A Tisza-tó (régi nevén Kiskörei víztározó) Magyarország legnagyobb mesterséges tava a Tiszán.
Az Alföldön, Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekszik.
1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be, területe így 127 km² lett. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget található benne.
A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek.
A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne.
Tiszaörvény 1966 óta Tiszafüredhez tartozó egykori község, 1903 és 1951 között Örvény volt a hivatalos neve. Tiszaörvény közvetlenül a Tisza partján fekvő Árpád-kori település, mely az oklevelekben Ewren, Ewrem (Örem) alakban már 1261-ben előfordult az egri püspökség részére kiadott megerősítő oklevélben, mint a püspökség ősi birtoka. 1417-ben, 1494-ben is, az egri püspökség birtokai között tüntették fel.
Egykor jelentős helység volt, vámszedési joggal és külön hajóval is bírt, mely a Tisza áradásai alkalmával a közlekedés fenntartására szolgált. Erre vonatkozik a mára eltűnt, oklevelekből ismert Hajóútja helynév, mely a püspöki birtoknak az a része volt, amely felé az áradáskor a hajó járt. Az 1552 évi adóösszeírás az egri püspök birtokaként említette, ekkor 4 portát vettek itt fel. Kevéssel ezután elpusztult, és csak 1553–1554-ben kezdett újra felépülni. Az 1564-es adóösszeírásban 12 portával szerepelt, 1612-ben pedig Mező János és Török Bálint birtokaként volt említve. 1693-ban Török Ferenc és Rácz Péter birtokában volt, később pedig visszakerült az egri püspökség birtokai közé. 1804-ben, a kassai püspökség felállítása után a kassai káptalan birtoka lett, melynek a jobbágyság 1848-as eltörléséig volt földesúri joga, de később is a kassai káptalan volt a helység legnagyobb birtokosa.
Az település közelében az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1849. július 27-én véres összeütközés volt Korponay ezredesnek Örvény és Tiszafüred között felállított csapata és az oroszok között. A túlnyomó számú orosz had elűzve a magyar csapatokat átkelt a Tiszán és Hajdúhadház felé vette útját.
A tiszafüred-vidéki halászat központja Örvény volt, ahol a Lővey testvérek bérelték az egész Heves megyei tiszai halászatot. Örvény határában, a kassai káptalan birtokán a régi község és a régi templom romjai még a 20. század elején is láthatók voltak. 1910-ben 696 magyar lakosa volt, közülük 657 római katolikus, 36 református volt. Az 1950-es megyerendezésig Heves vármegyéhez tartozott, azóta pedig Szolnok illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez.
Neve 1903-ig Örvény vagy Tisza-Örvény volt, a községnevek törzskönyvezése során hivatalos neve Örvény lett (1903. évi 23.197 számú belügyminiszteri rendelet). 1951-től hívták Tiszaörvénynek és 1966-ban csatolták Tiszafüredhez.
Forrás: wikipédia