Havi Archívum: 2014 augusztus 17, vasárnap

Váci Diadalív

Határon belül - 93.000 km2

A váci diadalív vagy ahogy a helyiek emlegetik Kőkapu Magyarország egyetlen diadalíve, mely Mária Terézia tiszteletére épült Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján copf stílusban 1764-ben. Migazzi Antal váci püspök rendelte el az építést a fogadásra. Az anekdota szerint, mivel mindössze két hét alatt építették fel, a királynő nem mert kocsijával elhajtatni alatta. Mikor néhány héttel később távozott, látva, hogy még mindig áll, már nyugodtan haladt át alatta. A szabadon álló építményt ma felújított állapotban, díszkivilágítással szemlélhetik meg a látogatók.

Az épület kivételes példája annak a késő barokk művészetnek, amit már áthatott az építészetben éppen kialakuló klasszicista szemlélet. A klasszicizmus és késő barokk közti átmenetbe, a copf stílusba való besorolás a helyes.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”be3c3f7b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Vác, Magyarország{}arch.png{}Vác, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Zára – Madárlátta a toronyból

Horvátország, Szlovénia

A dalmáciai régió székhelyeként szolgáló háromezer éves Zára városa, amely olyan kulturális-építészeti örökséggel dicsekedhet, mint az Adria ezen oldalának legnagyobb feltárt római fóruma, a lenyűgöző román kori Szent Donát és Szent Anasztázia templomok bármely könyvnél élvezetesebben mesél a horvát kulturális örökség forrásairól.
Pontos feljegyzések nincsenek az építéséről, de valamikor a IX. században foghattak hozzá az akkori építőmesterek. Ezt onnan feltételezik a történészek, hogy az első írásos említése a X. századból való. Az 1400-as évekig Szentháromság temploma nevet viselte, ezután kapta a Szent Donát temploma nevet. Mára már a város szimbóluma lett, a legtöbb zárai szuveníren megjelenik valamilyen formában, és természetesen a képeslapokról sem hiányozhat.

A Szent Donát templom Zára történelmi óvárosában szinte majdnem a tengerparton a Római Fórum északkeleti részén helyezkedik el. Az elmúlt 10 évben a templomot és a mellette lévő harangtornyot teljesen felújították. Dalmáciában ez a legrégebbi templom, ami fennmaradt és ezért is lett a város egyik szimbóluma.

A Fórum

A Szent Donát körtemplom előtt tárták fel az Adria keleti oldalának legnagyobb római kori fórumát. Ez a tér Kr.e. 1. században épült Augustus császár idejében. Nagyon szépen feltárt építmény, teljesen kivehetőek a korabeli épületek alapjai. Oldalait egykor márványból készült oszlopok szegélyezték, valamint kis szobrok is álltak a téren. Az egyik oszlopot nevezik a Szégyen oszlopának, mert a középkorban ehhez láncolták a bűnözőket és alázták meg az egész város szeme láttára.

http://viriinfo.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”4e6893e7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Zadar, Horvátország{}bigcity.png{}Zadar, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Nagybörzsöny Vízimalom

Határon belül - 93.000 km2

Nagybörzsöny főterétől két perces sétára található az evangélikus templom szomszédságában az Antal-féle műemlék vízimalom.
Az 1570. évi török összeírásban Börzsönyben két malmot írtak össze a mohamedán adószedők. Forrásaink szerint az 1700-as években több molnárcsalád is élt a településen. A helység belterületét ábrázoló 1783. évi térkép a Börzsöny-patak mentén összesen négy malmot ábrázol. A 20. század első felében szintén négy malom őrölt az akkor kétezer fős községben.

A teljes épségben fennmaradt műemlék Antal-féle malmot vízvezető árkaival együtt az 1847. évi nagy tűzvész után építették, 1851-ben készült el. A hosszú, nyeregtetős malomépületben a molnár és családja, valamint a háziállatok is helyet kaptak. A meghajtáshoz szükséges vizet a patakon kb. 200 méterre feljebb épített duzzasztógáttól egy keskeny csatornán vezették az épülethez. A malomrész kétszintes: a hosszanti fal síkjából kiugró nyeregtető védi az alsó szinten lévő vízikereket és a hozzá kapcsolódó erőátviteli művet. A mélyen elhelyezett malomkerék felülcsapó, azaz a víz felülről zúdul a lapátokra, így nagyobb meghajtó erőt jelent, mint az alulcsapó megoldás esetében. A víz az épület alatti alagúton, majd egy rövid árokszakaszon át tér vissza a patakba. A kerék feletti szinten, lényegében a földszinten található a daráló, a hengerszék és a tisztítóberendezések. A malomszerkezet mai hengerszékei az 1930-as években kerültek beépítésre.
Az Antal-féle malmot inkább csak a falubeliek használták. Az aratás és cséplés után nyáron és kora ősszel éjjel-nappal folyamatosan üzemelt, így napi 12-16 mázsa búzát őrölt naponta. Az első őrlésből származó terméket szitálással választották ketté. A finom lyukú szitán áthullott a kész finom liszt, a szitán fennakadt, durvábbra őrölt korpás anyagot pedig újra őrölték, amíg csaknem korpamentes nem lett.
A malom lakószobájában a Pest Megyei Malomipari Vállalat által fenntartott kis kiállítás a malomipar történetét mutatja be.

(Batizi Zoltán, http://www.nagyborzsony.hu)
[google-map-v3 shortcodeid=”098266a4″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Nagybörzsöny, Magyarország{}flood.png{}Nagybörzsöny, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Brest falu öreg faházai

Horvátország, Szlovénia

Dél-Kelet Szlavónia részén több település jellegzetes régi fa lakóházai Petrinja és Sziszek közelében.

Eszék a szecesszió fényében

Horvátország, Szlovénia

Közép-Európa városainak nagy része a 19-20. század fordulóján élte fénykorát. A gazdag iparosok, jómódú polgárok egyre inkább igyekeztek az arisztokratákéhoz hasonló életet élni. Színházba, moziba jártak, valamint pompás, palotaszerű házakat építettek maguknak. Nem volt ez másként régióközpontunkban, Eszéken sem.

Ha, miután átérünk a Dráva-hídon, jobbra kanyarodunk, a központ felé vezető Európa sugárúton haladva csakhamar elérünk a város egyik legszebb részéhez. Ez az eszéki szecessziós utca. Annak idején ebben az utcában éltek a város legtekintélyesebb polgárai, családjai. Az egykori lakók társadalmi helyzetét jól tükrözik a mind a mai napig álló, nemritkán impozáns, dúsan díszített épületek is. Az említett házak szinte mind az akkor hódító bécsi szecesszió mintájára épültek. Falaik színesek, általában növényminták díszítik őket, falaikon nem ritkák a mitológiai alakokról mintázott domborművek, freskók sem.
Ebben az utcában áll az eszéki postapalota, az Uránia mozi, a megyei bíróság, valamint számos más hivatal és közcélt szolgáló épület. Sajnos napjainkban csupán elenyésző azon épületek száma, amelyek még mindig lakóházként szolgálnak. Ennek oka, hogy eredeti tulajdonosaik vagy zsidók, vagy németek voltak, akiknek annak idején el kellett hagyniuk az országot, és ingatlanjaik állami kézre kerültek. Az állam azonban nem fordít kellő figyelmet az épületek karbantartására, ezért a legtöbb, szebb napokat is megélt épület még mindig akkori állapotában vár a felújításra.
Az Európa sugárúton kívül számos, ugyanebben a stílusban épített épületet találhatunk még a sugárútról a vasútállomás felé vezető utcában. Ilyen például a volt vendéglátó-ipari iskola épülete.
Az eszéki szecesszió legnagyobb alakja a zsidó származású Axman Viktor építész volt. Az ő nevéhez fűződik az utca épületeinek nagy része. Legjelentősebb alkotásának az Uránia mozi épületét tartják, aminek megépítésért (1912) akkoriban több nemzetközi elismerést is kapott. Sajnos Axman a világháború után felhagyott a szecessziós stílusú építészettel, és inkább kevésbé díszes épületeket alkotott, mint például a városi gyufagyár épülete vagy a kórház némelyik pavilonja.

(forrás: www.huncro.hr )
[google-map-v3 shortcodeid=”4b8e19f7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Eszék, Horvátország{}5-default.png{}Eszék, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Sziszek vára

Horvátország, Szlovénia

A Kárpát-medencében szokatlan, háromszögletű alaprajzú, sarkain egy-egy kerek, háromszintes toronnyal erődített vár 1545 és 1550 között épült olasz mesterek vezetésével a Száva és a Kulpa (Kupa) összefolyásánál. Északról később egy külső várral bővítették, így négyzet alaprajzú lett – az utóbbi bővítés része az ötszögletű kaputorony. 1591-ben, majd 1593-ban ostromolták a törökök. A vár viszonylagos épségben érte meg az újkort, nagyobb helyreállítására az 1960-as években került sor. Jelenleg is csaknem középkori állapotában látható, rekonstruálták a kerek tornyok közötti kötőgátakon ülő fa gyilokjárókat is.
A háromszögletű alaprajzú várak viszonylag ritkák, de míg kezdetben a terepi adottságok, később a tűzfegyverek (ágyúk) megjelenése miatt alkalmazták ezt a megoldást. Az olaszországi Sarzanello és Ostia vára a 14., illetve a 15-16. századból is ezt a mintát követték, s alacsony kötőgátjaikkal (amely kisebb felületet adott a tüzérek számára) bizonyos szempontból már átmenetet jelentenek a modernebb erődök felé. Nem kizárható, hogy Sziszek olasz tervezői is a várható ágyútűz miatt választották ezt a megoldást, hiszen a török tüzérség a 16. században rendkívül korszerű volt.

(forrás: http://www.muemlekem.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”ca468cf9″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Sziszek, Horvátország{}castle-2.png{}Sziszek, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Keresd, Bethlen várkastély

Erdély - Partium

Keresd várkastélyának legkorábbi része, az eddig végzett régészeti kutatások szerint, a XV. században emelt négyemeletes, vastag falú, kör alaprajzú öregtorony, melynek az első szintjén nyílt a bejárat.Egy évszázad múlva, amikor a főnemesi szállások kialakításában tért nyert a reneszánsz ízlésvilág, készítették a legfelső szintre az alabárdos vitézeket ábrázoló domborműveket. A magas toronyhoz kapcsolódik a tornácos, egyemeletes palotaszárny, a Bethlen család egyik lakóhelye, az ifjú párok mézesheteinek színtere.
A reneszánsz épületekkel szemben hosszú lakószárny nyúlik el, ami a középkorban eredetileg raktárul és gazdasági helyiségekként szolgált. Mindezen részeket fogta körbe egy szabályos négyzet alakú várfal, aminek sarkaira 1675 – 1683 között Bethlen Elek földesúr utasítására egy-egy ó-olaszbástyát emeltek.
A háborús évszázadok elmúltával már nem számítottak védelmi szerepére, ekkor emelték az ÉK-i bástya belsejébe a nyolcszög alaprajzú barokk stílusú tornyot. Mivel mindvégig lakták a keresdi várkastélyt, karbantartották az évszázados falakat és épületeket. Csak a XX. században kezdett romlani az állaga, ezért az 1970-es években helyreállítást végeztek rajta.
2007 júniusában a kastély és a park is visszakerült a Bethlen család birtokába, jelenleg felújítás alatt áll.
2010 június – szeptember időszakban a Pro Castrum Bethlen Egyesület és PONT Csoport szervezésében Keresden zajlott le az öt részből álló táborsorozat, melynek célja a keresdi Bethlen kastély rehabilitációjának megkezdése és a kastély köztudatba való bevezetése.
2014. július 29. – A Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták ötven évre az erdélyi Bethlen család örökösei a keresdi várkastélyt, ahol az alapítvány képzési és nevelési központját akarják létrehozni. Böjte Csaba ferences atya, az árva és nehéz sorsú gyerekek nevelésével foglalkozó alapítvány elnöke jelentette be pénteken, hogy az általa vezetett alapítványra bízták a Segesvártól 12 kilométerre lévő műemléképületet a nagy múltú történelmi Bethlen család örökösei. A szerzetes közlése szerint ott akarják kialakítani az alapítvány képzési és nevelési központját, 2014. augusztus 10-én, vasárnap 12 órától szentmisén kérik Isten áldását a következő 50 év munkájára.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Bethlen család örökösei közötti megállapodást Bethlen Anikó, a várkastély egyik tulajdonosa is megerősítette az MTI-nek. A nemesi család leszármazottja elmondta, hogy ötven évre bízták az alapítvány gondozására a várkastélyt azzal a feltétellel, hogy rendbe teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant, és közhasznúvá teszik. Bethlen Anikó elmondta, azért bízták a dévai alapítványra a várkastélyt, mert azt akarták, hogy jó kezekbe kerüljön.

A 2007-ben visszaszolgáltatott romos épület felújítása elkezdődött, de eddig töredékét sikerült elvégezni a munkálatoknak.

(forrás: www.kastelyerdelyben.ro, MTI)
[google-map-v3 shortcodeid=”40fe1926″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Keresd, Maros, Románia{}castle-2.png{}Keresd, Maros, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]