Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

12►

Egyedülálló látványosság a Sátoraljaújhely felett magasodó Szár-hegyen kialakított Magyar Kálvária, melynek stációi a trianoni békeszerződés során elszakított 38 város nevét és címerét jeleníti meg. A hegy tetején a Szentkoronát formázó Szent István-kápolna és a 100. Országzászló áll.

A trianoni béke által határszéli kisvárossá tett Sátoraljaújhelyen a korszak revíziós politikai légköre társadalmi összefogást indított el, melynek köszönhetően közadakozásból készült el a Szár-hegyen az országban egyedülálló kezdeményezés, a Magyar Kálvária. Az emlékmű előzményeként a hegyen avatták fel 1934. július 1.-én a 100. Országzászlót, amely egy hatalmas kőgúlán állva messziről hirdette, hogy újból egységes lesz egyszer az ország. Az eredeti tervek néminemű változtatásával végül 1936. október 4.-én avatták fel az emlékművet országos ünnepség keretében. A Szent István-kápolna 1938-ban készült el, teljessé téve a mementót.

A stációk a második világháború során jelentős károkat szenvedtek, majd teljes pusztulásnak indultak. Természetesen a kommunista rezsim a Kálváriát és a kápolnát nacionalistának bélyegezte, és aktívan közreműködött pusztulásában. 1989-ben a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére elkezdték a megrongálódott emlékmű helyreállítását ismét csak társadalmi összefogásban. A Magyar Kálvária újraavatására 1990. augusztus 19-én került sor. A Szár-hegyre vezető kabinos felvonó építésekor a Szent István-kápolna és az Országzászló felújítása is elkezdődött.

https://kirandulastippek.hu/zemplen/satoraljaujhely-magyar-kalvaria

12►

A hegykői termálfürdő a Fertő-táj védett természeti környezetében, fedett és nyitott medencékkel, kiváló minőségű gyógyvízével egész évben várja a gyógyulni, sportolni, vagy éppen csak pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégeit.
Nyáron a hűs, ásványvízzel feltöltött, feszített víztükrű medencék, télen a fedett wellness-medence, vagy hóesésben akár a forró, nyitott termálmedence csábítja a vendégeket. A termálfürdőn játszótér, nyugágyak, szauna, és különféle vendéglátó üzletek állnak a látogatók rendelkezésére.
Az 1434 méter mélyről felszínre hozott 55°C hőmérsékletű hegykői gyógyvíz, nátrium-kloridos alkáli-hidrogénkarbonátos jellegű, kissé kemény, fluoridos, kénes termálvíz kiemelkedően magas ásványi anyag tartalmának és orvosilag bizonyított gyógyhatásának köszönhetően 2004 óta elismert gyógyvíz.

https://hegyko.hu/termalfurdo

Tervező: Salamin Ferenc
Munkatársak: Salamin Pál, belsőépítész: Jakab Csaba, statikus: Nagy Péter, kerttervező: Vincze Attila
Épitésziroda: Axis Épitésziroda
Helye: 3900 Szerencs, Gyár út 19.
Építés éve: 2007

“Szerencs a Hegyalja Kapuja” – ma is tartja magát a mondás Tokaj-hegyalján. A nyugat felől érkezők a város határában pillanthatják meg először a jellegzetes formájú tokaji hegyeket, a karakteres szőlőültetvényeket, még akkor is, ha a mai országút már nem a szőlőhegyek aljában és a város főutcáján halad el.
Régóta foglalkoztatja az embereket, s különösen mióta a világörökség része lett a régió, hogy a térség és a város bejáratát megjelöljék valamilyen építménnyel. Erre a célra olyan helyet szerencsés választani, mely a városba érkező útvonal elején van, viszonylag nagyobb szabad térség veszi körül s a rálátás biztosított, és lehetőleg önkormányzati tulajdonban van.
Tokaj-hegyalján a kapuépítmények két vaskos terméskő oszlopból állnak, melyeken szinte légies, kovácsoltvas, vagy fa kapuszárnak nyílnak. A kapuoszlopok így mint történelem előtti obeliszkek, az utazót átengedő, vagy eltaposó kapubálványok, kapuőrzők jelennek meg mind a mai napig, ha akár pragmatikusabb formában is.
A térségi kapuzatnak hasonló szerepet szántunk, mint a régi kapuknak volt, kijelöli az új térségbe való belépést, felhívja az utazó figyelmét, hogy itt egy új minőség kezdődik, őrzi az utat, s aki nem méltó rá, azt nem engedi be abba a magasztos és emelkedett világba, amit a tokaji szőlőkultúra és a borok királya jelent.
A kapuzat terméskő felületű alsó építménye masszív, vaskos megjelenésével az időtállóságot, a megbízhatóságot jelenti, míg mozgalmas, könnyed felső faszerkezete a szabadon szárnyaló szellem képzetét keltheti fel az emberben. A kapuépítmény belsejében lévő lépcsőn lehet feljutni a kőépítmény tetejére helyezett faszerkezetű kitekintő podesztre, mely előre áll a falsíktól és a látogató a légbe emelkedve érezheti magát, mivel lefelé sem érzékeli a szerkezetet. A felfelé haladás közben a lépcsőpihenőkön falba süllyesztett tablók és tárlók ismertetik a régió kultúráját (geológia, morfológia, szőlészet, borászat, népi hagyományok, építészet, irodalom, történelem, művészet, tudomány, stb.). A kapuzat inkább természeti képződmény mint épület kell, hogy legyen.
A turisztikai fogadóépület alacsony tömegével megbúvik a kapuzat tömege mellett, s szegélyezi a főúton haladókat. Pavilonos jellegét kiemeli a nagy üvegfelületek és faburkolatok megjelenése, a könnyűszerkezetes karakter. Nem konkurál a függőleges tömeggel, hosszan elhúzódva lezárja a látványt és evvel a kapuépítményekre vezeti a figyelmet. Az egylégterű belső tér átláthatóságot, az utazás közben megállóknak a régióval való könnyű ismerkedést ígér.

http://www.kitervezte.hu/epuletek/telepules-tajepiteszet/vilagoroksegi-kapuzat-szerencs

Az impozáns épület külső képének kialakításánál Alpár alkalmazkodott az akkori környezethez, így az épületnek kettős homlokzatot tervezett. A vármegyeháza felé néző nyugati oldal kapta a gazdagabb kiképzést, ennek az oldalnak a földszinti részén valaha üzletek kirakatai és a sarkon a kávéház tükörablakai csalogatták a járókelőket.
Az emeleti nagyterem ajtóablakai körül Verán József budapesti mester szobraival gazdagon díszítették az épületet. Boltozatos kocsibejáró és árkádos gyalogközlekedő fogadja az étterembe érkező vendéget. A piac felé néző déli homlokzat díszítettségben szerényebb.
Az elegáns épületben 42-45 vendégszoba volt található, ez volt hajdan a város legjelentősebb vendéglátó-ipari egysége. A Korona Szálló nagytermének fontos szerepe volt a város társasági életében, történetében. Rendszeresen rendeztek itt különféle bálokat az elegáns frakkos báloktól kezdve a batyusbálokig, valamint a közművelődésnek is helyet biztosított a nagyterem.
A Korona Szálló falán emléktábla hirdeti, hogy Bartók Béla 1934. január 10-én nagysikerű hangversenyt adott itt. Az épület első jelentős felújítása 1910 és 1911 között volt, majd 1933 és 1936 között volt még egy hosszú lefolyású igen aprólékos felújítás, és ezután már csak 1950-ben került sor egy belső átépítésre, amikor a szobák száma ugyan csökkent, de a fürdőszobák berendezéseivel jelentős minőségi átalakulás történt.
A szálló a Korona elnevezést megörökölte a korábban a helyén álló Korona-háztól, amelyben városi hivatalok, bolthelységek voltak. Itt működött 1871-től a törvényszék is, amelyhez az épületben börtön is tartozott.

http://nyiregyhaza.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Korona-Hotel.html

12►

A Tiszaalpári Holt-Tisza a Tisza jobb parti, nyári gáttal védett árterületén helyezkedik el. Hossza 9,9 km, átlagos szélessége 60-80 m, teljes területe 138 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 2,3 millió m3.

A holtág a Tisza jelentősebb áradásai során víz alá kerül, ami a keszegállomány nagyságát kedvezően befolyásolja, valamint jelentős mennyiségben hoz csukát is a területre, más halfajok esetében azonban (ponty, süllő) káros hatású is lehet.

A holtágak parti sávja néhol kiépített, néhol teljesen vadregényes.

Busa, sajnos már nem fogható a vízben, de csuka rengeteg volt 2006-os nagy árvíz idején, azóta elvétve ha fog valaki!
Fenekező módszer nem ajánlott a helyenként 1,5 – 2 méteres iszap miatt.
Eredményesen lehet horgászni úszós módszerrel és spiccbottal is. 2010 nyarán nagyon sok ivadékhal került a vízbe, mint például: kis ponty (15-25 cm) keszegfélék, de vannak a vízben nagyméretű dévérkeszegek, búzás keszegek és bodorkák is.
Kiváló horgászhely a családi horgászok és a sporthorgászok számára is.

http://www.horgasz.hu/page/50/art/125/html/tiszaalpari-holt-tisza.html