Havi Archívum: 2016 augusztus 3, szerda

12►

Tompán a Szabadföldön található két műemlék jellegű épület, a Szent Anna-templom és a Redl-kastély. A templom 1893-1905 között épült neogót stílusban Wágner Károly tervei alapján. A Redl-kastély ugyancsak neogót stílusban épült. A kastély utolsó ura báró Podmaniczky Endre főispán volt. 1945 után a Népjóléti Minisztérium hadirokkant otthont rendezett itt be, ahol a II. világháborúban megsérült katonákat helyeztek el. Később volt raktár, termelőszövetkezeti iroda, 1957 óta a Fővárosi Tanács (Jelenleg Fővárosi Önkormányzat) kezelésében van, pszichiátriai betegotthonként működik.

Közvetlenül a kastély mellett áll a római katolikus Szent Anna-templom. A neogót stílusú templomot az egykori házi kápolna alapzatára Wágner Károly építette 1893-tól 1905-ig.
A templom tornya 35 méter magas. A gót építészet elemeit magán viselő torony homlokzat felőli részeit az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik. Felső része gazdagon csipkézett kőfaragás, kúszó levelekkel mintázva. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült. A kőfaragásokat és a puhakőből készült szobrokat – így az apostolokét is – magyar szobrász készítette, akinek nevét sajnos nem tudjuk bizonyosan. Az attika falakon díszköpőket láthatunk, amelyek állatokat ábrázolnak, s mindegyik más állatot mintáz.

A templomból számtalan kegytárgy maradt az utókorra, jelenleg Kalocsán az érsekségben őrzik őket. Nagy értékük miatt 1997-ben a berendezési tárgyakat szakszerűen csomagolva Kalocsára szállították állagmegóvás és restaurálás céljából, dr. Dankó László érsek elrendelésére. A templomból összesen 59 darab műtárgy került elszállításra.

http://www.tompa.hu/muemlekek.html

12►

Minél magasabbra megyünk a kilátás egyre szebb lesz, bár a sűrű erdő ebből sokat takar, ám a táj festőiségéhez nagyban hozzájárul. A többszintes kilátót akadálymentesítették, ennek során kialakításra került a kilátószint, akadálymentes parkoló, mosdó, és akadálymentes gyalogút.
A domb nagyon meredek. A kilátó autóval is jól megközelíthető. A Várhegy kilátó felé vezető út meseszép, varázslatos panoráma nyílik a Balatonra, illetve az északi partra is. Az egyik pihenőnél egy tábla jelzi, hogy a túlparton milyen hegyek vannak, melyiket hogy hívják. Aztán erős emelkedők jönnek, egyre feljebb és feljebb kell menni. Természetesen minél magasabban vagyunk, a kilátás egyre szebb és lenyűgözőbb.
Felérve a kilátóba elénk tárul szemközt a Badacsony, Szigliget és a Szent György-hegy, majd a Keszthelyi-hegység lapos hegytömege. Követik a berényi dombok, a keresztúri part, Balatonmáriafürdő és Balatonfenyves villái. Tovább a Tóti-hegy, a boglári domb, mögötte a somogyi part egyenes vonala, a Tihanyi-félsziget, Balatonkenese, délnyugatra a Nagyberek vége sincs mocsármaradványai. Igazán szép körkép látható, megéri ide ellátogatni!
A déli part egyik legszebb panorámája innen tárul a szemünk elé.
A Dr. Szaplonczay Manó emléktáblája előtt kanyargó ösvény mentén szintén mesés kilátás mutatkozik.

http://balcsi.net/balatoni-kilatok/fonyod-varhegy-kilato

A települést az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven. A török hódoltság idején lakatlanná vált, de később újra benépesült. A “Galga mente fővárosát” a Podmaniczky-család birtokai központjává tette. A meginduló fejlődés nyomán Aszód 1761-től mezővárosi címet kapott.

Az U alakú épület barokk és copf stílusú. A főbejárati homlokzat a tér felé néz. A középrész földszintes, a két oldalszárny emeletes. A kastélyt Podmaniczky I. János építtette Antonius Murarius-szal. 1767-ben Jung Józsefet bízta meg a család, hogy a kastélyt oldalszárnyakkal bővítse. Jung a középső épületszárny hátsó részéhez árkádos folyosót is épített. A nyugati szárny dísztermének falképeivel Kracker János Lukács és Zách József 1776-ban készült el. A freskó a Hit, a keresztény erények diadalát ábrázolja. Podmaniczky-család 1870-ig lakta a kastélyt. 1891-től a II. világháború végéig az Evangélikus Egyház Leánynevelő Intézete, majd általános iskola és levéltár működött az épületben. Jelenleg üresen áll, ablakai betörve, az eső levezető csatornák újnak néznek ki, az épület lepusztult állapotot mutat, a parkja elhanyagolt állapotban van.

Zöld kastély építésére a XVIII. század végén került sor. Az U alakú kastélyhoz bővítményként Podmaniczky II. Sándor építette. A falakat korábban zöldre festették, innen származik a neve. A széles főhomlokzat földszintjén 6+3+5 tengelyes osztással kosáríves árkádnyílások vannak mögötte zárt folyosó. Az emeleten 7+6+7 ablaktengellyel, négyszögletes, szalagkeretes ablakokat találunk. A timpanonban kettős (Podmaniczky és Wartensleben) címerfaragvány található. A Podmaniczkyak 1920-ig lakták a kastélyt, majd Széchenyi Gyula gróf vásárolta meg, aki 1945-ig élt itt. Ezt követően csirkekeltető működött az épületben, majd kollégium.
Jelenlegi kerti kapuja az Unikornis kapu, ahol a pilléreken a címereket tartó egyszarvú szobor áll. A “Zöld – kastély” tér felőli bejáró kapujának két pillérén, amelyeket egy-egy toszkán oszlop tagol, Podmaniczky- és Osztrolucky-címert tartó egyszarvú szobrok állnak. Az unikornis szerepel Aszód város 1761. évi pecsétjében, a jelenlegi városcímernek is főalakja.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=54