Havi Archívum: 2015 március 11, szerda

A Kőbányai Önkormányzat szobrot állított Lechner Ödönnek

Lechner Ödön halálának századik évfordulóján avatott szobrot a Kőbányai Önkormányzat június 10-én. Kőbánya képviselő-testülete 2012-ben döntött arról, hogy a kerület „főterén”, a Szent László téren szobrot állít annak az építésznek, aki a kerület büszkeségét és jelképét, a Szent László templomot tervezte. A kompozíció is ezt ábrázolja: az építész zseni a tervezőasztalánál áll, mellette a templom makettje. A szecessziós magyar nemzeti stílus megteremtőjének egyik legkiemelkedőbb munkájaként számon tartott templom mellett Kőbánya neki köszönheti a Szent László Gimnáziumot is, amelyet tanítványa, Vágó József fejezett be mestere halála miatt, és amely az ország legszebb műemlék iskoláinak egyike.

Az Önkormányzat nem csupán a mára már szimbólummá vált épületek miatt tartotta fontosnak hogy megemlékezzen az építész zseniről, hanem mert Lechner Ödön más szálon is kötődött a mai X. kerülethez. A család ugyanis téglagyárat működtetett Kőbányán. Téglaégetői az Akna utcától az Alkér utcáig emelkedtek ahol az építész gyermekkorában sok időt töltött és megtanult bánni az agyaggal, megismerte a kerámiatechnikákat. Ebben a családi gyárban készültek a mázas majolika és terrakotta kerámiák, mely iránti, ifjúkori érdeklődése a későbbi munkásságára is nagy hatást gyakorolt.

A Szent László téren felállított, bronzból készült, több mint két méter magas műalkotást egy kőbányai szobrászművész, a Munkácsy-díjas Zsemlye Ildikó tervezte. A szobor a kőbányai Szabó Öntészeti Kft. műhelyében készült, az emlékmű környezetét pedig egy Ybl-díjas tájépítész, Andor Anikó tervei alapján alakították ki, a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert támogatást pedig a kőbányai polgárok adóforintjaiból egészítette ki az önkormányzat.

„A szobor Kőbánya összefogásának jelképe, hiszen a tervezéstől a kivitelezésig a szobor készítésének minden fázisa a kerületünkben valósult meg” – fogalmazott az avató ünnepségen Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere. Mint mondta, múltunk nagyszerű emberei, legyenek akár királyok, művészek, tudósok vagy építészek, mindig is példaképként szolgálnak számunkra és a jövő generáció számára is. Kőbánya ezzel a gesztussal köszöni meg az építész mesternek, a mára már a kerület jelképeivé vált épületeket – hangsúlyozta Kovács Róbert.

A rekkenő hőség ellenére hatalmas volt az érdeklődés. Az avatáson részt vett a Lechner-család 15 tagja, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Réthelyi Miklós, a magyar UNESCO-bizottság elnöke és Feledy Balázs művészettörténész, művészeti író.

http://www.kobanya.hu – 2014. június 16., hétfő

12►

A volt Gresham biztosító székháza a város egyik legpazarabb palotája, a magyarországi szecesszió műremeke az V. kerület egyik nevezetessége. A Quittner Zsigmond és Vágó József tervei szerint 1907-ban épült palotát luxusszállóvá alakították.

Az épületre Angliában kiírt nemzetközi pályázatot a magyarországi historizmus egyik vezető építésze, sok más budapesti épület tervezője, Quittner Zsigmond nyerte el, 1905-1907 között az ő elképzelései alapján épült meg a gazdag szépségével és mozgalmas homlokzatával szinte szobrászati műnek ható iroda- és lakóház. Az építész munkatársa Vágó József neves szecessziós építész volt, a gazdag épületplasztikákat olyan kiválóságok készítették, mint Maróti Géza és Telcs Ede, a lépcsőházi üvegablakok Róth Miksa, a kovácsoltvas korlátok Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki. A tér is Quittner koncepciója kedvéért kapta meg ekkor az Akadémiától a Lánchídig ívelő körív jelenlegi szabályos formáját.

Az épület Budapest akkor egyik legnagyobb összterületű lakóháza volt: 12 000 négyzetméter, három lépcsőháza üvegfedésű passzázsból nyílt, az egyedi burkolólapok a Zsolnay-gyárban készültek. Passzázsa építészettörténeti ritkaság, hiszen Budapesten ez a legrégibb, épen maradt fedett üzletsor.

A Lánchíd vonulatának végén álló palota homlokzatáról egy öntudatos angol úr szemléli a forgalmat majd száz esztendeje. Ő Sir Thomas Gresham, aki 1566-ban megalapította a londoni tőzsdét, az utódai által működtetett, angliai székhelyű Gresham Biztosítótársaság névadója.

A földszinten kialakított kávéházban működött a később Gresham-körnek nevezett baráti társaság, az új magyar művészet egyik izgalmas műhelye.

http://vendegvaro.utazom.com

123►

A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit. Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár”. Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig.

Az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelent, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma. A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román kori várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák, barokk palotaelemeket is felhasznált a tervező építész.
A főbejárathoz vezető „Hidaskapu” tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik. A román épületcsoport legismertebb része a „Jáki-kápolna”-ként emlegetett kis templom. Bélletes kapubejárata az 1256-ban felszentelt nyugat-magyarországi, Vas megyei Ják község román kori templomának részleges másolata. Jobboldalra tekintve gótikus épületcsoport tárul a látogató elé.

A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részletét láthatjuk. A jellegzetes dómhomlokzat közepét óriási, mérműves ólomüvegablak tölti ki. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának. A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok közt a barokk stílusra jellemző burjánzó épületplasztika, domborművek, szobrok sokasága borítja. A belső udvarok erre a látványtengelyre csatlakoznak, a jobb oldalon a Hunyadi-udvar, és a bal oldalon a román kori kolostor-kerengő. A kerengő motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteinek másolatai. A Műjégpálya felől a gótikus szárny véghomlokzata és a reneszánsz palota tükröződik a tó vizében. A reneszánsz épületrész homlokzatfelületét az ablakok fölött színes csavarodó sgrafittó díszítések és a párkányon végigfutó felvidéki-szepességi-pártázatos reneszánsz elemek gazdagítják. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületét 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. Az épületegyüttes festői kialakításával Budapest egyik kiemelkedő műemléki nevezetessége.

Rosch Gábor építészettörténész

A közel két méter magas szobor a Városligetben a Vajdahunyad vára mellett található. Anonymus = névtelen. Valószínűleg valamelyik Béla király jegyzője lehetett (I-II-III.IV.). Talán a legnagyobb az esély, hogy IV. Bélának dolgozott. Egyike annak a 10 szobornak, melyeket a XX. század elején I. Ferenc József adományozott a nemzetnek. Talapzatát Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervezték.
A szobrász az alkotás elkészítésének lehetőségét nem pályázat útján nyerte el, hanem közvetlen felkérés alapján, Bánffy Dezső, akkori miniszterelnöktől. Ligeti eredetileg Zrínyi Miklós alakját szerette volna megformálni. Anonymus alakja nem sarkallta alkotómunkára. Mégis, legelőször a ma látható szobor vázlatát mutatta be a zsűrinek, akik meghökkenve nézték az arc nélküli szoboralakot. Hamarosan nagy vita keveredett a tagok között a műről. A konzervatív bírálók kifogásolták az ülő testhelyzetet és az aszimmetrikus elhelyezést. Az arc nélküli megjelenítés ötletét eleve elutasították. A szoborbizottság végül Fadrusz János határozott fellépése eredményeként egyenlő szavazati arány miatt közvetlenül a miniszterelnökhöz terjesztette fel döntésre a kérdést. Ekkor Bánffy Dezső úgy határozott, hogy a szobrász készítsen el egy új segédmintát, ahol a fej szabadon látható. A minta el is készült, de az eredeti kis minta, a hatvan centiméter magas bronzszobor sikert aratott Velencében, és még a Szépművészeti Múzeum is megvásárolta egy példányát.
Az időközben harminctagúra bővült szoborbizottság az új körben egyhangúlag szavazott az eredeti, csuklyás változatra.
A szobrásszal a helyszínen összetörették a másodikként elkészült változatot, ahol a fej teljesen kidolgozva volt látható.
Több helyszín is szóba került az elhelyezésnél. Végül jól választották ki, mert a szobor 1902 óta változatlanul áll a helyén.

Az alkotás ismertségéhez hozzájárult, hogy Anonymus alakjának többféle méretű és színezésű eozinmázas pirogránit, 1945 után porcelán változatát évtizedek óta sikerrel forgalmazza a Zsolnay-gyár.
Sőt, van tíz, és tizenhét cm nagy bronzváltozat is forgalomban.
Az Anonymus lett Ligeti Miklós fő műve; az életpálya csúcspontja. A szobrász az alkotás elkészültekor mindössze 27 éves volt! Ez volt első igazi köztéri műve.
Leírás Prohászka László Ligeti Miklós című könyve alapján.(32-36. p.)

www.kozterkep.hu – bejegyzéseiből válogatva