A szépen berendezett kastély ma múzeum ( közlekedési és kortörténeti, bútorművészeti tárgyakkal, dokumentumokkal), egy részében kastélyszálló üzemel. Híres a kastélyhoz csatlakozó lóistálló a lóállománnyal együtt.
A közeli falusi temetőben található a családi mauzóleumban a ” Legnagyobb Magyar “síremléke, AMELY IGAZI ZARÁNDOKHELY HAZÁNKBAN.

Bagyinszki Zoltán

Bóly, Budapest, Gyula, Kisnyárád,Tihany,Tata, Vác, Révkomárom, Máriaradna, Selmecbánya, Sorokpolány amely talán a legszebb, legextrább hazai Kálvária. A budapesti Epreskerti szép barokk műemlék is nagyon értékes műemlék.

Országon belül és a hatásainkon túl sok 100 kálvária található. Igazán mívesek művészi értékűek, modernnek, lepusztultak, az egyszerű falusi szépségektől a különleges látványos keresztutakig.
A stációk legtöbbje még tartalmazza a Krisztusi szenvedés állomásainak ábrázolását ( amely nem “kötelező”). Rajzolva, festve,fából, kőből, márványból, bronzból, kerámiából készítve.
Sok helyen kápolna zárja le a végállomást. A kápolnák is nagyon sokfélék, van ahol templom, templomocska a végállomás, lásd Selmecbánya, Kőszeg vagy Vác. E szakrális emlékek több száz éve folyamatosan készültek.
A gyulai kálvária dombon lévő barokk kápolna értékes-művészi faszobrai 1760-ból származnak. A színezett szoborcsoport és Kiss György bronz stációi látogatásra érdemesek Gyulán-2020 év végén rekonstruálták.
A kisnyárádi kálvária egyszerű népi műemlék, az eredeti kerámia képeit sajnos több helyen megrongálták.
A 14 stációból álló kálváriák állítását a Ferences rendi szerzetesek kezdték el. A legszebbnek mondott “-Nagy- hazai” alkotás Selmecbányán található- jellegzetesen, hegyre épülve.
Én teleobjektívvel fotóztam – idő hiányában nem kerestem fel , de pótolni szeretném jövőre. A műalkotás, a szépséges selmeci Kálváriadomb Csontváryt is megihlette.
Szerencsésnek tarthatom magam, mert Feleségemmel Jeruzsálemben, hozzáértő vezetővel végigjártuk a Krisztusi keresztutat is.

Bagyinszki Zoltán

Kalmár Lajos házát Jeney Ernő építész tervezte 1911-ben. Jeney 1902-től Nagykőrös városi mérnökeként is működött, így – ma már különösnek tűnő módon – az engedélyező építési hatóság nevében is láttamozta a ház terveit. Ennek azonban a városközpont építészeti rendszabályozásának szempontjából volt szerepe. Mivel egységes városrendezési terv ekkoriban Jeney törekvése ellenére nem volt, az építész városi mérnökként minden lehetőséget megragadott, hogy szabályos utcaképet hozzon létre, rendezett telekhatárokkal. Itt, az egykori Técsi-féle telken, Kalmár építkezésével egyidejűleg a szomszédos köz vonalát is meghatározta.
A Kalmár-ház jelentős újításokkal hozott nemcsak a város, de az alföldi régió már hagyományosnak mondható, sajátos parasztpolgári építészetébe. A megszokott L alakú alaprajz helyett – a telekadottságokat is kihasználva – a szárazbejárós nagykapu hátraugrik a homlokzatsíktól, ezzel a poligonális bővítménnyel rendelkező sarokszoba kiemelkedik. Az utcára szalon, ebédlő és háló néz, amelyekhez az udvar felől egy nappali és egy ötszögű szoba kapcsolódik. Az épület stukkódíszítményei valószínűleg Molnár Dániel műhelyében készültek. A nehezen fotózható épülethez kisméretű hátsó udvar kapcsolódik.

Brunner Attila