A kommunista diktatúra gigantikus emlékművei
Budapest XXII. kerületében, a forgalmas 7-es főútvonal mellett található a Memento Park, kortörténeti emlékhely, kulturális központ, egyben idegenforgalmi látványosság, amelynek hangsúlyos része a Szoborpark. Ebben a sajátosan kelet-európai gyűjteményben politikai vonatkozású, egykori köztéri szobrok láthatók, amelyek a szocialista kultúrpolitika és eszmerendszer igényei alapján 1947-1988 között kerültek Budapest utcáira.
1945-ben a II. világháborúból Magyarország vesztesként került ki. Az országot megszálló szovjet Vörös Hadsereg támogatásával a hatalmat kommunista politikusok ragadták magukhoz, s megvalósult a szovjet típusú totális diktatúra.
Az elkövetkező évtizedekben országszerte több ezer köztéri szobrot avattak, amelyek a kommunista eszményeket és képviselőiket: a megszálló szovjeteket, és a velük együttműködő vezetőket dicsőítették.
A kelet-európai diktatúrák 1989-90-re elbuktak. E politikai fordulat részeként Budapesten is napirendre került a kommunista ideológiát képviselő köztéri emlékművek ügye, további sorsuk rendezése.
A közvélemény egy része a kérdés legradikálisabb megoldását, a szobrok megsemmisítését, beolvasztását tartotta volna természetesnek. A Fővárosi Önkormányzat ezt a lehetőséget azonnal elvetve, konszenzusos döntéssel tematikus szoborpark kialakítását határozta el. A majdani parkba kerülő ?dokumentumértékű alkotások? kiválasztása érdekében a budapesti kerületek polgármesterei és a helyi Kulturális Bizottságok tettek javaslatot az eltávolítandó-áthelyezendő emlékművekre, emléktáblákra. A kerületi döntések nyomán állt össze az a 42 alkotásból álló lista, amely a szoborpark kialakítására kiírt építészeti tervpályázat alapjául szolgált.
A téma kiemelt érdeklődést vonzott; újságcikkekben, TV-, és rádióműsorokban számos vélemény foglalkozott különféle szoborpark-elképzelésekkel. Összességében két domináns gondolatmenet rajzolódott ki: a szigorúbb változat egy ?szégyenpark-típusú? megoldást javasolt, mások viszont egy groteszk ?gúnypark? megvalósítását tartották volna jónak.
Az a tény, hogy a Tétényi Fennsíkon a fentiek szellemétől teljesen elvonatkoztatott koncepció valósult meg, az építészeti tervpályázat I. díjas tervének, Eleőd Ákos ?Egy mondat a zsarnokságról? ? Szoborpark-koncepciójának köszönhető.
A győztes tervpályázat hazai és nemzetközi sikere a megnyitás óta nemcsak a szakirodalomban követhető. Gondolatmenetének külön jelentőségét az adja, hogy a rendszerváltás óta sajnálatosan megosztott magyarországi közéletben szinte példa nélkül állóan konszenzusossá tudott válni, és konszenzusos is tudott maradni! Az egymástól jelentős távolságban lévő szellemi irányzatok összecsengő, máig érvényes értékítélete, hogy a koncepció példát mutat a kényes téma kulturált, elegáns feldolgozására.
A kiírás idején harmincéves építész már a pályamű kidolgozásával meglepetést okozott. Nem pusztán ? az építészettől általánosan elvárt ? szobortalapzatokból és ösvényekből álló műszaki tervet, szoborkert-tervezetet alkotott, hanem mindenek előtt a szoborpark létrehozásának hátterében lévő kortörténeti felelősség alapkérdéseit elemezte, s a térkompozíciót ez alapján, a filozófiai gondolatmenettel szerves egységben fogalmazta meg.
Tervében, amelynek alapeleme az aktuálpolitikától elemelt témakezelés, a demokrácia méltóságát állította a középpontba, s a Szoborparkkal együtt kidolgozta a projekt második, befejező ütemét, a komplex Memento Park konceptuális tervét, annak művészeti-oktatási-idegenforgalmi program-tematikájával együtt. A Szoborpark/Memento Park üzenete kettős: megidézi a diktatúra atmoszféráját, ugyanakkor, egyben lehetőséget biztosít annak feldolgozására, kritikai elemzésére.
A tervek megvalósításához több helyszínt is mérlegelve, a Szoborpark végül a XXII. kerület által felajánlott területen, a Tétényi Fennsíkon épült meg. A hivatalos megnyitó 1993. június 27-én, a megszálló szovjet Vörös Hadsereg Magyarországról való távozásának második évfordulóján volt. Mindezzel párhuzamosan vidéken is sikerült megnyugtató módon rendezni a helyi szobrok ügyeit. A művek többsége helytörténeti múzeumokba, gyűjteményekbe, szovjet katonasírok fölé vagy raktárakba került.
A budapesti Szoborpark, a létrehozása idején rá irányuló jelentősebb közfigyelem tetőzése után, folyamatos és problémamentes működésével beilleszkedett a főváros múzeumainak és egyéb látnivalóinak sorába. A megnyitás óta kulturális-idegenforgalmi létesítményként, magyar és külföldi turisták egyik legkedveltebb budapesti célpontjaként üzemel.
Az eredeti tervpályázat szerinti, a Szoborparkot is magába foglaló Memento Park további létesítményei hosszabb építési folyamat részeként, fokozatosan valósulnak meg. A bemutató ezek létrehozásával válik teljes egésszé, olyan kortörténeti témaparkká, ahol mindenki megismerkedhet a történelem itt megidézett és bemutatott korszakával.
Forrás: mementopark.hu