Havi Archívum: 2013 január 28, hétfő

Veszprém – Petőfi Színház

Határon belül - 93.000 km2

Veszprém városában a polgárság érdeklődése, a lakosság kulturális igénye hívta életre a színház intézményét. A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló mag Veszprémben, főként az iskolai színjátszók köré csoportosulva. A veszprémi színházi élet legkorábbi régészeti lelete, a legrégebbi veszprémi színlap 1814-ből való. A század második felében aztán mind több vándortársulat fordult meg a városban: változatos repertoárral és az ország neves színművészeivel pezsdítették fel a polgárság mindennapjait. Az élénk színházi kultúra mind türelmetlenebbül kívánt saját színházépületet, melynek felépítését növekvő társadalmi mozgalom segítette elő. A “Színházpártoló Egyesület” elnöke, Óváry Ferenc, például jelentős összeggel járult hozzá az építkezés kiadásainak fedezéséhez.

1908. szeptember 17-én megnyílt a Petőfi Színház, mely Medgyaszay István tervei alapján épült. Az intézmény a már meglévő Korona Szálló, s Kaszinó épületéhez kapcsolódott. Stílusa Medgyaszay* több éves kutatómunkájának eredményét tükrözte, melynek során a magyar népi művészetet, s keleti gyökereink kultúráját tanulmányozta. Nemzetközi jelentőségű, hogy a vasbeton művészi formálását összekötötte a magyar nép ősi hagyományainak alkalmazhatóságával. Az új “magyar stílus”, a magyarországi szecesszió megnyilvánulása lett a Színház épülete, melyet Nagy Sándor festőművész üvegfestményei díszítettek.

Forrás: petofiszinhaz.hu

Sopron – Tűztorony

Határon belül - 93.000 km2

Az 58 méter magas soproni tűztorony Sopron város fő jelképe. Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra — más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy XIII–XVII. századi pincebörtön is.

A 13. századtól a Tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben.

A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű.

Írásban először 1409-ben említették. (tovább…)

Budapest – Magyar Tudományos Akadémia

Budapest

Az Akadémia 1865-ben átadott palotája Budapest várostörténetének és építészettörténeti fejlődésének egyik fordulópontján született, a historizáló neoreneszánsz egyik első, mégis legérettebb és legértékesebb példájaként. Ez az építészeti irányzat, mely a hetvenes években kezdődő budapesti építési konjunktúrában szinte egyeduralkodóvá vált, egy évtizeddel korábban még idegen, vitatott és új tendencia Magyarországon. Míg tőlünk keletre és nyugatra, akár Párizsban, akár Pétervárott a klasszicizmus töretlenül fejlődött a neoreneszánsz, majd később, a századvégen a neobarokk irányába, addig Magyarországon 1848 az építészet, sőt a városfejlődés terén is cezúrát hozott, ezért az új stílus nem jöhetett létre belső szerves fejlődés eredményeképpen. Éppen ezért robbanhatott ki szenvedélyes vita a palotaépítés kapcsán.

Keletkezésének fordulatos és viharos története nem hagyott nyomot a kívül-belül gazdagon díszített, harmonikus, európai rangú épületen, mely városképileg is mindig meghatározó szerepet játszott. Ez részben azért alakult így, mert léptékében soha nem egyezett meg közvetlen környezetének épületeivel. Túllépte a tér klasszicista épületeinek még a reformkorban kialakult méreteit, megtörve azok szabályozott egységét és harmóniáját. Fél évszázaddal később azonban már az Akadémia palotája bizonyult alacsonynak az új, hatalmas bank- és biztosító székházakhoz, majd a mi korunkban a közigazgatási és szállodaépületekhez képest. Mégis, a palota zárt, körülhatárolt tömegével, rizalitjának súlyos tömbjével s architektúrájának kiérlelt gazdagságával ma is a tér egyik hangsúlyos pontjaként érzékelhető.

Stüler, a porosz király építésze, aki hosszú vita után és sok tiltakozás ellenére a palota tervezésére a megbízást megkapta, az észak-itáliai reneszánsz építészeti elemeit a berlini neoreneszánsz tendenciákon átszűrve hozta Magyarországra. A homlokzati architektúra kialakításán, a funkcionális és alaprajzi elrendezés meghatározásán túl döntő szerepet játszott az épület plasztikai és szobordíszeinek kiválasztásában is, s ezáltal a figuratív elemek az architektúra meghatározó részeivé is váltak.

Az előcsarnok és a lépcsőház téregyüttese, a harmadik emeleti kiállítótermek tágas térhatása, a díszteremnek a korszak átmeneti – a romantika és a neobarokk határán álló – téreszményét kifejező arányai olyan egyszeri építészeti értéket hoztak létre, melyre az adott korszak magyarországi építészetében nem találunk más példát.

Míg a homlokzati architektúrában és a téralakításban az épület kiegyensúlyozott és kiérlelt, addig a belső díszítésben nem mindenütt találjuk meg ezt a harmóniát. Itt a korszak egymással teljes összhangba nem hozható díszítési tendenciái kerülnek egymás mellé.

A díszítésben mind a homlokzaton, mind a belsőben jelentős szerepet kap a korszakra oly jellemző allegorizáló törekvés. Ez nemcsak az építkezés időszakában, az 1860-as években jelentkezett, hanem akkor is, amikor a belső díszítés 20-30 évvel később megvalósított nagy befejező műve, a díszterem figurális és ornamentális kialakítása elkészült.

Forrás: mta.hu

Poprád – Reneszánsz pártázatos harangtorony

Felvidék

Poprád város Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye. A Magas-Tátra kapuja és egyik idegenforgalmi központja.

Temploma egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati homlokzatán toronnyal. A 13. században épült korai gótikus stílusban, az aranyművesek védőszentje, a cipszer városokban különösen tisztelt Egyed nevére. A ma is nagyjából eredeti képét, szép arányait tükröző templom legkiemelkedőbb értékei a templombelsőt gazdagon borító, középkori freskók. Ezek egyikén, egy bibliai jelenet háttereként minden bizonnyal a Tátra tűnik fel, ami eszerint a hegység legidősebb, művészi ábrázolása. A templomtól délre 1658-ban épült, reneszánsz stílusú pártázatos harangtornyot találunk.

Forrás: műemlékem.hu

Visegrád – Ispáni vár

Határon belül - 93.000 km2

Visegrád fontos stratégiai ponton épült: a Dunakanyar keleti bejáratánál, a Szentendre sziget csúcsánál, a folyamon átvezető rév fölé emelkedő dombon. Ezt a helyet már a rómaiak is megerősítették.

A XI. századi Visegrád vára valójában egy IV. századi római erőd, Pone Navata romjaiból épült újjá.

A szabálytalan alaprajzú erőd falait eredetileg valószínűleg tizenkét U alaprajzú torony, a sarkokat pedig három legyező alakú saroktorony védte. Belsejében részben a védőfalakhoz támasztott kőépületek álltak.

Az erődöt még a IV. század folyamán kétszer átépítették: először a Dunára néző fal középső tornya helyén egy kettős kaput, majd ennek a helyére egy nagyméretű, de vékony falú négyzetes tornyot, valószínűleg praetoriumot, azaz parancsnoksági épületet emeltek.

A rómaiak által 400 körül elhagyott erődítményben az V. század elején még meghúzódott a helyi lakosság, ám hamarosan teljesen elhagyták, és a X. század végéig többé nem is használták. A X. század folyamán Dunakanyar erdőségei Árpád fejedelem dinasztiájának birtokába kerültek.

Mikor a század második felében Géza fejedelem a Dunakanyar nyugati kijáratánál, az egykori Solva római erődjében, azaz Esztergomban építette ki székhelyét, a szoros másik, keleti bejáratánál emelkedő antik várrom újra stratégiai szerepre tett szert. Feltehetően ekkor vették megint használatba és javították ki falait, és parancsnokát ekkor tehették meg az egész Pilis vidék, majd a Duna túlsó partján elterülő, vele szomszédos területek elöljárójává: ispánjává is.

A várban a század közepe táján újabb építkezések indultak. A délkeleti sarokban egy kőpalotát építettek, amely talán az ispán, esetleg az alkalmanként itt megszálló király lakóhelyeként szolgált.

Salamon király bukása (1074) után a visegrádi vár lassan elvesztette korábbi jelentőségét. Az ispán átköltözött Esztergomba. 1083-ban az erődítmény már csak Salamon börtönéül szolgált. Nem sokkal később a lakótorony is leégett.

Forrás: visegrad.hu

Gyula – Pipacs-festők a határban

Gyula városa

Gyula – Törvényszéki palota

Gyula városa

A gyulai Megyei Bíróság épülete Wagner Gyula tervei alapján 1899-ben készült el. A szabálytalan ötszög alakú telken, két- illetve háromszintes, szabadon álló, eklektikus stílusú épület F alaprajzú együttest alkot. A lépcsőház teknőboltozatát Veress Gusztáv békéscsabai festőművész által készített festmény és stukkódísz borítja.

Három utca által határolt, szabálytalan ötszög alaprajzú telken, szabadon álló, két- illetve háromszintes, tagolt tömegű, eklektikus stílusú, cseréptetős épület áll, mely a lemenő épületrészekkel ‘F’ alaprajzú együttest alkot.

A főépület eredetileg három belső udvart zárt körbe, a főutcai és a kerti homlokzatai közép – és sarokrizalitokkal tagoltak: a főhomlokzat 35 tengelyes (3+3+5+3+7+3+5+3+3), a kerti 13 tengelyes (1+11+1). A K-i sarokrizalit oldalhomlokzata 5 tengelyes. A rizalitok váltakozva ugranak előre, illetve emelkednek a homlokzat fölé. Azonos magasságú, ablakokkal áttört lábazat, fent öv- és teljes koronázó, részben konzoltagos főpárkányzat fut körbe a homlokzaton. A rizalitokat változó kiosztású, pillértagos balluszter zárja le, a pillértagokat gömb és palmettás akrotérionok díszítik.

A héttengelyes középrizalit két szélső, kilépő tengelyének élei armírozottak, melyeket felül kupola koronáz. Három ablaksoruk eltérő nagyságban, egy és három osztatú kiképzésben áll. Az alsó szinten armírozott kereteléssel, a középső szinten díszített mellvédmezőre állítva, szalagkerettel, középre húzott timpanonnal képzett szemöldökpárkányzat látható, míg a felső szint hármas ívben záródik, és zárókövekkel osztott.

Öt középső tengelyének ablakzónája Colosseum-motívumos, korinthoszi fejezetű pilaszterekkel tagolt, az ablakok félköríves – záróköves archivoltja vállpárkányról indított, szemöldökmezejét ornamentális és szoborfejes stukkók díszítik, kis könyöklőpárkányos mellvédmezőiben ívesen metszett faltükrökkel.

A középtengely földszintjén álló kapu szintén Colosseum-motívumos, ívmezőjében rozetta díszekkel, a fal mentén toszkán fejezetű pilaszterekkel keretezett, felette az övpárkány szintjén balluszteres, pillértagos erkéllyel, amelynek súlyát az előrelépő két-két, ugyancsak toszkán oszlop tartja a pilaszterek tengelyének megfelelő kiosztásban. Az erkélyről a díszterembe az ablakzóna alatt ajtó nyílik.

A két öttengelyes rizalit nagyjából azonos architektúrájú, ugyancsak Colosseum-motívumos, de ion fejezetes pilaszterekkel képzett, ablakainak mellvédmezői és szemöldökmezői stukkó díszesek. Az északi rizalit középtengelyében félköríves záródású, záróköves kapu van.

A sarokrizalitok szintén azonos kiképzésűek: toszkán fejezetű pilaszterekkel, a fő nézeti oldalon, a sarkok mentén páros pilaszterekkel. Ablaknyílásai egyenes záródásúak, szalagkeretesek, stukkódíszes mellvédmezővel, konzoltagos szemöldökpárkánnyal.

Az összekötő, háromtengelyes zónák ablak keretezései megegyeznek a sarokrizalitok ablakaival, de elmaradnak a pilaszterek. Az alsó szinten minden zónában konzoltagos, könyöklőpárkányos ablaknyílások törik át a kváderesen képzett homlokzat síkját.

A kerti homlokzat középtengelyében egyenes záródású ajtó nyílik lépcsős feljárattal.

A hátsó udvari homlokzat ugyancsak rizalitokkal megmozgatott, minden szinten egyenes záródású, szabályos kiosztásban álló, szalagkeretes ablakokkal tagolt. Az alsó szinten valamennyi ablak mellvédmezőre állított, míg a felső szinten a rizalitokon csak könyöklőpárkányokkal képzettek. D-ről a hetedik tengelye előtt lépcsős feljáró húzódik, kovácsoltvas mellvéddel, szélfogóval.

A háromszintes lemenő szárnyak egyszerűen képzettek, szabályos kiosztásban álló, konzoltagos, könyöklőpárkányos ablakokkal megnyitottak. Az északi homlokzat középső szakasza visszaléptetett. A hátsó udvaron a börtönudvart magas kőfal választja el a bíróság udvarától.

Az udvarban újonnan épített garázs és tároló épületek állnak.

A főépületet a sarokrizalitok között, téglapilléres, kovácsoltvas kerítés határolja.

Forrás: műemlékem.hu

Gyula – Árvaház, Ybl Miklós alkotása

Gyula városa

A volt árvaház, ma Göndöcs Benedek szakközépiskola központi épülete.
Első lakói azok közül kerültek ki, akik az 1873-i kolerajárvány során vesztették el szüleiket.
Infó: Gyula és környéke útikalauz

Wenckheim Krisztina grófnő esküvője emlékére 100 ezer forintos alapítványt hozott létre, a megyei árvaház építésére, ami Gyulán került megépítésre. Ez az épület is Ybl Miklós tervei alapján készült el, 1874. októberében birtokba is vették. A Gyulai Nőegyletnek 45 éven át volt az elnöke. Havonta átlagban 80 személyt támogatott különböző összegű pénzekkel. Támogatta még az özvegyeket, betegeket, időseket, az iskolás gyerekeket ruházta, az idős szegény nők részére menhelyet hozott létre, amit Stefánia Menhelynek nevezett el. Krisztina grófnő 1919-ben megvásárolt egy házat, ott állították fel a népkonyhát. 1891-ben az árvaház részére 3 hektár kertet vásárolt. Az intézmény fennállásának 25. évfordulójára egy kápolnát építtetett. Az adományok sorából nem szabad kihagyni az 1857. évben a gyulai kórház ágyalapítványára adott 1500 forintot. A férj W. Frigyes, 1899-ben a kórház részére 1500 forintot adományozott. Emléküket a kórház falán egy márványtábla őrzi.”
Forrás: wenckheim.hu

Pozsony – Pálffy palota

Felvidék

A palotát 1747-ben építtették át egy régebbi házból. A katonai jelképekkel gazdagon díszített főbejárat Pálffy Lipót tábornagy foglalkozásáról árulkodik. 1762 decemberében valószínűleg itt hangversenyezett az akkor még csak hatéves csodagyerek, Wolfgang Amadeus Mozart.

Forrás: panoramio.com

Fotó: junior Bagyinszki Zoltán

Pozsony – Mihály kapu

Felvidék

A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Gótikus alapjait a XIV. század első felében rakták le. 1511 és 1513 között megmagasították, majd 1753 és 1758 újra átépítették, ekkor nyerte el mostani formáját. 51 méter magas tornyára Szent Mihály szobra került. Jelenleg a toronyban régi fegyverkiállítás és városi erődrendszer történetéről szóló kiállítás tekinthető meg. A torony kilátójából nagyon szép kilátás nyílik az óvárosra.

Forrás: bratislavaguide.com