Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Budapest – Kölcsey Gimnázium

Budapest

A középiskolát eredetileg 1798-ban alapították az V. kerületi Magyar Királyi Főgimnázium fiókiskolájaként. A növekvő létszám sürgette egy önálló épület megszületését. A területválasztás a Madarász család Munkácsy Mihály utcai telkeire esett.

Az iskola megvalósítására kiírt pályázatot Kőrössy Albert Kálmán nyerte „Vörösháromszög” jeligével. Kapuit 1909.04.14-én nyitotta ki. Az I. világháború idején azonban hadikórháznak elfoglalták. A helyreállítását követően 1920-ban vette fel az intézmény Kölcsey Ferenc nevét. Ekkor kezdték meg a francia, olasz, német nyelvek oktatását. Ám a fő profil a mennyiségtan és a természettudomány volt. A II. világháború alatt bevezették a honvédelmi ismeretek oktatását, mert a felsősöket tűzoltói, segédrendőri, légvédelmi szolgálatra osztották be. A háború nagy károkat okozott. Ivóvíz és fűtés hiányában a Széchenyi fürdő termében folyt a tanítás.

A nyitott udvarú, U alakú épület díszei szecessziós hatásúak. A tetőn kis tornyocskák, az ajtókon faragott díszek láthatók. A homlokzaton koronás címer és az iskola neve olvasható. Az épület bejáratai a lépcsőházakkal, a hátsó sarkokban nyílnak. Lépcsői márványhatásúak, korlátja sötétszürke kő, padlóját terrazzo díszíti.

http://lasdbudapestet.blogspot.hu

 

Budapest – Kerepesi temető – Jungfer Gyula síremléke

Budapest

“A magyar kovácsoltvas művességet művészi szintre emelő JUNGFER GYULA (Pest, 1841. jan. 9. – Budapest, 1908. nov. 26.) apja műhelyében sajátította el a mesterség alapjait. 1857-ben a céhes hagyományoknak megfelelően vándorútra kelt és Ausztriában, Németországban valamint Londonban dolgozott. 1866-ban kapta meg az iparjogot Pesten. Nemcsak Jungfer életében, hanem a magyar művészettörténetben is döntő esemény volt, amikor az Ybl által tervezett Várkert-bazár öntöttvasból tervezett díszeit ő ugyanazon az áron kovácsoltvasból készítette el. Ezzel a sikerült és rögtön igen sikeres munkájával megalapozta a magyar kovácsoltvas művesség művészeti ággá emelését. További munkái zömében Budapesten követhetők nyomon. Az e korszakban alkalmazott valamennyi stílusirányzatban alkotott. Barokk-rokokó forrásból merített a Dorottya utca 6. vaskapujának és lépcsőház rácsainak, valamint a Kálvin téri Wenckheim palota kapuinak készítésekor. Szecessziós műve például a Ferenciek tere 1. alatti ház rácskapuja. Folklorisztikus elemeket használt a Gresham palota pávás díszeihez és a Klotild palota vitézkötést idéző indáinál. A kovácsoltvas házdíszek mellett ötvösművészeti és plasztikai alkotásokat is készített. A századfordulón mintegy száz főt foglalkoztató üzemének hatása az egész országra kiterjedt. Az ország gazdasági életében is aktív szerepet vállalt, tagja volt többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, az Országos Ipartanácsnak, 19 éven át elnöke volt a Budapesti Ipartestületnek. Számos díja, kitüntetése közül a legjelentősebbek az 1900. évi párizsi és az 1904. évi Saint-Louis-i világkiállítás Grand Prix-e valamint az 1896-os ezredéves magyar kiállításon elnyert aranyérem.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon).”

Kerepesi temető: Á. B. 8. [kivitelezők: Gerenday-cég, Jungfer-cég]

Szentendre – Mánd Református templom

Határon belül - 93.000 km2

A templom a Szentendrei Skanzenben látható.

A református templom jeles művelődéstörténeti emlékünk. A református eklézsia hívei építették késő gótikus stílusban, az 1580-as években. A 12 métert meghaladó magas épület talpas favázas szerkezetű, meredek tetőszerkezetét fazsindely borítja. Érdekessége, értéke építészeti módjában rejlik.
A templom favázas szerkezetű. Alapját a nagyméretű talpgerendák alkotják, erre 2,50 méterenként és a sarokpontokra oszlopok kerülnek, amelyekre a koszorúgerendát fektetik. A vázszerkezetet könyökfák, kötések és csapolások rögzítik. A faváz mezőit tapasztott sövényfallal töltik ki, a függőleges un. kalodafákat gallyal fonták körbe és pelyvával kevert sárkoloncokkal tapasztották be, majd simítás után fehérre meszelték.

A templom homlokzatai egyszerűek, kevés nyílás tagolja, bejárat a nyugati és déli oldalon van. Utóbbin láthatjuk az ablakokat. Szembeötlő a meredek zsindelytető.
A mándi templom a 18. század végi festett templombelsők egyik épen maradt példánya. A mennyezet kazettás kiképzésű, az osztóbordák találkozásánál rozettával díszítették. A kékeszöld alapszínen a tagozatok pirosak és fehérek, a kazetták közepét arany csillag látható.

A papiszék, az un. Mózes-szék és a vele szemben lévő, a kiemelt megbecsülésű személyek padjának homlokrésze barokkosan kiöblösödik.
A berendezés legfontosabb és legszebb darabja a templom közepe táján, a déli oldalon elhelyezett, hétszög alaprajzú szószék és a felette lévő hangvető, a szószék koronája. A szószék lábazata íves, mellvédfala alul öblös, felül függőleges, kék, piros, zöld, barna fehér és aranyszínű, stilizált növényi motívumokkal díszítették. Az áttört, nyolcszög alaprajzú koronát a választópárkány két részre osztja, a szövevényesen gazdag mintájú fűrészelt elemek uralkodó színe a kékeszöld és a piros.
A templom mellett álló, a Mánddal szomszédos Nemesborzovából áttelepített torony 1667-ben épült. A 21 métert meghaladó magasságú négyszögletes keresztmetszetű harangtorony tölgyfából épült, négyzethálós tölgyfa gerendarácsába kilenc tartóoszlopot csapoltak be, ezeket vízszintes és harántgerendák erősítik egymáshoz. A sudár tornyot előrelépő galéria és négy fiatorony veszi körül.

Mindkét épület az 1972-ben önállóvá vált szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kilenc tájegysége egyikének ékessége.

forrás: Vizler Imre – http://www.templom.hu

Budapest – Nagy Imre emlékmű

Budapest

Az 1956-os forradalom során a Parlamentnél történt sortűzben máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette életét. A téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, „a véres csütörtök”. A különböző források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig mennek el.

A Nagy Imre-emlékmű felállításának kezdeményezése Andrew Sarlós, ötvenhatos emigráns, kanadai üzletember nevéhez fűződik, akihez csatlakozott Demján Sándor és Fehér Béla, akik a költségek nagy részét is magukra vállalták. Az alkotás az ’56-os Emlékbizottság javaslatára került a Kossuth tér közvetlen szomszédságába, ahol végleges helyeként a Vértanúk terét jelölték ki.

A Varga Tamás által készített szobrot Nagy Imre születésének 100. és az 1956-os forradalom 40. évfordulójának évében, 1996. június 6-án avatták fel a Vértanúk terén.

Az új emlékmű átformálta a tér elnevezéséhez kapcsolódó értelmezést, mivel az az 1919-es kommunista diktatúra és az azt megelőző forradalom vértanúinak emlékére 1934-ben felállított, Füredi Richárd és Lechner Jenő által alkotott kompozíció után kapta a nevét 1936-ban.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Walkó ház

Budapest

Walkó-ház (Budapest, Aulich utca 3.)

1901-ben Walkó Lajos, a Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank igazgatója és családja számára Kőrössy Albert tervezett négyemeletes bérházat. Az épület hazánk egyik legkorábbi szecessziós épülete, gazdag növényi és figurális díszítésekben is, mely a német Jugendstil hatásáról tesz tanúbizonyságot. Az antik szimbólumok az épület belsejében is tetten érhetőek, a lépcsőfeljáró oszlopának fejezetében egy fával összeolvadt leányra figyelhetünk fel, ő valószínűleg Daphné nimfa lehet, aki Apollón szerelme elől menekülve babérfává változott. A faragott oszlop szintén Maróti Géza kezét dicséri, aki később a Gresham-palota bejáratánál is felhasználta a nimfa történetét.

forrás: http://gyujtemeny.imm.hu – Baldavári Eszter

Budapest – Gróf Tisza István emlékműve

Budapest

A Tisza István Emlékbizottság 1928 tavaszán országos gyűjtést indított Gróf Tisza István mártír házelnök, miniszterelnök szobrának felállítására. A székesfőváros a szobor helyéül a Kossuth Lajos tér északi oldalán található parkot jelölte ki. A pályázaton Zala György és Orbán Antal terve nyerte el az első helyezést, így ők kapták meg a megbízást is. A talapzatot Foerk Ernő tervezte.

A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 m3 kőből faragták ki. Zala szavaival: „pyton-kígyótól megmart oroszlánt képzeltem Tiszának, akit a férfiasság, a nemes emberiesség mintaképének tartottam és az intrika marta meg.” Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt.

A szobrot 1934. április 22-én avatták fel.

A II. világháború alatt Budapest ostromakor az emlékmű megsérült, majd 1945 tavaszán ismeretlenek ledöntötték talapzatáról a szobor főalakját. Ezt 1945 nyarán szállították el és mintegy 18 mázsányi töredékét beolvasztották; az emlékművet magát azonban csak 1948 tavaszán bontották le véglegesen. Az önálló alkotásként is értelmezhető szoborcsoportjai közül a földművelőket ábrázoló rész Esztergomba került, ahol Magvető néven állították föl.

A másik mellékcsoport (A katona búcsúja) a Hűvösvölgyi úti laktanya udvarára került. Az épületegyüttes eladását követően a szoborcsoportot a keceli Pintér Művek haditechnikai gyűjteményében helyezték el.

A posztamens tetejét díszítő kőoroszlánt 1948-ban, a forradalom centenáriumán a Hegyalja út végében, a hajdani tabáni temető helyén állították fel. A hatvanas években a terület rendezése során szobrot a Kiscelli Múzeum udvarára szállították, ahol az eredetileg is 12 darabból álló alkotást nyersanyagként fiatal művészeknek osztották ki. Így került az oroszlán feje egy fiatal szobrászművészhez, aki érintetlenül megőrizte, és ma is szentendrei háza kertjében tartja.

A Steindl Imre Program keretében az emlékművet majdnem eredeti formájában állítják helyre. A főalakot a Bencsik Alkotóközösség Kft. szobrásza, Elek Imre korabeli fotók alapján rekonstruálta. A két mellékcsoport felújítva és restaurálva került vissza a térre. A posztamens tetején lévő oroszlánt is újrafaragták.

Tisza István rekonstruált emlékművét eredeti helyére visszaállítva, 2014. június 9-én avatták fel.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Napraforgók Nógrádból – Acsa határából

Határon belül - 93.000 km2

Kosztolányi Dezső:

A napraforgó, mint az őrült

A napraforgó, mint az őrült
röpül a pusztán egymaga,
a tébolyító napsugárban
kibomlik csenevész haja.

Bolond lotyó – fejére kapja
a sárga szoknyáját s szalad,
szerelmese volt már a kóró,
a pipacs és az iszalag,
elhagyta mind, most sír magában,
rí és a szörnyű napra néz,
a napra, úri kedvesére,
ki részeg, s izzik, mint a réz.
Aztán eszelősen, bután
rohan a gyorsvonat után.

Budapest – Palace Hotel

Budapest

VIII. kerület, Józsefváros, Rákóczi út 43-45.

Épület adatok:

Tervezője: Komor Marcell és Jakab Dezső
Építés éve: 1911
Stílusa: szecessziós
Funkciója: szálloda

Budapest belvárosában, egy gyönyörű, 1911-ben szecessziós stílusban épült és 2002-ben felújított, műemléki védelem alatt álló épületben található a négy csillagos Novotel Budapest Centrum szálloda, korábbi nevén Palace Hotel. A védett épület a város legszebb épületei közé tartozik.

Az 1867-es ún. kiegyezés után a Nagykörút és a Keleti pályaudvar építésével egy időben alakult ki a nagyjából ma is meglévő józsefvárosi utcahálózat és városszerkezet. A belvárost és a pályaudvart összekötő Rákóczi út nagyvárosi üzleti, kulturális, idegenforgalmi útvonal lett. A pályaudvar felépülte után a Rákóczi úton több szállodát építettek, ezek sorában időben az utolsó a Rákóczi út és a Csokonai utca sarkán 1911 óta álló híres szecessziós nagyszálló, a Palace Hotel volt. Az épületet markáns hatású, jellegzetes homlokzata és fényűző belső kiképzése születésétől fogva a Rákóczi út külső szakaszának egyik legfontosabb építészeti elemévé avatta.

A telket melyre a szálloda épült, 1866-ban Schmidlechner (Fuchsné) Katalin vásárolta meg, s egészen 1910-ig volt a tulajdonában, mikor is eladta közel félmillió koronáért a Hotel Palace Szálloda Rt. számára. 1909 október végén Komor Marcell és Jakab Dezső építési engedélyért folyamodtak; az épület 1911. február 13-án készült el.

A szálloda megjelenésében páratlan volt a városban. A 6 szint mindegyikéhez 13 szoba és 1 cselédszoba tartozott, a szobák többségéhez fürdőszoba is járt, de vendégek a szálloda közös használatú fürdőit is igénybe vehették. Az épületben központi fűtés, hideg és meleg víz, valamint elektromos ébresztőkészülék szolgálta a vendégek kényelmét. Az első emeleten olvasóterem, társalgó és függőkert volt. A legolcsóbb szoba 4 koronában került.

1923-ban a földszintet – az eredeti tervezőkkel együttműködve – átépítették. A jóváhagyás után az eredetileg 1,35 méterrel magasabb Csokonai utcai étteremrész födémét a Rákóczi útihoz leszállították, az előkerülő részek faborítást kaptak, az oszlopokon tükörrel kombinálva.

Az étterem berendezését Rákos Pál műbútorgyára készítette, a stukkók Rákos Manó szobrász munkái, a világítótestek, csillárok Goldstein Ignác üzeme által készültek. A bejárat fölé előtető került.

A világháborúban és az ’56-os szabadságharc alatt az épülete szerencsére nem sérült meg komolyabban, így kisebb igazítás után ma is eredeti képében látható.

A szállodát 1958-ban államosították; több állami tulajdonos után a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat irányítása alá került. 1964-ben az előcsarnokot olyannyira átalakították, hogy az eredeti benső teljesen megsemmisült.

A Paclace 1991 őszén zárt be. Ekkor a 112 szoba közül csak a fele rendelkezett saját fürdőszobával, s telefonközpontja is muzeális értéket képviselt. Az épület sorsa bizonytalanná vált, és már beszéltek az egész elbontásáról is, amely szerencsére nem következett be: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1999-ben műemlékké nyilvánította.

A Palace nem sokkal később a Novotel szállodalánc birtokába került. Az új tulajdonos az eredeti állapot helyreállításával az egyik legszebb ilyen épület tulajdonosává vált. Helyreállították a korábban átalakított előcsarnokot is, melynek terveit Szendrő Péter és Szenes Iván készítették. A számos tervváltozat után sikerült a műemléki érdekek érvényesítése, és a lépcsőház is megmaradt az eredeti helyén. Az előcsarnokban pedig elbontották az 1964-ben épült betonfödémet, így a régi arányoknak megfelelő, de modern belső tér keletkezett, új belsőépítészeti megoldással. Sikerült megtalálni a korábban elbontott és műkővel helyettesített Zsolnay-kerámiákat is, így a szálloda főhomlokzata visszanyerte eredeti, felavatás kori képét. Mivel a Zsolnay gyár csak rendkívül hosszú, sokéves határidővel vállalta volna a kerámiadíszek legyártását, az új kerámiaornamentika nem eredeti. A homlokzat az eredeti terveknek megfelelően lett felújítva.

A szomszédos telekkel való összeépítés következtében az épület 227 szobára bővült, konferenciaterme 500 fő kapacitású, a garázs 200 autónak biztosít parkolási lehetőséget. A Palace a Novotel első műemlékszállodája.

forrás: http://budapestcity.org

Budapest – Országházunk kivilágítva

Budapest

A Parlament tér felőli oldalát összesen 764 fényforrás világítja meg. Ezek egy részét a térkövezetbe süllyesztették, más részüket a növényzetbe rejtették vagy az Országház homlokzatára szerelték. A világítótestek színszűrővel ellátott nátrium, fémhalogén és LED fényforrások, összteljesítményük 75,5 kW.

Budapest – Vakok Intézete, Nádor terem és az épület

Budapest

A Baumgarten Sándor – Herczegh Zsigmond építészpáros által tervezett épületegyüttes jelenleg a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona. 1888 és 1908 között Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond oktatási és nevelési intézmények sorát tervezte együtt, melyre a Magyar Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól kaptak megbízást. A főépület leginkább Lechner Ödön hatása alatt épült. Baumgarten Sándor szoros kapcsolatban állt ebben az időben a mesterrel. Lechner az ő műtermében dolgozott, ahol többek közt a Postatakarékpénztár terveit készítette el.

http://gyujtemeny.imm.hu