Az 1800 fős, Heves megyei Noszvaj Egertől 10 kilométerre helyezkedik el. Az egri borvidék tagja. Eger vagy Mezőkövesd felől lehet megközelíteni a 3-as főútvonalról.
Noszvajon több pincesor is található, a Szomolyai úton, a Jókai úton hagyományos és újépítésű pincéket lehet megtekinteni. A 200 éves egykori uradalmi pincét a Thummerer Pincészet újította fel és alakította itt ki a Magtár Borozót, ahol a saját borait kóstolhatják és vásárolhatják meg a vendégek.
http://www.pincefalvak.hu
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ A 46. DEBRECENI VIRÁGKARNEVÁLRÓL
Az idei évben is megrendezték 2015. augusztus 20-án a Virágkarnevált Debrecen városában. Tavaly Gyulát egy nagyon szép virágos kocsi képviselte a rendezvény keretében. Az idén 16 gyönyörűen feldíszített „virágköltemény” volt látható a karneváli felvonuláson.
Gyula várost Bagyinszki Zoltán vezető főtanácsos képviselte a fesztivál keretében szervezett rendezvényeken. Dr. Görgényi Ernő polgármester úr üdvözletének és egy városi ajándékcsomag átadására is sorkerült a polgármesteri fogadás keretében. Bagyinszki Zoltán a Debreceni Nagytemplom előtti tribünről végigfotózta a felvonulás eseményeit, amelyekből egy szerény válogatást az alábbiakban ad közre.
( A 12 fokos hőmérséklet és a folyamatosan szemerkélő- néhol zuhogó eső megnehezítette a fotós, a fellépők és a szervezők dolgát. Végig reménykedett minden résztvevő, hogy eláll majd az eső, kisüt a nap, melegszik kicsit a levegő – eredménytelenül.)
A 16 kocsi mellett több mint 20 művészeti csoport (táncosok, népi táncegyüttesek, mazsorettek, különféle zenekarok) közreműködése színesítette a felvonulást. A fő programot megelőzte a kerékpárosok, és a veteránautók felvonulása. Este a debreceni nagyerdei új stadion gyepszőnyegén gálaműsort szerveztek az érdeklődő nagyközönség számára. Ezt követően este 10 órakor itt is tűzijáték zárta a programot. Ekkor már csak a szokatlanul hűvös levegő nehezítette a szervező Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft dolgát.
A FELVONULÁSON RÉSZT VETT DÍSZÍTETT VIRÁGKOCSIK SORRENDJE:
(A FOTÓK SORRENDJÉBEN IS LÁTHATÓ VIRÁGKOMPOZÍCIÓK)
1. A SZENT KORONA
A Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. virágkocsija
2. DEBRECENBE KÉNE MENNI
A Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. virágkocsija
3. AZ ÖREG HORGÁSZ ÉS A TISZA-TÓ KIRÁLYA
Tiszafüred Város Önkormányzatának virágkocsija
4. DRONGÓ
Az NI Hungary Kft. és Debrecen Megyei Jogú Város közös virágkocsija
5. KülDEtés a jövőbe
A Debreceni Egyetem virágkocsija
6. MEGSZÉPÜLVE, JÁTÉKOSAN, VARÁZSLATOSAN
A KEVIÉP Kft. virágkocsija
7. E.ON OKOS VÁROS
Az E.ON Hungária Zrt. virágkocsija
8. AZ ÖRÖK NYÁR BIRODALMA
Az Aquaticum Hotel & SPA Debrecen virágkocsija
9. KÖZÖSEN TARTJUK MOZGÁSBAN A VILÁGOT
Az FAG Magyarország Ipari Kft. virágkocsija
10. KALÓZHAJÓ
A FÓRUM Debrecen Bevásárlóközpont virágkocsija
11. MINDENKIBEN OTT LAKOZIK A HŐS
A TEVA Gyógyszergyár Zrt. virágkocsija
12. KÍVÁNSÁGCSOKOR A KORZÓRÓL
Az Auchan Korzó virágkocsija
13. A TISZTESSÉG LOVASA
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara virágkocsija
14.300 – KATOLIKUS ÚJJÁSZÜLETÉS (GYŐZTES)
A Szent Anna Főplébánia virágkocsija
15. TELENOR HIPERNET
A Telenor Magyarország Zrt. virágkocsija
16. NYITOTT ABLAK EURÓPÁRA
Debrecen és Nagyvárad közös virágkocsija
„Idén is a nagyközönség döntött abban, hogy melyik a legszebb virágkocsi, vagyis beküldött szavazataik alapján dőlt el, hogy ki kapta a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egyedi gyártású, félmillió forint értékű vázáját.
A nézők szerint ebben a kategóriában a Katolikus újjászületés, a Szent Anna Plébánia kompozíciója volt a legszebb. A művészeti csoportok versenyében fej-fej mellett végzett győztesként a Feeling Tánc és Mazsorett Egyesület Debrecen (a fotókon piros, látványos karneváli jelmezben) és az R’n’B Dance Team (színes, fehér csíkos szemüveges, bodorított barna parókában)
A legszebb virágkocsi tervezője, a szobrász Tamus István. Virágdizájn: Antal István és Antal Istvánné. Statikus: Sofém Kft.”
Forrás: http://www.haon.hu/megvannak-a-viragkarneval-gyoztesei/2899882
Bagyinszki Zoltán gratulál a szervezőknek és köszöni a részvételi lehetőséget.
2015.08.24.
A Hódmezővásárhely Susán városrészében lévő református templom terveit Borsos József, a város főmérnöke készítette, az építéssel Katona Gyula és Strucskó József építőmestereket bízták meg. Az építkezés 1909-10-ben történt.
A templom alaprajza két, egymásnak forduló négyzet, találkozásuk északi sarkán emelkedik a hatszögletű, 42 méter magas, vaskos torony. Egyedi módon a torony alsó, kiszélesedő részén két bejárat is nyílik,a román templomok kapukiképzésére emlékeztető formájukkal. A templom külső homlokzatai vakolat nélküli, piros és sárga nyers-tégla felületek, az ún. alföldi szecesszió jellegzetes példájaként.
forrás: http://egykor.hu
A szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint.
A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. A közgyűlési teremben Székely Bertalan freskója látható.
A városháza épületén keleti stílusjegyek vegyülnek a tetőtér kiképzésének franciás megoldásaival, valamint az angliai építészet motívumaival. A palota főhomlokzata kétemeletes, a két oldalszárny és a hátsó front egyemeletes. Bejárati homlokzatán magas, háromszögletű oromfal, baldachinos erkély, négyoszlopos kocsifelhajtó van. A torony a hajdani várkastélyok hangulatát idézi. Falburkolásra nagy számban használtak fel a hazai földből égetett, a magyar népművészet stilizált formáival ékesített kerámiadíszeket.
A városházáról történelmi személyek néznek le a járókelőkre: az épület homloksíkja elé kiugró rész ormán Árpád látható, a tetőpárkány alatt, a második emeleti ablakok között: Huba, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Corvin Mátyás, Hunyadi János, Szent István, I. Ferenc József domborműve.
Az épületbe belsejében az építésben közreműködő neves alkotók, a társművészetek képviselőinek kiváló munkái hívják fel magukra a figyelmet. Árkay Sándor tervezte egyebek között a főbejárati vaskaput. Az előcsarnokból a 174 helyiséget magába foglaló épület első emeleti dísztermébe kétszárnyú lépcsősor vezet.
A pompás közgyűlési teremben tökéletesek az arányok, a tér egységes. A díszítő jellegű karcsú oszlopok és ívek nagy felületeket kereteznek. A terem díszítő festését Götz Adolf, üvegfestészeti munkáit Kratzmann Ede, berendezését Rajner Károly végezte. A 12 mázsás, 5 méter magas, 62 égős díszcsillárt Várdai Szilárd tervezte. Művészi kivitelezésű a bútorzat is, a székek bőrborításában magyaros motívumokat láthatunk.
A terem faliképeit – a Pusztaszeri vérszerződést és Ferenc József megkoronázását – Székely Bertalan festette. Több történelmi személyiség, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc arcképe is látható a falakon.
A harangjáték
A város nagy hírű szülöttjére, Kodály Zoltánra harangjáték emlékeztet a városháza bejáratánál. Az általában 12.05-kor,18.05-kor és nyaranta 20.05-kor kezdődő programban a 3 oktávhangterjedelmű elektronikus szerkezet 10 dallamából hallhatunk, köztük a Háry-szvit hangjátékát, de egy műsorból sem hiányozhat a Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját… kezdetű dal. Nappal minden egész órakor hallható a 37 harangra komponált szignál.
http://vendegvaro.utazom.com
A romantikus stílusúból szecesszióssá alakított zsinagógában különösen értékesek a 150 éves, nagyméretű, egyedi kialakítású faragott padsorok.
A vásárhelyi zsidóság 1853-ban építette első, romantikus stílusú zsinagógáját, melyet 1906 és 1908 között Müller Miksa szegedi építész szecessziós stílusban átépített. Az épület új főhomlokzatot és lépcsőházakat kapott, valamint gazdagodott a belső tér kialakítása is. Belső terét három oldalról női karzat veszi körül, a frigyszekrény fölött található a kóruskarzat.
A zsinagóga nemcsak hitéleti célokat szolgál, hanem kulturális események, hangversenyek színhelye is.
http://vendegvaro.utazom.com
Az épület 1909-ben készült el, szecessziós stílusban. A múlt rendszerben termelőszövetkezet használta, jelenleg irodák működnek benne. Az egész épület szecessziós jellegét a vakolatdíszítés népi motívumkincse, a színes, mázas kerámia, valamint az alaprajzi elrendezés biztosítja. A kúriát manzárdtető fedi.
http://www.utazzitthon.hu
A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, amely túlmutat fizikai határain és méltán nevezhető a „nemzet főterének”.
1987. december 11-én az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világörökség Bizottsága felvette a világörökségi listára a Budai Várnegyedet és a budapesti Duna-part Margit hídtól Szabadság hídig terjedő látképét, amelynek fontos eleme a Steindl Imre által tervezett Országház is.
2012. január 1-től a Kossuth tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, a Kossuth tér, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete is.
Gróf Andrássy Gyula lovas szobrának alkotója Zala György. A talapzat két oldalán egy-egy életnagyságú alakokat ábrázoló, egy méter mélységű domborművet helyeztek el. A Duna felé néző alkotáson I. Ferenc József 1867-es koronázási jelenete volt látható, amint Andrássy épp az uralkodó fejére helyezi a Szent Koronát. A tér felé néző domborművön Andrássy egyik legnagyobb diplomáciai sikerét, az 1878-as berlini kongresszust örökítették meg.
A tér első köztéri szobrának hat és fél méter magas, oravicai fehér márványból készült barokk stílusú talapzatát Foerk Ernő építész készítette. Andrássy Gyula szobrát I. Ferenc József magyar király jelenlétében avatták fel 1906. december 2-án.
Az első világháborút követően, a Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája alatt, 1919. május 1-re Andrássy emlékművét elfedték: fából egy ókori görög stílusú épületet ácsoltak köré és két szobrot helyeztek rá. Az alkotás „A Munka dicsőségének temploma” elnevezést kapta. A diktatúra bukását követően a ráépítést eltávolították.
A szobor a 2. világháborúban súlyos, de nem helyrehozhatatlan sérüléseket szenvedett. Az ostrom alatt felrobbantott hidak helyett azonban 1945 nyarán itt kezdték el építeni a város egyetlen állandó hídját, amelynek útjában állt az emlékmű, ezért eltávolították azt a térről és a későbbiekben bronzanyagát más szobrokhoz olvasztották be. Helyére 1980-ban József Attila szobrát, Marton László alkotását állították.
A megsemmisített szobrot korabeli tervek, fotók és dokumentumok alapján rekonstruálták. A főalakot 2015. május 5-én állították vissza eredeti helyére.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az épület Vidor Emil építész tervei alapján épült Bedő Béla, a híres műgyűjtő-gyárigazgató megrendelésére 1903-ban. A szecessziós stílusú ház homlokzatának díszítőelemi, ornamentikája magyaros mintákat követ, amit a pécsi Zsolnay gyár készített.
Az épület 2007-es felújítása óta A Magyar Szecesszió Házának ad helyet.
http://egykor.hu
A Hungária fürdő Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában álló, egykor nagy múltú közfürdő volt. Pest városának harmadik jelentős, az 1820-as évektől működő fürdőházaként ismert. Mára csupán a Dohány utca 44. szám alatti, műemléki védelem alatt álló, 1910-ben emelt szecessziós épület homlokzatrésze és csarnoka felújítva ma is áll. A fürdőépület jelentős része elpusztult.
Az 1820-as években a Hungária fürdő helyén állt telek tulajdonosa, Gamperl András selyemkereskedő kútásás közben ásványi sókban gazdag hideg vizet fedezett fel, s 1827. május 23-án nyitotta meg a Gamperl-féle Vasfürdőt. Az 1838-as pesti árvíz azonban elmosta ezt az első épületet, s az újjáépült fürdőt az 1840-es évektől kezdték Hungária néven emlegetni a pestiek. Ekkor és egészen az 1920-as évekig a fürdő még a Wesselényi, a Nyár és a Klauzál utca által határolt hatalmas tömbből állt (a mai Dohány utca 42. és 46. szám alatti telkeken). 1890 körül a Nyár utca felőli szárnyat Novák Imre tervei szerint jelentősen átépítették, és kibővítették a korábban mindössze tizenöt káddal üzemelő fürdőházat.
A főbejárat fölötti, fürdőzőket ábrázoló, 2010-ben rekonstruált dombormű (Krisztián Sándor műve)
1897-ben a Ringer család vásárolta meg a több fürdőszobával, négy vendégszobával és pihenőkerttel is rendelkező Hungária fürdőt, és a kor követelményeinek megfelelő, modern fürdőkomplexummá alakította át. A Nyár utca felől nyílt a kőfürdő, a hatvan kád- és a négy gőzfürdő, a Klauzál utca felől pedig a gyógyvizes népfürdő várta a vendégeket, ezerötszáz kabinnal, büfével és külön ún. divatosztállyal.
1907-ben Ágoston Emil készített terveket a 44. számú telken felépítendő impozáns, korszerű fürdőházra. 1910-ben adták át a többemeletes, bécsi szecessziós stílusú épületet, amelyben a korábban megszokott fürdőhelyiségek mellett egy úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnok is helyet kapott. Az uszoda üvegkupolája mechanikusan mozgatható volt, amelyet szép idő esetén széttoltak, hogy a vendégek a szabad ég alatt fürdőzhessenek.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét (Budapest, V. ker. Hold utca 4.) 1901-ben adták át, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült. Ma a Magyar Államkincstár működik benne.
A lechneri szecesszió jellemzői a magyaros virágmotívumok és a színes kerámiacserepek és majolikák. Az oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és takarékosság -takarékpénztárról lévén szó- szimbólumai.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
