Kategória Archívum: Gyula városa

12►

Old timer járművek, több, mint 100 mazsolett csoport, tűzoltózenekarok, nemzetközi és hazai delegációk rendkívül látványos és színes rendezvénye.

Egy nagyszerű ötletből lett valóság, amikor Hans Koch a Wörthi-tó partján fekvő Krumpendorf (Ausztria) Önkéntes Tűzoltóságának parancsnoka az 1970-es évek elején német, osztrák és francia tűzoltókat hívott meg eszmecserére. 1974-ben, az első találkozás alkalmával született meg a németországi Perlben a „Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra” elnevezés. 1975-ben és 1977-ben ismét találkoztak a több országból érkezett tűzoltók Krumpendorfban, ahol egy alapszabályzatot hoztak létre, valamint életre hívták a Csillagtúra Szervező Bizottságot (irodát). Az egyik pont értelmében kétévente mindig más országban kell csillagtúrát rendezni. Kezdetben az országok közti barátság ápolása, a tapasztalatcsere állt a középpontban, majd a kör kibővült a sporttal, kiállításokkal, szakmai előadásokkal, tűzoltási-mentési bemutatókkal. A csillagtúra néhány utóbbi állomása: 1993 GYULA, 1995 Meppen (Németország), 1997 Ebeltoft (Dánia), 1999 Krumpendorf (Ausztria), 2001 Bruneck (Olaszo.), 2003 Bad Schlema (Németország), 2005 Bled (Szlovénia). A legutolsó Csillagtúra 2007. május 17.-20. között került megrendezésre Ausztriában, a Tirol tartományban fekvő Stummban.

Forrás: wikipédia

Gyula város, Békés megye

12►

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. 1430 körül Maróthy János, majd 1435-ben bekövetkezett halála után fia, László által megkezdett, illetve folytatott építkezések során emelték az udvart körülvevő téglalap alaprajzú magas, zárt téglafalat. A vár köröskörül zárt téglafalát csak a falkorona alatt látható néhány kisebb lőrés szakította meg, de ezek sem az ágyúk részére készültek. Az 1438. évi kimutatás a Zsigmond király által adományozott várakról a gyulai várat nem említi, mégis a vár 1445. június 9-én már készen állhatott, amikor kápolnájának felszentelésére került sor. A Maróthyak 1476.-ban bekövetkezett magtalan kihaltával a hatalmas uradalom és a vár a koronára szállt. Mátyás király 1482-ben fiának Korvin Jánosnak adományozta. 1566. júliusában Pertaf pasa körül záratta a várat és 40 ágyúval intézett támadást ellene. A vár ostroma 9 hétig tartott, és miután segítség nem érkezett, a víz, az élelem is elfogyott. Szabad elvonulás feltétele mellett az őrség megadta magát. A török azonban a megállapodást nem tartotta be és az elvonulókat megtámadta, fogságba hurcolta. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a Károlyi Sándor tábornok vezette kuruc csapatok 1705. május 31-én körülzárták a várat, de 24 napi eredménytelen ostrom után elvonultak. A vár 1904-től végleg lakatlanná vált. Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus téglavára.

Forrás: wikimapia.org

Gyula város, Békés megye

12►

A Gyulai Várfürdő története 2008. ( 50 év )

A Gyulai Várfürdő már a sokadik volt a sorozatban, jubilált az intézmény illő volt hát egy könyvet is készíteni róla.
Szöveg: Urbancsok Judit főorvos, fotózta: Bagyinszki Zoltán. szerkesztette: Durkó károly,
A könyvet tervezte: Hegedűs Gábor, helytörténeti lektor :D. Nagy András volt.
A 112 oldalas képes album főbb tartalma:
Történelmi előzmények, partfürdő,Kastélykerti kút- a fúrások, , fürdőfejlesztések: 1957-63,  1963-68., aranykor – 70-es évek,  a vízi sportok,
nyolcvanas évek, kilencvenes évek, 1999-2008, gyógyászat- orvosi munka, a gyógyvíz  pontos leírása, teljes dolgozói névsor,  kastélypark.

Talán európai unikum: egykori kastélykert mint fürdő ( 20 medence) terület igazán egyedi a szép és ápolt zöld környezet , 250 féle lombhullató faegyed és 50 féle örökzöld található itt.
A tartalmas ismertetők mellett sok régi, még több mai fotó mutatja be a Gyulai Várfürdőt. A fotós mind a  4 évszakra fókuszált, e mellett bepillantást nyerünk
a fedett medencék életébe és a gyógyászat mindennapi munkájába is. Sport- strand és gyógyászat.
A sok fotóból válogatás is készült, a könyv gerincének alapján egy szép vándorkiállítás  is körbejárt  bemutatva az 50 éves Gyulai Várfürdő történetét.
Gyulai Évszázadok Alapítvány

1777-1791 között épült barokk-neoreneszánsz stílusban Vertics József és Léderer Ede építészek közreműködésével. A képeken a homlokzat és a díszterem látható

A várbarátok és a magyar történelem iránt érdeklődők számára készült ez a “digitális könyv”. Az olvasókat a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Kőnig Frigyes DLA köszönti az előszóban. A XV. században Gyulán épült gótikus, sík vidéki téglavárról 14 fejezetben több, mint 1000 fotó található. E képes krónikában tartalmas szöveges ismertetők olvashatók. A várépület változatos bemutatása mellett részletes múzeumi kalauz segíti a térbeli és időbeli eligazodást. A városképek, a régi metszetek, a tervezett jövőkép és a várkert híres rendezvényei kiegészítik a vár bemutatását.

Forrás: wikipédia

12►

A Magyar Urbanisztikai Társaság hétfőn érkezett levelében arról tájékoztatta a gyulai önkormányzatot, hogy a város korábban beadott pályázata és a most meghozott döntés alapján a fürdőváros Hild-díjat kap. A városépítészeti elismerést legutóbb 1984-ben kapta meg Békés megyei település, akkor Mezőhegyes.

A közterületek kialakításában, valamint az egységes városkép kialakításában elért eredményeket értékelve a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-díjat adományoz Gyula városának. Az erről szóló értesítést hétfőn kapta meg a fürdőváros önkormányzata, s minderről a még aznap, a rendkívüli testületi ülésen tájékoztatta a képviselőket Perjési Klára polgármester.

A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta Hild János-díjjal ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő települések, illetve személyek munkáját. Egyebek között Hild János nevéhez fűzhető Pest Város Szabályozási Terve, amelyet 1805-ben tett le az asztalra a neves városépítész.

Legutóbb huszonnégy (!) évvel ezelőtt, 1984-ben nyert e Hild-díjat Békés megyei település, akkor Mezőhegyes, méghozzá elsőrendűen a belváros igényes kialakításáért. A gyulai önkormányzat néhány hónappal ezelőtt pályázatot nyújtott be a Magyar Urbanisztikai Társasághoz, amelyet a grémium támogatott.

Perjési Klára a hétfői képviselő-testületi ülésen elmondta, hogy a díjat 2008 októberében Kecskeméten adják át.

Forrás: hir6