Kategória Archívum: Erdély – Partium

A Bihar- hegység csodáit követően 2018. nyarán végre összejött a kirándulásunk a Fehér – Körös és a Maros között elterülő Zarándi hegység belsejébe is. A Mátra szerű középhegység kb – 80 km hosszan húzódik közel a Magyar határhoz 6-7-800 m gerinc magassággal.
A csapat tagjai voltak: korelnök Feri bácsi Aradról, Gyuri barátom és Én. A kocsiban jókat beszélgettünk régi érdekes helyi történeteket hallgattuk, vidám társaságként töltöttük a közlekedési időnket.
Bevezetésképpen a hegység Nyugati peremén kocsival “megmásztuk” és lefotóztuk a Világos feletti citadellát, a várból pazar kilátás volt a világosi síkra, történelmünk egyik legszomorúbb földrajzi koordinátáira
a fegyverletétel-a megadásunk helyszínének hatalmas síkjára, elmélázva odaképzeltem a a magyar honvédeket és az oroszok hatalmas túlerejét. Közvetlenül alattunk a Bohus kastély épülete, ahol a dokumentumot aláírta a 2 kiváló hadvezér.
A déli irányban végigtekintettem az Arad- Hegyaljai borvidék szőlőtermő lankáin. Régen a királyi Magyarország leghíresebb, nagyon kedvelt kadarkás borvidéke volt- Van folytatás, ma Balla Géza talán a leghíresebb borásza ennek a vidéknek.
Pár hónapja a hegység legszebb és Erdély egyik legszebb várromját tekintetük meg Solymos egykori várát a Maros feletti dombon.
Programunk keretében megcéloztuk- sikertelenül a hegység 2. legmagasabb csúcsát HEGYES-t ez most több okból: legfőképpen a szűk időkeret és a sötétedés veszélye miatt faladásra került. Pedig szép erdei pihenős fotósétát tervezetem.

Túránk során láttuk a román erdőirtás szörnyű körülményeit és az erdő impozáns faóriásainak tarolását- nem először. Hatalmas kamionokkal erőgépekkel ma már gépesítve, hatékonyan folyik a munka , egy két évtizede még a lovakkal
történt mindez, nagy nehézségek közepette. Rossz volt nézni ahogy e rabszolga munka zajlott a román kiabálós vezényszavak közepette. Nem veszélytelenül irtva az erdőt.
Rendhagyó stoppos kalandunk is ehhez kapcsolódott, fáradtunk az idős barátunk is nehezen bírta az óvatos iramot. Elhangzott a javaslatunk. “Feri bácsi stoppold le a traktort, mire Ő határozottan integetni kezdett. Sikeresen lestoppoltuk hát a piros masinát
és felkapaszkodtunk az elejére – így időt és távolságot nyerve tudtunk közelebb kerülni a remélt úti célunkhoz. Izgalmas adrenalin fokozó érzés volt ott elöl állni, haladni fölfelé a szűk és meredek erdei úton zakatoló gép orrán- közben fotózni videózni is kellett az eseményeket.
Érezve fogytán az erő, a kapaszkodás egyre bizonytalanabbá vált – jeleztük köszi a segítséget és leugorva gyalog folytattuk tovább erdei utunkat a v alakú földúton. Néhány órára belekóstolhattunk a Zaránd belsejébe is – Nehéz szívvel a lassan függőlegesnek tetsző csúcs előtt visszafordultunk, de a fanyűvő traktorstoppolást bevéstük emlékezetünkbe. A lefelé út kényelmesebb volt, érthető módon megkönnyebbülve tervezgettük az esti programot a remélt helyi gasztronómiai különlegességgel.
Este értünk vissza kocsival a szálláshelyükre Világos mellé ( Igazán borzasztó érzés volt látni itt is az emeletes cigánypalotákat-a tájidegen, legtöbbször lakatlan főút menti “ túl-díszes építményeket” végig a vonalon).
Házigazdánk és felesége mosolyogva kedves szavakkal, igényes vendégfogadással kompenzálta a túra végcéljának sikertelen elérést. Remek házi pálinka, finom vörösbor – kellemes diskurálás is dukált a szabadtéri vacsorához. Nem kellett ringatni a társaságot, szép napot töltöttünk a Zarándi hegységben. Köszönjük szépen román vendéglátóinknak és külön is túravezetőnknek Feri bácsinak. Zárásként megtekintettük egy szál virággal tisztelegve Aradon a Magyar szabadság, az aradi mártírok emlékművét.

Bagyinszki Zoltán

https://www.youtube.com/watch?v=vVeHKMXoQQI&feature=youtu.be

A kézdiszentléleki római katolikus templom a falu határán emelkedő Perkő-hegység aljában, enyhén kiemelkedő dombon áll.
Kézdiszentlélek templomát 1332-ben, a pápai tizedjegyzékben említették először. A korabeli dokumentumok szerint a 14. század elején a falunak már volt plébániatemploma.
Az egykori román stílusú templom helyére a 15. század végén egy nagyméretű gótikus templomot építettek.
A reneszánsz stílusú faragott bejárati kapu a 17. századból származik.
A 18. század végén a templomot és a templombelsőt barokk stílusban átalakították. A gótikus boltozatot lebontották, a kapubástyát felújították, a déli oldal portikusza is akkor épülhetett. 1713-ban a középkori templomtornyot magasították és a hangablakos felső rész is akkor készült. Az orgonakarzat építési ideje 1736.
A műemléktemplomot 1701-ben, 1773-ban, 1834-ben, 1892-ben, 1913-ban és 1969-ben javították.
Az 1996-os felújítás során a szentély délkeleti oldalán a tetőpárkány alatt egy 16. századi freskó fríz került elő. Ugyanakkor semmisült meg a hajó külső falát díszítő középkori falképes felület.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Erdély – Székelyföld még sok ilyen, de még több már elbontott hasonló autentikus épülettel rendelkezik.
jellegzetes sajnos már lakatlan, 100 évtől idősebb székely parasztház Csíkszentsimon közelében. A jellegzetes faragott díszes székelykapus bejáróval.
A belső sajnos lerobbant állapotban volt – nem fotogén. Két kis szoba konyha előtér takaros beosztással. Alul pince is található.
Igazán elgondolkoztató a változás: a nép a tömeg ebben – ehhez hasonló épületben élte mindennapi életét, feltehetően boldogan….Holt tartunk ma már ettől?!
Látható a tetőt már rendbe hozták – talán folytatódik a rekonstrukció és ismét élet költözik a házba.

Bagyinszki Zoltán fotográfus 2018.

A település látványossága az 1834-ben klasszicista stílusban épült kastély, amely egykori tulajdonosa, báró Solymossy László után Solymossy-kastélyként él a köztudatban. Az épületet egy hat hektáros park, arborétum veszi körül. Sajnos az épület nem látogatható, ugyanis abban pszichiátria működik, Arad egész területéről érkeznek ide mentális betegségekben szenvedők.

http://www.kastelyerdelyben.ro/solymosy-kastely-apatelek-.html

A palotát Deutsch K. Ignác kereskedő építtette üzlete, egy üveg és porcelánbolt (áruház) számára.
A forrásom szerint az eredeti tervek nem kerültek elő, így az építészre, és az időpontra is közvetett bizonyítékok vannak. Egy 1910 januárjában, Nagyváradon megjelenő újság hirdetésében szerepel először az üzlet.
Az épületet az 1970-es években lebontották, csak a homlokzatot hagyták meg. Mögéje új, korszerű építéstechnológiával emeltek házat. Abban az időben elég gyakran jártunk Nagyváradon a családdal, és emlékszem az építkezésre. Akkor láttam először ezt a felújítási módot.
A magyaros motívumokkal díszített homlokzatot még mindig megnézheti az, aki a Fekete Sas-palota Zöldfa utcai kijáratán megy ki az épületből. Az épület funkciója folyamatosan változott ezalatt a több mint negyven év alatt.

https://www.kozterkep.hu/~/27295/A_Deutsch_haz_epuletdiszei_Nagyvarad_1909.html

Építészet – Eklektikus Stílus
Korszak – 1892-1900
Építészmérnök – id. Rimánoczy Kálmán

A RIMANÓCZY SZÁLLÓ a Libertăţii (Szabadság ) 8. szám alatt áll, és két szakaszban épült 1892– amikor a Körös-parti szárny épült – és 1900 között, amikor megépült a Iosif Vulcan  utcai épülettömb. Idősebb Rimanóczy Kálmán építette és az ő tulajdona volt. Az épület eklektikus stílusú. Egyes helyeken klasszicista vagy neoreneszánsz elemek is felfedezhetők. A jelenlegi vendéglő, az egykori, neves Royal kávéház belseje ma is őrzi az eredeti szecessziós díszítést. Halálakor az építész végrendeletében a városra hagyta az épületet, kifejezve kívánságát, hogy az a nevét megőrizve közfürdői rendeltetését is megtartsa.

http://oradea.travel/hu/?p=1883

Az 1900-ban lebontott régi Magyar Királyhoz kávéház helyére építették, a Rimanóczy szálloda és gőzfürdő derékszögű hajlatában. A Royal felépítésével az emeleti részen a szálloda 25 szobával bővült. 1902-ig az egyedüli fontosabb szórakozóhely volt a Bémer téren. Ma Oradea vendéglő.

http://www.transindex.ro/nagyvarad/helyszinek/oradea-vendeglo.htm

Bánffyhunyad a 11. században és a 12. században királyi tulajdonban, majd 1330-tól a Bánffy család tulajdonában volt 1848-ig.

A templomot feltehetően a 13. században építették. A mai templom helyén 1200 körül épült kisebb templom állt, melyet 1307-ben kibővítettek. Az új templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Jelenlegi tornyát 1411-ben építették és a templomot akkor körülvevő védőfal egyik bástyájának. A hajónál magasabb, sokszögzáródású, támpillérekkel erősített, hatalmas ablakokkal megvilágított szentélyét 1483-ban emelték, késő gótikus stílusban. Az 1660-1661-es tatár betörések után 1689-ben, majd 1772-ben javították az épületet. A templomot 1882-ig bástyákkal erősített védőfal vette körül. A faberendezés is több szakaszban készült el. A hajóban és a diadalív szentély felőli részen lévő 116 kazetta Felvinci mester munkája 1705-ből. 1772-ben, a hajó déli falának újjáépítésekor a fal melletti kazettasort lebontották, egy részét visszaépítették, míg egy másik részét kiegészítésre használhatták. Ekkor készítettek ide 23 kazettát, melyek jóval gyengébb minőségűek, mint a korábbi festmények. Az 1765-ös földrengés során a szentély boltozata beomlott, helyébe ifjabb Umling Lőrinc és Umling János készített 112 táblából álló új, kazettás famennyezetet 1780-ban. A templom bútorzatát időközben barnára mázolták, de az áttetsző díszítmények alapján feltételezhető, hogy ezek egy részét is Umlingék festették. Az 1705-ben készült famennyezetet 1942-ben Vincze István, majd 1963-ban Ambrus D. Ferenc javította.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kőrösbánya aranybányáit már a rómaiak is művelték, a 15. században pénzverdéje volt. A ferencesek már a középkorban templomot építettek, és a török veszély idején kolostorukat erőddé alakították. A 16. századtól bányái jelentősége visszaesik. 1746-ban a megcsonkított Zaránd megye székhelyévé lesz. A hajdani, jelentősen átalakított vármegyeház a ferences kolostorral szemközt áll. A települést az 1784-es és 1848-as mócvidéki felkelések egyaránt feldúlták, lakosságát megtizedelték.
1634-től a középkori ferences templomot a reformátusok használták. A Dévára telepedő bolgár ferencesek 1728-ban szervezik újra a katolikus plébániát és 1763-68 között a középkori épület támpilléreinek és mérműves ablakainak felhasználásával újraépítik a ferences templomot és rendházat emelnek melléje.
A hatóságok 1950-ben ide internálták Scheffler János szatmár-nagyváradi püspököt és 1952-ben a ferences rendtartomány 37 testvérét (a 3 erdélyi kényszerlakhely egyike lesz így Kőrösbánya). Elöljáróikat 1961-ben bebörtönözték. A szerzetesek egy része 1964-ben hagyhatta el a kolostort, mint kényszerlakhelyet.

http://szentferencalapitvany.org/kapcsolat/vendeglatas/korosbanyai-ferences-kolostor/

Az Erdélyi – érchegység völgyei, települései között, Brád után ( az aranymúzeum kincseinek megtekintését követően) É-i irányban a 2. település a keskenyedő Fehér – Körös immár igazai kanyargós része következik.
A falu határában egy leharcolt híd mentén a vihar és a villámlások közepette Zdrápc előtt készültek az igazi fehér folyóvízről a felvételek. Érdekes a történelem a politika, a valóság meg szomorú a szomszéd falu neve pedig: Bucuresci – Bucuresd.
A faluban egy román ortodox templom és egy pusztuló – elpusztult magyar templom volt látható…….
A Fehér – Körös forrásvidékén fotóbarangoltunk, keresve a legfelső hegyi szakaszát a Gyulán közismert egyenes egyszerű – csatornafolyónak. Jó lett volna még egy kicsit tovább merészkedni, de jött a vihar és fogyott az időnk, Gyuláról már nagyon messzire voltunk.
Csak Zdrápcig jutottunk a forrás az eredet egy legközelebbi hosszú program része lehet majd. Tudom és sajnálom már nagyon közel volt az eredeti úti célunk.

Csak információ : teljes hossza döntően ma Romániához tartozik: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza Gyula környékén a Szanazugig számolva 9,8 km.

Bagyinszki Zoltán