Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Másolt régebbi diaképek!

Bagyinszki Zoltán fotográfus

12►

Magyarország szívében található a Pilisszentkereszti egykori Ciszterci apátság /1200 körül – kőfaragványai, szépséges részletei Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, a Régi Magyar Gyűjteményben találhatóak. Az apátság alapítása III. Béla királyhoz köthető.
A legkorábbi művészeti emlékeink közül valóak, továbbá ide a galériába helyezték az elhíresült Gertrudis királyné (1185-1213) 1230 körül készült impozáns szarkofágjának megtalált, szépen faragott részleteit is.
A képsorozat végén lévő felvételeken megtekinthető a teljes síremlék elképzelt rajza-a kőfaragványok helyére illesztésével.

Bagyinszki Zoltán

12►

A történelmi Magyarország ismert és elismert történelmi családjainak mauzóleumai. Historikus   emlékezés  másképpen….Építmények, családok, ill. személyiségek és műalkotások. 

1. Bóly temető, Batthyany – Montenuovo  hercegi mauzóleum, épült 1879-94 között Carl Gangolf Kaiser osztrák ép. tervei  szerint. Az  utolsó hercegi leszármazott a Rákosi rendszer áldozata volt, Montenuovo Nándor herceg, azaz Alfred Ferdinand von Montenuovo (1888–1951).

2.Budapest  Nádori – Habsburg kripta Budai  várpalota, József főherceg nádor márvány síremléke és mellette sok ismert Habsburg személyiség. Jelentősége, bősége, művészi  kivitele miatt ide illeszkedik.

3.Budapest Fiumei úti temető, Kossuth Lajos 1802-1894 kormányzó mauzóleuma. Tervezője: Gerster Kálmán 1903-1909. a Kupola és a belsők művészi mozaikjai Róth Miksa műve, szobrok Stróbl Alajos.
Magyarország legnagyobb mauzóleuma, különleges díszes belső térrel.

4.Budapest  Fiumei  úti  temető, Batthyany Lajos 1807-1849 mártír miniszterelnök mauzóleuma. Schikedanz Albert építész tervei szerint épült 1874-ben- az oroszlánok később kerültek a homlokzatra.

5.Budapest Fiumei úti temető, Deák Ferenc 1803-1876 A pénzügyminiszter mauzóleuma  1884-1887 között  épült, Gerster Kálmán tervei szerint, mozaik és freskó: Róth Miksa  és Székely Bertalan

6.Budapest Törley mauzóleum, a szec. épületet a romlás virágai díszítik. Csantavéri Törley József 1858-1907 pezsgőkészítő. budafoki Udvarhegyen épült 1909-ben, tervező: Ray Rezső.

7.Doboz kastélypark, gr. Wenckheim mauzóleum felszentelésére 1900 évek elején került sor- különleges értéke a velencei aranymozaik a kupolában. A neoromán stílű épület tervezője a bécsi Nicolaus Schidek volt.

8.Kenderes Horthy családi mauzóleum– Vitéz Nagybányai Horthy Miklós 1868-1957 kormányzó. A XX. század elején készült mauzóleumában 4 generáció tagjai találhatóak

9.Keszthely Szent Miklós temető, Festetics család hercegi mauzóleuma 1925-ben készült el, terveit Groffits Gábor készítette

10.Krasznahorka  (Szlovákia ) a falu szélén található a szecessziós Andrássy mauzóleum. Andrássy Dénes építtette a világ összes márványtípusa felhasználásával felesége és önmaga számára

11.Nagycenk Széchenyi család mauzóleuma a temetőkertben, kiemelve gr. Széchenyi István 1791-1860 a „legnagyobb magyar” síremléke az  épület 1806-19 között épült Ringer József tervei szerint

12.Nagyganna  Eszterházy mauzóleum, több mint 50 Eszterházy családtag nyughelye!
R.k. templom és mauzóleum, klasszicista stílusú épület, 1808-1818. Tervezte: Charles Moreau.

13.Pécs Zsolnay mauzóleum,  rekonstruált majolika családi kripta Zsolnay Vilmos 1828-1900. a művészi porcelán és az eozin máz alkotója (Sikorski Dávid tervei alapján 1901 a mauzóleum elkészülte. Ablak és mozaik díszítés: Róth Miksa

14.Széphalom Kazinczy mauzóleum Sátoraljaújhely városi park, Kazinczy emlékhely – Kazinczy mauzóleum 1759-1831 , a mauzóleum tervezője Ybl Miklós, az épület elkészült 1873-ban.

Összegyűjtötte és fotózta:  Bagyinszki  Zoltán

Az Aranybulla monumentális emlékműve Székesfehérvár Öreghegy városrészében, annak legmagasabb pontján, a Csúcsos-hegyen áll, mivel a hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András a nevezetes dokumentumot az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen. A ma is látható emlékmű a második: az eredeti a második világháborúban megsérült. A hegyre 1970-ben egy szovjet harckocsi került, mint a világháború mementója. A ma is látható emlékművet 1972-ben, az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor, amit akkor a Budai úton, a mai református új templom helyén állítottak fel. 1990. augusztus 18-án avatták föl jelenlegi helyén.
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén, a plicaturán függött. A függőpecsétnél plicát (plicatura) hoztak létre az oklevél alsó szélének visszahajtásával és azon keresztül vezették a pecsét függesztésére szolgáló zsineget. (1 §. Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma*, Szerbia, Galícia és Lodoméria királya, örök emlékezetül.)
A középkorban a pecsét a különféle oklevelek hitelesítésének fő eszköze volt, ami a 14. századra már kizárólagossá vált. Tágabb értelemben az aranybulla azt az aranyból készült pecsétet jelenti, mellyel a magyar királyok – III. Bélától kezdődően – megerősítették és hitelesítették fontosabb okmányaikat. Magyarország nemesi szabadsága alapkövének tartott Aranybullának mind a hét eredeti példánya elveszett, azonban a szövege meglehetősen sok forrásban maradt fenn. Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, mely kimondta, hogy a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla, Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:
II. András legidősebb fia 1206 novemberében született. Mindössze hétéves volt, amikor anyja, Gertrudis királyné merénylet áldozata lett (ezt az eseményt dolgozta fel Katona József Bánk bán című drámája). Nyolcévesen ifjabb királlyá koronázták, s hatalmi játszmák középpontjába került, apja ellenségei a gyengekezű király ellen próbálták felhasználni. Tizennégy évesen kapta meg Szlavónia, majd 1226-tól Erdély kormányzását, az önálló udvartartással rendelkező Béla e területeken királyi hatáskörrel rendelkezett. 1220-ban vette feleségül Laszkarisz Máriát, a nikaiai császár lányát, akivel apja keresztes hadjáratáról hazatérőben jegyezte el, a házasságból tíz gyermek született.

A rendkívül ambiciózus Béla és apja viszonya gyorsan megromlott, a konfliktus András uralkodásának utolsó évtizedére állandósult. A trónörökös ellenezte a királyi birtokok eltékozlását, a zsidók és izmaeliták hivatalhoz juttatását, céljának a királyi hatalom és tekintély megerősítését tartotta. Erdélyi uralkodása alatt kezdődött meg a kunok térítése és 1235 őszén ő küldte Julianus barátot Magna Hungaria, a keleten maradt magyarok hazájának felkutatására.

II. András halála után, 1235. október 14-én másodszor is megkoronázták, ezután leszámolt apja bizalmasaival, belefogott az „indokolatlan” adományok visszavételébe, jelképes intézkedésként megtiltotta, hogy a világi előkelőségek a király jelenlétében leüljenek. Ezzel maga ellen fordította a felháborodott főurakat, holott hamarosan támogatásukra lett volna szüksége.

A keleten maradt magyarokat fellelő Julianus barát 1237-es második útjáról azzal tért haza, hogy Magna Hungariát megsemmisítették a mongolok, és meghozta Batu kán fenyegető levelét is. Béla 1239-ben megengedte, hogy a mongoloktól vereséget szenvedett Kötöny kun fejedelem népével Magyarországra költözzön, abban bízva, hogy a mongol harcmodort ismerő kunok segítségére lehetnek. A kunok megkeresztelkedtek ugyan, de nomád életmódjuk miatt hamar összeütközésbe kerültek a magyarokkal, s Béla még népszerűtlenebb lett.

A mongolok 1240 decemberében elfoglalták Kijevet, majd Magyarország ellen fordultak, a Batu kán vezette fősereg 1241. március 12-én játszi könnyedséggel söpörte el a Vereckei-hágót védő Dénes nádor ötezer katonáját. Béla hiába hordoztatta körbe a véres kardot, serege csak lassan gyülekezett Pesten. Mikor az első portyázó mongol csapatok felbukkantak, a közhangulat a szövetségeseiknek gondolt kunok ellen fordult. Kötönyt a pesti nép felkoncolta, mire a kunok útjukban pusztítva dél felé kivonultak. A magára maradt Béla 1241. április 11-én a Sajó menti muhi csatában döntő vereséget szenvedett, de védelmezői hősiességének köszönhetően életben maradt és Bécsbe menekült, ahol II. Frigyes herceg elfogatta és kifosztotta, végül a dalmáciai Trau (Trogir) várában talált menedéket.

www.magyarnemzet.hu/mozaik/iv-bela-a-masodik-honalapito-750-eve-halt-meg-portre-8064599