Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Budapest – Magyar Szentek Temploma
Az 1996-ra tervezett Világkiállítás lemondása után az Esztergom Budapesti Főegyházmegye úgy döntött, hogy felépíti azt az épületet, amely az Expo idején vatikáni pavilonként működött volna, és csak a későbbiekben kapott volna templomi funkciót. A telket a Magyar Állam képviseletében a Világkiállítás Programiroda adta ingyenes használatba. Paskai László bíboros, prímás, érsek 1995. május 29-én helyezte el a templom alapkövét, és 1996. augusztus 17-én ünnepélyesen felszentelte.
A templom és a plébánia épületegyüttese Török Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály Ybl-díjas tervezők tervei alapján készült el. A generálkivitelező cég a pilisvörösvári Maco-Technik Kft. volt. Az építkezést Dr. Benedetti Tibor felügyelte. Az anyagi fedezetet a Főegyházmegye biztosította. A templomépítést a Vatikán jelképes adományán túl külföldi és hazai adakozók is táogatták.
A templom a Felsőlágymányosi hívek plébániatemploma lett, de helyzeténél fogva az egyetemi ifjúság lelki központja is kíván lenni. A Millecentenárium alkalmából méltó emléket akart állítani az ország szentéletű és boldog emlékű nagyjainak.
A kegyelet és az imádság helye ez az épület, mely példaként állítja elénk szentéletű magyarjainkat, akikhez buzgón szállhat fel az imádság és az ének, reményt és hitet adva a jelen és a jövő nemzedékének.
Köszönet azoknak, akik anyagi áldozatukkal és munkájukkal támogatták a templom felépítését!
2001. január 1-jével Paskai László bíboros, prímás, érsek a templomot plébániatemplom rangra emelte, és a plébánia nevét Magyar Szentek Plébániára változtatta.
Somogyvámos – Krisna-völgyi művészet
A Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm egy somogy megyei, Krisna-tudatú öko-közösség, amely Somogyvámos külterületén található, a Balatontól 30 km-re. A 260 hektár területű biofarm és központ azzal a céllal létesült 1993-ban, hogy az embereket hozzásegítse a védikus kultúra értékeinek, valamint a természetes életmódnak a megismeréséhez.
Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a Krisna-tudat folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Templom, biofarm, védikus iskola, tavak és ligetek is találhatóak itt. A völgyben több száz növény- és madárfaj él.
A hely megalapításakor még többnyire lemondott emberek költöztek ide, 2007 táján már 150-en élnek itt. Többségük családos, ezek a családok a hindu vallás egyszerű életmódjának elveit követik. Templomi életük, szertartásaik nem korlátozódnak a vasárnapokra. A hívők minden reggel fél 5-kor kezdődő közös lelki gyakorlaton vesznek részt, melynek célja, hogy egész nap békés, meditatív tudatállapotban létezzenek, könnyebb legyen egész nap Istenre gondolniuk, s az ő elégedettségét szem előtt tartva végezniük szolgálatukat, legyen az földművelés, a tehenek fejése, gondozása, az idelátogató turisták fogadása, templomi imádat, irodai munka vagy művészeti tevékenység.
A vallásosság a kultúra minden területén megmutatkozik, áthatja a családi és társadalmi életet is. A Krisna-tudat filozófiáját Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda ismertette meg a nyugati világgal. Tanításainak lényege a bhakti, a Krisna iránti szeretetteljes odaadás. Amikor Prabhupáda elindult Nyugatra, hogy megismertesse az emberekkel a Krisna-tudatot, nem csak egy vallást akart elterjeszteni, hanem a materialista világnézetet akarta alapjaiban megváltoztatni.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kommunista diktatúrák áldozatai emléknapja – hortobágyi borsósi kényszermunkatábor
A hortobágyi kényszermunkatábort a kommunista diktatúra hozta létre az 1950-es évek elején Magyarország keleti részén.
1950 és 1953 között mintegy tízezer embert telepítettek ki bírói ítélet nélkül. Fegyveres őrizet mellett, embertelen körülmények között kellett kényszermunkát végezniük a Hortobágy, Nagykunság és Hajdúság környéki állami gazdaságokban. A kitelepítettek az 1953-as amnesztiát követően sem térhettek vissza otthonaikba és kárpótlást sem kaphattak.
1950. június 23-án megkezdődött deportálások a kommunista hatalom beteges félelmének jellemző példái voltak. Családok ezreit vitték 12 alföldi munkatáborba az ország nyugati és déli határvidékéről, amelyet az akkori kormányzat (Dobi István, Rákosi Mátyás, Nagy Imre) a hidegháborús viszonyok miatt nem mondott „biztonságosnak”. A kitelepítetteknek alig egy órájuk volt holmijaik összeszedéséhez, irataikat elvették, s a lakhelyükön csak mintegy fél méter széles ágyon kaptak helyet. Kényszermunkájukat a környező falvak állami gazdaságaikban végezték egészen addig, amíg az első Nagy Imre-kormány 1953 júliusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. A kárvallottak azonban előző lakhelyeikre nem mehettek vissza, és csak segédmunkára vették fel őket. A rendszerellenesnek nyilvánított elhurcoltak házát, vagyonát így végleg elkobozták, amivel a lakosságot akarta a hatalom megfélemlíteni. Az áldozatokat azóta sem kárpótolta senki.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baja – Zsinagóga
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
Kiskunhalas – Városháza
Négy utca által határolt telken, keretes beépítésű, egyemeletes szárnyakból álló épület, ÉNy-i sarkán toronnyal, K-i és D-i szárnyán az udvarba erősen benyúló toldalékokkal. Az épületegyüttes magja a Ny-i szárny közepén álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Utcai homlokzatán ión pilaszterekkel tagolt, attikás középrizalit, az attika fölött a város címere. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű. Földszinti terei boltozottak, az emeletiek, egy csehsüveg boltozatos helyiséget kivéve, síkmennyezetesek. A házasságkötő teremben fatáblákra festett falikép: 1988 (Berki Viola). Korábbi, 1758-ban emelt földszintes épület felhasználásával épült 1833-1834-ben (építész: Fischer Ágoston kecskeméti mester). Az épület klasszicista szárnyához több, különböző funkciójú, eltérő tömegű, magasságú, nyereg-, és manzárdtetős épületrész kapcsolódik. A különböző funkciójú épületrészek kapcsolódási pontjain rizalitok, a szárnyak véghomlokzatait hullámvonalas oromzat zárja le, a falfelületek höbörcsös vakolatában sima felülettel, eltérő színnel megjelenő növényi és figurális díszítés. A D-i szárnyban színház, jelenleg filmszínház, K-i, főhomlokzata előtt csúcsíves záródású árkádokkal megnyitott előcsarnok. A Ny-i szárny É-i részén, közvetlenül a régi épület mellett az új városháza bejárata. Íves nyílású, falsík mögötti előterében építési tábla. Épült 1905-1906-ban (építészek: Hikisch Rezső és Kotál Henrik, kivitelező: Hegyi Ferenc).
Jászberény – Lehel Kürtje
A jászberényi Jász Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászkürtöt, amelyhez egyik legszebb hősi magyar mondánk, a Lehel monda fűződik. A kürtöt a régiségben Jászkürtnek hívták, s csak a 17. századtól azonosítják Lehel vezér híres kürtjével. Ettől kezdve egyaránt hívják Jászkürtnek és Lehel kürtjének is. Ismereteink szerint a gazdagon faragott, elefántcsont kürt a 12. század második felében, Kijevben vagy Magyarországon készülhetett. A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről, biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de feltételezhető, hogy ajándékozás révén kerülhetett valamelyik jász vezérhez, általa pedig a Jászság területére. A kürt eddig ismert legkorábbi ábrázolása, amelyet Jászkisér város egykori pecsétje őrzött meg, 1543-ból való. A török hódoltság után a kürt képe rákerült Jászberény város, a Jász-Kun Kerület, valamint a jászsági községek címereire, pecsétjeire, fontosabb iratokra, tárgyakra, de még a házak homlokzatára is. A kürt jelképpé válása kezdetben a jászok Szent István országához való tartozását segítette, a redemptiot követően azonban egyre inkább a sajátos közjogi helyzettel bíró népcsoport összetartozását szimbolizálta. 1876-ig, a Jászkun Kerület fennállásig a jászkapitányok méltóságjelvénye volt, s ünnepi alkalmakkor gyakran viselték övükre vagy vállukra függesztve, de jeles ünnepeken ebből ittak egymás egészségére. Figyelemre méltó a kürt hangja is, hasonlít a havasi kürt hangjához. Első rádiófelvétele 1953-ban volt, amikor Kádár Ferenc dévaványai kürtfaragó népművész szólaltatta meg Jászberényben, s ekkor a Kossuth Rádió felvételt is készített róla. A kürt ma is a jász összetartozás legfőbb szimbóluma, amelyet csak igen jeles alkalmakkor vesznek ki szentélyéből, s szólaltatják meg a közönség nagy örömére.
Hévízi- tó Európa 15. helyezett legnépszerűbb úti célja
Hévíz a természeti világcsoda 27-35 fokos meleg- gyógyvizével mágnesként vonzza gyógyulni pihenni vágyó embereket, betegeket turistákat ( közelben Sármelléken repülőtér is működik.
Nagy élmény volt számomra családom fiaim számára a rendszerváltás után rögtön, a szovjet kivonulást követően bemenni megnézni a reptér titkos technikai rendszereit).
Mi szerencsénkre fényképezőgépemmel több alkalommal is pihentünk, csodáltuk ,úszkáltunk a tóban a tündérrózsák között. A z átlagos 3-4 m mélységű , 4.4 hektáros felületű tó és környezete a fürdőház épülete lenyűgöző.
A város első képes albumához annak idején én készítettem a fotókat (Debrecen Tóth kiadó). A 3 nyelvű nívós album több száz kép segítségével tovább vonzotta a vendégeket.
Friss hír HÉVÍZ a város, a tó az idegenforgalmi objektum népszerűsége, vonzereje miatt bekerült Európa 15 legnépszerűbb látogatott helyei közé. A közeljövőben intenzív XXI. századi rekonstrukció kezdődik a városban, Hévíz gyógy központjában.
Európai közönségszavazás: a Best Destination 2020. Az előzetesen javasolt objektumokra településekre több mint 600.000 szavazat érkezett. 12. helyével most megelőzve pl. Madridot vagy Prágát. További sok sikert kívánunk a fejlesztésekhez, városmarketinghez akkor most eldöntöttem ismét újabb tavaszi látogatással segítjük a jövő évi szavazás sikerét. Megyünk Hévízre.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Pilis-Visegrád – Nagy-villám kilátó 377 m.
1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetején a természetjárók ezt a 2005-ben műemlékké nyilvánított, kőből épült kilátót, ami azóta a térségi turistaélet egyik központjává vált. Az építményt eredetileg Jubileumi kilátónak nevezték, amely a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves évfordulójára utalt. A tervezők igyekeztek szem előtt tartani a visegrádi vár és a Salamon-torony jellegzetességeit, így teremtve összhangot az építmények között. A legfelső teraszt csigalépcsőn lehet elérni, onnan körpanoráma tárul elénk.
A felső szintről Budapestet és környékét fedezhetjük fel, de tiszta időben akár száz kilométerre is elláthatunk. A Mátrától a Pilisig és a Zsámbéki-medencéig csodálhatjuk a panorámát. Ennek legszebb szelete a karnyújtásnyira lévő Fellegvár, amely ilyen szögből, azonos magasságból máshonnan nem nézhető meg. Egy emelettel lejjebb pár trófea társaságában kis tárlat ismerteti a közelben fellelhető természeti értékeket. A látnivalókról a kilátó kilátószintjén kihelyezett ábrák és feliratok is tájékoztatnak.
A kilátó közelében pihenőhely, sétautak, alpesi és nyári bobpálya, mini golfpálya és étterem található.
https://www.termeszetjaro.hu/hu/point/kilato/zsitvay-kilato/22471729/
Budapest – Városliget, Millennium háza – Zsolnayval
A Ház története:
A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak és a korabeli kritikák szerint – egyedülálló Zsolnay díszítésének köszönhetően – a kiállítás egyik legszebb eleme volt. A kiállítási funkciókhoz azonban szinte azonnal szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Városligetben a Műcsarnok jóval tágasabb, mai épülete. A ház a későbbiekben Fővárosi Múzeumként működött, majd a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor kapott belső kialakítása ipari, irodai jelleget. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült művészeti-kulturális funkciót találni az épületnek.
A csaknem 3 milliárd forintos, 2017 decembere és 2019 augusztusa között zajló helyreállítás az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósult meg, kívül-belül visszaállítva a hajdan volt impozáns tereket. Az épület főbejárata visszahelyeződött a korabeli terveknek megfelelően a Hermina út felőli oldalra és a ház ékességei, a különleges Zsolnay-kerámiák is restaurálásra kerültek. A Városliget tájépítészeti megújításának részeként egy új rózsakert is létrehozásre került. Az 1.250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újult meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén pedig egy kisebb előadó- és vetítőteremmel.
https://millenniumhaza.hu/cikkek/a-haz
Az 1880-as években a színgazdag épületkerámia használata még nem volt olyan magától értetődő, mint néhány évtizeddel később, a szecessziós korszakban. Az épületdíszítmények terén igazi áttörést hozó pirogránit sem létezett még ekkor. Zsolnay Vilmos épp akkor kezdett kísérletezni az új anyaggal, amikor az épület már elkészült, így az 1884–85-ben kivitelezett épületre még hagyományos eljárással készült, ólommázas majolikadíszítmények kerültek.
A Zsolnay-gyár működésének az 1870-es évektől az 1880-as évek végéig terjedő időszakát az eklektikus, historizáló stíluskavalkád jellemezte, így a városligeti épületen is keverednek a nagy művészettörténeti korszakok motívumai. Allegorikus egyiptomi és görög nőalakokat, perzsa szárnyas oroszlánokat egyaránt felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton. A szeszélyesen kanyargó növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között ritmikusan elhelyezett tondókon (kör alakú domborműveken) többször is feltűnik a reneszánsz festészet és szobrászat három nagy alakja: Leonardo da Vinci, Raffaello és Michelangelo.