Sajnos szomorúan tapasztaltam a város és az épületek állapotát 2012. húsvét vasárnapján: szerintem évekkel ezelőtt szebb, jobb volt Nagyvárad, az épületek tönkrementek, bebugyolálva fotózhatatlanok – még jó, hogy régebben körbefotóztam a szecessziós szépségeket .
Ez a feladat ma nem vállalható!!! A mai pénztelen világot látva (EU, Románia is…) nem hinném, hogy a következő 10-20 évben érdemben történik valami. Remélem, hogy a dolgokat rosszul ítélem meg!!!
A csoda szecessziós európai elismerésű város meg tud újulni ?! Nem is értem, vajon a sétáló zsűri mit szólt a látottakhoz?
Bocsánat, nem is értem, Nagyvárad miért kapott elismerést ebben a kategóriában, a 32 szecessziós épület fele hát…
Sokat dolgoztam, kerestem a kitakarás, a szűkítés lehetőségét, a fotós malteros kanál és az iparművész is dolgozott a bzorg stúdióban… Sok épület kimaradt ill. részletekkel mutatható meg.
Szerintem így a képeken nem rossz a város boldog békeidők építészeti szépségének látványa. Sőt, de a megtapasztalt séta elszomorító, azért reménykedjünk együtt. Bagyinszki Zoltán fotográfus
A bihari megyeszékhelyet mostantól Béccsel, Budapesttel, Glasgow-val és Barcelonával együtt Európa legszebb szecessziós városai között említik.
Európa 23 legszebb szecessziós városa közé sorolta Nagyváradot a francia Réseau Art Nouveau Network.
Nagyvárad egyik kiemelkedő nevezetessége a főtéren álló palotája, amely a magyar szecesszió egyik legreprezentatívabb épülete – a Fekete Sas palotát (fotó) 1908. november 14-én avatták fel. Népi ihletésű díszítőelemekben, virágmotívumokban és girlandokban rendkívül gazdag az épület, impozáns méretével a főtér meghatározó épülete. Az épület kicsiben a budapesti Gresham palota mása – mondta el a Duna Híradónak a Műemlékvédelmi Hivatal szakfelügyelője, Mircea Pasca. A palotát Sztarill Ferenc építész tervezte és 1902-ben nyílt meg. Az épület érdekessége, hogy a szecessziós elemek mellett különösen az ablakoknál gótikus motívumok is megtalálhatóak.
Nagyvárad másik nevezetessége az Astoria vendéglő, az egykori EMKE, amely a magyar művészeti élet központja volt. Az épület így nem csupán építészettörténeti, hanem irodalomtörténeti szempontból is jelentős.
Nagyváradról indult a modern magyar irodalom, hiszen itt alakult a nagyváradi Holnap társaság; Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás Ady Endrével az élen pedig létrehozták a Holnap antológiát.
A műemlékvédelmi szakemberek azt remélik: azáltal, hogy Nagyvárad a világ legszebb szecessziós városai közé került, nagyobb figyelmet fordítanak majd a romosodó műemlékek felújítására.
Forrás: mediatica.ro / Duna Híradó