Mai Városháza eklektikus palotája a pénzügyigazgatóság számára épült 1903-05-ben. A városközpont 2 szintes, díszes középületét a közelmúltban restaurálták .
Az L alapú reneszánsz hatású épület azonosan kiképzett homlokzatokkal rendelkezik. Karánsebes városának talán legszebb épülete. Díszes tetőzetének csúcspontja a sarokrészen látható impozáns torony. Alkotója számomra ismeretlen…
Sajnos itt is – arrogáns módon – túl közel emelték hozzá a kevésbé esztétikus román ortodox templomot.
Karánsebes megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
A Temes jobb oldalán fekvő Sebes (1325: Sebus, 1365: Sebusvar) és a bal parti Karán (Karan, 1376) a 15. századtól fogva képezett egységes települést (1452-ben még Karan et Sebes, 1464-ben már Karansebes). Egy másik vélemény szerint Karánban voltaképp a várostól 17 km-re északra fekvő Kavaránt kell keresni, melynek neve a többi Sebestől való megkülönböztetésül tapadt a városéhoz.
Sebes vára a 13. században épült, és bár sohasem volt különösebben erős, de stratégiai jelentőséggel bírt. Sebes a 14. században oláh (román) kerület székhelyét képezte. A román nemesség nagy számban tért át a nyugati egyházi rítusra, 1376–1382-ben Szörényi püspökség is létezett és a ferencesek 1400-ig a városban működtek. A 14–15. században felváltva hol oppidumnak, hol civitasnak nevezték.
1365-ben a Buda felé tartó V. (Palaiologosz) János bizánci császárt nagy pompával fogadták itt. A törökök ellen háborúzó Zsigmond király többször is megszállt a városban: először 1419. november 28-án, 1428 őszén több ízben is, végül 1429. november 30-án.
1429 és 1435 között a Német Lovagrend birtokolta várát. 1432-ben Vlad Dracul és a törökök feldúlták. Hunyadi János 1447. október 18-án és 1453. október 29-én, 1455-ben Kapisztrán Szent János időzött itt. 1497-ben Buda város kiváltságaival ruházták föl, 1498-ban pallosjogot kapott. Városi kiváltságait az erdélyi fejedelmek többször is megerősítették.
1509-ban a törökök eredménytelenül ostromolták.
Forrás: wikipédia