Miskolctapolca már a 13. századtól kezdve fontos szerepet töltött be Miskolc életében. Területén volt megtalálható a várost alapító nemzetség temetkezési helye. Az itt épült Bencés monostor romjai a Barlangfürdő bejáratánál találhatóak. A XIV. század második felétől az XVI. sz. elejéig éltek itt a szerzetesek, amikor több támadás is érte az apátságot. Ezután a szerzetesek elmenekültek. Az épületeket is lerombolták, és a terület elmocsarasodott.
A tapolcai apát 1711-ben hívta fel a térség vezetőinek figyelmét a terület állapotára, és a fürdő rendbetételét is javasolta. A víz és a terület gyógyító hatásának alátámasztására orvosokat is hozatott Kassáról. A fából épült fürdőépület leírását 1743-ból ismerjük, így ekkorra már biztosan elkészült a fürdő.
A 18. század második felére a fürdőépület állapota ismét romlásnak indult. Ezt követően, 1837-ben kezdődött a fürdő következő felújítása.
A 19-20. század fordulójától kezdődött meg Miskolctapolca igazi fejlődése. Az 1920-30-as évek fordulóján Miskolctapolca már igazi üdülőövezetté vált, 1934-ben hivatalosan is üdülőhellyé minősítették.
1938-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján épült meg a Tavi fürdő, mely egy, a meleg vizű tóra épült, kör alakú épületet jelentett.
Az egész üdülőövezet alapja a fürdővíz volt, ezért elengedhetetlenné vált a korábbi fürdőépület helyett egy új, európai színvonalú fürdő megépítése. Az új fürdőpalota 1939 és 1941 között épült fel. Több terv is létezett a barlangok hasznosítására, hiszen tudták, hogy ilyen meleg, 30 °C fokos víz barlangban nem létezik máshol.
A régi fürdőépület bontása során régészeti leleteket is találtak, de még ennél is fontosabb annak a forrásnak a feltárása, melynek vize az eddigieknél is melegebb volt (31,5 °C fokos), vízhozama alapján pedig ez az egy forrás alkalmas lett volna Miskolc város akkori lakosságának teljes vízellátásához.
1941. május 28-án adják át a fürdőépületet, mely a jelenleg is látható épületegyüttes alapja. Az építkezés során – az iszapréteg miatt – 212 darab vörösfenyő cölöpöt vertek le, és erre került rá az a betonkoszorú, melyre felépítették a fürdő főépületét.
Ekkor készült el a csarnok üvegteteje, melynek eredeti szerkezete a mai napig gombnyomásra nyitható és zárható.
Az első barlangi fürdőrészt majdnem két évtizeddel később, 1959-ben adták át. Tíz évvel később, 1969-ben bontották le a tavi fürdő épületét, és ekkor épült a kagylómedence, mely ma már a Barlangfürdő egyik jelképévé vált.
Az 1980-as évek elején kezdődött meg a további barlangjáratok feltárása, mely járatokat újabb két évtizeddel később, az 1998 és 2005 közötti bővítés során alakítottak fürdőzésre alkalmassá.
forrás: http://www.barlangfurdo.hu