Gyulai Várszínház : Népzenészportrék – Halmos Béla bemutatja a
„Rabja vagyok az életnek” című filmjét, amelyet a magyarszováti prímásról, Maneszes Mártonról forgatott.
Utána népzenei koncert: Békés Banda és Halmos Béla, majd táncház következik.
Január 31-én a népzenéé lesz a főszerep. Levetítjük azt a dokumentumfilmet, amelyet Halmos Béla és Szomjas György készített a neves erdélyi prímásról, Maneszes Mártonról, Rabja vagyok az életnek címmel. A mezőségi muzsikusról készült film bemutatja a sokoldalú hegedűs gazdag életét, a magyar zenei hagyományokat tudatosan őrző és magyarságáért bátran kiálló, erős hitű prímás munkásságát. A film előtt Halmos Béla tart bevezetőt.
Tegnap este ( 2013. 01.31-én ) kiváló fekete fehér filmet láttam a Várszínházban Halmos Béla barátomtól, pár fotóval szeretnék tisztelegni a filmes és a prímás életműve előtt…..
A rövid bevezető és program ismertető után, néhány gondolat a fotóstól is. A filmet megtekintve már az első képkockák után tudtam, Én már jártam a mezőségi faluban, ennek már 5 éve. Képeket készítettem az Erdélyi templomok című albumhoz. Ezt most megosztom Önökkel is. A prímás szimpatikus személyisége, a nyelvezet, az ízes szófordulatok és a számomra ismeretlen szavak ismét lenyűgöztek. A képek, az életmód, a munka, a temetés, a zene, az élettörténet, a magyarságtudat példaértékű volt. Ebből talán iskolai kötelező olvasmány-film is lehetne. Mi (ők! )az országos politika, a szavazás: ilyen magyaroknak üzente pár évvel ezelőtt, nem kérjük őket honfitársainknak.
Magyarszovát piciny település nagyon szép középkori templommal Erdély szívében.( ahol sokszor elhangozhatott: „bozgor hallgass, ha román kenyeret eszel….”) A kedves kis falusi gótikus templom már több mint fél évezrede ( 1311-től ) a falu közepén egy kisdombon áll, mellette az egyszerű harangláb. Itt volt kántor az unitárius templomban a film főszereplője. Mezőségi körutamra visszaemlékezve a parókián történt a kedves vendéglátásra, a beszélgetésünk részleteire, a szimpatikus családra gondolva válogattam a képanyagot az Önök számára.
A külső és belső fotók mellett, a templom leírását lásd itt a további szövegben. A 2 részből álló településen a magyarok száma még mindig jelentős, bár itt is erős az elvándorlás, a fiatalok manapság a nagyobb városokban és külföldön keresik boldogulásukat – erre a filmen látott embereknek és MÁRTONNAK még nem volt lehetősége!
BAGYINSZKI ZOLTÁN, aki több mint 100 erdélyi magyar templomot keresett fel kamerájával.
Magyarszovát község Romániában, Kolozs megyében. A Kolozsvárról Szászrégenbe vezető DJ16-os megyei úttól délre fekszik.
I. Rákóczi Györgynek panaszolt 1640-ben Szentgyörgyi Beke Dániel unitárius püspök, hogy egy Bodoki Tamás nevű alsó-szováti nemes sok hatalmaskodással háborgatja a felső-szováti templomért az unitáriusokat. Akkor a reformátusoknak ott papjuk már volt, de templomuk nem. Úgy látszik, hogy csak a Bánffy Dénesné támogatásával önállósultak teljesen és ő alapít az alsó-szovátiaknak templomot is, a mint ezt a durva nagy betűkkel vésett következő sírfelirat bizonyítja:
TEKINTETES ÉS/NAGYSÁGOS BOR/NEMISZA KATA/ASSZONY A NÉHAI/
TEKINTETES ÉS NAGYSÁGOS/LOSONCZI BÁNFI DIE/NES UR/ÖZVEDGYE
ÉPP/ITETTE FUNDAMENTOMÁBOL/EZT A TEMPLOMOT AZ ATYA/FIV ÉS
SZENTLÉLEK/ ISTEN/TISZTETIRE.
A bejáratot 1790-ben (Suky L.) épített portikusz óvja, melynek déli oromzatába egy középkori, felújított Suky címeres zárókövet falaztak. A templombelsőben sokkal nyilvánvalóbbak az újkori és a jelenkori beavatkozás nyomai, melyek közül nem egy jelentős középkori emléket tettek tönkre. Úgy a hajó, mint a szentély síkmennyezetes, de a középkori boltozatra félreérthetetlen nyomok utalnak /zárókövek, faloszlopok, bordaindítások, támpillérek/. A négy darab, felezett nyolcszög alapú faloszlop igényes faragásai ágakat, szőlőleveleket ábrázolnak, a Sukyak régi címerével. Kívülről csak a sarkokat tartják támpillérek. A keleti belső homlokzatot faoszlopokra támaszkodó, orgonakarzat foglalja el, amely eredetileg énekeskarzat lehetett. A hajómennyezetstukkóstaktusba foglalt, tükörírásba írt 1886-os évszáma és immár nosztalgikusán elhelyezett Suky címere újabb javításokra utal. A kőből faragott szószék 1790-ből való. Lépcsőjének díszes, faragott korlátja van, főpárkánya fölött fogódzógömb van. A kehelyhez hasonló szószéktalapzat nyolcszög alakú. A szószék kosár összesen öt táblájából az északit, északnyugatit és a nyugatit felíratok díszítik, az első említi az egyházközösség akkori gondnokát és lelkészét Kun Bálintot és Bakó Györgyöt. Mindegyik tábla tükrös, a délnyugati és a deli ornamentikus díszítésű. Az északi falon található emléktábla felirata /latin nyelven/ a következő: Az alsózsuki nemes család címere: Újjáépítve Suky László költségén 1790. I Kor. VIII. 6. vers: Mindazonáltal nekünk egy Istenünk van. Az Atya, akitől van mindenség, mi is őbenne, és egy Urunk a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala.”
A jelenleg a templomban található két zárókő címeres dísze Kelemen Lajos leírása alapján: az egyik Zsigmond király címerpajzsa, a másik a pápa jelét ábrázolja. Az okleveles adatok szerint a templom 1311-ben síkmennyezetes lehetett. A szakértők szerint a Piéta és az Üdvözítő falképek Anjou koriak, a XIV. század második feléből. A többi középkori freskó már Zsigmond kori. A gondosan megmunkált kőfaragványok és rajtuk oly gyakori címer datálják az átépítést és a címerújítást: 1418 /Weisz A./, a zárókő 1418 után, a többi faragvány a kiváltságok után készülhetett.
A Suky László-féle 1790-es átalakítás sajnos megbontotta a templom középkori képét, ám a Gubernium-kori /1690-1867/ Erdély középrendű nemeseinek a templomi reprezentációjából nyújt ízelítőt. Az új részek nem maradnak alul igényességükben a Suky János-féléknél. A boltozatokat elbontották, de a címeres zárókövet kegyelettel megőrizték. A karzat, a szép szószék az Unitárius Egyház patrónusa, az utolsó Suky egyház- és művészetpártolását dicséri, igényességét, bőkezűségét a szentélyben olvasható emléktáblával jelezte az utókornak. A férfiágon kihalt Suky család nőtagjai a Petrichecrch-Horváth bárói családba házasodtak be, akik örökölték a birtokon kívüli családi levéltárat is, amely ma az Erdélyi Nemzeti Múzeum tulajdonában van.
Leírása
Egy dombtetőn áll, a hajdani Felsőszovát Alsoszovát felé eső részén. Később hozzátoldott portikuszok egészítik ki, az épülettől keletre fa harangláb emelkedik.
1925-ben találták meg a templom freskóit, amelyekről méltán híres anyaszentegyházunk műemlék temploma. Első leírójuk Kelemen Lajos volt. Az északi falon egy monumentális freskó-medalion volt látható /átmérője 3,5 méter/, melyet sajnos csak Kelemen Lajos leírása és Tóth István festő másolata alapján/mindkettő 1925-ből/ tanulmányozhatunk. A villanyt 1977-ben éppen a freskó közepén vezették be, ráadásul 1987-ben elhelyezkedett kályha csövét ugyancsak azon a falon fúrták ki. Ebből a freskóból, amely egyetlen magyar nyelvterületen /a hasonló szlovákiait is tönkretették/ csak két kisebb kockája maradt meg az alsó feléből. Az egyházközösség iratában is megtalálható Tóth István másolata szerint a freskó kör alakú kerete 9 regiszterre oszlik, fölöttük Jézus mandorlába foglalt alakja látható. Testének felső része valószínűleg a lebontott boltozatra is átnyúlhatott, hisz már a másolaton sem látszik. A keret 9 regiszterét az angyalok kara tölti ki. A medalion képsíkja három részre oszlik: legalul a Feltámadás jelenete volt látható, fölötte a “szentek kara”, melyet a baloldalon oszlop oszt ketté. A sorban megjelenő 29 imádkozó szent Jézus felé fordul, az oszloptól balra női szenteket ábrázolt a festő. Kelemen Lajos azonosította Assisi Szent Ferenc alakját, illetve több szent királyt, pápát, érseket, püspököt. A legelső képmezőben az üllő apostolok: Péter, Pál, András. Júdás idősebb és ifjabb Sz. Jakab alakja volt.
A templomot díszítő többi freskó nem szenvedett ennyire durva sérüléseket és újravakolásokat, ám azok állapota sem túl rózsás. A diadalív falsíkjának déli részén látszó Piéta /l,60×1,40/ megoldása egyszerre rajzos és dekoratív. Mária magas, díszes trónuson ül, halott fiát ölében tartva, fejét annak arcához szorítja. A déli fal diadalív melletti részén, közvetlen a Piéta mellett látszik a Megdicsőült Üdvözítőt ábrázoló /l,60xI,20m/, nyilván az előbbivel egy ciklusba tartozó freskórészlet, mely Jézust virágokkal díszített ruhában, jobb lábánál kehellyel ábrázolja. A sérülések ez esetben is nagyok voltak. A Magyar Állam jóvoltából 2000 májusában megtörtént a freskók rögzítése” /a restaurálás 1. fázisa/.
Forrás: mezoseg.eloerdely.ro