A gyulai Megyei Bíróság épülete Wagner Gyula tervei alapján 1899-ben készült el. A szabálytalan ötszög alakú telken, két- illetve háromszintes, szabadon álló, eklektikus stílusú épület F alaprajzú együttest alkot. A lépcsőház teknőboltozatát Veress Gusztáv békéscsabai festőművész által készített festmény és stukkódísz borítja.
Három utca által határolt, szabálytalan ötszög alaprajzú telken, szabadon álló, két- illetve háromszintes, tagolt tömegű, eklektikus stílusú, cseréptetős épület áll, mely a lemenő épületrészekkel ‘F’ alaprajzú együttest alkot.
A főépület eredetileg három belső udvart zárt körbe, a főutcai és a kerti homlokzatai közép – és sarokrizalitokkal tagoltak: a főhomlokzat 35 tengelyes (3+3+5+3+7+3+5+3+3), a kerti 13 tengelyes (1+11+1). A K-i sarokrizalit oldalhomlokzata 5 tengelyes. A rizalitok váltakozva ugranak előre, illetve emelkednek a homlokzat fölé. Azonos magasságú, ablakokkal áttört lábazat, fent öv- és teljes koronázó, részben konzoltagos főpárkányzat fut körbe a homlokzaton. A rizalitokat változó kiosztású, pillértagos balluszter zárja le, a pillértagokat gömb és palmettás akrotérionok díszítik.
A héttengelyes középrizalit két szélső, kilépő tengelyének élei armírozottak, melyeket felül kupola koronáz. Három ablaksoruk eltérő nagyságban, egy és három osztatú kiképzésben áll. Az alsó szinten armírozott kereteléssel, a középső szinten díszített mellvédmezőre állítva, szalagkerettel, középre húzott timpanonnal képzett szemöldökpárkányzat látható, míg a felső szint hármas ívben záródik, és zárókövekkel osztott.
Öt középső tengelyének ablakzónája Colosseum-motívumos, korinthoszi fejezetű pilaszterekkel tagolt, az ablakok félköríves – záróköves archivoltja vállpárkányról indított, szemöldökmezejét ornamentális és szoborfejes stukkók díszítik, kis könyöklőpárkányos mellvédmezőiben ívesen metszett faltükrökkel.
A középtengely földszintjén álló kapu szintén Colosseum-motívumos, ívmezőjében rozetta díszekkel, a fal mentén toszkán fejezetű pilaszterekkel keretezett, felette az övpárkány szintjén balluszteres, pillértagos erkéllyel, amelynek súlyát az előrelépő két-két, ugyancsak toszkán oszlop tartja a pilaszterek tengelyének megfelelő kiosztásban. Az erkélyről a díszterembe az ablakzóna alatt ajtó nyílik.
A két öttengelyes rizalit nagyjából azonos architektúrájú, ugyancsak Colosseum-motívumos, de ion fejezetes pilaszterekkel képzett, ablakainak mellvédmezői és szemöldökmezői stukkó díszesek. Az északi rizalit középtengelyében félköríves záródású, záróköves kapu van.
A sarokrizalitok szintén azonos kiképzésűek: toszkán fejezetű pilaszterekkel, a fő nézeti oldalon, a sarkok mentén páros pilaszterekkel. Ablaknyílásai egyenes záródásúak, szalagkeretesek, stukkódíszes mellvédmezővel, konzoltagos szemöldökpárkánnyal.
Az összekötő, háromtengelyes zónák ablak keretezései megegyeznek a sarokrizalitok ablakaival, de elmaradnak a pilaszterek. Az alsó szinten minden zónában konzoltagos, könyöklőpárkányos ablaknyílások törik át a kváderesen képzett homlokzat síkját.
A kerti homlokzat középtengelyében egyenes záródású ajtó nyílik lépcsős feljárattal.
A hátsó udvari homlokzat ugyancsak rizalitokkal megmozgatott, minden szinten egyenes záródású, szabályos kiosztásban álló, szalagkeretes ablakokkal tagolt. Az alsó szinten valamennyi ablak mellvédmezőre állított, míg a felső szinten a rizalitokon csak könyöklőpárkányokkal képzettek. D-ről a hetedik tengelye előtt lépcsős feljáró húzódik, kovácsoltvas mellvéddel, szélfogóval.
A háromszintes lemenő szárnyak egyszerűen képzettek, szabályos kiosztásban álló, konzoltagos, könyöklőpárkányos ablakokkal megnyitottak. Az északi homlokzat középső szakasza visszaléptetett. A hátsó udvaron a börtönudvart magas kőfal választja el a bíróság udvarától.
Az udvarban újonnan épített garázs és tároló épületek állnak.
A főépületet a sarokrizalitok között, téglapilléres, kovácsoltvas kerítés határolja.
Forrás: műemlékem.hu
