Kossuth Rádió “Szombat délelőtt” c. műsorában Domokos István riportja B. Zoltán fotográfussal / 8 perc.
Havi Archívum: 2015 május 14, csütörtök
Gyula – Gyulai kastély, zöld környezetben
Tóth Árpád: A tavaszi sugár
A tavaszi sugár aranyburokba fonta
A zsenge bokrokat s a bimbók reszkető
Selyemgubóiból zománcos fényű pompa,
Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.
A zsongó fák előtt, a kerti út szegélyén,
A park-őrző, borús csillámú rácsvasak
Festékes könnye folyt, sírtak, mert fémük éjén,
Hiába van tavasz, boldog rügy nem fakad.
Egy lány jött az úton, virággal, sok virággal,
Mellettem elsuhant, illatja megcsapott,
Egy-testvér volt talán a fénnyel és a fákkal,
Eltűnt. Szívem zenélt. Merengve álltam ott…
Gyula – Koszta Rozó a gyulai festőművész – válogatás egy közelmúltbeli gyulai kiállítás kapcsán
A gyulai festőművész születésének 90. évfordulójára emléktárlatot rendeztek a Kohán Képtárban.
Koszta Rozália születésének 90. évfordulójára emlékkiállítást rendezett a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. A Kohán Képtárban a gyulai alkotó 38 képe látható: korai, bravúros ecsetkezelésű portrék és aktok, valamint a millió közül is felismerhető kontúros alakok, tájak és a kék-zöld egyedi találkozása a horizonton. Az emlékkiállításon relikviák is megtekinthetők, fotók, levelek, képeslapok és újságcikkek Koszta Rozó életéből. Sőt, felvételről még hangját is meghallgathattuk, amely egy interjú során készült valaha ugyanott – a jelenlegi képtár épületében.
forrás: Gyulai Hírlap – 2015. március 26.
Györköny – Pincefalu
A különleges szépségű pincefaluban a több mint 300 présház szabályos sorokban, egységes stílusban épült, ″kémény nélküli″ falunak is nevezik, ahol érdemes megkóstolni a jófajta borokat.
A falut nagy szőlőterületek övezik. A pincefaluban szabadtéri színpad kínál nagyszerű színhelyet népünnepélyeknek, szabadtéri programoknak.
http://vendegvaro.utazom.com
További képek és információk a társlapunkon: http://borfokusz.hu/?p=30
Nagyvárad – Városháza
A nagyváradi Városháza épületegyüttese a város egyik legreprezentatívabb szimbóluma, mely jellegzetes körvonalaival uralja a Sebes Körös folyó közvetlen szomszédságában fekvő központ városképét. Ezen a területen 1901-ig egy gazdag történettel rendelkező épület állott: a város első püspöki palotája, melyet Csáky Miklós püspök 1742 körül emeltetett. A szerény megjelenésű, egyszerű homlokzatokkal ellátott földszintes, belső udvarral rendelkező épület 1776 után a katolikus főgimnáziumnak adott otthont, majd 1780-1874 közt a váradi akadémiának és a gimnáziumnak, 1874-1896 között az Állami főreáliskolának, végül ideiglenesen a törvényszéknek.
1895-ben határozta el a Városi Tanács, hogy az épület elbontásával egy új Városházát építtet, erre 1896-ban tervpályázatot hirdetett. Ennek első díját két másik tervezővel együtt ifj. Rimanóczy Kálmán nyerte el s őt bízták meg egy a három tervvariáns összedolgozásával. A terv elkészülte után a kivitelezésre kiírt versenyt is Rimanóczy nyerte el s így 1902 február 26-án elkezdődhettek a munkálatok, melyeket 1903 októberére jórészt el is végeztek, szint kizárólag helyi alvállalkozók bevonásával. Az ünnepélyes épületátadásra 1904 január 10-én került sor.
A festményen látható: Luxemburgi Zsigmond királyunkkal találkozik Jagelló Ulászló a Nagyváradi gótikus katedrálisban 1412 – ben, akkor még állt a hatalmas templom.
http://lexikon.adatbank.ro
Devecser – Újjászületés Kápolna
A 2010-es vörösiszap-katasztrófa lúgos áradata a Gondviselés jóvoltából fényes nappal zúdult a két falura, nem éjszaka, amikor az alvó emberek képtelenek lettek volna védekezni. Így is tíz halott, százötven sebesült, harmincnyolcmilliárdos kár maradt utána és sok-sok élet munkája, házak, gazdaságok, állatok váltak a MAL Zrt. tározójából kiömlő ipari hulladékanyag martalékává. részlet Sulyok Miklós írásából.
Az Újjászületés ökumenikus kápolnája Makovecz egyik sajátos templomtípusának megtestesítője. A tér-elrendezés centrális, mint Makovecz legtöbb templomában: a neoplatonikus-holisztikus felfogású világegész, a minden egy, a középponttal rendelkező világ megjelenítője. Ezt a centrális teret természetesen kupola fedi, melyen opeion található, kúpos felülvilágító-építménnyel, egyedüli fényforrásként. Rajta keresztül a teremtmény a földből az égre lát, ahová vágyik. Fontos mozzanat, hogy a templomteret tartalmazó épülettömeg köré, földvisszatöltéssel „domb” épült, így a külsőben a kupola a földből emelkedik ki, ami alapvető drámaiságot kölcsönöz az épületnek. Az épület antracit-fekete természetes palafedése nemességet, keménységet és azt az archaikus ünnepélyességet adja meg, amely Makovecz majd minden épületének sajátja.
A templomnak egyetlen tornya van, amely itt összeépült a centrális templom- épülettel, míg például a paksi Szent Lélek-templom tornya nem kapcsolódik a hosszházas (ha lehet arra a rendkívül összetett térre ilyet mondani) templomhajó épülettömegéhez. Devecserben a kisebb lépték indokolja, hogy a torony egybeforrjon a kupola-tömeggel, csakúgy, mint szintén igen kicsiny petőhenyei templom esetében. A tornyon megjelenő szárny-pár Makovecz állandó motívuma, antropozófiai értelemben az anyagi fölött tételezett szellem-világ, valamint az angyal szimbóluma. Ugyanakkor azonban az elevenség, Makovecz építészetének és gondolkodásának egyik központi kategóriája szorosan kapcsolódik magának az Újjászületés kápolnájának lényegéhez, vagyis a természetnek az ipari katasztrófa után újraéledéséhez.
Makovecz eredeti rajzán még kereszt áll a torony csúcsán, ami az ökumenizmus jegyében általános szobrászi jellé változott: égre mutató, fényes, arany tű vezeti a szemet és a lelket az égi szférába. A szobrászian arányos épület különlegessége, hogy tulajdonképpen emlékmű-léptékű építményről van szó, ami épületként igen kis méretet jelent. Ne feledjük, kisvárosban vagyunk, annak is falusias, új telepén, ahol a település viszonylatában nagy nyílt teret (Makovecz park) a magyar falu házléptékében épült porták szegélyezik.
http://epiteszforum.hu – részlet
Magyarpolány – Kálvária
Építés- és felújítástörténet: Aggházy Mária 1780-ra datálja a kálvária építését. A kálváriáról az első részletes leírást Zichy Domonkos 1846. évi egyházlátogatásából ismerjük. Ekkor már megépült a hat kápolnaszerű stáció, amelyben vasrács mögött fa szobrok jelenítették meg a fájdalmas Rózsafüzér öt titkát. A templom mellett a hegy tövében a Fájdalmas Szűznek bádogból készült képét helyezték el (amely a mai Piéta szobor helyén lehetett). A Kálvária hegy tetején három kereszt állt, mely Krisztust és a két latort ábrázolta. Helyükre 1884-ben a ciszter apát kő keresztet állított. A keresztút feljáratánál ma is álló két kőszobrot az úgynevezett „amerikai keresztet” és a Fájdalmas Szűz szobrát 1901-ben adományokból állították. A hegy tetején álló kápolna építését 1908-ban kezdték el és 1910. július 9-én szentelte fel dr. Szentes Anzelm zirci perjel.
Építőmesterek: A keresztúti állomások fa szobrait a hagyomány szerint a sváb Listner testvérek készítették. Az 1901-ben felállított „amerikai keresztet” Hort Sándor keszthelyi kőfaragó faragta. Az 1910-ben felavatott kápolna mesteremberei a következők voltak: a kőműves munkákat Wéber zirci kőműves mester vezetésével Nesztinger János és Volf János, a bádogos munkákat Holly Antal szintén zirci iparos végezte. A kápolna oltárát Schmidt József budapesti oltárépítő, üvegfestményeit Palka József budapesti üvegfestő készítette.
http://szalezianum.hu – részlet
Kővágóőrs – Tájház, kisnemesi élettér
A Balaton felvidék páratlan szépségű Káli-medencéjének legnagyobb településének, Kővágóörsnek egyik látványossága az 1821-ben emelt kisnemesi lakóház, amely az egykori Vicispán (Petőfi) utca 18. szám alatt áll. A helybeliek által egykori tulajdonosairól, Kerkápoly-kúriaként, illetve Kermács-házként ismert népi jellegű műemlék épület hosszú éveken át üresen állt. Vásárlás útján állami tulajdonba került, majd 1987-ben Wirth Péter és Benkő Ágnes, a budapesti székhelyű Stúdió Kisszövetkezet építésze elkészítette az épület helyreállítási terveit, melynek kivitelezését 2006-ban fejezték be.
A falazott szerkezetű, barokkos ívelésű kis- és nagykapun át megközelíthető szalagtelken, fésűs, előkertes beépítéssel emelt épület mélyen benyúlik a telekre. Alaprajzi elrendezése kétlakásos házra utal: az épület utca felőli része kétmenetes, a tornácról nyíló nagyszobához kisebb hálófülke kapcsolódik. Mindkét helyiség csehsüvegboltozatos, a sarkokban, a boltvállaknál szokatlanul nagyméretű cseppdíszekkel. Az árkádos tornác az utcai szobától kezdve az épület teljes hosszán végigfut, a legutolsó sarokpillér a kapcsolódó harántboltkővel együtt érintetlenül megtalálható. Az eredetileg hatpilléres (mára négy pillérköz elfalazott), boltozott gádor mellvédjeinek építését a kutatás egy későbbi időpontra helyezi. A lakás legtöbb helyisége a gádorról nyílott, így a csehsüveg boltozatos keskeny pitvar is, amelyhez szabadkéményes konyha csatlakozik. A síkmennyezettel borított hátsó szoba a pitvarhoz egy ajtóval csatlakozik, ennek megvilágítása a gádor felöl egy ablakon át történik. A szoba mögött elhelyezett hombáros, illetve a kamara helyisége a gádorról nyílik, s mindkét helyiséget síkmennyezet fedi. Az épület hátsó traktusában – a lakóházzal egy fedél alá emelve – egy önálló, négy helyiségből: pitvarból-konyhából, innen nyíló kamarából, illetve a pitvarból nyíló nagy- és kisszobából álló lakrész következik, melynek bejárata a pincelejáró előtt van.
Barokkos ívelésű, vakolatdíszes utcai oromzata téglából falazott. Rajta két ablak, míg a padlástér két téglalap alakú- legfelül egy kerek nyíláson át kapja a megvilágítást. A homlokzat felső felén az 1821-es évszám látható.
A lakóház berendezése Kővágóörs nemesi társadalmában a XVIII. században megjelenő, s francia gyökerekkel bíró dulicai Duchon család háztartásának három nemzedékére jellemző gazdag eszközanyagából, valamint változatos bútoraiból, sokszínű tárgyi világából áll. Bútorainak jelentős részét Rúzsa Mihály asztalosmester, a faragott kép- és tükörkereteket pedig maga a családfő, a kitűnően rajzoló és faragó Duchon Zsigmond (1873-1960) készítette az 1800-as évek végén, illetve a követező század elején. E páratlanul sokrétű tárgyegyüttest Duchon Vilma (1905-1985) és Ida (1913-1993) őrizték meg, illetve adtak át bemutatás véget.
Miklósi-Sikes Csaba – http://www.tanyamuzeum.hu
Mosdós – Pallavicini kastély
A Pallavicini-kastély késő eklektikus stílusú főépületét 1892-ben fejezték be. Az épületegyüttes jelenleg a Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórháznak ad otthont.
A késő eklektikus stílusban épült Pallavicini-kastély 1906-ra készült el, de a főépületét már 1892-ben befejezték.
Építése Pallavicini Ede őrgróf nevéhez fűződik. Pallavicini Ede nagyobb birtoka Szeged környékén volt, mosdósi uradalmára csak vadászni járt. Asztmás betegségben szenvedett. Mivel úgy érezte, hogy e környék klímája könnyít a baján, építtetett egy skót lovagvárakat utánzó kastélyt, mely aztán 1932-ben bekövetkezett haláláig, otthonául szolgált. A nagy értékű ingatlan – benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvasagancs-gyűjteménnyel – fia, György tulajdonába került. György már nem itt lakott, intézője útján irányította a birtok ügyeit, aki a kastély parkjában egy kis lakot épített magának, ma ezt az épületet kis kastélynak nevezik.
Az értékes ingatlant 1936-ban megvásárolta Somogy Megye Törvényhatósága, hogy gyógyintézetet alakítson ki. A Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórház 1949-ben kezdte meg működését.
http://vendegvaro.utazom.com
Hencse – Márffy kastély / Golfklub
Tóth Kiadó, Debrecen
Bagyinszki Zoltán: Száz magyar kastély c. albumából:
Hencsén található az egykori magyar rezidencia ( Somogy megye), amely a Márffy család kastélyaként épült 1813-15 között késő barokk stílusban.
A téglány alakú, egyszerű és elegáns kis kastély a park előterében épült, mellette korszerű kiegészítő épületek a vendéglátást szolgálják.
A földszintes épület homlokzatát 2 pár oszlopon lévő timpanon díszíti.
Jelenleg a European Laker Golf és Country Club tulajdona.
A falu közepén lévő szép természeti környezet, a vadregényes táj egy 6232 m hosszú, 18 lyukú ( par 72 minősítésű ) kiváló golf pályát rejt magában.
A városi nyüzsgéssel ellentétben a pálya előtti park fotóit látva irigylésre méltó a dendrológiai értékekkel rendelkező táj, a csend, a tavak, a madarak jelenléte. A környezetbarát golf autók csendesen suhannak a hatalmas fák tövében
A 90 hektáros zöld sziget igazi kikapcsolódást biztosít a vendégek számára. Az ország legnagyobb Tiszafája mellett több mint 40 Mocsári ciprus ékesíti a parkot.
A sokáig elhanyagolt létesítményt a 90-es években felújították, amely ma már a sportot és az idegenforgalmat szolgálja . A kastéllyal szemben egyszerű klasszicista kúria áll.
A szerző a közelmúltban ismét felkereste az intézményt, készített egy friss kép-sorozatot és boldogan tapasztalta meg a további fejlődést, a bővítést, a kiváló vendéglátást.
Pár gondolattal és sok, sok képpel kiegészítette a több mint 10 éve megjelent kastélykönyv információit.
A golf szerelmeseinek és a szép parkok rajongóinak Hencse kötelező úti cél.