A képeken az alábbi kastélyok kályha csodái láthatóak:
Gödöllői királyi kastély
Geszt kastélya
Pácini kastély
Nagycenk kastélya
Fertődi kastély
Sárospataki vár
Krasznahorka vára
Diósgyőri vár
Sárvár
Pécs
Nyírbátor
Budapest – Inter-Európa Bank
A Körös-völgyi Vízhasznosító Társulat 1933-ban alakult, melynek célja az öntözőgazdálkodás elősegítése mellett a hajózás megindítása, és a békési kikötő megépítése volt. A békési kikötő 1944-1947 között épült a Kettős-Körös bal partján, a 113,6 folyamkilométer-szelvénynél. A medencés kikötő 75 méter hosszú és 22 méter széles, a bevezető hajócsatorna 130 méter. A békési mederduzzasztó 1967-1968-ban készült el, két l8 méteres nyílással rendelkezik, a Kettős-Körös 116,7 folyamkilométerénél található. A két duzzasztóműnek köszönhetően a Körösökön közepes nagyságú hajókkal is lehet közlekedni, a békési duzzasztómű feletti szakasz az országhatárig alkalmas kishajózásra is.
http://www.bekes.hu/index.php/vendegvaro/latnivalok-bekesen/30-bekesi-duzzasztomu
A képeken a Gyulai Vár és Almásy – kastély kályha csodái láthatóak.
Jelentős leletre bukkantak a régészek a gyulai vár közvetlen környezetében végzett legfrissebb kutatások során. A szakemberek azt feltételezik, hogy az 1566-os ostrom alatti ágyúzás következtében bedőlt palánkfal egy darabját találták meg.
A szakemberek a kidőlt palánkfal maradványai mellett több ágyúgolyóra bukkantak. Emellett olyan nyomokat is találtak, amelyek azt igazolják, hogy a vár feladását követően a törökök helyreállították a falat, és új cölöpsorokat készítettek.
A múzeum szakmai vezetője az előzményekről beszámolva kifejtette: tavaly ugyan sikerült meghatározniuk az északnyugati bástya elhelyezkedését, azt azonban nem tudták, hogy az hol kapcsolódott a nyugati palánkfalhoz, ezért nyitották meg a fontos leletet rejtő szelvényt. A régészek arra is kíváncsiak voltak, hogy az első, azaz az 1956 és 1961 között végzett műemléki helyreállítás megfelelően történt-e meg.
GYULAI HÍRLAP • S. E. • HÍREK • 2016. szeptember 23. 20:00
http://www.gyulaihirlap.hu/110608-feltaras
2016. nov. 7-én 18.00 -kor a Városháza
Dísztermében .
/ a belépés díjmentes.
Zenei program a meghívó szerint.
A cserépkályha európai története az Alpok vidékére vezet el bennünket, ahol az első cserépkályhák születtek meg. Ezeknek a cserépkályháknak a falába különböző edényeket, úgynevezett kályhaszemeket építettek. A cserépkályhák szélesebb körű elterjedése XIII-XIV. században ment végbe, ebből az időből vannak a legkorábbi cserépkályha ábrázolásaink. A középkorban jelentős központok alakultak a délnémet területeken, a cseh királyság és a középkori Magyarország területén.
A „kályha” szó kezdetben nem az egész tüzelőberendezést jelentette, hanem annak egy csempéjét. Mai jelentése szerint csak a XVII. században kezdték használni. Minden kályhacsempe típust ismertek a XIV. századi Magyarországon. A cserépkályhákat a gótikus építészet hatásainak megfelelően alakították és díszítették.
Bonyolult csipkézetű kályhacsempékből épültek fel cserépkályhák. A cserépkályhák alsó része szögletes volt, felső részük hengeres vagy tornyosan lépcsőzött. Egyes cserépkályhák külalakját különböző színű és formájú kályhacsempék használatával teszik változatosabbá. A XV. század második felében a gazdagon díszített késő gótikus cserépkályhák teljesítették ki az építészeti jellegű kályhaművészet csúcsát.
Az érett reneszánsz cserépkályhák alsó és felső része is hasáb alakú, oldalaikat nagyméretű domborműves csempék alkotják, díszítményeit színes mázakkal emelik ki. Gyakran lábakra állítják a cserépkályhákat, legtöbbször oroszlánokra bízva a teherhordás nehéz feladatát.
A reneszánszot követő barokk stílus a XVII. században jelent meg a cserépkályhákon. A kályhák formája még a reneszánsz hatásokat viselte magán, de díszítményeiben már mozgalmasabb, sarkaira nagyméretű szobrokat állítottak. Az új formájú barokk kályhák az 1700-as évek elején léptek ezek helyére. A kályhák alaprajza összetett idomúvá vált, bonyolult alakzat lett a jellemző kiindulási forma. Ennek megfelelően a cserépkályhák alakját homorú és domború síkok határolják. A nagyméretű csempéken szeszélyes ívekből és csigákból komponált motívumok vannak.
A XVIII. század közepén megjelent rokokó még játékosabbá tette a cserépkályhák külalakját. Karcsúbbá vált formájuk és díszítésük gyakran aszimmetrikus elemekből épül fel. A rokokó cserépkályhákat rendszerint fémlábakra állítják, alapszínük világos.
A rokokó stílus ellenhatásaként lépett fel a klasszicizmus, amely antik példákat követve a világosságot és a mértéktartást hirdette. A cserépkályhák tervezésében az egyszerűség és újra a szimmetria uralkodott.
A XIX. század elején az egyszerűbb hengeres cserépkályhák váltak általánossá. Tetejüket antik váza vagy szobor zárja. A hengeres testű klasszicista cserépkályha nyugalmat és harmóniát sugároz. A stílusok sokfélesége jellemezte a XIX. század második felében a cserépkályhákat, amelyek közül a gipszsablonokkal készített cserépkályha lett az uralkodó. Ebben a korban terjedtek el a belül fűtős, füstjáratos kályhák.
A XX. század elején jelentkező szecesszió díszítőkincse növényi jellegű motívumokból és szeszélyes vonalvezetésű indákból épül fel. A díszítmények rendszerint a cserépkályha formáját megtartva borítják be a felületet.
A modern cserépkályha a két világháború közötti időszakban alakult ki. Az egyszerű hasáb alakú kályhákat sima felületű formalizált kályhacsempékkel építik, a fűtési igényekhez igazítva a kályhák méretét. Az országban sorra alakultak a nagylétszámmal dolgozó manufaktúrák. A csempegyártás és a kályhaépítés ekkor kezdett szétválni, de teljesen csak a XX. század közepén. Ezt követően kályhaépítés képezte a cserépkályhás szakma fő vonalát.
Napjainkban újraéledésnek lehetünk tanúi: gyártanak régi korok kályháit utánzó példányokat, népi cserépkályhákat és modern kályhákat egyaránt. A kályhák új formában, korábbiaktól eltérő külsővel és technikai megoldásokkal jelennek meg. A modern kor kályhái már új fűtési megoldásokkal készülnek, amelyek kihatnak a kályhák külalakjára is.
Gyakori a cserépkályhák körüli padka, a nagyméretű, átlátszó kályhaajtó és a többféle kályhacsempe együttes használata. A kályha külalakját befolyásolja belső szerkezete is. A modern kályhák általában fafűtésre készülnek. Ha a különböző fűtési módok emberi szervezetre gyakorolt befolyását elemezzük, azt látjuk, hogy a kályhafűtés a legelőnyösebbek közé sorolható, egészséget károsító hatásai nincsenek.
http://www.szentesicserepkalyha.hu/kalyhacsempe-cserepkalyha-tortenete
Leverték a vörös csillagot
A javaslatot Papp László polgármester terjeszti a közgyűlés elé. Abban írják, hogy
“1956. október 23-án Debrecen több pontján tüntetések voltak. Az egyetemisták, a munkások és civilek együttesen követelték az önkényuralmi rendszer jelképeinek eltávolítását, többek között a MÁV Igazgatóságának és a Városi Tanács épületének homlokzatáról leverték a vörös csillagot. Ezután a tömeg a Kossuth utcára vonult, a rendőrség és az ÁVH épületéhez, ahol a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Ekkor a városba érkező államvédelmi zászlóalj katonái megpróbálták kiszorítani a tömeget a Kossuth utcáról. Először figyelmeztető lövések dördültek el, majd sortüzet nyitottak a tömegre. A lövöldözésnek Ács Zoltán és Gorzsás András voltak a halálos áldozatai, közel 30-an pedig megsebesültek.
A történelmi jelentőségű esemény tiszteletére a Kossuth utca 10. szám alatt található Csokonai Színház előtti téren szeretne önkormányzatunk egy olyan emlékművet elhelyezni, amely az 1956-os hősök örök mementójaként szolgál.”
Először a madarak repülnek fel…
Az emlékmű tervét Győrfi Lajos Szervátiusz-díjas szobrászművész készítette el, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából már adott be pályamunkát és méltó vetélytársa volt a Debreceni Egyetemnél felállított emlékművet elkészítő Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművésznek. Győrfi Lajos nevéhez fűződik a budapesti Corvin-közben található „Az 56-os pesti srác” emlékmű elkészítése.
Az előterjesztés melléklete szerinti emlékmű talapzata fekete gránit körlap, amelynek külső ívét bazalt kockák ölelik körbe. A kör közepéből a forradalom lyukas zászlóját galambok emelik a magasba. A terv alapgondolata, hogy a lövés pillanatában először a madarak repülnek fel, szimbolizálva a hősök lelkét, annak halhatatlanságát, a magyar nemzet ’56-os szellemiségét. A galambok húzzák a zászlót az ég felé az örökkévalóságba, példát mutatva nekünk, utódoknak az emberi nagyságból. A fekete gránitlap kifejezi a gyászt, amelyet megtör a küzdelmet szimbolizáló bazalt kocka. A gránitlapon visszatükröződik a bronzból készült zászló és galambfigura. Az emlékmű a mélységet és magasságot, valamint a hősies küzdelmet egyaránt szimbolizálja.
Az emlékmű tervezett felirata
„Az 1956-os forradalom és szabadságharc debreceni hőseinek és áldozatainak, a sortűzben elesett Ács Zoltán és Gorzsás András tiszteletére. Állította Debrecen Város Önkormányzata az 1956-os Emlékbizottság támogatásával a magyar szabadság évében. 2016”
http://civishir.hu/helyben-jaro/uj-1956-os-emlekmuve-lehet-debrecennek/0621153007 – DMJV 2016.06.21. 15:30
