Havi Archívum: 2015 december 28, hétfő

Népművészet – eredeti párnahegyek

Határon belül - 93.000 km2

Napjainkban újra erőre kapott a hímzés. A 20. század jellemzően dísztárgyait borító hímzett motívumok, a párnákról, falvédőkről, és terítőkről átkerültek napjaink használati tárgyaira. Nagymamáink még díszítettek vele, mi már hordjuk őket. A jelen embere és főként a fiatal generáció nehezen értelmezi az ornamentikától zsúfolt felületeket. Ellenben trendinek (divatosnak) találja az egyszerű háttéren önmagában megjelenő motívumokat. Ezzel mintegy kiemeli a kiválasztott motívum jelentőségét, azonosul vele. A pólón, vagy tornacipőn megjelenő hímzés, díszít, és felvállalásával önazonosságot ad.

A hímzés mint jel, visszakapta értelmét és értékét. A jelen korban újra a kommunikáció eszköze lett, de ma már nem tájegységekre vonatkozó azonosságot, hanem tágabb, nemzeti és generációs összetartozást jelöl. Így, a használat által teszi élővé a hagyományt a társadalom, és így változtatja saját képére az adott kor. A múzeum és az utca harca örök, a hagyományőrzés, és a hagyomány életben tartása egymás ellensége, és bajtársa.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sajnos ma már kevesen tudják az egykori falusi tiszta szoba jelentését.
Vidéken a falvakban a házak tiszta szobája a reprezentáció, a jó vagy jobb mód bemutatásának helyszíne volt.
Ezt a helyiséget nem igazán használták, vigyáztak rá, a ritka becses vendég számára volt fenntartva – értékesebb bútorokkal rendezték be, egyedi használati tárgyakkal díszítették. Ez a szoba mindig tiszta volt – és hideg……..
A népművészet – a díszítőművészet jeles értékei a párnák is itt kaptak helyet. Ezeket a szép ( egyszerű vagy nagyon díszes, színes vagy fehér) motívumokat, díszes párnákat, huzatokat az elmúlt évszázadokban a tulajdonosok , a lányok asszonyok készítették.
A szülők, nagyszülők, a környék, a népi tájegység hagyományait, formakincsét, változatos ízlésvilágát reprezentálták. Belépve a szobába a leglátványosabb eleme a berendezésnek az ágy és rajta a díszesen egymásra vagy egymás mellé rakott párnák sora ragadja meg a tekintetünket.
Érdekes válogatás lehetőségét biztosította a fotós számára a közelmúlt témaköre, egy csokorra valót ajánlok önöknek.
Igazi kézműves alkotások számomra a matyó mintás, Mezőkövesden készült párnaköltemények , vagy a modernebb pápai kékfestő párnák voltak.

Bagyinszki Zoltán

- 2015 december 28, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Templomok szószékei- válogatás

Erdély - Partium

Szószék mint templomberendezés

A keresztény templomokban a román korban még szabadon állt. A későbbi korokban szokásos templomberendezéssé, a templom falából kiugró építménnyé vált. A templom középpontjába valamelyik oldalfal középtengelyében a szószéket helyezték el. A szószékek feljáróját, párkányzatát, talapzatát gyakran falazták, nemegyszer művészi módon kőből faragták (pl. a kolozsvári Farkas utcai református templomban). A hangvetők azonban szinte kivétel nélkül fűrészelt, leginkább a famennyezetek stílusában festett díszítésű asztalosmunkák voltak. A református templomokban kedvelt motívum volt a saját vérével fiókáit tápláló pelikán, amelynek alakját gyakran illesztették a szószékkorona csúcsára. Az épített szószékfeljáró, szószéktalapzat és a szószék párkányzata felületein lévő vakolatdíszítés a 19. század elejétől fogva a forrásává vált lakóházak díszítőmotívumainak is, ezek közvetlenül befolyásolták a lakóházak oromzatának, homlokzatának építészeti kiképzését.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2015 december 27, vasárnap - bzadmin Szólj hozzá

Kapuvár – virágos fürdő (Flóra Termálfürdő)

Határon belül - 93.000 km2

A kapuvári Flóra Strand- és Termálfürdő első medencéjét 1981-ben adták át a kapuvári és környékbeli lakosok részére. A 400 m2 vízfelületű úszómedence vízforgató berendezéssel ellátott, tisztított vezetékes ivóvizet tartalmaz, hasonlóan az 1982-ben elkészült 200 m2 nagyságú tanmedencéhez és két gyermekpancsolóhoz.
A városi strand 1983-ban válhatott termálfürdővé, amikor elkészült a termál gyógymedence. Miután az orvosi vizsgálatok kimutatták, a rendelkezésre álló termálvíz a mozgásszervi betegségek gyógyító hatása mellett légzőszervi betegségek okozta panaszok enyhítésére, gyógyítására is alkalmas, így a fürdő területén egy inhalációs rőzsekunyhó is épült. A létesítmény 2006. óta egész éven át várja vendégeit.

http://www.kapuvar.hu/idegenforgalom/strand/

- 2015 december 23, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Kaposvár – Virágfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Kaposváron a régi városi strandfürdő területén 1967-ben gyógyvizet tártak föl. Több kút hozza fel 671-1084 méteres mélységből az 51-55 °C-os hévizet. A kaposvári gyógyvíz alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz, amely metakovasavat, valamint bromid-, jodid- és fluorid-iont is tartalmaz. A víz összes oldott ásványianyag-tartalma 1,85–3,15 g/l.[1] Fürdőkúraként mozgásszervi megbetegedések, reumatikus bántalmak, trombózis utáni állapot, izomhúzódás, izomgyengeség gyógykezelésére, csonttörések, porcsérülések és baleseti sérülések utókezelésére alkalmas, de eredményesen használható nőgyógyászati kezeléseknél is. Ivókúraként gyomor- és bélhurutra, valamint epebántalmakra alkalmazható.

A gyógyító hatású termálvízre alapozva épült ki a Kaposvári Városi Fürdő, amely a városközponttól 10-15 percnyire, a Kapos folyó melletti Jókai ligetben található, 50000 m2-es parkosított területen. Az évtizedek óta üzemelő, fedett és nyitott medencékkel is rendelkező uszoda és termálfürdő nemrégiben kiegészült egy nyári szezonban üzemelő modern élményfürdővel és aquaparkkal. A gyönyörű környezetben fekvő új fürdőkomplexum, melyet Virágfürdő névre kereszteltek, már távolabbi fürdővendégeket is vonz a megyeszékhelyre.

A Virágfürdő a Dunántúl legnagyobb egybefüggő, 3462 m² vízfelületű élményfürdője. A nyári szezonban 17 féle, összesen 46 db látványelemmel várja az érdeklődőket. Hátfalbefúvók, vízernyő, nyakzuhany, vízköpők, övzuhany, buzgárok, gejzírek, kamikaze csúszda, családi csúszda, anakonda, barlangcsúszda, fényjátékos piranha kamra, barlangvízesés, vízfüggöny, sodrófolyosó és vízgombák teszik élménnyé a fürdést. A gyermekek különálló gyermekmedencében fürödhetnek. Az élményfürdő mellett a Városi Fürdőben rendelkezésre áll egy 50 m-es, 8 pályás és egy 25 m-es, 5 pályás úszómedence, valamint a gyógyvízzel ellátott termálfürdő.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2015 december 23, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Torda – Kisboldogasszony plébániatemplom

Erdély - Partium

Erdély egyik legszebb és legnagyobb középkori temploma áll Torda főterén. A középkorban Szent Miklósnak, a 18. században Kisboldogasszonynak ajánlották. Késő gótika idejéből származó elemei még mai is gazdag történetét hirdetik. Torda az oklevelekben már a 14. században megjelenik. Első temploma is a régészeti kutatások szerint már ebben az időben állhatott, adatok azonban nem maradtak fenn építésére vagy külső megjelenésére vonatkozóan. A késő-gótikus templom a 15. század végén és a 16. század elején épülhetett a korábbi körbeépítésével. Pár évtizeddel felépülése után azonban a reformáció viharos eseményeinek középpontjába került, újabb és újabb felekezetek között cserélődött, majd a 17. század politikai, harci eseményei is komoly károkat okoztak a templomban. A 18. században, miután ismét a katolikusok kezébe visszakerült, megindultak a helyreállítási munkálatok, amelyek során kialakult mai külső megjelenése. A felújítás alatt készültek mai oltárai, míg a templombelső bútorai, orgonái a 19. század elején készültek el.

Erdély egyik legnagyobb gótikus temploma a 18-19. századi átépítések miatt viszonylag kevés részletében őrzi eredeti megjelenését. A régészeti ásatások szerint a templom helyén álló korábbi templom körbeépítésével jött létre a mai tágas, poligonális szentéllyel és emeletes szentéllyel ellátott temploma, amellyel biztosítható volt a folyamatos liturgikus rend. A körbeépítés a szentély északi oldalán kezdődött el, majd a hajó déli oldala, majd az északi oldal következett. A hajót a kolozsvári Farkas utcai templom főkapujával való hasonlatossága és időbeli egyezése révén a kolozsvári mesterek készítették Bár ugyanezek a mesterek készítették az északi kaput is, annak ideje már a 16. század elejére esik. Homlokzatai még őrzik eredeti középkori kialakításukat a nyugati kivételével, amely a 19. századi átépítések során neoklasszicista külsőt kapott, a Kövecsi templomhoz hasonló megjelenésben. Nyugati homlokzata a nagyenyedi temploméhoz hasonló lehetett.
A három hajósra tervezett templom ma egyetlen hatalmas csarnokból áll, valószínűleg az építés során módosították a terveket, mert sem a pillérek, sem a boltozás nyomai nem maradtak fenn. A 19. századi átalakítások során a mennyezet lejjebb került az eredeti gótika idején kialakítottnál, elvágja a gótikus ablakokat.

A szentély északi falában gótikus szentségtartó fülke, a déli falban míves kialakítású hármas tagolású ülőfülke került kialakításra, amely utóbbinak csillagmustrás „boltozata” is megőrződött. Elkészülésük a 15. század végére tehető. A szentély eredeti boltozata a 17. század második felének viharos eseményei során pusztulhatott el.
A templom keleti oldalán elfalazatott karzat található. Mai szószéke 1824-ben készült Csűrős Antal munkájaként. Mária születése főoltára 1724-ben készült, a Nepomuki Szent János oltárral egy időben. A főoltár Keresztrefeszítést ábrázoló szobrait Hoffmayer Simon, Kolozsvár legjobb szobrásza készítette 1794 és 1800 között.

A 15.században épült egycsarnokos, félig gótikus, félig barokk katolikus templom volt a nagy jelentőségű 1568. évi tordai országgyűlés színhelye. Ezen az országgyűlésen iktatták törvénybe a vallásszabadságot (első ízben a világon) kimondva, hogy minden közösség szabadon választhatja meg vallását.

http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=2492

- 2015 december 9, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Budapest – Epreskerti kálvária

Budapest

Józsefváros egyik jellegzetes forgalmi csomópontja a Kálvária tér. A Baross utcába itt torkolnak be a messziről futó, szűk utcák. Trolibuszok, autóbuszok fékeznek a kopár megállókhoz. A zebrához érve gyakran tülkölnek az autósok.
Nem mindig volt ilyen barátságtalan ez a környék. Kevesen tudják, bár a nevéből következik, hogy itt állt Pest város egyik első kálváriája: 1747-49 között építették.

A zarándokhelyet nem közpénzből építették. Magánszemély adakozott. Különös eset. Történt, hogy egy gazdag asszony indulatos veszekedés közben megölte férjét, és életfogytiglanra ítélték. A nő, Schwartz Anna Mária azt kérte: a pálosok kolostorába zárva tölthesse örök büntetését, cserébe viszont – vezeklésül – felajánlja vagyonát egy pesti kálvária építésére. Így lett, a munkát a jelenlegi Kálvária téren 1747-ben kezdték el, s két év múlva fejezték be. Régi iratok említik, hogy a 48-as szabadságharc idején buzgón imádkoztak itt az asszonyok. A századfordulós városrendezési láz azonban nem kegyelmezett a barokk stílusú építménynek. Kellett a hely a sugárutaknak, a lóvasútnak.

A hívők azonban megmentették a kálváriát. Kövenként hordták át az akkori Epreskertbe, és újra felépítették. Ma is ott áll a kálváriakápolna. Az Epreskert jelenleg a Képző- és Iparművészeti Főiskola belső parkja (VI., Bajza u. 41.). A kálvária évszázados falai között szobrokat raktároznak.

Az epreskerti kálvária a kor szokásos épület-fajtájának tekinthető. Ami azonban egyedi, ami az átlag fölé emeli, és rendkívüli értéket képvisel, az magának az együttesnek az elegáns, nemesen egyszerű, mégis kivételesen szép építészeti megformálása. A körülfutó árkádsornak köszönhetően a terasz mintegy elveszíti a súlyát, s ezt a hatást tovább fokozza az áttört mellvédek és a teraszra vezető lépcsők mozgalmassága.

A Kálváriát végül – bár voltak más tervek is – a Főiskola, ma Képzőművészeti Egyetem kertjében újították fel, szinte teljesen megőrizve az eredeti formákat, hatásokat. A renoválás fővédnöke Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek atya volt, a munka 2006-ban fejeződött be. Azt tervezték, hogy a helyrehozott létesítményben majd kulturális események követik egymást, egy új művészeti látvány-központ alakul. Még várat magára a program… A Kálvária kvalitásaihoz, értékeihez méltó, életképes tartalom és jövő kidolgozása remélhetően nem késik soká.

http://jozsefvaros.hu/hir/606/A_Kalvaria_kalvariaja/ – Kerekes Pál írása.

- 2015 december 8, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Budapest – Lotz – terem és kávézó

Budapest

A földszintről az emeletre mozgólépcső vezet, melynek tetején egyetlen lépéssel visszakerülünk az egykori Terézvárosi Kaszinó báltermébe, az épület szívébe, a méltán híres Lotz-terembe. Az eredeti fényében helyreállított, nagy, elegáns térben az Alexandra kávéházat nyitott, ahol a látogatók délutánonként élő zene mellett fogyaszthatják el kávéjukat, teájukat, valamint alkalmanként könyvbemutatók és dedikálások is helyet kapnak a teremben.

A bálterem, amely mennyezetfreskóinak alkotója után a Lotz-terem nevet viseli, különleges értéket képvisel a műemlékegyüttesen belül. Az 1833-ban született Lotz Károly, korának egyik legünnepeltebb művésze a német romantika ízlésvilágát közvetítő Karl-Heinrich Rahl bécsi magániskolájában tanult a magyar történelmi festészet másik neves alakjával, Than Mórral együtt. Noha a tájkép és a népies életkép műfajában is jelentőset alkotott, Lotz életművének javát mégis az allegorikus tárgyú monumentális falképek teszik ki, melyek minden esetben szervesen kapcsolódnak az architektúrához. Kezdeti munkáin még Rahl hatása érződik, később főként az érett itáliai reneszánsz mintáit követi. Az ő munkái ékesítik többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, a Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, az Operaház, a Keleti pályaudvar, a Szent István Bazilika, a Parlament, a Budai Vár Habsburg terme, a pécsi székesegyház és számos budapesti palota falait és mennyezetét.

Az egykori bálterem négyzetes pillérekre támaszkodó keresztboltozatos mennyezetén, dúsan aranyozott négyszögletes keretben a Budapest székesfőváros apoteózisa című allegorikus kompozíció látható. A téma és a megformálás egyaránt a velencei reneszánsz festészet kiemelkedő alkotója, Paolo Veronese Velence apoteózisa című monumentális freskójának ihletését tükrözi. A kép középpontját a Patrona Hungariae alakja foglalja el, akit a művészet, az ipar, a kereskedelem, a bőség és hírnév allegorikus figurái vesznek körül. A nemzeti trikolór és Budapest piros-sárga-kék lobogója a kompozíció hangsúlyos elemeit alkotják. A lendületes ívben elrendezett, erős rövidülésben ábrázolt szárnyas géniuszok Lotz freskóművészetének jellegzetes motívumait képviselik. A rafinált perspektíva, a mozgalmas kompozíció és a ragyogó kolorit egyaránt Lotz legsikerültebb alkotásainak sorába emelik a festményt.

„Az a sereg férfi és nő, kik Lotz freszkóin láthatók, az embert olyannak mutatja, a minőnek az embernek lennie kellene, de a minőnek a természet, fájdalom, elmulasztotta őt alkotni. Ideális alakok, a minőket a görög szobrászat szeretett: a görög szobrászat, melyet Lotz maga minden művészeti jelenség élére helyez. A szépség, az erő, az igazságosság, az erény, a boldogság és a báj megtestesülései a görög mythologia jelvényeivel: az emberiség nagy vágyai és nagy érdekei, eszményi szép testekben, eszményi környékben kifejezve és symbolizálva. A mit az emberek, a mit a szobák lakói éreznek életük fenkölt perczeiben, a mire vágyódnak – azt a mennyezetük falára vetítette Lotz isteni alakokban megtestesülve: ha feltekintenek szobájuk tetejére, gondolkodásuk, legnemesebb eszméik allegoriáját pillantják meg.”
Riedl Frigyes, 1899

http://www.lotzterem.hu/lotz-terem-es-kavezo

- 2015 december 7, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Golop – Vay kastély egykor és ma

Határon belül - 93.000 km2

BAGYINSZKI ZOLTÁN:

2015-telén ismét erre vitt az utam, A ZEMPLÉNBEN AUTÓZTAM. Érdekes volt látni néhány év elteltével a teljesen helyreállított igazán elegáns – de mivel reneszánsz épületről van szó – szolid díszítésű kis kastélyt.
Évekkel ezelőtt az omladozó épület szomorú látvány volt , gondoltam ennek a műemléknek is vége!!!!!!!!
Hála a teremtőnek nem ez történt , sikertörténetről tanúskodik a képriport. EGYKOR ÉS MA!!!!
KÖSZÖNJÜK A TULAJDONOSNAK- A TEHETŐS MAGYAR VÁLLALKOZÓNAK AKI ERRE A FELÚJÍTÁSRA FORDÍTOTTA MAGYAR FORINTJAIT.
A falu szélén Golop határában látható a patinás reneszánsz úri lak – kiváló fotótéma a régi golopi Vay kastély.
A mai Magyarország területén a török világ nem sok eredeti reneszánsz értéket , építészeti emléket hagyott az utókorra, ezt a
meglévő keveset becsüljük meg , közös érdekünk, közös értékünk.

A képek készítési ideje 2008 – 2015

A „régi” kastély
A régi kastély védelmi céloknak is megfelelő három szintjét a 16. század első felében Golopi Gáspár építtette. A mohácsi csatavesztést követően a környék többi udvarházához hasonlóan megerősítették. Az alsó szinti helyiségeket donga-, a középső szinten lévőket szépen formált fiókos dongaboltozatokkal fedték le. Itt nyílt az épület kapuja, melyhez külső feljárat vezetett. A szintek között belső lépcső is épült. A török időkben többször felégették, de minden alkalommal helyreállították. 1678-ban, a tulajdonos Ibrányi testvérek birtokmegosztásakor az egyik örökös férje, Vay Ábrahám, illetve a családja tulajdonába került és maradt 1945-ig.

Az „új” kastély
A 19. század elején építették meg a régi épület közelében az új kastélyt. A család feje ekkor Vay Miklós (1756–1824) dandártábornok, Hollandiában tanult hadmérnök, az idősebb bárói ág megalapítója volt. Feltehetően ennek köszönhető a környéken azonos időszakban épült kastélyoktól való különbözősége. Az udvar felé egy-, a kert felé kétszintes épület három, pavilonszerű rizalitból, valamint az azokat összekötő, keskenyebb épületrészekből áll. Külsején egyszerű, a klasszicista kastélyokra jellemző, minimális épületdíszeket alkalmaztak. Az épületeket kerítő parknak és gazdasági épületeknek már alig van nyoma.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2015 december 7, hétfő - bzadmin Szólj hozzá