Kategória Archívum: Felvidék

Pozsony – Bérpalota

Felvidék

Pozsonyi Kék templom

Felvidék

A Kék templom vagy Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Pozsonyban Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették („Sissit” 1899-ben ölték meg Genfben). Pozsony-Óváros részében található, közel a Comenius Egyetem jogi karához és a szintén Lechner Ödön tervezte Grössling Gimnázium szomszédságában. Bagyinszki Zoltánt lenyűgözte az egyedi magyaros architektúra!

Forrás: wikipédia

Párkány – Egykori Takarékpénztár

Felvidék

Kassa – Új Városháza

Felvidék

Pozsony – Banképület

Felvidék

Pöstyén – Thermál Palace Szálló és Irma fürdő

Felvidék

1912-ből származó Szecessziós gyöngyszem gyönyörű környezetben, a varázslatos termál-szigeten, közvetlenül a termálforrások és gyógyiszap forrásai felett található. Az Irma fürdővel közösen kiváló feltételeket biztosít a gyógy-üdüléshez az egész év folyamán.

Páv, Héra istennő szent madara, a halhatatlanság és a nemesség jelképe az ősi történet szerint a pöstyéni gyógyforrásoktól gyógyult meg, és most jelképe a Thermia Palace Hotelnek.

A felújított és légkondicionált Thermia Palace Hotel 111 szobát kínál, ebből 14 apartman. Restaurátorainak köszönhetően megőrizte a gazdag művészeti külső és belső díszítéseket, a domborműveken, a homlokzati maszkokon, kerámia elemeken, járólapokon és a festett üvegeken.

Forrás: szallas.hu (tovább…)

Pöstyén fürdőváros

Felvidék

A régészeti leletek tanúsága szerint a melegforrások körül már az őskorban éltek mammutvadászok. A város környékén került elő Szlovákia egyik legjelentősebb őskori emléke a Moraváni Vénusz. Már a rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 °C-os meleg, iszapos forrásait.

A település első írásos említése “Pescan” alakban 1113-ból a zoborhegyi bencés apátság birtokainak leírásából származik. A 13. század derekán a gróf Cseszneky család birtoka volt. A 13. század végétől 1321-ig Pöstyén is Csák Máté uralma alá tartozott. Halála után a birtok a királyé lett. Eztán Pöstyén királyi birtok, részben pedig Temetvény várának uradalmához tartozott. 1348-ban Nagy Lajos király a temetvényi uradalmat hívének, Kont Miklós magiszternek adta. A család kihalása után II. Lajos királytól a Thurzók szerezték meg.

A középkorban a gyógyulni vágyók a források körül ásott, faágakkal megerősített, szalmával bélelt gödrökben üldögéltek. Gyógyvizéről elsőként Wernher György tudósított 1549-ben kiadott Magyarország csodálatos vizei című művében. Gyógyvizének és iszapjának gyógyászati alkalmazását Johannes Crato von Krafftheim orvos 1571-ben kiadott művében jellemezte.

Erősen radioaktív gyógyvizével reumát, idegbántalmakat gyógyítanak. A fürdő bérleti jogát 1889-ben a Winter-család szerezte meg. Bérbe vételének kezdetén csupán egy szerényen berendezett, harminc szobás szálloda állt a fürdővendégek rendelkezésére, gyógykezelésüket pedig egy 19. század kezdetéről származó, forrásokra épített fedett medencés fürdőház valamint további két kádfürdőkkel ellátott fürdőház biztosította a Fürdőszigeten. A szálló vendégei a Vág folyón keresztül vezető facölöpökön álló hídon jutottak át a Fürdőszigetre.

Forrás: wikipédia

Pozsony – Szt. Márton Dóm

Felvidék

A Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom Pozsony legismertebb és legnagyobb temploma. Háromhajós gótikus templom, amely az eredeti román templom helyére épült.

Építése a 13. században kezdődött. Mai alakja többszöri átépítés eredménye, ugyanis háborúk és földrengések során többször megsérült. A dóm tornya 85 méter magas, a legmagasabb Pozsonyban. A tetején van a Szent Korona másolata (150 kilogramm tömegű és 164 cm magas), melyet 2010. augusztus 18-án emeltek le restaurálás céljából. A templomtorony a város erődítményének része volt, így bástyaként is szolgált. Donner György Rafael tervezte a barokk Alamizsnás Szent János kápolnát. A templomban gótikus és reneszánsz síremlékek találhatók. Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik.

A templomban látható ólomból kiöntött Toursi Szent Márton szobrot Donner György Rafael készítette 1734-ben. A templom katakombáiban sok híres ember nyugszik. Köztük:
Jozef Ignác Bajza – kanonok, szlovák író
Esterházy Imre – esztergomi érsek
Krman Dániel – evangélikus püspök, író
Schomberg György – az Academia Istropolitana alkancellárja
Pálffy János – a szatmári béke létrehozója, utóbb nádor
Pázmány Péter – prímás, esztergomi érsek

A templom 2002. november 11-étől nemzeti kulturális emlék.

Forrás: wikipédia

Pozsony – Prímási palota 2. (Belsők)

Felvidék

A Prímási palota, Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája. A palota egyes részei ma múzeumként funkcionálnak.

A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.

Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.

Forrás: wikipédia

Révkomárom – Városháza

Felvidék

A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban a Városháza épülete. A korábbi, egyemeletes barokk városháza 1718-1719-ben épült, melyet 1725-ben átalakítottak és cseréppel fedtek be. Ezt az épületet azonban az 1763. évi földrengés romba döntötte. 1766-ban épült újjá, majd 1767-ben felépült rézzel fedett tornya is, melynek tetején a Habsburg-birodalom jelképét – a hatalmas, pléhből készült kétfejű sast – helyezték el. 1848-ban tűzvész áldozatává vált az épület, melyet fel kellet újítani. 1875-ben kétemeletes épületté alakították át Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján.

Forrás: www.travelguide.sk