Kategória Archívum: Gyula városa

Gyula – panoráma

Gyula városa

Gyulai Mozaik 140 x 400 cm , 32 db kép GYULA – DITZINGEN PARTNERSCHAFT- 20 JAHR

Egy városi pályázatra készült a nagyméretű panorámakép a Gyula – Ditzingen (Németország) testvérvárosok köszöntése alkalmával.

A magyar városi-gyulai- felvételek közepén található a színektől mentes 2 városháza játékos montírozása, amely a régi 20 ÉVES együtt gondolkodást, egymásra figyelést, az élő kapcsolatot hivatott képi formában bemutatni.

Hiszen a városházák a motorjai a kapcsolat működésének. Az üdvözletet a koccintás és a mosoly jelképezi.

A város valamennyi fontosabb látnivalója, értékei bemutatkoznak a Ditzingeni Közösségi Ház falára tervezett képes Gyulai üdvözletnek.

E valóban működő kapcsolatnak maga a szerző Bagyinszki Zoltán is aktív részese volt – több alkalommal járt a német kisvárosban – megtapasztalta a helyi német polgárok igazi, szimpatikus barátságát. (Elmar Friz)

Gyula – Ladics ház

Gyula városa

A gyulai Corvin János Múzeum egyik állandó kiállítása az 1989-ben megnyílt Ladics-ház a XIX. század polgári családjainak mindennapjait és életkörülményeit hivatott bemutatni.

A Ladics-család
A földszintes, barokk stílusban épült polgárház a Ladics-család otthona volt, a családfő dr. Ladics György jogász volt, aki feleségével és gyermekeivel élt itt, a Jókai utcában. Ladicsék Gyula egyik legnagyobb tekintélynek örvendő lakói voltak, György lett a város első tiszti főügyésze, valamint a Gyulavárosi Takarékpénztár alapítóját is benne tisztelhetjük.

A Ladics-ház
A család öt generáción át használt és megőrzött berendezési- és használati tárgyai képezik a múzeum anyagát, melyet biedermeier bútorok, korabeli ruhák, könyvek, meisseni porcelánkészletek és egyéb berendezések is gazdagítanak. Hazánkban a Ladics-múzeum komplexitását tekintve egyedülálló, sehol máshol nem találkozunk ilyen részletesen és életszerűen berendezett emlékházzal.

Forrás: vendegvaro.hu

Gyula – Betlehem a Körös vizén

Gyula városa

Kultúrális határnyitás Zerinden (Különleges vizi Betlehem a Fekete- Körös habjain)

A szeretet ünnepe előtt két nappal nagy meglepetés érte Zerind lakosságát. Előzetes egyeztetés után Zerindre érkezett a gyulai betlehemes küldöttség Alt Norbert alpolgármester irányitásával. Búcsúztatásukon a Szanazugban ott volt Dr. Görgényi Ernő polgármester úr is. Az ötlet pofon egyszerű. Zerind főterére érkezett betlehemes szereplők, meleg fogadtatásban részesültek Simándi Sándor polgármesterrel az élen.

Tettrekész fiatalemberek, három hajós, akik végrehajtották a nem veszélytelen kalandot, István a kapitány, Imre a szervező és Zoltán a fotós küzdött, 7 órán át az áradó, gyors és örvénylő vízzel, Isten akaratából (fantasztikusan kedvező időjárással) és a suzuki motorral sikerült leküzdeni az akadályokat, a megszentelt konvojnak és a legénységnek. Először Trianon óta itt volt, vízi határátlépés 2010. decemberében, Karácsonykor, a magyar-román határon, a Fekete-Körösön.

Mindenhol felemelő , torokszorító érzés volt találkozni a helyi, partiumi kedves magyarokkal. Csodás érzés volt a fogadtatás, a találkozás, a beszélgetés, a visszavárás, látni már messziről a gátakon, a rengeteg érdeklődőt, ünneplő embert – ezt csak a három hajós tudja mit jelent – a képek érzékeltetik.

Útvonal, kb. 50 km, 8-9 km/óra sebességgel haladva, Gyula – Szanazug – Városerdő – Sarkad – Ant – Feketegyarmat, és a végállomás Nagyzerind. A betlehemes figurákat a gyulai József Dezső kör készítette. A nagyszabású program zerindi ünnepséggel, mikulással és baráti vacsorával zárult. Ahol megbeszéltük lesz folytatás.

Közben elkészült egy igényes CD lemez 150 fotóval. Amelyet eljuttatunk minden részvevő, közreműködő számára és igyekszünk a sajtót is megmozgatni, (hiszen ilyen remek ötlet – Alt Norbert alpolgármestert dicsérve – ritkán születik.)

Tervezzük egy fotó- vándorkiállítás keretében megmutatni az eseményeket. Valódi európai fogantatású kezdeményezés volt, Schengen szellemében. A keret adott, s lám, akadnak tettrekész fiatalemberek, akik kitöltik tartalommal. Gratulálunk. Mellesleg, örülünk, hogy megúsztuk szárazon.

Bagyinszki Zoltán, Hevesi Mónár József

Gyula – Erkel Ferenc

Gyula városa

Erkel Ferenc életének főbb eseményei
• 1810. november 7-én született Gyulán.
• 1817 -1819. A németgyulai elemiben, majd a magyargyulai főelemiben tanult.
• 1821. 11 éves korában először szerepelt nyilvános hangversenyen Gyulán.
• 1822 – 1825. A pozsonyi Bencés gimnázium növendéke. Klein Henriktől tanult zenét. Hallotta Lisztet zongorázni, Biharit hegedülni. Első műve, a zenekari kíséretes Litánia (kottája elveszett)
• 1836 – 1837. A Pesti Német Színház másodkarnagya.
• 1838. 01. 17. Rosty Albert daljátéki felügyelő ajánlására a Nemzeti Színház karmesterének választják.
• 1840. 08. 08. Az első operájának a Báthory Máriának bemutatója.
• 1844. 07. 02. Először mutatják be a Himnuszt a Nemzeti Színházban.
• 1853. 09.29. Megalakítja a Filharmónia Társaságot.
• 1875. 11. 14. A Zeneakadémia megnyitása. Erkel az igazgatója 1889-ig.
• 1884. 09. 24. Az Operaház megnyitása. A Főzeneigazgató Erkelt innen kísérték utolsó útjára a Kerepesi temetőbe 1893. júniusában.
• 1857. 05. 06. Az Erzsébet bemutatója, melyet Ferenc József és Erzsébet látogatása alkalmából adtak elő. Ferenc József császár egy Briliánsokkal kirakott arany pecsétgyűrűt adott át neki. A gyűrűt Erkel soha nem viselte.
• 1867. A királytól a Ferenc József – rend lovagja címet kapja.
• 1888. 12. 16. 50 éves karnagyi tevékenységét aranykoszorúval ismerték el tisztelői. Jókai Mór adta át.
• 1888. 12. 31. Gyula városa Díszpolgárává választotta.
• 1889. februárjában Ferenc József a III. o. Vaskorona – renddel tünteti ki Erkelt.
• 1893. június 15-én bekövetkezett halála után néhány nappal július 5-én Gyulán, a szülőház falán elhelyezték az első emléktábláját.

Operái és jelentősebb alkotásai
• Báthory Mária (bemutató 1840. 08. 08.)
• Hunyadi László (bemutató 1844. 01. 27.) Ezzel a művével emelte európai szintre a magyar zenét!
• Himnusz (1844. 07. 02.)
• Erzsébet (1857. 05. 06.)
• Bánk bán (1861. 03. 09.)
• Sarolta (1862. 06. 26.)
• Dózsa György (1867. 04. 06.)
• Brankovics György (1874. 05. 20.)
• Névtelen hősök (1880. 11. 30.)
• István király (1885. 03. 15.)
• Sakk játék (1853. 02. 02.) Ritkán előadott darab! Gyulán felújítva, bemutatva 2010.

Gyula – Szökőkutak

Gyula városa

A város, a gyulai belváros az elmúlt években teljesen átalakult, van aki dicséri, van aki elégedetlen a változásokkal – tény a sétáló utca, a szökőkutak, a látványos “virágoskert” sok érdeklődőt vonz! Rengetegen dicsérik, fotózzák, nyáron hűsítik magukat a medencék vizében. Főleg a gyerekek és a fiatalok kedvelik a vizek nyújtotta élményeket a mediterrán kisvárosban.

A tervezők változatos, különleges, kisebb, nagyobb medencéket – víztornyokat alakítottak ki! Közel 20 szökőkút, szökőkút-medence működik már városunkban, ebből szemezget a fotográfus. Mondhatni a hagyományos értékek, 
a gyulai látványosságok mellett, ma már ezek is részei a városi imázsnak, vonzzák a turistákat, sétára hívják a látogatókat.:
Kossuth tér, Harruckern – Október 23. tér, Világóra, Kórház, Törökzug, Elizabeth Hotel, Kapus -híd menti Ó-Körös, Eszperantó tér, Húskombinát, KÖVIZIG előtti tér, Gyulai Várfürdő.

A legnagyobb és leglátványosabb együttes a Kossuth téren került kialakításra: játékossága révén egyedi a Kapus-íves vízsugár, és a nagy “vízgomba” állandóan változó képet festve 8-10 m magas gyertyaformációjával a körforgalom közepén.

Elmondható, a H2O attrakciói által Gyula valóban a vizek városa – a vizek városa is – lett.
 

Bagyinszki zoltán fotográfus

Gyula – Erkel Ferenc aranykoszorúja

Gyula városa

A 14 karátos aranyból készült, tölgylevelekkel díszített koszorút Erkel Ferenc 1888. december 16-án, az 50 éves karmesteri jubileuma alkalmából kapta a nemzet ajándékaként. Bartsch Gusztáv ötvös mester készítette, két ágát középen drágakövekkel kirakott ezüst lanttal díszítette, a szalagot formázó díszbe pedig belevéste Erkel operáinak címét, valamint a “Közadakozásból” feliratot.

A koszorút Erkel Ferenc testvére, Erkel Rezső ajándékozta gyulai székhelyű Békésvármegyei Múzeumnak 1906. december 31-én kelt végrendeletében. A himnusz zeneszerzőjének relikviáját az elmúlt száz évben több helyen őrizték, így a múzeumi gyűjteményen kívül 1948-ig a gyulai Katolikus Gimnázium épületében, ahonnan 1953-ban került újra vissza az akkor már Erkel Ferenc nevét viselő múzeumba.

Napjainkban, felbecsülhetetlen értéke miatt banki értéktárban őrizteti a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Erkel Ferenc múzeumának kezelésében lévő műtárgyat a tulajdonos, a Békés Megyei Önkormányzat.
 

Gyula – Gyulai Várszínház – Erkel operák jelmez, díszlet kiállítása

Gyula városa

Erkel Ferenc az operaszínpadon

Kiállítás az Erkel-operákhoz készített jelmezekből, jelmez– és díszlettervekből, plakátokból, fotókból

A 200 éve Gyulán született Erkel Ferencre emlékezve a Gyulai Várszínház egy kiállítást rendez 2010. július 20-tól augusztus 12-ig a Várszínház Kamaratermében , ahol a magyar színpadokon bemutatott Erkel operák dokumentumai tekinthetők meg: fotók, plakátok, színlapok, jelmez- és díszlettervek, jelmezek. Az összegyűjtött gazdag anyag végigvezeti a látogatót Erkel operáin a bemutatóktól napjainkig.

A Bátori Mária 1840. augusztus 8-i, a Hunyadi László 1844. január 27-i, a Bánk bán 1861. március 9-i, a Sarolta 1862. június 26-i, a Dózsa György 1867. április 6-i, a Brankovics, Szerbia despotája 1874. május 20-i, és A névtelen hősök 1880. november 30-i nemzeti színházi bemutatóinak színlapjain nemcsak az Erkel-operák színpadtörténetét és előadóit ismerhetjük meg, de a magyar romantika nemzeti operajátszásának, s egész színházi életének története is kirajzolódik e lapokon.

Az eredeti bemutatókhoz készült néhány metszeten, korabeli műtermi fotón a legjelesebb énekeseket, illetve a Hunyadi László című opera egy jelenetképét is láthatják.

A kiállítási anyag másik, igen látványos része a műsoron maradt Erkel-operák XX. századi színpadképeit és jelmezeit idézik föl. Az elmúlt évszázad kiemelkedő operai és színházi tervezői a nagy színházak repertoárján szereplő Erkel-művekhez érdekesebbnél érdekesebb képeket álmodtak – ezeket valósítottak meg rajzaik nyomán a díszletfestők és -építők, a varrodák remek szakemberei és a világítás mesterei.

A felsorakoztatott tervek emlékezetünkbe idézhetik az általunk is látott produkciókat, de elmerülhetünk a színszimbolika nagy íveinek, vagy épp az apró motívumok stiláris és historikus összefüggéseinek a vizsgálatában is.

A tervekből és nyomtatott dokumentumokból válogatott kiállítási anyag sok szempontból is érdekes lehet. Egyrészt a romantika korának zenés színházi előadói konvencióira csodálkozhatunk rá a források láttán, másrészt a tervezőzsenik és -művészek pályaútjának is nyomát láthatjuk a nagyoperák különböző bemutatóinak vizuális elemeit szemlélve. És azután tovább kereshetünk régi és újabb képeket, színlapokat emlékezetünkben és az archívumokban, s megnézhetjük a legújabb vizuális álmok megvalósulását a színházak zsöllyéiből. Így él tovább Erkel az operaszínpadon.

A kiállítás anyagát a következő színházak és gyűjtemények bocsátották a rendelkezésünkre:
Kolozsvári Állami Magyar Opera
Magyar Állami Operaház
Debreceni Csokonai Színház
Győri Nemzeti Színház
Miskolci Nemzeti Színház
Szegedi Nemzeti Színház
Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

A kiállítás 2010. július 20-án 16 órakor nyílik meg, amely alkalomból Dr. Sirató Ildikó az OSZK SZT osztályvezetője és Dr. Erdmann Gyula, Gyula város alpolgármestere mond köszöntő beszédet, a megjelenteket a kiállítás főszervezője, a Gyulai Várszínház igazgatója, Gedeon József köszönti. A kiállítást rendezi: Gyarmati Gabriella művészettörténész.

Fotó: Bagyinszki Zoltán , szöveg és kiállítás Gyulai Várszínház

Forrás: www.erkel-bicentenarium.hu

Gyula – Nyári Művésztelep

Gyula városa

Negyvenkét éve változatlan alapgondolattal működik a Gyulai Művésztelep Gyulán. Munkájában évtizedek alatt jeles festők , szobrászok sora vett részt.

Hiánypótló tevékenységét részben a modell utáni rajzolás, festés, mintázás jelenti, kezdők és „haladók” számára szabadiskolaként a továbbiakban pedig, természetszemléletével, alapvető szellemi műhely , kortárs képzőművészetünk egyik jellegzetes szegmense.

Munkánkhoz kapcsolódva művészettörténeti előadást tartott Dr Tarnóczy Zoltán művészettörténész és Dr Boros Judit művészettörténész a MNG főmunkatársa.

Vendégünk volt Nagybányáról Véső Ágoston festőművész.
Záró kiállításunkat Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató nyitotta meg.

A Művészteleppel kapcsolatos esetleges kérdéseire az év folyamán az alapító tagoktól , Balogh Gyulától a Telep vezetőjétől, valamint a Gyulai Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályától kaphat választ.

Keressen és tartson szakmai kapcsolatot velünk!
Jövő nyáron ismét művésztelep!

Balogh Gyula fm.

Gyulán, 2010 júliusában résztvevő alkotók listája:
Albrecht Júlia
Andruska Anna
Balázs Zoltán
Balogh Ede
Balogh Gyula
Bertalan Katalin
Bodor Zoltán
Boza Erzsébet
Géczi Ildikó
Gregor Péter
Horváth Balázs
Horváth Ildikó
Huszák Zsuzsanna
Jász Jolán
Laborcz Monika
Lakatos J. Péter
Lukács István
Máhrné Angyal Gabriella
Pethő Anikó
Rácz Katalin
Rákóczi György
Sáfár Pál
Szabó Éva Mária
Szakáll Ágnes
Székely Júlia
Székelyhidi Attila
Szőke Sándor
Tarnóczy Zoltán
Tömpe Emőke
Vancsura Rita
Vitárius Nikolett
Zsigmond Márton

Gyula – Trianoni Emlékest – Október 23. Alapítvány

Gyula városa

Mottó: Karinthy Frigyes: “Magyar az, akinek Trianon legalább fáj.”

Az emlékezés estje – mintha önök is részesei lettek volna az akkori eseményeknek. A képekhez kapcsolódó program Gyulán, fotó: (Pénzes Sándor és Rusznyák Csaba)

Emlékezés együtt a trianoni események évfordulójára Gyulán, a székelykapu előtt.

2010. Június 4. 19.00. (Több mint 500 személy tisztelte meg az emlékezés programját.)

Tisztelt hölgyeim és uraim, magyarok határon innen és túl, gyulaiak, kedves vendégeink. 
Köszönjük , hogy ennyien elfogadták meghívásunkat.
Barátsággal és tisztelettel köszöntjük önöket ezen a felemelő és szomorú eseményeket idéző estén, emlékezni jöttünk össze itt a szimbolikus, ma estére trianoni emlékműnek nevezett székelykapunál.
Visszagondolunk a trianoni békediktátum tragikus következményű eseményeire és városunkhoz méltó módon emelkedetten- a kultúra és művészet segítségét hívtuk az emlékezéshez.
Településünk több helyszínén ma már emlékeztek, sőt a hétvégi magyar hősök napján, valamennyi első világháborús emlékművet megkoszorúzta a Gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete is.
  Köztudott, pár napja a magyar parlament már törvényt is alkotott Trianonhoz kapcsolódva: a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét.

Hazánkban sok helyen emlékeznek, emlékműveket avatnak.
 Gondoljunk arra a szerencsére: városunk épp a trianoni határvonalon belül található- gazdaságilag ellehetetlenült, kevesen múlott, hogy nem került a másik oldalra…
  A mai est programjaként, 90 évvel ezelőtt a franciaországi Trianonban történteket az Október 23 Alapítvány segítségével idézzük meg, köszönjük munkájukat.

Sokan bele sem gondoltak mit veszítettünk ?!
  Program közben folyamatos háttérképet láthattak: a 10.300 elcsatolt magyar településnév felsorolásával, a végén ismertebb egykori településeink, városaink híres műemlékeink fotóit mutattuk be abc sorrendben a “képernyőn”. Itt maradt nekünk kb. 4000!

Az összeállítást, a 64 vármegyét bejáró Bagyinszki Zoltán készítette, technikai segítője Börcsök László volt. A fotók megtekinthetőek a www.gyulaihirlap.hu honlapon.

 Az Erkel Bicentenárium évében, városunk Himnuszát: Erkel – Hazám, hazám c. operarészletét klarinéton előadja Kepenyes Pál.

Az elmúlt évszázadban sok ismert költő, író, művész foglalkozott műveiben Trianon szörnyű víziójával – azok következményeivel, többek között József Attila. Hallgassuk meg egyik versét, amelyet Bartus Gyula színművész tolmácsol. 
  Elhangzik a Nem, nem soha c. költemény

Köszönjük a békéscsabai Jókai Színház művészének e remek előadását, tisztelettel felkérem dr. Görgényi Ernőt a szervező alapítvány kurátorát, képviselő urat mondja el gondolatait.

Ezt követően a 45 elcsatolt vármegyét szimbolizálva az ország megcsonkítására a 45 vármegye elcsatolására emlékezünk. 45 galamb száll a vármegyék felé…
  Galambröptetés – Cséfán Tivadar képviselő úr – mint galambász szakember segítségét köszönjük.

Tisztelt jelenlévők, hölgyeim és uraim az ökomené jegyében hallgassuk meg a történelmi egyházaink képviselőit. A római katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyházak vezetői vállalták e program kapcsán , hogy áldást mondanak az összmagyarságra, hazánk sikeres jövőjére, a nemzeti összetartozásunkra
– Jakab Béla lelkész – evangélikus egyházközség
– Kovács Péter esperes, plébános római katolikus egyházközség
– Hegedűs István református lelkész – református egyházközség,
  – Matúz József lelkész – baptista gyülekezet

Az Erkel Ferenc Kamarakórus műsora következik, köszönjük a kórus szolgálatát.

  Zárásként egy ismert Wass Albert verset hallhatunk, előadja Gyuláról Bálint Gergely, címe: Adjátok vissza hegyeimet…

 Az emlékezés végén az összmagyarságot, a 2 közelebbi régiót képviselve felkérem – Bagossi Tibort Nagyszalontáról aki Erdélyt és a Partiumot képviseli, továbbá Laskovity Kornélt és Vörös Attilát Zentáról, ők dél-vidéki polgárok, helyezzék el elsőnek – meghívott barátaink itthon Gyulán, az emlékezést az összetartozást szimbolizáló virágokat és gyújtsanak gyertyát – a szimbolikus emlékműnél.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarok határon innen és túl, Gyulaiak, kedves Vendégeink, folytatva a tisztelgést, kérem fáradjanak ide a székelykapu tövébe, szíveskedjenek elhelyezni a virágokat , gyújtsanak gyertyát, emlékezzünk, tisztelegjünk együtt.

Ezzel az est véget ért , mindenkinek további szép estét kívánunk.

Gyula, 2010. Június 4. Bagyinszki Zoltán kuratóriumi tag, az est szervezője 

Gyula – Kohán György festőművész 100 éve született

Gyula városa

Kohán György (Gyulavári, 1910. február 22. – Gyula, 1966. december 16.) Kossuth-díjas festőművész, grafikus. Jeles képviselője az alföldi festőknek és a hódmezővásárhelyi művésztelepnek. drámai koloritú figurális kompozíciókat készített, a modern stílusirányzatok hatása beépült művészetébe.

Gyulaváriban született az Almássy-kastély cselédszárnyában. Korán felismert tehetsége tette lehetővé, hogy apja kovácsműhelyéből a Képzőművészeti Főiskolára kerüljön, ahol Glatz Oszkár növendéke volt 1929 és 1930 között. 1930-ban kiállítással mutatkozott be Budapesten, a Nyugat képtárlatán. Ezután rövid időt Párizsban töltött.

1933-ban Hódmezővásárhelyre költözött, ahol bekapcsolódott a város művészeti életébe, és egyik alapító tagja lett a megalakuló Tornyai Társaságnak. 1935-ben Milánóban járt tanulmányúton. Az 1950-es évek elején kizárták a Képzőművészek Szövetségéből. Ekkor a tiltott kategóriába került, kiállításai szüneteltek. Hol provinciálisnak, hol formalistának bélyegezték. Hódmezővásárhelyen 1956-ban a Tornyai János Múzeum kiállító helyén (a Petőfi Sándor Művelődési Házban tudott egyéni kiállítást rendezni. A fővárosban majd csak 1959-ben rendezhetett önálló kiállítást a Műcsarnokban, és részt vett a vásárhelyi Őszi Tárlaton, ahol elnyerte a Tornyai-plakettet. Az alföldi rendezvényeknek ( Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, békéscsabai Alföldi Tárlatok) mindvégig részvevője volt. 1965-ben a Magyar Nemzeti Galériában nyílt nagyhatású kiállítása, ekkorra már kezdett elfogadottá válni, hogy a témákat lehet modern stílusban is ábrázolni, így kaphatott 1966-ban Kossuth-díjat.

Igazán halála után kezdtek felfigyelni munkásságára, több emlékkiállítást rendeztek műveiből, 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában, s Berlinben, az 1980-as, 1990-es években is érdeklődést keltett munkássága. Legutóbb 2007-ben Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Emlékházban tartottak kiállítást műveiből.

Művészi hagyatéka – mintegy 600 festmény és 2600 grafikai mű – a gyulai Erkel Ferenc Múzeumhoz került, de őriz tőle műveket a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, vannak művei magántulajdonban is.

Forrás: wikipédia.hu