Kategória Archívum: Fotóim

Árkos falu Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra, az Árkos-patak völgyében fekszik.
Árkos régi 13. századi templomát a 15. században részben újjáépítették, meghagyva félköríves záródású szentélyét. A szabálytalan ötszög alaprajzú, bástyákkal erősített várfallal a 17. század első felében erődítették. 1830-ban a korábbi templom helyére egyhajós templomot emeltek. A ma is álló, hatszintes, órapárkányos, nyújtott hagymasisakos, barokk harangtorony 1844-ben épült.
A bástyák és a várfalak állapota leromlott, falazatukban repedések láthatók, a falkorona hiányos. A bástyák födémeinek fagerendázata károsodott, deszkaborításuk hiányzik. A tetőszerkezet és a héjazat állapota leromlott, a gyenge minőségű cserép miatt a bástyák helyenként beáznak. A hiányzó nyílászárók, a megoldatlan esővíz elvezetés és az épületek melletti sűrű növényzet következményeként a falazatokon felázások jelentkeznek, a külső és belső vakolat nedvesedik. Erősen károsodtak a falfeliratok az erődítmény belső és külső felületein (keleti fal külső vakolatába bevésett 1639-es évszám és az északnyugati bástya templom felőli oldalán a BENEDICTUS felirattöredék, délnyugati bástyán falfestés töredéke).
2003-ban megtörtént a harangtorony és a délnyugati bástya közötti várfalszakasz helyreállítása, és a gyilokjáró visszaépítése.
2008-ban 75%-ban elkészült a nyugati várfalszakasz kijavítása és a gyilokjáró visszaépítése.
A beavatkozási munkálatok végső célja a várfal megkezdett felújításának befejezése, a szerkezeti és építészeti elemek felújítása, új héjazat készítése, a képzőművészeti értékek restaurálása, valamint a bástyák látogathatóvá tétele és az egész erődítmény megfelelő megvilágítása, a már elkészült és érvényes építészeti és tartószerkezeti tervek alapján.
A Rómer Flóris Terv 2016 évi arkos_muemlektámogatásával elkészült a keleti
várfalszakasz felújítása, a fa kőfalazat felső károsodott részének visszabontása, az ablaknyílások és a fordított kulcslyukú lőrések felújítása, vagy visszaépítése. Elkészült a falazat szélességében az új cserépléc és régi égetett agyagcserép héjazat. A részletes beszámolót az elszámoláshoz mellékeltük.

http://www.romerterv.hu/muemlekeink/arkos-unitarius-templom-erdely/

A település közepén, a Vizapatak jobb partja felett enyhén emelkedő dombon áll a védőfalakkal övezett református templom, amely középkori elődjének patinás épületét örökölte. A templom keletelt, háromhajós bazilika, szentélynégyzettel és félköríves apszisával, zömök toronnyal a szentélynégyzet fölött, valamint a mellékhajók félköríves záradékaival. Bejáratai, később emelt portikuszokból a főhajó nyugati és a szentély északi oldalán, valamint a déli mellékhajó közepén nyílnak. A hajók enyhe csúcsívben záródó ablakai a templom gótikus korszakának emlékei. A főszentély három keskeny, félköríves záródású résablaka románkori. A déli mellékhajó kapujának lapos domborművű lunettájában középen egy életfa látható, szélső levelei félköríves mezőket határolnak, s bennük két oldalt egy-egy nagykarmú, szembeforduló oroszlán. Az igényes kialakítású, Szűz Mária tiszteletére szentelt, bazilikális elrendezésű románkori plébániatemplom patrónusai a településen kitemelt sóból meggazdagodott Alárd-fi család tagjai lehettek, legalábbis az 1241. évi tatárjárást követő újjáépítés évtizedeiben. A déli kapuzat románkori archaikus lunetta dísze ismeretében nem kizárt, hogy a templom építése a tatárdúlást megelőzően, a 13. század első évtizedére keltezhető. A 15. században az Alárdfiaktól származó Vízaknai gerébcsalád birtokolta a település nagy részét, majd 1519-32 között birtokaik egy része Verbőczi Istvánra szállt, míg a templom patrónusaiként a vízaknai kamarai számvevők valószínűsíthetők a templomi feliratok alapján. Az költségükön újulhatott meg a templom a 16. század elején. A templom átalakításának, megerősítésének oka valószínűleg a 15. századi állandó török beütések miatt megromlott állapota lehetett. Ekkor készültek a mellékhajók csillagboltozatra emlékeztető, valamint a főhajó bonyolultabb geometriájú hálóboltozatai. A főhajó déli oldalán az egyik ívbélletben található Szent Márton miséjét ábrázoló falkép 14. századi, míg az északi oldalon, egy ívmezőben a keresztrefeszítést ábrázoló 15. századi falkép maradt fenn töredékesen. Értékesek a templom 18. század második feléből származó berendezései is, egy festett előlapú, kétüléses pad, s a falazott szószék, illetve a felette magasodó szószékkorona.

http://muemlekem.hu/hatareset/Reformatus-templom-Vizakna-218