Új helyen: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. és Tourinform Iroda I. emeletén, 5700 Gyula, Kossuth Lajos u. 7.
Az országban elsőként létesített különleges tematikájú – 140 rádióféleségből álló technikatörténeti kiállítás megtekintésére invitáljuk Önöket. Találkozni fognak a rádió alig ismert hőskorával és iparának kibontakozásával, a témaköröket a fejlődés vezérfonalán kapcsoljuk egymáshoz. Olyan módon, hogy ne csak ismereteket közvetítsünk, hanem felkeltsük az érdeklődést az akkor világszínvonalú magyar híradástechnika múltja iránt is.
Gyulán 2010 tavaszától új helyszínen találkozhatnak a látogatók a három évtizedes gyűjtő és kutatómunka eredményeivel, melyet korábban – nyolc éven át- magánműködtetésben láthattak. A régóta tervezett bővítésre is lehetőség nyílt a város kezelésében.
Szerényen megemlékezünk a gyulai születésű világhírű tudósról, dr. Bay Zoltánról, felidézve munkásságának egyik nagy jelentőségű, rádiótechnikai vonatkozású szakaszát.
A HŐSKOR (1924-1928)
Az 1920-as évek elején a rádió még teljesen ismeretlen volt, legfeljebb annyit tudtak róla, hogy csodálatos készülék. Ámulatba ejtette a világot, meghódolt előtte idő és tér, és a rádióhullámokon vitt szónak a határok sem állták útját.
Eltelt két- három év és Magyarországon is megjelentek a készülékek. A kiállítás első része ezt a korszakot idézi, ma már alig fellelhető technikatörténeti érdekességek szólnak ezekről az évekről. Kezdve kristálydetektoros rádiókkal és folytatva az elektroncsöves készülékek jellegzetes, kuriózum értékű darabjaival, melyek megalapozták a rádiógyártás új technikáját.
IPARI RÁDIÓGYÁRTÁS (1930-1944)
A világban történt fejlődéssel nem csak lépést tartott a magyar rádió ipar, de elismerést is szerzett az országnak. A kibontakozó „rádióélet” kulturális tényezővé vált, miközben a rádiótechnika rohamos fejlődése szakosodott ipart és kereskedelmet teremtett.
Válogatott készülékek bemutatásával szinte megelevenednek az évek és gondoljunk arra, hogy micsoda büszkeségei voltak az ilyen készülékek egykor az otthonoknak. Mindegyik hordoz magában valami érdekességet, egy-egy elmés műszaki megoldást vagy éppen új „dizájnt”. Nagyon szépek voltak a magyar rádiók.
ORION, A VILÁGMÁRKA. (1931-1959)
Iparunk egyik hajdan volt „zászlós-hajójának” történeti keresztmetszete a kiállítás két témakörében jelenik meg. Külön szólunk az 1926-1944 közötti évekről, lépésről-lépésre követve a fejlődést, kezdve az alkatrészgyártással és befejezve a világszínvonalú ORION rádiókkal. Mindezt korabeli dokumentumokkal alátámasztva.
Majd zömmel ORION rádiókból álló „nosztalgia” összeállítással szólunk az idősebb látogatók felé. A készülékek – különösen a „macskaszemes” rádiók- bizonyosan sok régi emléket idéznek, a Szabad Európa Rádió hallgatásának izgalmait épp úgy, mint a fergeteges tánczenei műsorokat a „Rádió Luxemburg” hullámhosszán.
RÖVIDHULLÁMOKON
Kezdetben a rádiótechnika fiatal tudománya csupán a hosszú és középhullámokat vélte hírközlésre alkalmasnak. A csoda, amikor rádióval már be lehetett kapcsolódni távoli országok kulturális életébe csak a harmincas évek derekán teljesedett ki. Fel kellett fedezni a rövidhullámokban rejlő lehetőségeket, s ehhez hosszú út vezetett. Ismertetjük a magyarországi rövidhullámú kísérletezők (amatőrök) úttörő munkájával és ennek későbbi helytörténeti vonatkozását. Többen e mozgalomhoz kötődtek a II. világháború alatt sikeresen végrehajtott magyar radar programban résztvevők közül, e munkáról a kiállítás önálló blokkja szól.
Egy hely, ahová érdemes ellátogatni!
Wlassits Nándor mérnök
a gyűjteményes kiállítás létrehozója