Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

1234►

A világ legnagyobb fotótáskája /lásd a képek között, adta a biztonságot. A Nikon D700 egy hatalmas műanyag bödön biztonságában utazott végig a vízen.
A történelmi egykori Fehér-Körös, a Gerlai-holtág élményeiről, ja és az ásott csabai csatornán történt lapátolásunkról röviden.
Május elején indultunk: 26 km . kb 70 fő részvételével 8 órás projekt volt. Igazán szép élményként, kis tavaszi szenvedésekkel.
Vasbeton nehéz hajóval. Bcsabától – 4 átemeléssel, 3 személyes kenuval Veszely-i kávézással. Záróakkord volt a Csabagyögye előtti elpakolás.
Szép nyugodt vízen lapátoltunk, első átemelés még a Konzervgyár előtti zsilipnél volt, innen végig evezetünk ( közben megtekintettük a híres Bandika fát is) a szűknek mondható vízfelületen, nádasok mentén Sikonyig! András a kapitány higgadtan és kiválóan irányította a hajónkat.
Ott az elágazásnál tértünk rá a régi kacskaringós szélesebb természetes mederre, ismét zsilip és átemelés itt – ebéd….. kis pihenővel.
A régi mederben lévő szinte állóvíz, a csend, a zöld környezet, a hatalmas fák, a bedőlt csapdás leküzdött vizi akadályok elvarázsoltak minket.Több mint 30 alkalommal
csavartam le a méretes “piros objektív sapkát”.
Sajnos egy szakaszon fájdalmas volt látni a nem kevés, hatalmas pontytetemeket a büdös vízben… Délután a vizes pr. vége felé a fáradtság már jelentkezett a végét már látni akartuk, de nem jött még el. Következett a 3. átemelés, segítséggel a Veszelynél ahol csatlakoztunk az élővízhez – pihenő, kávé, üdítő, szépséges megálló. De jó volt számunkra a megpihenés.
Ismét vízre szálltunk , végig a lombkorona sátor alatt, hatalmas fák mentén lapátoltunk elég intenzív sebességet diktálva Békéscsaba felé- mindenhol horgászokat üdvözölve.
Beérve a városba csodálatos friss zöld lombozatú kocsányos tölgyek üdvözöltek minket. Azért még itt is kaptunk egy zsilipet, (a 4-et- átemeléssel) ez már nem okozott gondot, megszoktuk.
Talán kevesen tudják, még kevesebben értékelik a város legnagyobb értékét az Élővíz–csatornát , a környező zöld világot Békéscsaba szívében –amely a vízről csodálatos igazán.
Egészségünkre. Örömmel nyugtázom, megúsztuk borulás nélkül..

Bagyinszki Zoltán

Bagyinszki Zoltán

A vörösmárvány lunetta dombormű a palotakápolna berendezéséhez tartozott. Mária gyöngéden átölelve tartja a párnán álló gyermek Jézust, aki jobbját áldásra emeli, baljával pedig kis madarat – a jövendő szenvedéseit jelképező tengelicét – szorít a melléhez. A Madonna és a kisded alakját hasonló kompozícióban számos XV. századi domborművön ábrázolták az olasz reneszánsz mesterei. A visegrádi Madonnához a legközelebbi formai hasonlóságot az urbinói hercegi palota és a firenzei Bargello múzeumának egy-egy reliefje mutat, ahol a ruházat, kéztartás, és a fejek mintázásánál figyelhetőek meg rokon vonások.

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/keso-kozepkori-magyar-kiralysag-emlekei/a-visegradi-kiralyi-palota/a-visegradi-kiralyi-palota-visegradi-madonna-2

123►

Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. Építtetője bizonyosan báró L’Huillier Ferenc János, ám építésének ideje (illetve az építész személye) kapcsán még kutatások folynak. Valószínűsíthető, hogy 1715 és 1730 között épült. Az építmény első fénykora a családba beházasodó zólyomi Esterházy Istvánhoz köthető, akinek fia azonban utód nélkül halt meg, így az uradalom a kincstárra szállt. Ennek – illetve a kincstártól az uradalmat megvásároló Coburg-Koháry családnak – köszönhető a kastély második felvirágzása a 19. század elején. Az első világháborút lezáró, és Magyarországot – így a Coburg-Koháry hitbizományt is – feldaraboló békeszerződések, majd a későbbi államosítások hosszú időre megpecsételték a kastély sorsát. 1928-ban az Igazságügyi Minisztériumhoz került, többféle oda nem illő intézmény is működött benne. A rendszerváltás idején már üresen, omladozva állt, míg végül 2012-2014-ben Európai uniós támogatással sikerült igen szakszerűen felújítani.

A hazai kastélyállományból méretei folytán is kiemelkedő cour d’honneur-ös épület egyéni megjelenésével is különös figyelmet érdemel. Meglehetősen szokatlan kialakítású azonban, hiszen a hagyományos “U” alak itt nem az előkertet fogja közre, hanem hátrafelé néz. Hét emeleti helyiségében is rokokó falfestmények maradtak fenn, melyek valószínűleg az 1760-as évek környékén készültek, de az építészhez hasonlóan e falképek mesterének személyére is csak találgatások utalnak (elsősorban az iglói Lieb Ferenc, illetve az egri származású Woronieski János és jóval később a miskolci Fabriczy Ignác dolgozhatott a képeken), mint ahogyan az épületet körülölelő, többször átalakított barokk kertről sincsenek pontos információk. A többször átépített épület külső tömege jelentősebb átalakítás nélkül őrzi eredeti kialakítását, egyedül az 1928-as tulajdonosváltáskor ráépített – stílusában oda nem illő, ezért szerencsére később elbontott – manzárdtető változtatta meg rövidebb időszakra a kastély megjelenését.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A székesegyház mögött látható az Aranyos Mária kápolna alapfalai-alaprajza: itt volt középen Koppenbachi (Bergzaberni) Vilmos szül. 1300 körül – megh. 1374 püspök Nagy Lajos királyunk európai műveltségű főpapja, bizalmasának egykori baldachinos impozáns gótikus síremléke. Az egyedi módon, szépen rekonstruált síremlék az egyetemalapító püspök -mint első kancellár- számára készült. Koppenbachi (Bergzaberni) Vilmos püspök elpusztult baldachinos síremléke a magyar gótika egyik legnagyszerűbb alkotása volt és lett. Az egyetemet persze a magyar király pápai áldással I. Nagy Lajos alapította 1367-ben. A rekonstruált baldachinos síremlék makettje és a kapcsolódó gótikus szoborleletek, eredeti szép faragott részletek mellette, a Pécsi középkori egyetem múzeumban láthatóak. 1300 körül, után Prágában Bécsben Krakkóban alakultak meg az egyetemek.
Tisztelet a feltáró és létrehozó szakembereknek, a Pécsi Püspökvár múzeumnak, a Pécsi Egyházmegyének, a régészeknek a pályázatírók sikerének. A tervezőknek a művészi kivitelezőknek.
Jó volna ha minél többen megismernék a magyar középkor, a pécsi extra múzeumok európai rangú értékeit.
A feltárt Aranyos Mária kápolna mai középső részén Vilmos püspök egyetemalapító vörös márvány jelképes sírlapja látható – rekonstruált alapokkal, továbbá a rekonstruált grafika mutatja az egykori állapotát. A csodálatos múzeum bemutatja az 1:3 méretű makett formát és a képeket milyen volt, milyen lehetett egykor a püspöki síremlék ill. a kápolna – csak hozzáteszem sok sok ilyen értékes műalkotás készülhetett a középkori Magyar országon, amiből sajnos egy sem maradt ránk – a törökök tökéletes munkát végeztek.

Bagyinszki Zoltán