Haladnak a Rákóczi várkastély rekonstrukciójával. Az álom beteljesül. A szép tető már a helyén van, a cserepezés is befejeződött. Elmentem megnézni – minden okés. köszönjük a szakemberek munkáját, II. Rákóczi Ferenc nevében is.
Tető képriport: 2019. május 10.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Az egyemeletes főépület a városközpont dísze. Barokk stílusú kapuzata fölötte kis kiugró erkély, innen mondta el Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A főhomlokzat közepén nyíló három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Az északi épületszárny emeletén alakították ki Zemplén vármegye levéltárát, 1776-ban készült barokk szekrénysora ma is használatban van. A levéltárban dolgozott éveken át Kazinczy Ferenc, emlékét őrzi a városháza belső udvarán felállított mellszobra, Pátzay Pál alkotása.
A 18. század közepén Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be. 1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt. Az északi épületszárnyban Zemplén levéltára kapott helyet, mely jelenleg is ott található. A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.
A városháza eredetileg nem itt, hanem 1894-től a Kazinczy Ferenc Múzeum mai épületében működött. Miután Zemplén vármegye megszűnt, 1950-ben a városi tanács hivatalait ide költöztették át, a műemléki felújítást 1966–1974 között végezték el. Az épület 1999 óta a városi önkormányzat székháza.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az egyemeletes főépület a városközpont dísze. Barokk stílusú kapuzata fölötte kis kiugró erkély, innen mondta el Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A főhomlokzat közepén nyíló három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Az északi épületszárny emeletén alakították ki Zemplén vármegye levéltárát, 1776-ban készült barokk szekrénysora ma is használatban van. A levéltárban dolgozott éveken át Kazinczy Ferenc, emlékét őrzi a városháza belső udvarán felállított mellszobra, Pátzay Pál alkotása.
A 18. század közepén Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be. 1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt. Az északi épületszárnyban Zemplén levéltára kapott helyet, mely jelenleg is ott található. A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.
A városháza eredetileg nem itt, hanem 1894-től a Kazinczy Ferenc Múzeum mai épületében működött. Miután Zemplén vármegye megszűnt, 1950-ben a városi tanács hivatalait ide költöztették át, a műemléki felújítást 1966–1974 között végezték el. Az épület 1999 óta a városi önkormányzat székháza.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bagyinszki Zoltán fotográfus
De milyen kosár? Corvina Kiadó – Bede Béla szerkesztette népművészet mesterei témakör sok Bagyinszki fotóval készült.
A könyv okán bejárva az Alföld településeit sok mesterrel, csodás kezű és szenvedélyű alkotóval hozott össze a feladat.
Néhány felvétel Gregor Balázs szalmafonó népi iparművészről készült a Tisza mentén. Erre a falura szokás mondani az Isten háta mögött található…
Csendes szerény ember, de a keze az ujjai azok precízen folyamatosan dolgoznak – készítve a mesterműveket, a kiállítási és használati tárgyakat.
Nagyon precíz mozdulatok. segítik a végtermék a minőségi szépségek formagazdag elkészítését. Erre nem mondhatjuk: 3-4 év után eldobható és csere.
A képsor végén látható öreg poros pupulykó több mint 40 éve készült már -állapota ma is tökéletes.
Balázs bácsi szimpatikus egyéniség ez az élete, a természetes anyag megformálása tárgyalkotó népművészé alakította.
Örültem a találkozásnak, további jó egészséget és sok sikert kívánok a munkájához.
Bagyinszki Zoltán
A 88 éves mester elhozta Nagybánya levegőjét városunkba. Az “utolsó Mohikán….” aki életében végig küzdött- küzd É-Erdély városában az egykori világhírű művésztelep megmaradásáért/ sajnos valószínű csatavesztéssel.
A hírnév megtartásáért évtizedek óta nemzetközi festőtelepet is szervezett – kiváló alkotásokkal, Magyarlápos és Felsőbánya csodás környezetében.
Elismerés és köszönet a kitartó művészeti alkotó életmű és a küzdelem okán.
Véső Ágoston évtizedek óta baráti és művészeti kapcsolatokat ápol városunk alkotóival, művésztelepünk tagjaival és a kiállításokat szervező szakemberekkel, intézményvezetőkkel.
Szia Guszti bácsi, további jó egészséget és még kiváló műveket, sikeres kiállításokat kívánok, barátsággal:
Bagyinszki Zoltán
A hatalmas méretű, háromszintes palota főtömege L alaprajzú, az udvar felé mindkét szárára merőlegesen csatlakozik azonban egy-egy rövid, keskeny épületszárny. A magas lábazat mögött egykor kialakított pince helyén ma üzlethelyiségek nyílnak, a pinceablakokat üzletportálokká, kirakatokká alakították. Az épület fő nézete a főtér felől látható, ahonnan rálátás nyílik a hatszög három oldalából álló saroktoronyra, és a hozzá csatlakozó két épületszárnyra. A tornyot hatszögű, többszörösen tagolt, párkányokban, nyílásokban, maszkos és növényi díszítőelemekben gazdag gúla alakú, kőből és díszbádogból alakított „toronysisak” hangsúlyozza. A torony három oldalának homlokzata gyakorlatilag azonos kialakítású: alsó szintje sávozott, az egyszerű téglalap alakú ablakok vállmagasságában az egyik sávon végigfutó, korongokból álló vakolatdísszel. A földszintet lezáró, egyszerű lemezprofilú párkány az első emeleti erkélyek járószintjével esik egybe. A torony mindhárom oldalán kialakított erkélyek mindegyikét kovácsoltvas mellvéddel látták el, amelynek a múzsák hárfájára emlékeztető fő motívuma többször is visszatér az épület díszítésében. Az erkélyek két oldalán, alacsony pilléreken antik mitológiai alakokra emlékeztető atlasz és kariatida áll, ők tartják a második emeleti erkélyek konzolait. A lakásokba vezető ajtók félkörös záródásúak. Az erkélyek közti falfelületeket függőlegesen sávozott, a sávok aljában levélornamentikával ellátott vakolatdísz tagolja. A második emeleti erkélyek vas-mellvédje talán kevésbé elegáns, itt inkább a nyílásokon és nyíláskereteken van a hangsúly. A hármas tagolású nyílások egy szélesebb, egyenes záródású ajtóból és közvetlenül mellette elhelyezett, egészen keskeny, az ajtóval azonos magasságú, félkörös ablakokból állnak. A három elemet egymástól elválasztó keskeny falsávot egyszerű, geometrikus vakolatdísz emeli ki. A fölöttük elhelyezkedő szemöldököt két négyzetes konzol támasztja alá a nyílásokat elválasztó falsávok fölött. A torony három oldalának különbségei csak itt kezdődnek. A sarok-oldal homlokzatát fogrovatos párkány zárja le, fölötte szegmensíves, levélornamentikával díszített oromzat, amelyet kis sarokpillérek választanak el a másik két oldal oromzatától. A torony két oldalhomlokzatán a második emeleti erkélyek két oldalán egy korongból kiinduló, három sípszerű vakolatdíszt alakítottak ki; az erkély szemöldökpárkánya fölött keskeny, levélornamentikával dúsan kitöltött falmező húzódik. A fogrovatos párkány helyén e két oldalon indadíszes fonat fut, amely csak a szemöldökpárkány fölött szakad meg. A két oldalhomlokzat fölött kialakított félkörös oromzat orommezejében három részre osztott, lekerekített sarkú, félkörös ablak nyílik.
http://lexikon.adatbank.transindex.ro/mobil/muemlek.php?id=202
Bagyinszki Zoltán
Gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplom rejti a nagyon értékes és szép műalkotást – Báró Harruckern Ferenc síremlékét. 1777
Elöl jobbra a szentély mellett lévő műemlék síremléket Martin Schmidt bécsi szobrász készítette- egyébként a báró egy bécsi temetőben nyugszik.
Igényes szép részlettekkel készült a fehér márvány szobrászati munka. A dombormű Johann Martin Fischer szobrászművész a bécsi akadémia tanára alkotása.
az alatta lévő latin szöveget Anton Migazzi váci püspök fogalmazta. Mellette látható Boldog Apor Vilmos oltára.
A látogatás kapcsán érdemes egy két pillantást vetni a múlt század végén készült gyulai történelmi eseményeket –történelmi személyeket ábrázoló seccokra is.
Majd félezer négyzetméter területen (Patay László festőművész 1987) mélyedhetünk el a múltunkban.
Bagyinszki Zoltán
