Az album Bagyinszki Zoltán eredeti szándéka szerint gyönyörködtető építészeti értékeket mutat be az Alföldről, mint földrajzi tájegységről, amely délen és keleten túlnyúlik a politikai határokon. A lehetséges témák közül a leglátványosabbat, s magára a területre nézve is legjellemzőbbet választotta fényképei elkészítéséhez a könyv kezdeményezője, amikor a századforduló épületein kereste a sajátosan alföldi karaktert. Innen már a bevezető írójának – egyben a kötet szerkesztőjének – kihívó feladata, hogy ezt a megérzett fogalmat: alföldi szecesszió, megkísérelje világosan körülhatárolni, létét szakmai érvekkel alátámasztani. A kérdés nem egyszerű, de a válaszadást ösztönzi, hogy e könyv keretében a valóban gyönyörködtető képek kíséretében lehet foglalkozni a magyar századfordulós építészet sajátszerűségével, az azt minden más kortárs irányzattól megkülönböztető jellegzetességeivel.
Magyarországon a századforduló építészetében a művészeti forradalom nem a szecesszióval köszöntött be, hanem Lechner Ödön nemzeti építészetet, sajátos magyar formanyelvet teremtő kísérletével az 1890-es években. Lechner egyfelől az építészeti gondolkodás úttörői közé tartozik, akik a műszaki fejlődés eredményeit felhasználva, az új anyagokból és új szerkezetekből adódó lehetőségeket akarták érvényesíteni, és ennek következményeit műveiken őszintén megmutatni, anélkül, hogy azt a történeti stílusok eszköztárából vett elemekkel díszítenék. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik minden ornamentikát és minden hagyományra utaló formálás módot elvetettek, hogy csak a technikát magát hagyják szóhoz jutni alkotásaikon. Azt gondolta, hogy az épületeknek beszélniük kell tudni azon a nyelven, amely kultúrának a szülöttei, csakhogy ezt a nyelvet meg kell találni, meg kell tisztítani, vagy ha erre más mód nincs, meg kell alkotni.
Lechner a magyar népművészet motívumkincsét tartotta egy új építészeti formanyelv forrásának, olyan motívumokat, amelyek a paraszti kultúra évszázadokon át tartó virágzása során a nép közös tudatalattijában, érzésvilágában, ízléskultúrájában, gondolkodásmódjában kitörölhetetlen nyomokat hagytak, és amelyek régiségük miatt az eredetükre, a keleti nagykultúrákkal való kapcsolatra utalnak.
TARTALOM:
SZERBIA
Apatin
Városháza
Újvidék
Zsinagóga, tanácsház és iskola
Újvidéki Takarékpénztár
Magyar Katolikus Gimnázium
Nagykikinda
Villa
Zenta
Tűzoltólaktanya és szertár
Magyarkanizsa
Kaszinó és Takarékpénztár
Palics
Fűrdő-együttes: Női fürdő, Vigadó, Víztorony
Szabadka
Raichl palota
Raichl bérház
Sonnenberg-ház
Városháza
Szabadka vidéki Kereskedelmi Bank
Zsinagóga
MAGYARORSZÁG
Szeged
Raichl-palota
Reök-palota
Beregi-ház
Új zsinagóga
Márer-ház
Deutsch-palota
Gróf-palota
Lechner téri ikervillák
Hódmezővásárhely
Zsinagóga
Első Takarékpénztár
Susáni református templom
Üzletház
Református Bethlen Gábor Gimnázium
Úri Kaszinó
Polgári leányiskola
Békéscsaba
Állami polgári fiúiskola
Békés megyei Gazdasági Egyesület székháza
Szarvas
Gazdasági szakiskola
Kunszentmárton
Zsinagóga
Petőfi Szálló
Felsőpárti református templom
Református Kör
Csongrád
Polgári fiúiskola
Kiskunfélegyháza
Városháza
Kiskunhalas
Városháza
Elemi iskola
Kecskemét
Városi bérház és kaszinó, „Cifrapalota”
Iparos Otthon
Luther-udvar
Főreáliskola
Városháza
Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium
Kerekegyháza
Római katolikus (Szent István király) templom
Nagykőrös
Arany János Református Gimnázium
Gaál-kúria és Jakabházy-Eötvös kúria
Cegléd
Iparbank
Kossuth Lajos Gimnázium
Szolnok
Kádár-cukrászda
Törökszentmiklós
Községháza
Poroszló
Községháza
Tiszafüred
Kossuth Lajos Gimnázium
Városháza
Balmazújváros
Városháza
Debrecen
Megyeháza
Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet
Református Főgimnázium
Rendőrség
ROMÁNIA
Szatmárnémeti
Pannónia-szálló
Nagyvárad
Fekete Sas-Palota
Adorján-házak
Deutsch-ház
Füchsl-ház
Poynár-ház
Stem-ház
Nagyszalonta
Városháza
Tövisegyháza
Kintzig kastély
Arad
Jakabffyné bérháza
Bohus-palota
Kultúrpalota
Porcia bérpalota
Temesvár
Állami Felsőbb Leányiskola
Kegyesrendi Főgimnázium, rendház és templom
Lloyd- palota és a kávéháza
Piszika Sándor bérpalotája
A Városi Polgári Menházalap gyárvárosi bérháza
Hungária-fürdő
Liget úti Béga-híd
A kötet szerzői:
Gerle János
Demeter Gábor
Gerle János
Novák István
O. Csegezi Mónika
Ozsváth Gábor
Szekernyés János
Fotó: Bagyinszki Zoltán (Alföldi szecesszió)