Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Tápiószele – Blaskovich kúria, a cserépkályhák
Az értékkereső-szépségrajongó polgárok számára.
Ma az ország legszebb és eredeti berendezéssel, egyediként – a csodának köszönhetően itt együtt van minden és a Blaskovichok kiváló diplomáciai érzékének továbbá egy jó szovjet tisztnek akivel megmentették a múzeum kincseit, berendezését, festményeit, könyvtárát, bútorait, trófeáit. Hihetetlen – pedig akkor mindent vittek , ezt Tápiószelén nem lopták szét- ezek megmaradtak a település dicsőségére, a nemes gondolkozók- gyűjtők tiszteletére. Két szépség a berendezésből a világos cserépkályha Zsolnai majolika ! nem akármi, de az egész gyűjtemény nagyon érdemes a megtekintésre. Vigyázz e nemes muzeális gyűjtemény nem csak 2 órás látogatásra érdemes. ( az nem is lehetséges ) A csoda kiállított agyagból még van bőven- folyamatosan kerül fel a honlapra.
Tápiószele elérhető letéréssel Ceglédnél, még 10 perc autóval, a településen belül kicsi kreativitás és türelem kell a megtalálásához. A Viczián villa és a Makovecz Művelődési ház is megtekintésre érdemes.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Kiskunhalas – Trianoni emlékmű
Falusi Mihály szobrászművész és Gulyás József kőfaragó alkotását 1935-ben avatták fel, 1949 körül 1919-es mártírok emlékművévé alakították át, majd az 1980-as években lebontották. 2001-ben eredeti fényképek és rajzok alapján Székely Tibor építész, Faragó János kőszobrász és Horváth Gyula közreműködésével újra felépítették.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápiószele – Blaskovich köznemesi kúriamúzeum és parkja I.
A kúriát 1906-ban a tápiószelei Viczián család építette neoklasszicista stílusban.
Az úrilakot 1911-ben Viczián Kálmántól vásárolták meg a Blaskovich fivérek. A kétosztatú kúria két épületrészből áll. A két toronyszobával ellátot főépületből és “konyha házból”. Az elsőben csak a lakószobák voltak: ebédlő, szalon, nappali, háló- és dolgozószoba. Az oldalsó szárnyban találhattuk a konyhát, kamrát, mosókonyhát, cselédszobát stb.
A tápiószelei kúriába lépve különös, barátságos érzés érinti meg a látogatót: az otthon érzése. A fogadó, a nappali, a szalon és a dolgozószoba alapján egy társadalmi réteg sokoldalú érdeklődéséről, egy köznemesi família több nemzedéken keresztül felhalmozott kincseiről alkothatunk képet. Itt minden tárgy a családtagokhoz kötődik és ahol lehetséges volt, ott a lakrészek eredeti berendezését őrizték meg. Végigjárva a termeket felfigyelhetünk az évszázados, jó ízléssel összeválogatott empire és biedermeier bútorokra, festményekre, csillárokra, a vitrinekben elhelyezett ezüst és porcelán tárgyakra, könyvtárra, fegyverekre, régészeti tárgyakra, trófeákra és pipákra.
A múzeumalapító Blaskovich fivérek tápiószelei kúriája már magában őrzi a kitágult látóhatárú, a nemzet jövőjét átformáló feladatokban részt vett nemesség szellemi és tárgyi örökségét. Ez az otthon a monumentális pátosz helyett a bensőség, a visszavonulás meghitt formáit mutatja, a tulajdonosok más szellemű irányultságát villantja fel.
Blaskovich György és János a magyar polgárosult köznemességnek olyan reprezentánsai, akiknek életvitelét, mindennapjait a modern mentalitás jóvoltából már a tudományok, a művészetek, a régmúlt kutatása és tisztelete töltötte ki. Szellemiségük máig ható ereje, a nemzedékeken át megőrzött tárgyi örökségük hallhatatlan bizonyíték erre. A tápiószelei Blaskovich kúriamúzeum olyan gyöngyszeme magyar örökségünknek, amire európai viszonylatban is büszkék lehetünk.
http://blaskovichmuzeum.hu/a-muzeumrol/muzeumepulet
Tápiószelén a Blaskovich Múzeum Baráti Köre szobrot készíttetett a kúria-múzeumot alapító és a Tápió menti régészeti örökséget is megismertető Blaskovich testvérpárnak. Az alkotás témája Blaskovich György (1878-1960) és Blaskovich János (1883-1967), akik a történeti, kulturális értékek megőrzését tartották élethívatásuknak. A Blaskovich fivérek már 1940-tól megnyitották kúriájukat közönség számára.
A szolnoki szobrászművész Pogány Gábor Benő által tervezett 5/4-es zsáner szoborban a fivérek alakja egyszerű kompozícióban jelenik meg.
Nagyugróc – Zay-Keglevich várkastély
VÁLTOZÁS REKONSTRUKCIÓ, ISMÉT EGY SZÉP MAGYAR TÖRTÉNELMI ÉPÜLET MEGÚJULT ( KÖSZÖNJÜK ÍGY ILLIK…..) TALÁN MANAPSÁG ISKOLA MŰKÖDIK A FALAI KÖZÖTT.
Tervezem ismét meglátogatni visszatérni a helyszínre egy szép sorozattal emlékezni a fotós múlt sikereire. Kaland volt annak idején Szlovákiában bejutni és a pár fotót elkészíteni a kastélykönyv lapjai számára.
Pár gondolat az épületről, a rezidencia adatai a fotón látható, olvasható.
Párizsi kiállításomon gr. Károlyi Györgyöt kértem fel az egykori kastélyos album- Mikes Kiadó -előszó megírására (Fehérvárcsurgói kastély, Ybl csodálatos alkotása KGY. jelenlegi 2. otthona)
Jó visszaemlékezni a tárlatra, a fotós körútra, a szöveg anyagának összeállítására. A felvételek akkor még diákra készültek- a képek másolt inkább dokumentatív jelleggel élvezhetőek, a könyv még antikváriumban kapható. 1998 a dátum –jó 20 éve már.
akkor nagyon fájt a szívem az épület állapotát illetően, de a sokadik épület, egykori magyar főúri lak ébred fel Északon Csipkerózsika álmából. Fotogén,igazán szép hófehér neogótikus várkastély, érdemes felkeresni.
Múlt, jelen, jövő talán a Visegrádi 4-ek közössége újabb motivációkat generál.
Bagyinszki Zoltán
Doboz – Szanazugi erdő a Holt Fekete–Körössel
A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű laponyok és az alacsonyabb porongok tették lehetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Az állandó vízveszély, a nagy erdőterületek ugyanakkor a megtelepedés feltételeit igen szűkre szabták. Jellemző, hogy 1715-ben Doboz lakosai mindösszesen egy hold földet műveltek, s elsősorban faszerszámok készítéséből és pákászatból éltek. A főleg 1855 és 1857 között végrehajtott szabályozás során, a Fekete-Körös Szanazug és Békési összefolyás (Fekete- és Fehér-Körös) közötti szakaszát levágták, a Fekete- és Fehér-Körös vizét az újonnan ásott Kettős-Körösbe vezették. A Doboz környékén található vadvizek levezetésére csatornákat alakítottak ki. A mai vízrajzot szemléltető térképen jól kivehető, hogy a település határait, öt kilométernyi szakasz kivételével, vízrajzhoz kötődő tájelemek alkotják. Északon a V-2. csatorna, keleten a Fekete-éri-csatorna, a Holt-Fekete-Körös, illetve a Fekete-Körös, délen az Icce-ér, illetve kiegyenesített része, az Icce-éri-csatorna, nyugaton a doboz–gerlai határcsatorna és Sebes-éri-csatorna, néhány száz méteren pedig a Holt-Fekete-Körös, majd egy jelentéktelen csatorna határolja.