A templom a Szentendrei Skanzenben látható.
A református templom jeles művelődéstörténeti emlékünk. A református eklézsia hívei építették késő gótikus stílusban, az 1580-as években. A 12 métert meghaladó magas épület talpas favázas szerkezetű, meredek tetőszerkezetét fazsindely borítja. Érdekessége, értéke építészeti módjában rejlik.
A templom favázas szerkezetű. Alapját a nagyméretű talpgerendák alkotják, erre 2,50 méterenként és a sarokpontokra oszlopok kerülnek, amelyekre a koszorúgerendát fektetik. A vázszerkezetet könyökfák, kötések és csapolások rögzítik. A faváz mezőit tapasztott sövényfallal töltik ki, a függőleges un. kalodafákat gallyal fonták körbe és pelyvával kevert sárkoloncokkal tapasztották be, majd simítás után fehérre meszelték.
A templom homlokzatai egyszerűek, kevés nyílás tagolja, bejárat a nyugati és déli oldalon van. Utóbbin láthatjuk az ablakokat. Szembeötlő a meredek zsindelytető.
A mándi templom a 18. század végi festett templombelsők egyik épen maradt példánya. A mennyezet kazettás kiképzésű, az osztóbordák találkozásánál rozettával díszítették. A kékeszöld alapszínen a tagozatok pirosak és fehérek, a kazetták közepét arany csillag látható.
A papiszék, az un. Mózes-szék és a vele szemben lévő, a kiemelt megbecsülésű személyek padjának homlokrésze barokkosan kiöblösödik.
A berendezés legfontosabb és legszebb darabja a templom közepe táján, a déli oldalon elhelyezett, hétszög alaprajzú szószék és a felette lévő hangvető, a szószék koronája. A szószék lábazata íves, mellvédfala alul öblös, felül függőleges, kék, piros, zöld, barna fehér és aranyszínű, stilizált növényi motívumokkal díszítették. Az áttört, nyolcszög alaprajzú koronát a választópárkány két részre osztja, a szövevényesen gazdag mintájú fűrészelt elemek uralkodó színe a kékeszöld és a piros.
A templom mellett álló, a Mánddal szomszédos Nemesborzovából áttelepített torony 1667-ben épült. A 21 métert meghaladó magasságú négyszögletes keresztmetszetű harangtorony tölgyfából épült, négyzethálós tölgyfa gerendarácsába kilenc tartóoszlopot csapoltak be, ezeket vízszintes és harántgerendák erősítik egymáshoz. A sudár tornyot előrelépő galéria és négy fiatorony veszi körül.
Mindkét épület az 1972-ben önállóvá vált szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kilenc tájegysége egyikének ékessége.
forrás: Vizler Imre – http://www.templom.hu