Havi Archívum: 2014 március 16, vasárnap

Budapest – Liszt Ferenc Zeneakadémia III. – Körösfői Kriesch Aladár képei

Budapest, Határon belül - 93.000 km2

A Nagyterembe, a művészet szentélyébe vezető ajtók közti freskón fakad a Művészet forrása, a lenti kútépítmény emeleti ikerpárja. Körösfői Kriesch zarándokai a művészettől remélnek megváltást (a cím is erre utal: „S akik az életet keresik elzarándokolnak a művészet forrásához”). Muzsikáló angyalsereg hódol az égbolt kifeszített kárpitja előtt az építészetet, festészetet, szobrászatot, irodalmat és zenét szimbolizáló, csupán virágfüzérbe öltözött nőalakok körül. Érdekes módon éppen ezek az aktok okoztak olyan botrányt, ami majdnem a freskó leveretéséhez vezetett. Koronghi Lippich Elek, aki a minisztérium részéről felügyelte az építési munkálatokat – és ambiciózus művészetpolitikusként nyilván befolyással volt az ikonográfiai programra és a művészek kiválasztására is – Körösfőinek szaba kezet adott, így a kész freskókkal Apponyi Albert miniszter csak a felavatáson találkozott, amikor is az aktokon felháborodva azok eltávolítását követelte. Szerencsére a miniszter kíséretében volt a nagy becsben tartott vendégművész, Akseli Gallen-Kallela, a finn szecesszió apostola, aki kiosztotta az önkényeskedő minisztert, mondván rég nem lesz már miniszter, amikor Körösfői még mindig csodálatos dolgokat alkot majd hazája dicsőségére, így mentve meg valódi és szimbolikus értelemben véve a művészetet a hozzá nem értő politikusok elhamarkodott döntéseitől.

(forrás: http://artmagazin.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Zeneakadémia, Budapest, Wesselényi utca{}music_classical.png{}Zeneakadémia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 16, vasárnap - bzadmin Szólj hozzá

Lőcse – St. Jakab templom Thurzó kápolnája

Felvidék

A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben és 1599-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya 1858-ban épült. 1626-ban a protestánsok készíttették orgonáját. A 16. és 17. században a kápolnákra emeleteket húztak. A 19. század első felében teteje égett le, 1849-ben fedték be, tornyát a 19. század végén kijavították. Oltárai a középkori faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak. Főoltára (Szt. Jakab oltár) Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. A főoltáron kívül még további 10 késő-gótikus (Szt. Miklós, Szt. Katalin, Háromkirályok, Szt. Anna, Vir Dolorum, Szt. János, Szt. Péter és Pál, Havas Boldogasszony, Szt. Miklós, Szt. Erzsébet) és 3 barokk (14 szent, Jó pásztor, A kisded születése) oltár díszíti a teret.
Eredeti freskóit (a 7 könyörületesség, a 7 főbűn, Szt. Dorottya legendája) a 19. század második felében Storno Ferenc restaurálta. A berendezés további elemei (keresztelőmedence, szószék, középkori lócák) is méltó színvonalon készültek, teszik teljessé az élményt.
A Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is.

(forrás: http://www.muemlekem.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}chapel-2.png{}Lőcse, Szlovákia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 11, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Kunhegyes Református temploma I. – külső képek

Határon belül - 93.000 km2

A templom terveit 1826-ban Homályosi Ferenc szolnoki építész készítette el, a kivitelezést azonban Grizner József hevesi építőmesterre bízták, mivel a legkedvezőbb árajánlatot (480.000 Ft) Ő tette meg. 1828 tavaszára már 200.000 téglát égettek ki (akkor még a szőlőskertekből kikerült szőlő-veszőkkel) és még ez év nyarán a fundamentum felépült.
Már az építkezés elején rádöbbentek a nyakas kunok, hogy nagy fába vágták a fejszéjüket, mert a gyülekezet teherbíró képessége kevés a túlméretezett építkezéshez. 1829-ben a templom falát még egy öllel magasabbra emelték a föld szintjénél, de már ez az emelés is megártott nekik. A következő évben abbamaradt az építkezés, 1831-ben pedig még az építési állványokat is széthordták az emberek, mert az országosan elterjedt kolerajárvány Kunhegyesen is vámot szedett. (400 embert ragadt el a halál) és a deszka kellett a koporsók készítéséhez.
Az építkezés csak 1833-ban indult újra és 1836-ra a falak felépítése befejeződött. Grizner József tudásából azonban többre nem telt. A kivitelezés nagysága meghaladta a tudását, de életvitele sem volt alkalmas ilyen komoly munka irányítására. Az egyház vezetősége ezt látva, a vele megkötött szerződést felbontotta és Streimelvogel Mihály egri építőmesterrel kötött új szerződést a további építkezések folytatására.
Közben a kun atyafiak étvágya is megnőtt és elhatározták, hogy megépíttetik az egyházmegye legnagyobb templomát, mégpedig nem is egy toronnyal, hanem kettővel. Gondolták – ha már lúd, legyen kövér! Ilyen templomot pedig abban az időben csak Hild Józsefhez hasonló építészek tudtak tervezni. Hild József el is készítette a kéttornyú templom tervét, s 1841-ben új erővel foghattak hozzá a nagy építkezéshez. 1842-43-ban a templom belseje, mennyezetek, karzatok, boltívelések, továbbá az egész tetőzet elkészültek. 1844. augusztus 18-án és szeptember 15-én a gömbök, vitorlák, csillagok is elhelyezést nyertek a tornyokon. Ezeket a dátumokat onnan tudjuk pontosan, mert az utóbb jelzett napokon (augusztus 18 és szeptember 15) a déli torony gömbjében a templom építésének ütemét feltüntető írást helyeztek el.
Egy másik irat 1850-ben lett a déli torony gömbjébe helyezve, abból az alkalomból, hogy a tornyokat villámhárítóval szerelték fel. Ezt az iratot Csávás Imre, később kir. táblabíró fogalmazta meg.
Végül a harmadik iratot Rácz Miklós lelkész hagyta az utókorra 1890. május 21-én abból az alkalomból, hogy a tornyok gömbjeit leszerelték aranyozás céljából. Ez az írás is a déli torony gömbjében lett elhelyezve. A gömbben elhelyezett iratok a ref. egyház birtokában vannak.
A templom építése 60.000 Ft adósságot hagyott az egyházközség vállán, melynek törlesztése évtizedekig tartott.
Vitathatatlan érdeme azonban elődeinknek, hogy utódaik számára méreteiben lenyűgöző, szépségében országos hírű, ma már műemlékként nyilvántartott létesítményt hagytak hátra. A templomot 1953-ban nyilvánították műemlékké. Méretei: 54 m hosszú, 24 m széles, falmagassága az ereszig 20 m, a tornyok magassága a csillagig 48,5 m, az épület belső magassága 26 m. Befogadó tere kb. 3000 fő.
Neoklasszicista stílusban épült A főbejárat felett lévő ablak, toronyablakok, a torony tetőszerkezete román stílust, a főbejárat mellett ión és dór oszlopok, a szószéket körülvevő díszítések pedig a reneszánsz stílust mutatják. Magasbatörő, megragadó térhatású, a belső tere két emeletes körülfutó karzattal, amelyeket a földszinten dór, az emeleten ión oszlopok fognak körül. A templom végleges befejezése csak 1859-ben történt meg, amikor a régi templom anyagából kőkerítéssel vették körül, amelyen belül hatalmas parkot létesítettek.
A templom orgonáját Docsekát József debreceni orgonaépítész 1885-ben készítette el 5000 Ft-ért.

(forrás: http://www.kunhegyes.extra.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Református templom, Kunhegyes{}photo.png{}Református templom, Kunhegyes” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 10, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Kunhegyes Református temploma II. – belső képek

Határon belül - 93.000 km2

Magyarország 2. legnagyobb református temploma.

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Református templom, Kunhegyes{}photo.png{}Református templom, Kunhegyes” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 10, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Bükkzsérc – Baglyosi pincesor

Határon belül - 93.000 km2

A Bükki Nemzeti Park lábánál lévő település Mezőkövesdtől 18 km-re, Miskolctól 30 km-re helyezkedik el. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települése tipikus bükkaljai falu, gyönyörű panorámával, hagyományos faluképpel, szép házakkal, borospincékkel, pincesorokkal, tiszta levegővel. A Bükki borvidék tagja.

A falu déli végénél két sorban állnak a riolittufába vájt présházak, borospincék. A Felső és az alsó „Baglyos” pincesorok látványa igen megnyerő.

A Felső pincesoron található a település leghíresebb pincéje, a Pelyhe Pince. Az 1865-ben épült présházban a Pelyhe család által látványosan kialakított Pincemúzeum várja a vendégeket. A présház és a pince korábban a Katolikus Egyház tulajdonát képezte. Ma a pincemúzeumban régi borászati tárgyakat lehet megtekinteni, amelyek mindegyike mellett a pontos megnevezése és az adományozó neve is olvasható. Ezenkívül a tufapince díszes faragásai, melyeket Soltész Sándor bükkzsérci tufafaragó mester készített, tartanak nagy érdeklődésre számot.

Bükkzsérc fontos látnivalója még a Községi Emlékház, amely 2004-ben nyílt meg, három időszaki kiállítással. Egyrészt a 120 db-ból álló fotókiállítás, amely az 1890-1970-es évekig terjedő időszakot mutatja be, másrészt egy 40 db-os vadászati trófeakiállítás és a Hajnóczy cseppkőbarlang feltárásának felvételei láthatók itt.

A Hódos hegy tetején elhelyezkedő patkó alakú kopár természeti képződmény, a helybeliek által “Patkó hegynek” nevezett hely szintén megemlítendő a falu nevezetességei között. A legenda szerint a hely Szent László király lova patkójának a nyomát őrzi.

A település fontosabb eseményei: a Pünkösdi borverseny, a július végén rendezett jótékony célú labdarúgó fesztivál és a szeptember harmadik vasárnapján tartott búcsú.

Bükkalja borvidék borfajtái:

A bükkaljai borvidéken, ha elindulunk kifelé bármelyik településről, biztosan találunk egy pincesort. És ebben csak egy pici túlzás van, amit bőven ellensúlyoz, hogy néhány településen több sor is várja a látogatókat. Szép messziről is elnézni a pincelejáratok szabályos, kőből rakott háromszögeit, vagy az egyszerű fehér borházak sorát. De még izgalmasabb a mélyükre nézni: van, ahol a tufába figurákat faragtak az egykori gazdák. És persze onnan kell előcsalogatni a bort, mert ha valahol ki lehet próbálni, milyen egy kvaterkázó, békés, de vidám délután, akkor itt biztosan.

CHARDONNAY
A sokarcú fajtából különböző, általában könnyű, friss, illatos borokat készítenek itt. Különösen teljes érésben szüretelve gyakran házasítják más fajtákkal (semillon, leányka) speciális, telt ízű, testes, tartalmas elegáns fehérborokat készítve.

OLASZRIZLING
Az alapvetően a fehérboroknak kedvező éghajlat miatt jó Olaszrizlingek találhatók a vidéken. A lágy savú, de zamatban gazdag borok szépen megmutatják a fajta jellegzetességeit.
Bogácsiak zászlós boráról történet  tovább >>

LEÁNYKA
Adottságai kiváló minőséget termelő, savaiban a rajnai vidéket idéző borvidékké tehetik Bükkalját. Ennek egyik előfutára sok szép leányka: a lágy savú, illatos bor az egrinél könnyebb, vékonyabb, ideális beszélgetőbor.

KÉKFRANKOS
A borvidék sajátosságait szépen megjelenítő borok készülnek a legnagyobb területen termesztett szőlőből. Savaik tiszták és jellegzetesek, ízhatásukban a fajta jegyeit szépen kidomborítják. Karakteres, férfias boroknak is mondhatjuk ezeket.

(forrás: http://www.pincefalvak.hu és http://www.pelyhepince.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Bükkzsérc, Magyarország{}vineyard-2.png{}Bükkzsérc” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 5, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Lőcse 1. – Evangélikus műemlék temető

Felvidék

“De emlékezzetek a korábbi napokra,
amelyekben miután megvilágo-
sodtatok, sok szenvedéssel teljes
küzdelmet állottatok ki.”
Zsidók 10,32

… A lőcsei evangélikus temető az egyik legszebb temető Szlovákiában. 1934-ben a legszebb temetővé nyilvánították a legszebb csehszlovák temetők versenyén és így az I. helyezést kapta. Ez az elsőség 1944-ig tartott. Egységben mutatja be az egyes művészi sírköveket, főleg a 18. és 19. századból, melyek a város lakosainak végső nyughelyét jelölik, azokét, akik életükben az evangélikus vallást gyakorolták.

Közülük nagyon sokan a társadalmi élet vezető személyiségei voltak. Sajátos területen sétálva: a temetőben emlékezünk rájuk, utódaikra és rokonaikra.
A középkorban a sírokat legnagyobbrészt fakeresztekkel jelölték, később kőkeresztekkel, vagy más szimbólumokkal. Általában a templomok köré temetkeztek. Jelentős személyiségeket a templom alatti kriptákban helyezték el, a legjelentősebb személyeket szarkofágokba helyezték. Így volt ez Lőcsén is. Változtatást hozott II. József rendelete, aki higiéniai meggondolásokból elrendelte, hogy a halottakat a lakott területeken kivül temessék el.
A legrégebbi sírok már nincsenek meg, maradványaik nem azonosíthatók. Az értékesebb sírtáblákat beépítették a temető kerítésfalaiba. A temetőben főleg klasszicista és empire sírkövek vannak a 19. századból. Némelyeket közülük a szepességi szobrász Faragó József (1820-1895) készített. Ő 1853-ban telepedett le Lőcsén. Később márvány síremlékeket készítettek, mint a jelentősebb városokban: Ostrava, Budapest, Igló, Késmárk és Lőcse. De nagyon sokszor csak egy kis domb jelzi a régi sírt.

Az első artikuláris fatemplom 1709-ben leégett, amikor a császári hadsereg elfoglalta Lőcsét…

(forrás: http://www.locseitemeto.eoldal.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}catholicgrave.png{}Lőcse” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 4, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Lőcse 2. – Evangélikus műemlék temető

Felvidék

“A bölcső és a koporsó azok a helyek, amelyek az embereket gyengéden és nyugalomban tartják, és a kettő között van egy szűk tér, egy mozgalmas, rövid életálom.”

(Fabriczy Gyula (1824-1854) sírkőfelirata németből szabadon)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}catholicgrave.png{}Lőcse, Szlovákia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 4, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – Ünnepélyes alapkőletétel a gyulai Almásy-kastélyban

Gyula városa

Gyula Város Önkormányzata a DARFÜ kiemelt pályázati felhívásán közel 2 milliárd forint támogatást nyert el a „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada” című projekt megvalósítására. A kastély ünnepélyes alapkőletételét február 25-én tartották a beruházás helyszínén.

A rendezvény Dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntőjével kezdődött, majd Dr. Kovács József országgyűlési képviselő kiemelte a készülő projekt Gyula Város és a régió turizmusára gyakorolt pozitív hatását, továbbá reményét fejezte ki a Magyar Állam és Gyula Város további sikeres együttműködését illetően.

Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár beszédében a kulturális örökség megőrzését és a fenntartható, értékelvű hasznosítás fontosságát hangsúlyozta.

Dr. Virág Zsolt projektmenedzser ismertette a kastély turisztikai vonzerővé fejlesztésének projektjét, a szakmai tartalom fő elemeit, a várható programokat és a bevezetésre kerülő innovatív látogatóbarát technikai megoldásokat.

(forrás: https://www.darfu.hu/index.php/component/k2/item/588-unnepelyes-alapkoletetel-a-gyulai-almasy-kastelyban)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Almássy-kastély{}castle-2.png{}Almássy-kastély” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 3, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Hybbe, Balassi Bálint nyughelye

Felvidék

Hibbe (korábban Hybbe) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
A település valószínűleg már a 12. században létezett, 1239-ben IV. Béla a királyi birtokokhoz csatolta vissza. Ekkor említik először Hyba alakban, a későbbiekben Hybe (1265) és Gyba (1342) néven is szerepel az írásokban. A 13. század közepén kiváltságos szepesi német bányászok települtek ide 1265-ben városi kiváltságokat kapott. Lakosai a 15. század közepéig aranyat bányásztak a Bocai-völgyben. A 14. században a liptói várispánsághoz került és jobbágyvárosként fejlődött. 1396-ban Zsigmondtól hetipiacok, 1423-ban vásárok tartásához kapott jogot. Ettől kezdve bányászvárosból kereskedelmi és kézműves központtá fejlődött, főként kőművesei voltak híresek. Már 1563-ban működött iskolája. A 16. században kiváltságait jórészt elvesztette, a 17. században az átvonuló hadak többször is feldúlták. 1671-ben 40 jobbágy- és 14 zsellérportája volt, ugyanakkor 22 zsellérház laktalanul állt. 1784-ben 191 házában 1554 lakos élt. 1828-ban 217 háza volt 2035 lakossal. A 18. századtól lakói szénégetéssel foglalkoztak, később a 19. század elején fenyőpálinkát főztek. A 18. században virágzott a kézművesség, ácsok, bognárok, csizmadiák, tímárok, festők éltek és alkottak a településen. Lakói a 19. század második felétől főként Budapest nagy építkezésein dolgoztak mint kőművesek, idénymunkások.

A Mindenszenteknek szentelt római katolikus plébániatemploma a 14. század végén épült gótikus stílusban, védőfala 17. századi. A templomot később barokk-klasszicista stílusban építették át, tornya 1824-ben épült.

Itt, a római katolikus templomban a családi sírboltban nyugszik az Esztergom ostrománál elesett Balassi Bálint (1554–1594) költő. A templomban 1898-ban Liptó vármegye emléktáblát helyeztetett el. 2004-ben a magyar és szlovák kulturális minisztérium emlékoszlopot állíttatott.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Hibbe, Szlovákia{}chapel-2.png{}Hybbe” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 3, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Szepesszombat főtere

Felvidék

Szepesszombat egyike a történelmi szepesi városoknak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, előtagja pedig egykori vármegyei hovatartozására utal.
1256-ban IV. Béla király adománylevelében említik először Forum Sabbathe néven, de minden bizonnyal már a tatárjárás előtt is létezett. A várost a tatárjárás után németekkel telepítették be, ettől kezdve a leggazdagabb szepesi város volt. 1271-ben V. István király kiváltságokkal ruházta fel, 1380-tól hetipiacokat, 1567-től országos vásárokat is tarthatott. 1412-ben Zsigmond király más szepesi városokkal együtt Szepesszombatot is zálogba adta Lengyelországnak, így 360 évig oda tartozott. 1545-ben, 1682-ben és 1775-ben tűzvészek pusztították, melyek után mindig meg tudott újulni. 1545-ben a város fele és templom tornya égett le, 1775-ben az egész város leégett, 14 lakos esett áldozatul a tűzvészben. Az ezt követő újjáépítés során nyerte lényegében mai formáját.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szepesszombat, Szlovákia{}photo.png{}Szepesszombat” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 március 3, hétfő - bzadmin Szólj hozzá