Havi Archívum: 2015 szeptember 8, kedd

123►

A Bachman Zoltán tervei alapján épült új múzeumépületben mutatják be az 1880-as években, a székesegyház átépítésekor felszínre került töredékeket, faragványokat, illetve a Püspökvár területén kiásott más egyházi épületek alapfalai között talált angyal- és apostolszobrokat.

Az európai szintű, művészi faragások jórészt – a feltételezések szerint – az úgynevezett Pécsi Műhely alkotta a XII. században, észak-itáliai mester irányításával.

Az alakok arcát, fejét a török hódoltság korában vallási előírások miatt leverték, kifejezőerejük azonban így is érzékelhető. Indafonatos, növényi díszes oszlopfők, mívesen faragott sasok, griffek, oroszlánok sora fogadja a látogatót. Ahol lehet, az eredeti helyüket, feladatukat is megidézik. Így “felépítették” az egykori nyugati kaput dúsan faragott oszlopaival. Ám most – természetesen – körbejárható, így néhány kő egykor befalazott oldalán jól látható, hogy jórészt római síremlékeket használtak fel a középkori építőmesterek. Ugyanilyen “térrekonstrukcióval” mutatják be az egykori Szent Kereszt-oltárt, valamint az altemplomba vezető lejáratot és faragványait.

A múzeumépületen kívül lépcső vezet fel a teraszra, ahonnan páratlan látvány nyílik a székesegyház keleti szentélyeire, tornyaira. Innen sétány is indul, ahonnan letekinthetünk a templom északi oldalán álló, rokokóstílusú kovácsoltvas ráccsal ékesített Berényi-kútra (1736), illetve ráláthatunk egy nagyméretű épület helyreállított falaira, amelyek a középkori pécsi egyetem emlékét őrzik, és eljuthatunk a Modern Magyar Képtár kertjébe is.

http://vendegvaro.utazom.com

Az esztergomi székesegyház déli oldalán Bakócz Tamás érsek 1506-ban helyezte el egy kápolnaalapkövét. A kápolnát sírkápolnájának szánta, és 1521-ben ide is temették el. A munka gyors ütemben folyhatott, a belső párkány felirata szerint 1507-ben már állt az alsó szint. A kápolnaoltára azonban jóval később került a helyére: a Firenzében megrendelt márványszobrok Esztergomba szállításáról az érsek csak egy 1519-es levelében intézkedett. A teljes egészében vörös márvánnyal burkolt, kereszt alaprajzú, fémszerkezetű kupolával koronázott épület a magyarországi reneszánsz építészet fő műve. Mintaképei a 15. századi toszkán építészetből származnak, ám részletmegoldásai inkább velencei kapcsolatokat sejtetnek. Az Adria-parti városból származik a kápolna gazdag akantuszornamentikája éppúgy, mint a pillérek felületének tükrös díszítése és a kupola fémszerkezetű kialakítása. A tervező ismeretlen, de elképzelhető, hogy azonos a budai és nyékikirályi építkezéseket irányító építésszel. A mellette dolgozó népes műhely egyetlen tagját ismerjük név szerint, Johannes Fiorentinust, aki két általa faragott sírkövet és egy keresztelőkutat is szignált. Az egyik sírkő, amelyet Jan Laskignieznoiérsek számára készített 1516-ban, azonos részleteket mutat a Bakócz-kápolna egyik nagy Bakócz-címerével, ezért ezt is az ő művének tulajdoníthatjuk. A címer valójában csak másolata a sokkal jobb minőségű másik Bakócz-címernek, amely a kápolna II. Ulászló-címerével együtt egy olyan mestertől származik, aki már korábban is dolgozott Bakócz Tamás számra. Ő faragta ki budai márgából 1493 körül a visegrádi pálos kolostor Bakócz által támogatott építkezésén a két töredékesen fennmaradt Bakócz-címert. Az ismeretlen szobrász, aki minden bizonnyal a Bakócz-kápolna építésének vezető szobrásza lehetett, nagy valószínűséggel a nyéki műhelyből került Esztergomba. A nála kevésbé tehetséges Johannes Fiorentinus, aki közel tíz évvel később Esztergomban egy főként sírkőfaragással foglalkozó műhelyt hozott létre, csak beosztott műhelytárs lehetett.

http://tudasbazis.sulinet.hu

123►

Az Bél-háromkúti Apátságot II. Kilit egri püspök (1224-1245) 1232-ben alapította, abból a célból, hogy a környékre telepített kunokat és besenyőket keresztény hitre térítsék. Nevét az épület mellett folyó három forrásról kapta. Az apátság mellett ciszterci monostor is állt, amelynek mára már csak a romjai maradtak meg. A templomot a tatárjárás előtt valószínűleg nem építették meg, csak 1246-ban folytatták mikor az ország némileg kiheverte a tatárjárást. A török közeledésének hírére a szerzetesek elmenekültek és erre az időre tehető a templom tönkre menetele. 1534-ben a protestáns nagyhatalmú főúr Perényi Péter foglalta el. Az apátság 1700 óta az egri papnevelő intézet birtokába került. A szeminárium kezdte el rendbe hozni a templomot, amelynek teljes rendbehozatala gróf Erdődy Gábor püspöknek köszönhető. A XIII. században, román stílusba épített cisztercita templom építészeti szempontból is egyedülálló. Az építés két korszakra osztható, amely jól látszik a templom homlokzatán, a tatárok bejöveteléig a homlokzat a bal kéz felé eső északi részt fejezték be. Az északi rész szépen kifaragott kövekből pontos illesztésekkel készült. Az oszlopokon jól észrevehetőek a román stílus szépen kidolgozott jegyei. A homlokzaton látható egyedülálló rozettán keresztül hatol be a fény a templomba.
A Szent Imre-oltárt 1748-ban készítették el, a szószék és a hangvető XVIII. századvégi copf stílusú. A templom érdekessége hogy falai rétegesen váltakozó vörös és zöldesszürke kövek borítják, amelyet eltakar a később levert vakolat.

Forrás: www.belko-turizmus.hu

12►

Egy fontos állomás – egy kerek szám Gyuláról: 30.000
 
JÁK , JÁKI TEMPLOM, AMELY EGY IKON A MAGYAR KULTÚRA, A MŰVÉSZET TERÜLETÉN.
ÉN IS A LEGKORÁBBAN EZZEL AZ ÉPÜLETTEL TALÁLKOZTAM TÖBBSZÖR IS ,TÉNYLEG EGY MATUZSÁLEM, EGY RÉSZLETGAZDAG ÉPÍTÉSZETI CSODA.
FONTOS HAZAI JELKÉP, MAGYAR ÉRTÉK, ÉLŐ TÖRTÉNELEM.
TALÁN NEM VÉLETLEN KERÜLT MA EZ A ROMÁN STÍLUSÚ EGYHÁZI ÉPÜLET KIVÁLASZTÁSRA , HOGY KÉPVISELJE A FOTOGRÁFIAI – INTERNETES JUBILEUMOT.
 
 
Kedves érdeklődő, látogató, értékelő, böngésző és megtaláló honfitársam. Tisztelt  MINDENKI ! Tehát az 1.5 millió látogatót követően megvan a 30.000. kép a honlapra, jött – jön – remélem jönni fog……..még vagy 5 évig a következő 30.000 fotó is.
Mondtam, gondoltam nem kéne ez nekem, erre nincs időm – aztán lassan 4-5 éve csak erre van …… …..km-ek százai, fotók ezrei,számítógépes utómunkák, kutatás, informálódás, tanulás, válogatás /sok,sok igazán fárasztó nap a monitorom előtt  =  ismeretterjesztő Bagyinszki Galéria. a www.bagyinszki.eu
 
Későn, nehezen kezdtem hozzá éreztem ezt komolyan kell venni és sok időt jelenet majd. Lindenberger Tamásnak köszönöm az éveken át tartó unszolását és üzenem: “csinálom Tamás, rendben oké halad a képírás !” Biztosan figyel odafentről, segít  továbbra is Nekem.
 
Remélem sok érdekesség , magyar érték , látnivaló , történelmünk ,  természeti csodánk , művészeti alkotásunk – épített környezetünk, benne
kiemelten a borvidékek, a szecesszió világa vonzotta a látogatókat. A világ minden részéből keresik a galériát.
Sok levelet kaptam, köszönöm a biztatást a szép szavakat : sikerélmény , talán  érdemes csinálni- megmutatni mások számára is az értékeinket, a szépet, mert a szépért dolgozom , segít a Pentax, Nikon és a Panasonic.
Ja köszönöm a kritikákat javaslatokat is, szeretnék most pár dolgot átszerkeszteni egyszerűsíteni- remélem sikerül.Kicsit nehézkes a kommunikációm a Facebook egyenlőre nem hiányzik. bár ott is zajlik a programom népszerűsítése.
 
Köszönöm a honlapomhoz kapcsolódó közreműködő szakemberek, barátaim, támogatóim, munkahelyem, a fotósok, a családom segítségét – FOLYTATJUK !

Civertan Studió, Citroen, a térképek- és a számítógép, Kossuth Kiadó, Tóth Kiadó, Corvina Kiadó, Kégl Miklós, Bede Béla,  Sógor Csaba,
Zsóka, Gábor, Zoli, Jancsi, Icuka, Kiss Feri, Csuszi, Barna, Kiss Józsi, Kiss Zoli, Balogh Józsi, Valika, B. Imre, S. Frici, B. Feri, Tomi és Attila
szakmai segítők: 3 in 1 Hosting bt., Pauló Lajos, Erdődi Feri, Gyulai Szabó Balázs és Kovács Péter:  Egy pohár pezsgővel és barátsággal köszönöm.
 
Bagyiszki Zoltán fotográfus Gyuláról   
2015. SZEPTEMBER  1.      bz1954@t-online.hu

A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.

Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az oszmán hadsereg is megrongálta, többször helyre kellett állítani. Az utolsó nagy átépítés 1896 és 1904 közt zajlott, Schulek Frigyes tervei alapján.

Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.

A templom főhomlokzatával szemben kis kápolna áll, a Szent Jakab-kápolna, ez volt Ják középkori temploma, mivel a kolostori templomnak nem volt szabad plébániaként is működnie.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából