A Nagyszállóval együtt épült az ott üdülők lelki igényeinek kiszolgálására. 1941. szeptember 8-án szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Jankó Gyula építész tervezte, anyaga mátrai, faragatlan terméskő. Üvegablakai (Sztéhló Lilli alkotásai) a gótikát idézik. Elnevezése azt mutatja, hogy Kodály szelleme is meghatározta az épületet. Nemcsak sokszor megfordult benne, hanem viccesen már galyai segéd kántornak mondta magát. 1941-42 telét Galyatetőn töltve született legszebb egyházi műve, a Csendes mise. A kápolna falán egy rézdombormű (Miletits Katalin munkája) és a harmoniumon egy réztábla hirdeti: ezen a hangszeren komponált Kodály tanár úr. Két üvegablak is a Kodály házaspár nagylelkűségét idézi: az egyik Emma asszony tiszteletére, aki nagy adományozója volt a templomnak, míg a másik a Csendes mise születését ábrázolja. A legújabb üvegablakok 1990-ben születtek Csibi Mihály keze munkáját dícsérve. A templom előteréből szétnézve értjük meg, miért mondta Kodály vele lévő barátainak: „Figyeljetek! Imádkoznak a hegyek.”
http://matrahegy.hu/galyateto/kodaly_templom
A 130 szobás nagyszálló a második világháború előtti háborús konjunktúra idején, 1937-39 között épült állami luxusberuházásként. Fő építőanyaga a Mátra jellegzetes vulkáni kőzete, az andezit volt. Napfényes délkeleti frontján erkélyek sorakoznak, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Kékesre. Zárt lőpályát is építettek hozzá. Az épület és a vendégek alapvető szükségleteinek áramellátását szükség esetén generátorral is biztosítani lehet, amire 2014 decemberében, a nagy jégkárok idején is napokig szükség volt.
A galyatetői kis római katolikus templom a Nagyszállóval összefüggésben épült, a vendégek lelki igényeinek kielégítésére. 1942-ben szentelték fel.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából