Kategória Archívum: Felvidék

A komáromi Duna Menti Múzeum székhelye a Nádor utcában található, az 1913-ban épült kultúrpalota épületében. A szlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, egyben Szlovákia leggazdagabb római kori gyűjteményével is büszkélkedhet. (2002 és 2007 között a múzeum hivatalos magyar neve Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma volt, 2007. október 29-én az intézményfenntartó Nyitrai kerület képviselőtestülete kivette nevéből a magyar kultúrára vonatkozó kifejezést.)

A múzeum előtt található Jókai Mórnak, Komárom híres szülöttének egész alakos ülőszobra, Berecz Gyula komáromi szobrászművész alkotása. A szoborállítás ötlete már rögtön az író halála után (1904) felmerült, a Komáromi Lapok felhívására 1906-ban indult meg rá a gyűjtés. Az összegyűjtött pénz azonban elúszott a hadikölcsönön, később pedig politikai okokból nem állíthattak szobrot. Végül 1936-ban a csehszlovák hatóságok engedélyezték az újabb gyűjtést, ezúttal egy év alatt összegyűlt a szükséges összeg. A Jókai Egyesület pályázatát Berecz Gyula pályaműve nyerte, aki korabeli öltözékben, mesemondóként mintázta meg Jókai alakját. A bronzszobrot Prágában öntötték, talapzatát Komáromi Viktor készítette haraszti mészkőből. Alapkőletétele 1937. június 20-án, ünnepélyes átadása pedig (melyen az akkori csehszlovák miniszterelnök, Milan Hodža is beszédet mondott) november 28-án volt. 1945 után ezt a szobrot is eltávolították, de a ledöntött szobrok közül elsőként, 1952-ben visszakerült eredeti helyére.

Forrás: wikipédia

Dunaszerdahely város Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.

A város idegenforgalmi látványosságának számít az organikus építészet jegyeit magán viselő épületek sokasága, melyek többségét Makovecz Imre tervezte.

Forrás: wikipédia

12►

Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában.

Forrás: wikipédia

FOTÓ: BAGYINSZKI ZOLTÁN és JÁNOS

Ez a “mesebeli palota” Andrássy Franciska és Dénes krasznahorkaváraljai mauzóleuma – egy egyedüllálló szecessziós műemlék, amelynek építését 1904 őszén fejezték be. A nagy kiterjedésű parkkal körülvett, értékes külső és belső díszítésű építményt mi Gömöriek mindennapos, természetes dologként értékeljük. Kevesen tudatosítják közülünk, hogy az épület egyediségét elsősorban a korakeresztény, ókeleti elemek és a szecesszió formáinak művészi ötvözése adja. Azon kevés 20. század eleji felvidéki építmények egyike, amely a müncheni jugendstil képvieslőinek munkája, nem pedig a szecesszió bécs-budapesti áramlatának az eredménye, amely egyébként területünkre közvetlen hatással volt.

Dénes és Franciska házassága harminchat évig tartott, amelynek Franciska 1902. október 26-án Münchenben bekövetkezett halála vetett véget. Ideiglenesen ott is temették el. A grófon bánat és mély gyász lett úrrá. De nem csak ő gyászolt, hanem az egész rozsnyói vidék is. Úgy döntött, feleségének egy nagyszabású, önálló kriptát építtet, amelyben majd ő is ott nyugszik az oldalán. Ezért kell ezt az építményt a hálás köszönet és a gyászoló férfinak a szeretett nő iránt érzett, soha nem múló szerelme megnyilvánulásaként értelmezni.

Forrás: www.hradkrasnahorka.sk

Kassa legszebb műemlék épületei közé tartozik. Ma egyrészt múzeumi célokat szolgál, másrészt a Kassai Kerület hivatalai nyertek benne elhelyezést.

Az épület 1908-ban épült szecessziós stílusban. 8800 négyzetméter területen fekszik, az eredeti terv 300 helyiséget tartalmazott. Hadi célokra épült,-amit az oromdíszek is igazolnak-, de pénzügyi nehézségek miatt Halmos Jenő mérnök tulajdonába került, aki 50 évre bérbe adta a hadseregnek. 1998 márciusáig maradt a katonaság felhasználásában.

Az épületre, amely a polgári építészet remeke, jellemző a merész képzőművészeti stilizáció a levél és figurális díszítésű ornamentika.

A katonai felhasználású épületek jelentős számban működtek az elmúlt századelőn a városban, pl. tüzérlaktanya, csendőrkaszárnya, honvéd gyalogsági kaszárnya, honvédhuszár kaszárnya, különféle hadtest-parancsnokságok, katonai reáliskola , katonai raktárak, puskapor malom, melyek átfunkcionált épületeiből számos a mai napig fennmaradt. Bizonyára e miatt is alakult ki a nép nyelvében, a Márai által említett elnevezése a Hlavna (régi Főutca) felső végére alkalmazott “baka-korzó” elnevezés.

Forrás: elismondom.wordpress.com

123►

Az Andrássy család középkori fészke

A festői szépségű gömöri tájat hosszú időn keresztül emlegették kis Európaként, illetve kis Magyarországként. Hegyei, völgyei és városkái történelmünk – Európa történelmének színhelyei voltak. (tovább…)

A monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. Tehette, mert igen gazdag volt. Nagyapja Rössel Erazmus ugyanis olyan sok aranypénzt gyűjtött, hogy azokat – állítása szerint – egymásmellé rakva a sor az országúton Selmectől Budáig ért volna. Borbálát a selmeciek önteltsége és tékozló életmódja miatt Leányvári boszorkánynak nevezték. Vagyona mellett szépsége is messze földön híres volt, akadtak tehát kérői szép számmal, de ő mindegyiknek nemet mondott. Hiába figyelmeztették, hogy az ő gazdagsága is véges, két kézzel szórta a pénzt. Beledobta gyűrűjét a patakba, és azt mondta, az ő jóléte annyira biztos, mint az, hogy ez a gyűrű elvész. A gyűrű később egy hal gyomrából előkerült, Borbála pedig szegényen mindenkitől elhagyatva halt meg. Temetésén óriási vihar kerekedett és az emberek a koporsót hátrahagyva elmenekültek. A holttestet kutyák falták fel.

A valóság azonban az, hogy a vár a török veszély idején, 1564 és 1571 között épült. A várost 24 olasz ágyúval védte a Léva és Bakabánya irányából várható támadásoktól. Ha ellenséges csapatokat láttak, akkor fekete lobogót tűztek ki. Ha viszont vendég közeledett, az őrség úgynevezett monettát fúvott. Tűz esetén nappal vörös lobogóval, éjjel lámpással jelezték a vészt. A tűzőr negyedóránként trombitált, míg az egész órákat harangütés jelezte. A leányvárban 1860-tól az akadémisták testgyakorló órákat tartottak.

Belül az épület emeletei tagolatlanok, kisebb szobákat a sarokban elhelyezett tornyokban találunk. A boltozatos földszintről az emeletre eredetileg nem vezetett feljárat, mivel ott tárolták az őrség lovait.

Ma az épületben a törökellenes harcokra emlékező kiállítás látható. A vár emeletéről a város teljes panorámáját élvezhetjük.

Forrás: selmeciszellem.hu

A palota tetején található a bíborosi kalap a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegorikus szobrok. Az épület Orsolya utca (ma: Uršulínska ulica) felőli oldalán látható Paracelsus emléktáblája, a világhírű orvos – alkimista 1537-es pozsonyi látogatásának emlékére. Továbbá láthatunk egy vízszintes vonalat is „1850. febr-5” dátummal, amely a megáradt Duna aznapi vízszintjét jelöli.

A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.

Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.

Forrás: wikipédia

12►

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 6. században szláv település állt a területén. A mai települést 1293-ban Topolchan néven említik először. Királyi birtok, majd 1307-ben Károly Róbert Haslav comesnek a Kistapolcsányi család ősének adta, aki királyi engedélyt kapott arra, hogy a Leves patakban arany után kutasson.

Mai kastélya eredetileg késő gótikus vízivár volt, melyet előbb a johanniták, majd Csák Máté birtokolt. Az első plébániatemplomot a 14. század első felében építették. Várkastélyát a 15. században a Kistapolcsányi család építtette. 1559-ben az országgyűlés mint szükségtelen erődítményt le akarta bontatni, 1578-ban azonban mégis újjáépítéséről döntöttek.

A település 1600-ban mezőváros lett. 1611-ben kihalt a Kistapolcsányi család és 1616-ban a birtok a Rákóczi családé lett. 1662-ben a várat átépítették, 1664-ben kirabolták a császáriak.

1696-ban itt született II. Rákóczi Ferenc első fia György Lipót. 1705 januárjában itt volt Rákóczi főhadiszállása. 1708-ban a kurucok elleni győzelme után Heister tábornok serege foglalta el. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a Rákóczi birtokok, így Kistapolcsány is a kincstárra szálltak, melytől 1710-ben a Coburg család vásárolta meg, majd 1711-ben Zichy Károly szerezte meg. A Zichy család 1742-ben a horvát származású Keglevich családnak adták el. A Keglevichekkel számos dalmát telepes is érkezett, akik fellendítették a zöldség és gyümölcstermesztést, a szőlőtermesztést és sörfőzést.

1787-ben Keglevich Károly a korábbi gótikus templom helyett új barokk templomot építtetett. 1890-ben a Habsburg család lett a kistapolcsányi uradalom birtokosa.

1910-ben 1602, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Forrás: wikipédia

A palota tetején ma is ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegorikus szobrok. Az épület Orsolya utca (ma: Uršulínska ulica) felőli oldalán látható Paracelsus emléktáblája, a világhírű orvos – alkimista 1537-es pozsonyi látogatásának emlékére. Továbbá láthatunk egy vízszintes vonalat is „1850. febr-5” dátummal, amely a megáradt Duna aznapi vízszintjét jelöli.

A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.

Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.

Forrás: wikipédia