bontó stratégiával – a múltat végképp eltörölni, elfeledtetni…
Megszokva az több évtizedes szomorú valóságot, a pusztulást most érzékeljük igazán, ahogy szinte hetente változik a kép és a több mint 10 épület, palota, hivatal, rezidencia hamarosan elkészül – visszaépül, megszépül mindenki örömére a várban. Igazán van mire büszkének lenni, a világon hasonló rekonstrukciós sorozatról nem nagyon hallottam.
Igazán, ha kész a projekt felzárkózunk Bécs és Prága mellé a szépséges várpalota és egyéb értékeink alapján. Az egyre vonzóbbá váló Budapesttel, hihetetlen és méltatlan, de 80 évig kellett a II. világháború romjait kerülgetni az ország kiemelten frekventált területén.
Köszönet Mindenkinek a budai változásokhoz, az újra álmodóknak és a Hauszmann programnak, természetesen a kreatív művészeknek, tervezőknek, szakembereknek. munkásoknak is (és akik a pénzt a sok-sok milliárdot biztosítják hozzá).
Egy év múlva a most még épülő értékeink is fotogén állapotban lesznek a budai városkép látványát, szépségét emelve. A bemutatott képek / 107, épületek sorrendi megnevezése:
(A fotósorozat a teljesség igénye nélkül készült, saját örömömre- örömünkre)
1.+Várkert Bazár, ami kissé kilóg a sorból
2. Pénzügyminisztérium
3. Vöröskereszt székháza
4-5. Miniszterelnöki palota – Karmelita-kolostor
6. Honvéd főparancsnokság neoren.épülete
7. József főherceg egykori palotája
8. Csikós udvar, Nemzeti lovarda
9. Főőrség palotája
10. Mátyás-kút
11. Szent István – terem
12. Falak, bástyák változásai és láthatón már a Várpalota is sorra került…
Bagyinszki Zoltán
A brassói fellegvár műemlékünk talán a kevésbé ismert, kevésbé keresett magyar reneszánsz érték Erdélyben. 1580-as és 1630-as évszám olvasható a bejárata felett.
Építési dátuma a Wikipédiában 1554-57.
Pedig a látványos fekvése kiválóan megmaradt állapota érdemessé teszi az érdeklődésre. Négy magas sarokbástya és belső zárt udvar jellemzi.
A Kárpátok övében, a város közvetlen határában található dombon építették egykoron.
A várerődítések, a bástyák, a külső védművek mellett a belső kaszárnyarészek fehér meszelt falai is látogatásra invitálják a magyar várak szerelmeseit.
Jelenleg nem látogatható az épület, jövőre turisztikai céllal hasznosítják majd, vendéglátóhely és kulturális inzézmény működik benne.
Egykor, nem oly régen a kommunisták szekus börtöne volt.
Erdély joggal lehet büszke a sok megmaradt reneszánsz várkastélyára, városerődítéseire, váraira. Ezeket manapság már kezdik helyrehozni, látogathatóvá tenni.
Infó: Bagyinszki Zoltán
Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány
Szegeden jártunk október elején és benéztünk a Fekete-ház múzeumba.
Itt az emeleten egy teremben megláttam a lenyűgöző szecessziós cserépkályha 150 éves remekét.
Persze a csoda érthető, egy helyi porcelánkereskedő rendelte a házába stílszerűen egykoron. Hála nem dobták ki a műalkotást.
Ezt az első rész végére tettem, az a szegedi motiváló művészi érték.
Engem pedig a látvány inspirált a gyulai cserépkályhák felkutatására, bemutatására. Nem csalódtam, a polgári múlt
és a vármegyeszékhely rangja természetesen igényelte egykoron a fűtés nem csak funkcionális megoldását, hanem a művészi kivitelt is.
Ebből kerül bemutatásra a honlapon I-II. részben két sorozat. Az első részben valamennyi eredeti, persze szépen felújított állapotot kell elképzelni.
A képek alatt segítve a tájékozódást minden estben olvasható a pontos helyszín, az épület megnevezése.
A következő második részben majd a kastélymúzeumba látogatunk, ahol az emeleti termekben szobákban az egykori szépségek rekonstruált másolatai láthatóak. (Vagy a kornak megfelelő, stílusú értékek másolatai kerültek a múzeumba.) A sokféle érték, forma, szín, kivitel, szépséges részletek jogosan keltették fel a fotográfus helyi érdeklődését. Évekkel ezelőtt a magyar kastélyokban fellelhető cserépkályhákból készült már sorozat, itt a honlapon – azt is érdemes megtekinteni.
Bagyinszki Zoltán
Berethalom Világöröksége, Európa Nostra-díjas, 1500-körül elkészült műemléke megtekintésre érdemes.
A középkori védelemtechnika egyik legépebb ránk maradt művészi alkotása ERDÉLY közepén található. (2 alkalommal jártam itt, kívül-belül fotózhattam.)
A kevésbé ismert kis eldugott helyen lévő szász erődítmény egykor az evangélikus püspök székhelye is volt.
Szép természeti környezetben a falu közepén épült egy kis dombra, a védőfalakkal övezett templomhoz fedett lépcsőn jutunk fel. Egykor a falu lakosságának nyújtott biztonságot és az értékeket, az élelmiszert (szalonnát, bort) is itt őrizték.
Szerencsés sorsú épp állapotú szakrális objektum várfalakkal 7 bástyával, külön óratoronnyal maradt az utókorra, kiemelkedően értékes belső részletekkel.
A csarnoktemplom gótikus hálóboltozata páratlan, a sekrestyeajtó intarziás ékesség – a 15 pontos biztonsági zárral együtt. A további ajtók, kapuk, reneszánsz ajtókeretek is egyedi műalkotások, De a leglátványosabb Erdély legnagyobb a
gótikus-ren. szárnyas oltára, amely a 1483-1524 között készült és 28 táblaképet tartalmaz Krisztus életéből vett jelenetekkel.
Említendő még a késő gótikus keresztelő medencéje, továbbá több faragott, feliratos reneszánsz síremléke, ezek egyházi
elöljárók részére készültek anno 500 éve. A szászok és magyarok ma már alig élnek a településen, évente visszatérnek és emlékeznek egykori kultúrájukra, jelenlétükre, alkotásaikra.
A sikeres időutazás történelmi élményét Bagyinszki Zoltán osztotta
meg Önökkel.
A “KIS -DEBRECEN-ként is emlegetett Nagyenyed híres kulturális központja Erdélynek, sok történelmi, művészeti -szomorúakkal is- értékekkel bír.
Többször volt szerencsém járni a városban – legutóbb a nyár elején, amikor láthatóan már szépen elhaladtak a Református Vártemplom “újbóli építésével”- honlapomon a bemutatása már régebben megtörtént.
Jó volt látni a rekonstrukció eredményét, ezt most Önöknek is bemutatom egy pár régi fotóval, amilyen volt, állapottal együtt.
A munkaterületet nem őrizték, bebátorkodtunk Gyurival és fotóztunk. Szerencsénkre sikerrel, baleset nélkül. A jó félezer éves gótikus nagytemplom már majdnem kész – a bástyákkal is védett, koros erőd falai is rekonstruálva, majdnem európai szinten, látványosan. A bejáratnál található reneszánsz Bethlen-kastély, a szürke félbehagyott értékes palota befejezése még várat magára, de már 15 év pereskedés után csak visszaharcolta jogos tulajdonát az Erdélyi református egyház, immár az Ő tulajdona az egykori és leendő magyar múzeum.
A városvezetés kinyilvánította szándékát a további békés egymás mellett élés érdekében. Várhatóan magyar állami segítség szükséges a befejezéshez.
Remélhetőleg a híres Ref. Kollégium és az egykori Vármegyeház szecessziós épülete mellett a harmadik vonzó hármas műemlék is látogatható lesz.
Bagyinszki Zoltán